Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-07-20 / 7. szám
4. oldal. új korszak 7. szám. az iskolai önkormányzat a szovjetunióban célunk van azzBE** hogy a cseh pedagógiai folyóiratokból átvesszük és lefordítjuk a szovjet pedagógiáját ismertető cikkeket . a célunk az, hogy megmutassuk, milyen hallatlan és végtelen perspektívák vannak még az iskola és oktatás előtt — egy másik társadalomban . nem állapítunk meg semmi újat, ha azt mondjuk, hogy demokratikus köztársaságunkban az iskola és oktatás még sokban nem demokratikus . éppen a szovjet iskolarendszerérői közölt cikkeink világítják meg azt a differenciát, ami ma még iskoláinkat és általában népoktatásunkat a valódi demokratikus iskolától és népoktatástól elválasztja . ez a differencia nagy, de egyszersmind lehetőség is, az iskola és oktatás fejlődésének lehetősége . demokratikus szellemiséget csakis demokratikus nevelés eredményeként várhatunk, viszont demokratikus nevelés demokratikus iskola nélkül lehetetlen . ez a széttéphetetlen összefüggés kényszerít arra, hogy mindenben és mindenkor a demokratikus iskoláért harcoljunk . és amikor bemutatjuk cikkekben a szovjet iskolarendszerét, nemcsak a perspektívákat akarjuk megmutatni, ami az iskola előtt egy másik társadalmi berendezésben nyílik, hanem célunk az is, hogy a megismertetés folytán amennyiben az lehetséges — főleg ami az iskolai belső életére vonatkozik —, már most megvalósuljanak az iskoláinkban . az őszinteségen, a demokratikus gondolaton felépült pedagógiának sehol nem találjuk olyan tökéletes formáját, mint a szovjetben . nézzük csak meg: az iskolai szellemiség, lelkiség sehol sem olyan eredményes, mint a szovjetben , ez pedig azért van, mert az iskolában a legteljesebben érvényesülhet a valódi demokratikus gondolat . tanuljunk hinni ezekből a cikkekből, de nem szabad itt megállni, meg kell találnunk, hogy hogyan építhetjük be a saját iskolánkba a demokratikus szellemiséget . ezt pedig meg lehet találni, a közölt cikkek alapján mindenki megépítheti magának és — a haladó pedagógiának —, azt az iskolát, osztályt, ahol tisztán épül a jövő embere . a szovjet iskolák ma a jövő embereit építik, mert munkára, őszinteségre, igazságra, bátorságra, kritikai tisztánlátásra nevelnek — a mi polgári nevelési rendszerünktől eltérően —, eredményesen . a gyermekek önkormányzati joga amerikai eredetű . a XIX. század 90-es éveiben alakultak ott az ú. n. „iskolai köztársaságok, amelyek a demokratikus republika kópiái voltak . az iskolai önkormányzat e formája még most is megvan amerikában . innen került át hozzánk . a gyermekek sajátmaguk közül választanak elnököt, pénztárost, jegyzőt, könyvtárost és egyéb funkcionárust. a választások alkalmával egy aktív kis csoport alakul meg, míg a többség passzív marad . ezen önkormányzat célja : az iskolai fegyelmet megerősíteni, a gyermekeket különböző jótékonykodásra megszoktalni stb. a cári kormány 1905-ben vezette be a középiskolákba a diákönkormányzatot, amelyet a saját céljaira használt ki, különösen a világháború idején . az októberi forradalom új iskolát adott. ezzel együtt a tanulóönkormányzat is új formát öltött . a gyermekek maguk határozzék meg az önkormányzat formáját, azért szervezkednek, hogy a gyűlésen megái oltott programot végrehajtsák, hogy a munkát egyénenként elosszák és végül, hogy ítélkezzenek az eredmény felett . ennek a szervezetnek az érdeme, hogy a szovjetifjúség lelkesedéssel vesz részt minden nyilvános munkában . különböző mozgalmakban vettek részt, az analfabetizmus likvidálását elősegítették, a vallási előítéletek ellen küzdöttek városokban és falvakban egyaránt, harcoltak az alkoholizmus ellen, propagálták a mezőgazdaság kollektivizálását stb. az iskolák politechnizálása után a tanulóönkormányzat még alaposabb változáson ment keresztül . az 1931. évben tartott konferencián megállapították a politechnizált iskolák új önkormányzati rendjét . eszerint: az önkormányzat célja, hogy a gyermekeket aktív munkára szoktassák . az önkormányzat küzd a tanulók kommunista szellemben való