Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-06-10 / 6. szám

4. oldal.

új korszak

6. szám.

a pedagógiai gyűlésekről

mindenek előtt meg kell állapítanunk, hogy a pedagógiai gyűlésekre szükség van, hasznosak és tanulságosak . szükség van azért, hogy a fiatalság jó példát lásson, hogy a tanításban hosszabb időn át szerzett didaktikai előnyöket egymásnak bemutathassuk s a magunk körében is értékesíthessük és szükség van azért is, hogy a nevelés nagy problémairól (osztályozás, buktatás, büntetés, erkölcsi nevelés stb.) állandóan értekezzünk s a más országokban történt pedagógiai változások fölött is kicserélhessük véleményeinket .

mindez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha ezek a gyűlések tervszerűen és nem ötletszerűen vannak összeállítva, ha mindenki a nevelés iránt tartozó komolysággal és szeretettel vesz aktív részt benne . ahogyan azonban ma ezek a gyűlések lefolynak, így nem sok értelme van, nehezen állják ki a legenyhébb kritikát is .

a pedagógiai gyűléseket a legnagyobb gonddal kell előkészíteni, hogy a szőnyegre kerülő témákról mindenkinek módja legyen gondolkozni, tanulmányt végezni, a tárgyalandó kérdésekre eddig szerzett tapasztalatait összegezni, rendezni, egyszóval: szakszerűen előkészülni, hogy így az esetleg vállalt feladat helyes megoldása vagy a mások által előadott tárgyhoz való hozzászólás, a kritika által a gyűlés magasrendű színvonala biztosítva legyen . tehát a programot minden tanévben az első gyűlésen össze kell állítani, hogy mindenki, aki szerepet vállalt lelkiismeretesen előkészülhessen .

természetes az is, hogy a fölvetett problémák megoldására elsősorban a hosszabb gyakorlattal bíró kartársaknak kell vállalkozni, hogy a fiatalság megfelelő példákban lássa az iskola belső életében fölhasználható didaktikai és metodikai előnyöket .

minden munkát komoly, szakszerű kritikával kell megtisztelni, mert igenis, az objektív kritika: tiszteletadás . ebben ki van fejezve az is, hogy a mindenáron való dicséret éppen olyan káros, mint a kákán is csomót keresni akarás . tehát a jót el kell ismerni, a helytelenre rámutatni s rámutatni arra is, mi lett volna a helyes eljárás . ismétlem: ez szigorú s hivatásunk iránt tartozó kötelesség, mert csak így lehet a pedagógiai gyűlés hasznos, tanulságos és termékenyítő .

ahol nincs meg ez a tervszerűség, ahol a gyűlésen kapkod az elnök előadók után s azzal érvel a kollégáknak, hogy a jó tanítónak mindig és mindenre készen kell lennie, mert minden tanításunknak mintatanításnak kell lenni, az ilyen pedagógiai gyűlésre kár egy garast is költeni . az ilyen nélkülözi a pedagógiai gyűlés karakterét — a komolyságot, az ilyen készületlen kapkodás lesüllyeszti a máskülönben értékes és tanulságos gyűlés nívóját s azt a látszatot kelti, hogy nem egyéb az, mint egy alkalom a könnyű szórakozásra, a kvatterkázásra és kártyázásra .

aztán azok a közös ebédek, azokkal nagyon csínyán kell bánni! ahol van vendéglő és így oldható meg ez a gyomorügy, ám legyen, de ahol nincs és összejön 30—50, néha több tag s azt kívánni, hogy ennyi ember részére egy erre be nem rendezett család ebédet adjon, még akkor is, ha mindenki megfizeti a reá eső részt, ez túlságosan terhes, ezt a megoldást akkor sem szabadna igénybe venni, ha az illető kolléga — udvariasságból —, maga ajánlaná föl. egy kisebb községben ennyi ember részére nem az anyag, hanem a tányér, evőeszközök stb. beszerzése ütközik csaknem legyőzhetetlen akadályba . egy ilyen ebéd előkészítése a szenvedő tanító családra valóságos csapás, amelyet mégis jó képpel kell viselni, mert így kívánja az álszemérmes kollégialitás“ . tudok esetet, amikor az illető kolléga, akinek községére ez a „kitüntetés“ ezett, kassáról (50 km-nyi távolságról) szerezte be drága pénzen a kölcsönzött eszközöket s reggeli és ebéd kiállítása több száz koronába, majd egy havi fizetésbe került. mire való ez? sokkal egyszerűbb, hozzánk, szegénységünkhöz méltóbb az a régi szokás, amelyet ma is gyakorolnak némely helyen, hogy mindenki viszen magával arra a napra ennivalót és senki nincs terhére a másiknak s mindenki kizárólag annak szentelheti napját, amire rendeltetett . (hogy az ebédnél divatozó távszónoklatok elmaradnak, az sem elviselhetetlen I)

a pedagógiai gyűlések megtartása az iskolák érdeke s éppen ezért arra a napra minden résztvevőnek útiköltség és tisztességes napidíj jár az iskolafenntartótól 1 krónikás.

