Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-09-10 / 9. szám
9. szárti. új korszak 5. oldal. a mi diadalunk is az a határozat, melyet a napokban a haladó diákság hozott ungváron tartott gyűlésén . az ember nevelésének nagy probt lémáiban, a nemzetiségi és vallási kérdésekben : legtisztább, valóban emberséges álláspontot az új korszak hirdet . meggyőződéssel valljuk, hogy ezekben, az emberiség sorsát meghatározó kérdésekben csak két álláspont lehetséges : haladó és maradi . aki közömbös, az a maradiak táborát erősíti . a társadalom minden rétegében végbe megy ez a tisztulási folyamat, a diákság körében is . nemrég volt a jobboldali diákok szervezkedő gyűlése beregszászban . jót nem Írhatunk róla . ott nem volt állásfoglalás, csak éllásosztozkodás és a múlt emlőin való rágcsálódás . most itt adjuk a haladó diákok rezolúcióját, teljes egészében . nagy a mi örömünk ! mert ezek a határozatok az új világért harcolni is kész fiatalságnak nagyszerű, bátor színvallását jelentik . de azért is, mert akik ezeket a határozatokat megfogalmazták és határozattá emelték : cselekedni is készek és hogy munkájuk eredményes is lesz, azt az ő tudományos fölkészültségük, komoly meggondolásuk és intakt jellemük biztosítja . együtt vagyunk és együtt haladunk : ■ előre I a haladó diákok ungvári kongresszusának határozati . /., a szociális-gazdasági bizottság resoluciójában rámutatva a kárpátalji lakosság sokrélű összetételére és a szociális gondoskodás elégtelenségére podk. ruszban, a helyzet javítása céljából kéri : a végzett intelligencia elhelyezését az itteni hivatalokban vallási, nemzetiségi és fajkülönbség nélkül ; a tan- és vizsgadíjak megállapítását a vagyoni állapot szerint ; a szegény diákok részére a tandíjak telj’s törlését a diákalepítványok kommasszációját ; az egész katonai szolgálati idő beszámítását . a bizottság élesen szembehelyezkedik az aspiránt törvénnyel, a jövedelmek kumulációjával, amelyek elveszik a fiatalaktól az érvényesülés lehetőségét . tiltakozik az itteni tanítóképzőkben bevezetett numerus clausus és a gazdasági-osztály — vagy nemzetiségi numerus clausus minden formája ellen . //., a nemzetiségi bizottság : abból a megállapításból indul ki, hogy a nemzetiségi villongások okai a gazdasági rendszerben keresendők . ugyanakkor azonban megállapítja, hogy a mostani kapitaliszlikus rendszerben is lehet olyan légkört teremteni, amely lehetővé teszi a különféle nemzetiségek békés együttélését . e légkör milyenségét a nemzetiségek és anyanemzet viszonya határozza meg . a bizottság elismerőleg nyilatkozik a köztársaság demokratikus berendezéséről . megállapítja, hogv minden revizionista törekvés a háború magvát hinti el és éppen ezért élesen szembehelyezkedik vele . — követeli a bizottság a nyelvi praxis célszerűsítését és az iskolák igazságos elosztását a lakosság nemzetiségi aránya szerint . a magyar kérdésben rámutat a bizottság az itteni magyarság, főleg a parasztság és iparosság elszegényedésére és követeli .- ismerje el a kormány a magyar kisebbség gazdasági, társadalmi és kulturális egyenlőségét oly mértékben, amint ezt a csehszlovák köztársaság demokratikus berendezése biztosítja . követeli 4000 magyar középiskolás részére gimnázium és tanítóképző felállítását, a magyar diákság részére a stipendiumok aránylagos elosztását, a magvar kultúr- és szakirodalom beengedését podk. ruszba, továbbá demokratikus szellemet és a nemzeti sovinizmus megakadályozását az iskolákban . III. a kultúrbizottság a haladó diákság szervezeteinek hathatósabb segélyezését kéri a hivatalok részéről . követel ukrán rádióállomást uzhorodra ; nyilvános könyvtárak berendezését s kvalifikált erőkkel való vezetését podk. rusz minden falujában ; az ukrán egyetem áthelyezését podk. ruszba . a bizottság a legerélyesebben követeli az iskolák államosítását és az egyház befolyásának eltávolítását űav a közép- és népiskolákból, mint a tanítóképzőkből ; követeli a tankönyvek azonnali átdolgozását modern szellemben és azt, hogy a szegény tanulók ingyen jussanak hozzá . a bizottság megállapítja, hogy podkarp. rusz szégyene az anaifabetizmus . mivel pedig a költségvetésben az egyház tétele az iskola és munkanélküli segély rováséra