Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-07-20 / 7. szám
7. szám. 5. oldal. a kereszténység elterjesztése a magyarok között (folytatás .) királyhűek, mert az idegen országban, a vad nép között a király támogatása nélkül meg. élni nem tudtak volna . viszont a király a papság hadereje nélkül nem bírta volna a szabadságát védő, a törzsrendszerhez ragaszkodó magyarságot megtörni . a király és népe közt nyílt szakadásra a tizedfizetés miatt került a dolog . azt még csak eltűrték a magyarok, hogy királyuk parancsára ezerszám keresztelték meg őket az idegenből jött papok . ez csak formaság volt . de midőn a király papjaival és főembereivel együtt, de az egész országnak, az egész nép fegyveres gyülekezetének összehívása nélkül elrendelte, hogy mindenki köteles termésének tizedrészét az egyház embereinek, az idegen papoknak adni, a lappangó elkeseredés nyilt lázadásokba tört ki. a tizedfizetésmiatti elkeseredés egybefolyt a degradált törzsfőknek az új kényúr elleni elkeseredésével . istván azonban nem ismert irgalmai . a külföldi papok seregével és saját híveivel harcba szállt a lázadó magyarsággal . győztes harc után a legendák hófehér szakállú, papkülsejű apostola négyfelé vágatta a megölt vezérek testét, minden negyedét más helység kapujára szegezteté ki, intő például, hogy senki a szelíd kereszténység vallását fölvenni el ne mulassza . vérrel és vassal biztosította istván saját és a kereszténység uralmát magyarországon . teljes szakadás állt be a király és népe között . istván hosszú uralma alatt sohasem hívott öszsze országgyűlést, nehogy a fegyveresen egybesereglő magyarságnak eszébe jusson fegyvereit összemérni a király lovaghadával . a szakadás oly mély volt, hogy istván kiűzte az országból a többi árpádházbeli herceget, forró ólmot öntetett a megvakított vázul fülébe és midőn gyérmektelenül elhalt, idegen földről hozott örökös került a magyar trónra . a kereszténység behozatala egyelőre semmi lényeges változást nem idézett elő . megmaradt a rabszolgaság, megmaradt a földközösség, a primitív földművelés és a durva életmód . az erkölcsök megszelidülése, mint szent istván példája mutatja, a mesék közé tartozik . a kereszténység behozatalának azonban igenis megvolt a maga később beállott fontos gazdasági következménye . a nyugatról jött papok és urak, akik odahaza sokféle kényelemhez és változatos táplálékhoz voltak szokva, igyekeztek itt is meghonosítani a földművelés fejlettebb formáit, a különféle iparcikkek készítését . megtanították tehát szolgáikat a föld jobb művelésére . szőlőt ültettek, gyümölcsöt termeltek, jobb szerszámokkal művelték a földet . a püspökök székhelyei, a szerzetesek kolostorai lettek az új gazdasági tudás kiinduló pontjai, a termelés technikájának átalakulása, aminek következményét abban foglalhatjuk össze, hogy a nomád baromtenyésztő magyarságból megtelepedett földműves nép lett, aminek folytán a rabszolgagazdálkodást a jobbágyság váltotta föl . nem a kereszténység vallási vagy erkölcsi elveinek (ideológiájának), hanem a szomszéd népek védekezése folytán megváltozott magyar életnek köszönhetjük a szent istván alatti nemzeti megerősödést . a hazaszorult magyarság termelő munkára kényszerült s egyidejűleg megtanulta, megszokta az európai jobb és szebb életet . fokozódtak az életigényei, többet akart termelni és kénytelen volt a termelés eredménye iránt nem érdekelt rabszolgákat részért dolgozó jobbágyokká fölszabadítani. politikai tekintetben a régi laza törzsszerkezetet a szilárd központi királyi hatalom váltotta föl . az állami egység felé vitte istván politikája az országot, fejlődés volt az eredményeiben, de módszerben, eszközökben véreskezfi, kegyetlen zsarnokság volt az új uralom . királyi forradalom volt az a régi magyar törzsszerkezeti alkotmány és minden nemzeti hagyomány ellen . s az ősi magyar szállásokon a bizalmas, meghitt barátok csak olyan keserűen átkozták a királyt idegen papjaival és lovagjaival együtt, mint például századok múlva mátyás királyt vagy II. józsefet . nem is csoda, hiszen az egész magyar történelemben nem volt az istvánéhoz hasonló véres, kegyetlen, néppusztító forradalom sohasem . dr. v. j. új korszak üzenet a kétkedőknek „nem újítom meg az mert bár csupa igazat ír a lap, azt dU_j^fanítók olvassuk és mi, ismerjük bajainkat . mi haszna, ha olvassuk azokat újra meg újra, hiszen akiknek segíteni kellene bajainkon, azok úgy sem olvassák .