neveléséért . résen áll, hogy a gyermekek neveléséibe irányíthassák a munkásosztály eliens4|L„törekszik, hogy az iskolából kikeruf^-nítreég öntudatos szocialista legyen . célja az általános műveltség színvonalának er.ielese, a szellemi és fizikai munka organízálása, az öntudatos fegyelem megerősítése, a közművelődési előadás, színház stb. rendezése, az iskolánkívüii nyilvános szereplés és a gyermekegészségügy javítása . a munkarendszer a következő: kultúrköröket és brigádokat szerveznek, amelyek iskolaüggyel foglalkoznak, a tanulásban eímaradtakat előresegítik . könyvhiány esetén kölcsönzési akciót irányítanak a Drigádok . a „technika" című társaság gyermekosztályába tagokat szerveznek be, technikai könyvtár alapításáról gondoskodnak, segítenek a tanítóknak a politechnikai exkurziok megszervezésében, technikai egyesületeket alapítanak, ahova előadókul rohamosztagosokat, gyárimunkasokat, földmunkásokat és más szakmunkásokat kérnek fel . a technikai körök vagy egyesületek elméletben és gyakorlatilag foglalkoznak a modern technika minden vívmányával: rádió és telefonkészítés, villanyszerelés stb. felvilágosítják a többi gyermeket a tanulás fontosságáról . megmutatják hogyan lehet dolgozni az iskolában és a nyilvános életben . rámutatnak a kollektív munka előnyére . küzdenek a gyermeki csínytevések ellen . megszoktatják a gyermekeket arra, hogy a rajuk bízott munkát becsületesen és lelkiismeretesen intézzék el . hogy az iskola és az osztály munkarendjét respektálják . a fiúkat és a lányokat közös, testvériesen megosztott munkára szoktatják . szocialista versenyeket rendeznek a brigádokban, a kultúrkörökben, az osztályban és az iskolában . gondot fordítanak arra, hogy a tanulók védjék az iskola vagyonát, hogy ne járjanak későn az iskolába és hogy ne hiányozzanak ok nélkül . az iskola a nyilvános élettel is szoros kapcsolatot tart fenn . együttműködik a komszomollal (kommunista ifjúmunkások szövetsége), az ipari szervezetekkel, a kolchozokkal és a szovchozokkal, a gép és traktorállomásokkal . segít nekik az analfabetizmus likvidálásában, a munkarendszer tökéletesítésében . az iskolai szünidőben tanulmányutat, kirándulást, játékokat, kultúrestet rendez az iskola önkormányzata . irodalmi, művészeti és politikai egyesületekbe tömöríti a tanulókat . az iskolai klub és a könyvtári munkát irányítja . könyveket, folyóiratokat, újságokat terjeszt . az osztály önkormányzata . az osztály legfőbb önkormányzati szerve az osztály gyűlése, amelyen minden tanuló résztvesz . ezen a gyűlésen állapítják meg az osztály és az iskola munkaprogramját . a közgyűlésnek számolnak be az egyes szervezetek és az egyének az eddig végzett munkáról . az osztályönkormányzat segít a tanítónak az iskolai munkában . a tanulókat közösen osztályozzák a tanítóval . az osztályönkormányzat ezenkívül több csoportra oszlik . az egyik csoport ellenőrzi a tanulók iskolalátogatását . kivizsgálja miért jön egyes tanuló későn, vagy miért hiányzik gyakran és igyekszik a hiányzás okát kiküszöbölni . egy másik csoport vigyáz a tisztaságra, a rendre , igyekszik a rendetlenség okát megszűntetni . a másik megállapítja, hogy miért nem készül el egyes tanuló a feladott anyagból . a hibát kiküszöbölik s ha ez lehetetlen, külön oktatással segítenek a tanulásban elmaradottakon . a többi csoport a politechnikai munkát, a higiéniát a nyilvánosság előtti szereplést, más osztályokkal és iskolákkal való együttműKödést pro pagálja . a különböző körök munkáját is az önkormányzat irányítja . az egyikben gépeket tanulmányoznak, modelleket állítanak öszsze . a gyárakban megismerkednek az újonan bevezetett gépek konstrukciójával . rádiót szerelnek, autó és repülőgépek modelljét készítik el . a másik körben sporttal foglalkoznak . az egész osztály részére maguk csinálnak spof**^zereléseket: sít, szánkói stb. egy hOTmefiSltf csoport játékokat és énekeket tanul, s aztán ezekre megtanítja az egész osztályt . a negyedik kör színdarabra készül s a munkakörökben való részvétel kötelező, hogy melyik csoportban kíván dolgozni a