tetemesen megnövekedett, — a bizottság követeli az egyház segélyezésének csökkentését és annak kultúrális célokra való fordítását . IV. a női bizottság : tiltakozik a nők jogainak a csökkentése és a prostitúció ellen és követeli a dolgozó nők egészségi szabadságát teljes fizetéssel a terhesség előrehaladott állapotában és a szülés idejében . V. az egészségügyi bizottság rámutatva a lehetetlenül rossz hygienikus állapotokra p. ruszban, követeli az összes kör- és iskola orvosi állások azonnali betöltését, kórházak és lüdőszanatóriumok felállítását, az elemi és középiskolák részére megfelelő épületek felépítését, fürdők berendezését, valamint kanaiizációt p. rusz mgvob helységeinek részére . VI. a középiskolai bizottság megállapítja, hogy a mai izolált és visszamaradott nevelési rendszer nem neveli a középiskolásokat az önállóság és a kultúrális aktivitás szellemében . Éppen ezért követeli a numerus clausus eltörlését annak minden formájában, tiltakozik az iskolaügyi minisztérium ama rendelete ellen, amely kizárja az iskolákból azon első és másodosztályú tanulókat, akik kettőnél több tárgyból megbuktak ; tiltakozik a tanulók különböző osztályokba való beosztása éllen nemzetiségi és vallási alapon, továbbá a valléstani órákra való járás kényszerítése ellen . követeli a tudományos hibák eltávolítását a tankönyvekből, a szociológiai stúdium kimélyítéséi, rendes szexuális nevelést. a koedikáció alapelvének betartását, fokozott egészségügyi gondoskodást a szegény diákok továbbá 4 ukrán és 2 magyar gimnáziumot p. rusz részére ; az egyházi iskolák és a papi szeminárium szubvenciójának a megszüntetését, a beregszászi magyar internátus állami segélyben való részesítését . követeli továbbá a bejáró szegény diákok részére az ingyen vasúti jegyet és a diákság képviselőinek részvételét a tanári konferenciákon . az új korszak kultúrpolitikai törekvései között szerepel a nép fölvilágosífása, a politikai tényezők és erők megismertetése is. kollégáink, akik helyeslik célkitűzéseinket, igyekeznek, mindenki a maga hatáskörében, ennek a programpontnak is eleget tenni . ezt a fölvilágosító munkát nemcsak a nép, hanem saját kartársaink körében is vállalni és teljesíteni kell . még most is él sokak lelkében a történelmi változás után megszületett s azóta rendszeresen élesztett revíziós gondolat s a különböző formában megnyilvánult feuyegetés félelme, hogy az új hazához való köteles, őszinte hűségnek keserű következménye lehet egy bekövetkező változás esetén . tanító, aki ezzel a fenyegetéssel szemben a régi ideológiához való hűségét bizonyítani akarta, előfizetője, olvasója lett a prágai magyar hírlapnak . hogy pedig egy lap, amely állandóan a sérelmeket hajszolja s engesztelhetetlen, szélsőséges ellenzékiségével s a kormány minden intézkedésében rossz indulatot kutató magatartásával milyen atmoszférát tud teremteni, az sok mindenből megállapítható nagy tehertétel, melynek negatív eredménye a kisebbségi magyarság sorsára fölbecsülhetetlen veszjutalom — büntetés tesség . ha mi, újkorszakosok, küzdünk ez ellen az áramlat ellen, tesszük ezt meggyőződésből : a köztársaságban élő magyarság jól fölfogott érdekében . a természetes állapot az volna, ha a hatóság mindenütt támogatná az ilyen törekvéseket . csendes tragédiák játszódnak le ezek körül a kérdések körül a nélkül, hogy azok a nagy nyilvánosság elé kerülnének . egyszer-máskor mégis rákerül a sor egyes esetekre, amikor a hatóságnak is tudomást kell venni ezekről és szomorúan kell megállap tanunk, hogy az ilyen esetekben sokszor nem történik meg az, aminek a köztársaságnak jól fölfogott érdeke, s a konszolidáció érdekében megtörténni kellene . sőt nem egyszer egyenesen az ellenkezője tör ténik annak, amit a józan ész, az igazség és a köztársaság érdeke diktál . és most elmondjuk magát az esetet, egészen szárazon, minden színezés nélkül : felelőségteljes történelmi hőséggel . az új korszak múlt évi 4. és 7. számában megírtuk a váryban történt esetet, ahol az egyik kolléga egy vita közben, amikor arról volt szó, hogy a „magyar ujság„ a „prágai magyar hirlap“*pal szemben a köztársaságban élő magyarság részére elfogadható, reális politikát propagál, az egyik kolléga szórul-szóra ezt mondta: „ . . . amit a magyar újság csinál, az a magyar ügy árulása és kollégám is a magyar ügy árulója .