Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-06-10 / 6. szám
6. szám. új korszak 5. oldal. dr. krammer jenő: a szlovenszkói magyar serdülők lelkiviága a könyv a nagy lászlő könyvtár harmadik számaként jelent meg budapesten . a szlovenszkói életnek csodálatosan bő, fiatalos, ígéretes korszaka volt az a forrongós idő, amit dr. krammer jenő könyvében lelkiismeretesen és alaposan átfogva elénk állit . ez a korszak, amely kizárólag fiatalok korszerű intenciójából indult el és fiatalok tudásából és lelkesedéséből táplálkozott, annyira elütő volt minden társadalmi akciótól, eszközeiben és céljaiban is olyan eredeti volt, hogy szinte ez a csodálatos élet jelentette már a speciális szlovenszkói életet . a fejlődésnek és haladásnak nálunk szinte kizárólagos biztosítéka volt ez a mozgalmas idő annyira, hogy amikor lezárult, egyszerre, szinte máról hónapra történelemmé merevedett . kisebbségünknek még alig van a szó igazi értelmében vett történelme, de haladó fiatalságunk lezárult mozgalmi ideje már történelmet jelent . elvégzésre váró feladat volt már ennek a bő igéretü időnek lelkiismeretes, összefoglaló megírása, amit dr. krammer a tőle megszokott elmélyült tudományossággal és precizitással végzett el . minket nemcsak azért érdekel a sarló élete és dr. krammer könyve, mert a visszaidézéskor, lapozgatáskor a szlovenszkói haladásnak emléke csap meg, hanem azért is, mert a sarlónak hatái ozott tanítói programja is volt . más lenne ma a kisebbség fotográfiája, ha a sarló töretlenül mehet tovább a megkezdett utón, de más lenne sokban tanítói életünk képe is ma, ha tanítói program-tervét, köztük egy haladó, színvonalas tanítói lap kiadását valóra váltotta volna . ez azt jelentette volna, hogy az új korszak egy évnél alig több átértékelő, felszabadító és irányt jelölő munkája már négy-öt évvel előbb megindult volna, aminek jelentőségét, értékét most, utólag, alig lehet meghatározni . a sarló megtörésével sok, igazán életképes és hivatott terv megtört . dr. krammer munkájának az lenne igazi jutalma, a szlovenszkói haladásnak pedig óriási nyeresége, ha a könyv nyomán ismét, de megtisztulva és tanulva felcsapnának az elült hullámok és a szlovenszkói haladás új korszaka nyílna meg . —i— ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»*♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦ a kereszténység elterjesztése a magyarok között egy évezreddel ezelőtt félig nomádul élt a magyar nép magyarországon . nemzetségek szerint letelepedve tanyáztak ott a honfogfaló magyarok . szabad harcos emberek voltak . a törzsfőnek, a fejedelemnek a hatalma csak a hadvezetésre és a bíráskodásra szorítkozott . vérségi kötelék alapján telepedtek meg a szállásokon, amelyekban a lakóhelyek inkább sátrak voltak, mint házak . még egy évszázaddal utóbb szent istván is törvényt hozott arról, hogy a falvak ne menjenek messze templomaiktól . a falvak mozgékonyak voltak, könnyen elvándoroltak egyik vidékről a másikra . nem is volt semmi, ami a magyar falut egy helyre kötötte volna . a föld még szabad • volt s majdnem kizárólag legelőnek használták, csak igen kis részét művelték . a határnak minden évben másik részét vették művelés alá . föld bőven volt s minden család annyit foglalt magának, amennyit meg birt művelni . ha a termés — rendesen köles és árpa (általában tavaszi) —, megérett, learatták és aratás után a föld ismét köztulajdonná lett amelyen együtt legelt a falu csordája . a barmok őrzését, a föld művelését rabszolgák végezték . a szabad magyar ember nem dolgozott . vadászott, kockázott, lakomázott, hadakozott vagy henyélt, de nem dolgozott . évről-évre fölkeresték a szomszéd ausztriát, németországot, Olaszországot és a balkánt, sőt franciaországba is eljutottak . kirándulásaik célja a rablás volt . hazahoztak minden ingó jószágot: lovat, barmot, arany-ezüst „marhát“ és mindenefölött a legbecsesebb zsákmányt: az élő embert, a rabszolgát . mint homérosz hőseire nem volt meggyalázó az ellenséges földön a rablás, úgy a magyarokra sem . „kalandozások kora“ néven szerepel ez a korszak a hivatalos történelemben . zavartalanul folyt ez az európai fosztogatás, tübb mint egy félszázadig . a hazahozott rabszolgák munkáján épült föl az egész akkori magyar munkaszervezet . a rabszolgák és az asszonynépség termeltek mindent, amire a magyaroknak szükségük volt . a férfinépség itthon csak vadászatot űzött, esetleg fegyvert kovácsolt, halászott . másforma békés mesterség nem vala méltó a magyarokhoz, akik mind egyformán szabadok, függetlenek, egyrangúak voltak . a magyar társadalomnak ez az egysége a kalandozások folyamán megbomlott . hogy mi okból, mi módon, erről a végtelenül szűkszavú forrásokból semmi fölvilágosítást nem nyerünk . annyi tény, hogy a X. század vége felé, géza idejében, a fejedelem hatalma a többi, a honfoglalás idejében még vele egyrangú törzsfők rovására tetemesen növekedett és az eddig homogén magyarságból a többinél gazdagabb és tatalmasabb