tanuló, az a kedvétől függ . egy brigádnak legfeljebb 5 tagja lehet . több brigád alkot egy munkakört, amelyet az elnök vezet. az osztályt a közgyűlésen választott 5 tagú osztáíyszovjet (tanács) vezeti . az osztálytanács a saját kebeléből választ elnököt, titkárt és három munkavezetőt : tanügyit, üzemit és kultúrvezetőt . az osztálytanécs 5 gyermektagját 3 felnőtt taggal bővítik ki . az egyik pedadógus, a másik a szülők kiküldöttje, a harmadik egy ipari vagy földmunkás, az ú. n. : kultarmejec . az így 8 tagból álló osytályszovjet megkezdi működését . azon iskolákban, ahol 300-nál kevesebb tanuló van, a lefőbb önkormányzati szerv: az összes tanuló közgyűlése . ahol 300-nál nagyobb a tanulók létszáma, a legfőbb önkormányzati szerv: az iskolai konferencia . a konferencia tagjait az osztályok küldik ki (5—10 tanulóra jut 1 kiküldött) . a közgyűlés vagy a konferencia 15 tagú bizottságot választ . ez az ú. n. ucskom = ucsenicseszkij komityet . tagjai csakis jó tanulók, mintaszerű elvtérsak lehetnek . ezt a bizottságot évenként kétszer, szeptemberben és februárban választják újra . a bizottság elnököt és titkárokat választ . ugyanaz a funkciója van, mint az osztálytanácsnak, csakhogy az egész iskola munkáját irányítja . az osztályszovjet elnökeinek jelentését vizsgálja át . gondoskodik arról, hogy a tanulókat ne terheljék Sül munkával . felügyel az osztályok és az iskola tisztaságára . felügyel a faliújság szerkesztésére . Ítél azon gyermekek felett, akik megbontják az iskola rendjét . ha az osztálytanács helytelen határozatot hozott, azt megsemmisíti . természetesen közös határozat alapján . kapcsolatot létesít a pionérszervezetekkel . az iskola vezetője felel az önkormányzati szervek munkájáért . a népművelődési biztosságnak számol be . a beosztott pedagógusok ügyelnek a rra, hogy a gyermekek munkakedvét ne rontsák a tekintély elvének fenntartásával • a pedagósusoknak a gyűléseken csak tanácsadói joguk van . a döntés a gyermekeké . az iskolákban jelenleg a tanulók fele szervezetlen fele pedig tagja a kommunista párt gyermekcsoportjának . az iskola a proletárdiktatúra egvik szerve, amely együtt küzd a munkássággal a szocialista állam felépítéséért . (skola a lid. vzdélání v s s s r.) . ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ nem utolsó vonás egy portrén . már többször volt szó ama bizonyos kovács dezső gudai papról, megrajzoltuk a portréját és a pedagógiai módszerét • most gazdagítani és teljesebbé akarjuk tenni ezt a portrét . ismeretes, hogy egy lányt, aki a második évfolyamba járt, bár már 13 éves (közbevetőleg: ez a tény nem az illető kislány rovására írandó) megvert úgy, hogy ezért a bíróság elé állították őpapságát . nos, mit csinál ezután egy pap a tanulóval ? tévedés azt hinni, hogy bocsánatot kért volna azért tőle, mert megverte, nem, az a bizonyos krisztusi szeretet, aminek ő hivatásos, ill. hivatalos és jól fizetett kiszolgálója, nem terjed eddig . az történt, hogy kovács „pap“ azután, hogy a gyereket megverte, hittanból egyetlen egyszer sem szólította fel egészen az év végéig . az év végén pedig, bár az előbbi három bizonyítvány kiosztáskor, amikor még nem történt meg az incidens, a hittan jegyek körül sem volt semmi baj — év végén, bár az utolsó negyedévben egyetlen egyszer sem kérdezte, hittanból megbuktatta . a tanulólány, hittan miatt ismételni kénytelen és így a második évfolyamból marad ki . mi ez? nem vagyunk naivak és nem vágunk értelmetlen képet az esethez, hisz nagyon is tisztában vagyunk a pap urak lelkiségének és erkölcsiségüknek egész világával, ismerjük nagyon jól a pedagógiájukat is, de az, amit ez a bizonyos kovács pap csinált, kirívó eset. mondja meg kovács dezső hogyan tudja papi „lelkiségével“ összeegyeztetni ezt : megver egy gyereket, utána egyetlen egyszer sem hívja fel felelni és végül elbuktatja . ha ezt meg tudja magyarázni és az egész eset pirulás nélkül ráfér „papi* arcocskájára, akkor — gratulálunk ahhoz az archoz, mert akkor az az arc nem mindennapi arc . becsületére válna valami más foglalkozásúnak .