vallás es erkölcs

helyreigazító nyilatkozat

nem igaz, hogy „kovács dezső gudai református pap beavatkozott a tanító munkájába . mégpedig jeleméből adódóan nem szemtől-szemben, hanem a tanító háta mögött . mozgósított, gyűlést hivott össze, a vallástalan tanító ellen“ .

nem igaz, hogy beismerte, hogy „igen, ő mindazt megtette, amit beszélnek, de már mindent meg is bánt . azt is mondta: emberi és papi becsület szavamra fogadom, hogy mindent visszavonok . megígérte, hogy az esperestől is visszavon mindent, összehívja azt a presbiteri gyűlést, amelyen a tanító ellen azokat a kijelentéseket tette, csak a tanító ne pereljen . mert hiába, egy becsületsértési pertől egy kovács dezső ref. pap is fél, különösen ha érzi, hogy nincs igaza nem igaz, hogy „a pap harmadnap azt mondta a tanítónak, nem vonok vissza semmit, mert nem perelhet . nem igaz az az állítás amely szerint „ezt mondta a pap harmadnap azután, hogy emberi és papi becsületszavát adta, hogy mindent visszavon

elenben igaz az, hogy nem avatkoztam be a tanító munkájába sem szemtől szembe, sem a háta mögött, igaz az, hogy nem tettem olyan kijelentést ilku pál és neje előtt, amelyben beismertem, hogy nevezett tanítót vallástalannak neveztem és nem ígértem meg, hogy az esperesnek tett jelentésemet viszavonotn .

nem igaz hogy „félévig egyetlen hittanórát sem tatrtottam meg rendesen, minden egyes órából elcsíptem legalább 20 percet“, elenben igaz az, hogy a gudai iskolában minden hittan órát az előírt időben és az előírt idő tartammal rendesen megtartottam .

nem igaz a cikk rólam való az az állítása, hogy „a gyerekeket verem váltogatott módon, az egyiknek a fejét a padba verem, a másikat hasított éles tűzifára térdepeltetem, hogy egyszerűen kulcsai becsukom a gyerekeket az iskolába és hogy a gyerekek sírnak és félelmükben az ablakon akarnak kimászni és hogy az egyik gyerek kezére 8 napon kívül gyógyuló hólyagot vertem“ .

elenben igaz az, hogy a gyermekeket nem vertem és nem verem sem egyiknek ,sem másiknak fejét a padba, sem egyiket sem másikat a hasított éles tűzifára nem térdepeltettem, őket az iskolába kulcsai be nem csuktam, a gyermekek elbocsájtása előtt nem mentem haza, és egyik gyermeknek sem vertem a kezére 8 napon kívül gyógyuló hólyagot .

tisztelettel : kovács dezső rét. lelkész.

cikkünk állításait fenntartjuk, mert bizonyítani tudjuk . szerk .

nyes életet folytatni vallás nélkül és megfordítva, mélyen vallásos emberek megdöbbentő erkölcstelenségeket követhetnek el . az elsőre tipikus példa a atheista pottenhofer élete . ez a termékeny életű tudós a kolera tanulmányozása közben, hogy bizonyos kérdésekre világosságot derítsen, kisérletképen önmagát fertőzte kolerabacilusokkal . hogy egy fontos kérdésben szolgálatot tegyen az emberiségnek, kockára tette az életét . különben is egész munkásélete az emberi kultúra előbbvitelét célozta . ki tagadhatja, hogy ez az élet a legteljesebb mértékben erkölcsös volt . és micsoda erkölcsi tartalma van ehhez képest például egy vallásos és kevéssé dicsőségesen uralkodó pápának vagy azon vallásos kardinálisok életének, akikről csak annyi maradt följegyezve az utókornak, hogy IV. sixtus alatt pápai engedéllyel űzték a* pederasztiát 1

a világháború előtt a berlini törvényszék egy gyilkosságot tárgyalt, amely klinkai esetét mutatja be az erkölcs nélküli vallásnak . ritter józsef, amint a nyomozás kiderítette, buzgó vallásos ember volt . ez a búcsúkra járó vallásos ember egy 14 éves diákot csalt lakásába s miután kielégítette rajta homosexuális szenvedélyét, megfojtotta . a vallásos schmidt káplán — amint a vizsgálat folyamán állította —, védszentjének parancsára meggyilkolta kedvesét . ugyanabban az időben magyarországon derült ki az a bűntény, melynek cselehvő hőse kolestyik jalnai plébános . istennek ez a fölkent szolgája apa lett, de a vallás az ő szemében nem tűrte meg az apaságnak a közönséges halandókat fölemelő érzelmét . benne erősebb volt a pápa csalhatatlanságába vetett hit a cölibátus előírása iránti respeklus . meggyilkolta tehát titkon született ártatlan kis gyermekét s liguori szent alfonz probabilizmusával betakargatván lelkiismeretét, nyugodtan misézgetett tovább .