“ ezt az esetet az új korszak múlt évi 4. számában megírtuk . erre a prágai magyar hírlap védelmezői rendkívüli gyűlést hívtak egybe s azon az a kolléga, aki a fenti idézetet használta, indítványt nyújtott be, meiyben a 4. pont így szól: „4. kéri a tanfelügyelő urat a tantestület ezen ügyben eljárni s ilku pált olyan helyre áthelyezni, kegyeskedjék, ahol az ő progreszszív tanítói munkálkodását szabadon és zavartalanul — senkitől sem háborgatva — folytathassa .“ (szószerinti idézet ez a tantestületi jegyzőkönyvből!) erről az új korszak 7. számában számoltunk be . a vizsgálat megindult . hogy mi történt, mit jegyzőkönyveztek nem tudhatjuk, ezért csak arról számolunk be, ami ezzel az üggyel kapcsolatban a nyilvánosság előtt történt . ez pedig a következő: 1. ) az igazgató, aki már túl volt a 60-onnyugd jba ment, 2. ) az a kolléga, aki a magyar újságot és ilku kollégát a magyar ügy árulásával vádolta, időközben meghalt, 3. ) az egyik kolléga-pár, akik az indítvány támogatói voltak, beregszászhoz közelebb, fekvő községbe lettek áthelyezve s a férj igazgatói teendőkkel megbízva (ez kitüntetés számba megy), 4. ) a másik kolléga, aki szintén a prágai magyar hírlap szellemében a progresszió ellen szavazott, most lett beregszászba áthelyezve (az itteni viszonyok között ez a legnagyobb kitüntetés !) . 5. ) ilku pál kolléga egy távolabbi községbe lett áthelyezve (pedig ez érdeke ellen volt, lévén a közeli községben özvegy édesanyja, nagyatyján kívüi még 6 kiskorú testvére, akik az ő támogatását nem nélkülözhetik!) időközben ilku kollégánk megnősült s tanítónő feleségével együtt egy még távolabbi községbe (elképzelhe tetien egészségtelen iskolaviszonyok és körülmények közé) helyeztetett . . . . amikor áthelyeztetése ügyébe a tanfelügyelőnél járt, az azt mondta neki, hogy fegyelmit kellett volna kapnia és hogy váryba soha többé vissza nem kerülhet . a mi nézetünk szerint ilku kollégánk így is meg leti büntetve, míg azok, akik a progressziót támadták, amelyen a mi köztársaságunk is fölépül: kitüntetésszámba menő áthelyezést kaptak . de van még tovább is! ilku kollégánk ez évben kérvényt adott be, hogy feleségével együtt váryba helyezzék (váryban orvos és patika is van, osztott iskola, ahol már bizonyos fokú kultúrális életre is van kilátás) . a beregszászi tanfelügyelő a kérvényt visszautasította . ilku kollégánk ezt megfellebezte s hivatkozván arra, hogy váryban 3 állás is van üresedésben, illetőleg tanítói képesítés nélküliek vannak ott elhelyezve, akikkel szemben ő előnyben van, ezt a föllebezést a beregszászi tanfelügyelő azzal terjesztette föl (persze csak a két heti határidő elteltével, mert a szünidőben rengeteg (?) munka miatt nem kerülhetett rá sor!) a referátushoz, hogy váryban nincs ü • resedés, minden hely be van töltve . ezzel szemben a tény az, hogy váryba most lett kinevezve egy olyan, aki júniusban tett tanítói érettségit, tehát a fellebezés idejében még nem lehelet betöltve minden hely és működik ott olyan, akinek nincs tanítói érettségije (ezzel szemben a törvény értelmében minden tanítói érettségit tett és képesítőzött tanító előnyben van 1) és akivel semmiféle sérelem nem történik, ha nem váryban, hanem másutt működik . és fenn van tartva egy hely olyan számára, aki most fog pótvizsgát tenni ! most az a látszat (a megtörtént tények ezt a látszat')! keltik), hogy aki progresszív és reális politikát helyesel, az megbűnhődik ezért s aki a progresszió ellen támad s a prágai magyar hírlap politikai célkitűzéseinek helyeslője : az jutalomban részesül . én azt hiszem, hogy itt az osztó igazságot egy igen csúnya emberi érzés • a bosszúállás homályosította el . ez a boszszúállás annyira vetemedett, hogy a legfelsőbb köröket is helytelenül informálta az ügy rovására és ilku kollégánk kárára . ha még azt is ideírom, hogy aki ezeket a dolgokat intézte: halálos ellensége az új korszaknak akkor mindenki előtt tisztán áll a helyzet. a kérdés csak az: megengedhető-e, hogy egy hatósági közeg az ő személyes bosszúját a hivatalon keresztül éreztesse azokkal, akik neki nem tetszenek? czabán samu.