“ ezt írta egy kolléga . ez a fölfogás téves és tarthatatlan . először is a lapot olvassák olyanok is, akiknek módjuk van vagy lesz a tanítóság ügyeibe beleavatkozni : tekintélyes politikusok, polgárok, munkások . másodszor a tanítóság bajain nem az „illetékes tényezők“ segítenek és segíthetnek, hanem maga a tanítóság, támogatva a progresszív polgárságtól és a munkásságtól, akiknek szükségük van az intenzív népoktatásra. egy agitáló tanügyi lapnak az a rendeltetése, hogy a tanítóság körében a sérelmek és bajok tudatát megteremtse és állandóan éleszsze, a tanítóságban a kritika szellemét ápolja, a gyávákat öntudatra ébressze . az ilyen irányú agitációból születik meg a tanítóságnak egy-egy bátor, radikális állásfoglalása, később a bátor, öntudatos, radikális cselekvések egész sora . ezekről azután már hall és olvas minden „illetékes tényező“ . de hogy ilyenek létrejöjjenek, ahhoz kell az éveken át tartó — magunk között folyó —, agitáció és ennek az előföitétele, hogy — miután a tanítóság szétszórtan él az országban —, legyen becsületes agitáló sajtónk . az új korszak nemcsak siránkozik, hanem tettekre is serkenti a tanítóságot és maga is kezdeményez tetteket! olyan ez a munka, mint amikor a lassan de ellenállhatatlanul működő természeti erők évtizedeken át lazítják a sziklát és ezt a szikla tövében álló kéjlak gazdái nem tudják, nem is törődnek vele . de a szikla meghasadását már látják, attól már megijednek, az ellen már óvintézkedéseket alkalmaznak, mert ha még ezt sem veszik észre és még ez ellen sem tesznek, akkor majd észre kell venniök a szikla lezuhanását . valaki azt mondhatja: az ilyen lapot azok tartják fönn, akik már úgyis világos fejüek, akiknek agya és szíve már kész az okos és bátor cselekvésre ... hát miért viseljenek éveken át egy ilyen adót ? erre a felelet: igenis, az okosfejűeknek, a bátorszívüeknek kell a fölvilágosító agitáció eszközeiről gondoskodniok, mert különben, mikor szükség lesz rá, honnan vegyük elő a harci eszközt ? aki zsiványoktól fél, fegyvert tart a házánál és hosszú éveken át ingyen fizeti a fegyveradót, hogy a válságos pillanatban kéznél legyen a fegyver . ha ezt nem teszi, a válságos pillanatban hiába akarná az adó százszorosát is megfizetni: nincs fegyver . ám ez a hasonlat nem találó! az új korszak nem olyan fegyver, amelynek csak hébehóba, ritka nagy időkben veszi hasznát a tanítóság . ennek a fegyvernek napról-napra hasznát látja . hiszen hány tanító keres és talál itt védelmet a hatóságok igazságtalan túlkapásai ellen 1 de talán nem becsüljük túl munkánkat, ha azt állítjuk, hogy fegyver az a sokféle tudományos megismerés is, melyhez ez a lap hozzásegíti olvasóit . nem szabad tehát türelmetlennek lenni, ha nem jön a siker elég gyorsan . az egyes osztályok érdekében folyó harcok máról-holnapra nem dőlnek el, ezért kitartóan kell dolgozni, áldozni, híveknek maradni lapunkhoz még esetleges bukott, levert harcok után is I ezek után te is, a többi kétkedő is, be fogjátok látni, hogy nem csüggedve odébb állam, hanem új híveket toborozni az új korszak részére, ez a kötelességetek . elhagyni az új korszakot ? ... ez is lehet, akkor, ha ez a lap hűtlenné válik múltjához és nem szolgálja becsületesen a köztársaságbeli magyar tanítóság, a magyar népkultúra és az egyetemes emberi haladás érdekeit! ... de csak akkor . . . ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ a reformiskolák tanítósága prágában tartotta VI. konferenciáját . a gyűlésen jelen volt az iskolaügyi minisztérium kiküldöttje, a prágai iskolák hivatalos kiküldöttei, a cseh tanítóegyesületek képviselői és 200 tanító • a brünni tanítóságot kriebl dr. tanfelügyelő képviselte . a konferencia résztvevői személyesen győződtek meg a prágai reformiskolák munkájáról . az egyes P^^teifcismertették a német, francia, osztrák, lenyel és a szovjetszövetség iskolaügyét • nálunk és másutt... lezajlott a lévai nagygyűlés és gyálés volt prágában is . itt a fiatal cseh tanítók jöttek össze, hogy megvitassák a legégetőbb pedagógiai és tanítói problémákat . a kisebbségi fiatal magyar tanítóságnak önnálló gyűlése még nem volt, de most szerepelt a lévai nagygyűlésen a fiatal tanítóság problémája is . lapunk más helyén számolunk be a lévai gyűlésről az ott a fiatalok részéről elhangzott „előadásokról“ . nem lesz érdektelen, ha párhuzamba állítjuk a fiatal cseh tanítók prágai rezolucióját a lévai gyűlés két fiatal tanítójának előadásával . a fiatal cseh tanítók az iskola és az egyház kettéválasztása, tehát az államosítás mellett, továbbá a vallásoktatásnak az iskolából való kiküszöbölése mellett foglaltak állást . szó szerint ez a mi programunk is . nagyon jó azt tudni, hogy programunk teljesen megegyezik a fiatal cseh tanítók programjával . ez számít, de nem számít a lévai prohászkás fiatalok köpködése . amilyen rossz azt tudni, hogy léván prohászkás éretlenek köpködtek a progresszióra, éppen olyan jó azt tudni, hogy prágában képzett, lelkes fiatalok impozánsan demonstráltak a progreszszió mellett . igen, mi a prágai fiatalokhoz számítjuk magunkat és nem a lévaiakhoz . semmi közünk a lévai prohászkás fiatalokhoz, még kisebbségi magyar vonatkozásban sem, mert ők mindenek előtt és mindenekben a kleriko-reakció kiszolgálói és meg kell mondani, hogy képzetlen kiszolgálói . lehet, hogy egy kicsit megfeküdte a gyomrukat és a fejüket a prágai katolikus gyűlés harminc méteres keresztjének mérete és a bátorságot, amivel rólunk az egyik „fiatal“ szónok, bizonyos janics úr (tanítónak elvből nem szólítom) megemlékezett, a prágai katolikus külsőségekből merítette . talán egyenesen azt érezte ez a bizonyos janics úr, hogy prágai harminc méteres kereszt áll mögötte, amikor kijelentette, hogy az „újkorszakosokat a felelőtlen semmittevés és a darvinizmus elvének hirdetése jellemzi, ami (t. i. a darvinizmus) ezelőtt hatvan évvel megbukott, tehát ennyivel maradtak el a világtól a progresszívek“ . bizony, mi nem hordunk görnyedt háttal füstölőket lelkiatyák után, nem is terelgetjük a gyermekeket a hittanórákra, mi nem vagyunk mindenesei a papoknak és sok más ilyen „produktív“ munkát nem végzünk, ellenben a fiatal cseh tanítókkal együtt valami más dologért harcolunk . ez pedig nem semmittevés . le” hét, hogy a bizonyos janics úr megbízói. a tisztelt lelkiatyák tényleg azt szeretnék, ha semmit sem tennének, mert így tényleg könnyű lenne a munkájuk, ám mi továbbbra és megnagyobbodott erővel végezzük a munkánkat . ami pedig a darvinizmusra tett megjegyzést illeti, az egyenesen — ostobaság . éppen emiatt a „megállapítás“ miatt az egész janics féle „előadást“ tulajdonképpen a prohászkás ifjúság vizsgájának kell tekintenünk . tudásból, önállóságból, stb. vizsgáztak és — megbuktak . a prágai fiatalok azonban élnek és mi is élünk és erősödve él a — progresszió . i. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ a tanítóság helyzete ezelőtt. a róm. kát. hitoktató volt az első személy a tantestületben . májustól októberig köteles volt a tanító naponta templomba vezetni a gyermekeket s ott rájuk felügyelni . a többi hónapokban legalább vasárnap, köteles volt a gyermekekkel a körmeneten résztvenni. évenként háromszor kellett elvezetnie a gyermekeket gyónni. a következő napon pedig áldozáskor kellett rájuk felügyelnie . előfordult, hogy a pap a templomban figyelmeztette a tanítót hogy csendesítse le a gyerekeket . a tanító úgy állott előttük, mint a pap alkalmazottja. ha mindezt nem tűrte el, nem véglégesítették . — a történelmet kát. szellembén kellett tanítani . a legnagyobb pedagógus, komensky képe nem lehetett az iskolákban. a történelem és földrajz óra után a hitoktotó megkérdezte a tanulóktól, hogy mit taníttott a tanító . ha ez nem felelt meg az egyház tanításainak, a tanítót feljelentette a pap . a tanító nem lehetett felekezetnélküli, a hittanból is kellett vizsgáznia a képesítőn . ha kilépett az egyházból, elvesztette állását .