ime: a vallásos érzés nem zárja ki a gyilkosságot sem, hogy zárná ki tehát a kevésbé kiáltó bűnöket? bizony vannak vallásos gytlkosok, vannak vallásos bűnösök , nincsenek azonban erkölcsös gyilkosok, erkölcsös bűnösök . éppen ezért a bőnök ellen nem a vallásos propagandával hanem az erkölcsi neveléssel lehet küzdeni . ez pedig két teljesen különböző, egymástól merőben független dolog . a vallás az ember istenre vonatkozó gondolatainak és érzelmeinek összessége, az erkölcs pedig az embernek embertársaihoz való viszonyaira és cselekedeteire vonatkozik . ki hogyan imádkozik, ki hogyan hogyan gondolkozik a másvilágról : ehhez senkinek sincsen semmi köze . hogy ellenben ki micsoda szabályok szerint cselekszik : ezzel már valamennyiünknek törődnünk kell . ezért mondjuk mi azt, hogy a vallás kinek-kinek magán ügye, az erkölcs ellenben mindnyájunknak közügye .

regent .

♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦

egy hittérítő prédikációjából: az álmokat három csoportra lehet felosztani . az elsők az ördögtől, a második fajtájúak az istentől vannak . a harmadikról később teszek említést . ha este nem imádkozol, az őrzőangyal elhagy és álmodat az ördög sugallja . az istentől küldött álmok után ne feledkezzél meg neki hálát adni azzal, hogy töredelmesen meggyónsz . mondd meg a papnak, hagy mit csinálsz, kivel beszélsz és mit olvasol! a harmadik fajta álom a legkomolyabb . elhunyt atyád, anyád, testvéred jelenik meg álmodban, hogy segítsd őket a tisztítóhelyről való kiszabadulásban . nem szabad őket megcsalnod . ne sajnáld a pénzt . ha álmodban valamely hozzátartozód megjelenik, reggel rögtön fogj a kezedbe pénzt, menj el a paphoz és mondass misét értük . az álmok e fajtája a legfontosabbb .

mi történik egy óra alatt ? a népszövetség kimutatása szerint egy óra alatt a földön 5440 ember születik és 4630 hal meg, 1200 pár köt házasságot és 85 válik el . a „civilizált“ országokban minden órában 15 embert gyilkolnak meg . óránként 198.500 bűncselekmény és kihágás történik és ezek közül csak 177.000-et tudnak megbüntetni . — még csak arra volnánk kiváncsiak, hogy hány ké-t adnak ki óránként fegyverkezésre.

a papok azt hirdetik, hogy az erkölcs a vallásból ered, mint például ahogy a tehéntől származik a borjú . mi váltig hangoztatjuk az ellenkezőjét s kívánjuk, hogy mindenütt a tiszta emberi erkölcsöt tanítsák a népnek . ezzel azonban együtt járna az a becsületes, fölvilágosító tanítás, amely után nem állhatnának elő azzal a papok, hogy bűnösek vagyunk, azért érnek bennünket csapások s a kitörni készülő lázas indulatokat nem fojthatnák bele az imádság csillapító misztikumába . pedig éppen ezért tartja őket az uralkodó osztály, melynek tagjai maguk nem vallásosak vagy ha a2:ok is — hát csak elméletben . a felebaráti szeretet parancsát még a püspökök sem értelmezik úgy, hogy azt a gyakorlatban is alkalmazni kell . bizony becsukafta annak idején a Csanádi püspök az aratóit, amikor sztrájkba álltak, mert a püspök a dűlt búzáért nem akart méltányosan fizetni . vagy melyik főpap tolta el magétól fölháborodással azt az aranyat, amelyeket apró gyermekkezek szapora munkája kapart össze száz meg száz munkanapon valamelyik püspöki uradalomban ? pedig a gyermeksorvasztó munka láttára eszébe juthatna a parancs: „ne ölj I“

az elmélet és gyakorlat között tátongó nagy űr azt tanítja, hogy a vallás és az erkölcs két külün dolog . a vallás a másik világ dolga, míg az erkölcs az emberek földi életének a szabályozója .

az élet maga napról-napra a cáfoló példák sokaságát szegezi az úgynevezett valláserkölcs ellen . föltünőbbnél föltünőbb esetek bizonyítják, hogy lehet áldásos és éré-