egyének emelkedtek ki. a vagyoni különbségek valószínűleg onnan származhattak, hogy a külföldi zsákmányoló hadjáratok eredményén az egyéni rablás alapján osztozkodtak . mindenki annyi kincset és rabszolgát kapott, amennyit maga szerzett. akinek pedig volt szolgája, az több földet foglalhatott, többet mflve’tethetett, több állatot tarthatott, mert föld volt abban az időben elég, csak szolga kellett, aki megművelje . néhány nagy vereség azonban kellemetlenül zavarta meg a magyarság megszokott életmódját . a szomszédos népek védelemre és írtó hadjáratra készültek a betolakodott pogány idegen nép ellen . ekkor szánta rá magát géza fejedelem, hogy befogadást kér az európai népek keresztény közösségébe . követséget küldött a kereszténység akkori fejéhez, a császárhoz, békét és szabad hittérítést ígérvén . a császár ráállt az ajánlatra és a keresztény hittérítők raja ellepte az vrszágot, idegen nyelven hirdetvén az új vallás igéit . a magyarság életében mindeddig nem nagy szerepet vitt a vallás . vallásuk töb istenhit volt, melynek tartalmából alig tudunk valamit, olyan kíméletlenül eltörölt minden pogány nyomot a diadalmaskodó katolicizmus . a táltosok hófehér, nyereg alá soha sem fogott méneket áldoztak patakok partján, kies berkekben a magyarok isteneinek . a „táltos“, „izé“, „manó“ és még néhány ősi magyar szó, a székelyeknél és a dunánfúl fönnmaradt néhány népszokás és babonaság a mi kevés élő emlékeink a régi pogány vallásból . a magyarok különben meg voltak a maguk ősi vallásukkal elégedve, mely a kemény, szabad, harcos nép életfölfogásának megfelelhetett. külön papi rend, külön közbenjáró az istenek és az emberek közt nem volt . nem is volt külön adó vagy fizetség papok részére . de a kereszténység már akkor kezdett terjedni a magyarság körében, még mielőtt a hivatalos hittérítés megkezdődött volna . a behurcolt rabszolgák zöme keresztény volt és persze itt is megtartotta vallását . mit is törődött a hódító magyar harcos azzal, hogy rabszolgája mi módon imádja istenét? de a rabszolgák új, szelídebb hite csakhamar hívőkre talált a magyarok asszonyainál és gyermekeinél, akik a rabszolgákhoz hasonlóan maguk is szenvedtek és nehezen tűrték a vad férfiak kemény igáját . az elsó hittérítők a magyar népnél a rabszolgák, az első megtértek pedig a nők és a gyermekek voltak . géza engedélyére tömegesen lepték el az országot a hittérítők, akik egyelőre kényszer nélkül, pusztán a szó fegyverével igyekeztek híveket szerezni a magyarság körében . megtért maga géza is politikai célszerűségből . de hogy milyen gyöngén állt az ő hite, bizonyítja az a közismert mondása, melyet akkor mondott, midőn a keresztény papok szemére hányták, hogy keresztény létére még mindig áldoz a régi pogány isteneknek; „elég gazdag vagyok, hogy két istent is szolgálhassak“ . az igazi tervszerű, kényszerítő jellegű hittérités fiának, istvánnak a műve volt . az ő számára a kereszténység már egész politikájának alapja volt . ennek a politikának a végcélja pedig nem volt más, mint a kereszténység segítségével abszolút uralmat létesíteni a magyarság fölött . a kereszténységre nem mint ideológia tényezőre, hanem mint hatalmi faktorra volt szüksége . tömegesen hívta be az országba a külföldi keresztény papokat . ezek pedig nemcsak békés, fegyvertelen isten szolgái voltak, hanem talpig vasba öltözött lovagok, fegyveres szolgákkal körülvéve . olyan fegyveresek, akik fegyverzet és hadi technika dolgában messze fölötte álltak a könnyű fegyverzetű magyarságnak . a betelepedő papságnak a király nagy kiterjedésű földeket és ami ennél fontosabb, művelésükre rabszolgákat adományozott . az országot püspökségekre osztotta . minden püspöki székhely, minden kolostor, minden templom és plébánia megannyi vár volt, melyben a királyhű fegyveresek éltek . (folyt.) az ungvári képesítő mérlege ii. az új korszak május havi számában írtunk az ungváron nemrég megtartott képesítő vizsgálatról, az a hallatlanul szigorú mérték, amellyel a magyar tanítójelölteket kezelték annál felháborítóbb, mert ezzel szemben a ruszin kollégáknál nemcsak a miniszteri rendelet értelmében jártak el, de azon túlmenőleg is valóban „humánusan“ viselkedtek . a miniszteri utasítás szerint t. i. a vizsgának praktikusnak kell lennie és nem elméletinek, a vizsga a jelölt általános tudását és találékonyságát lenne hivatva megbírálni . itt ellenben nem volt más : mint a tanítói érettséginek fokozottabb mértékben való megismétlése . csak egy példát hozunk föl . az utasítások azt mondják, hogy pedagógiai történelem nem kell és a vizsgán éppen ezt forszírozták a legjobban . megtörtént a magyar jelölteknél az a furcsa eset, hogy a gyakorlati vizsga előtt azt ajánlották egyeseknek, hogy lépjenek vissza, mert ha a tanítás nem sikerül, akkor egy esztendőre vettetnek vissza, míg így novemberben megismételhetik . a ruszin jelölteknél ellenkezőleg töriént . volt ott olyan, aki érezvén gyöngeségét, vissza akart lépni s a „humánus“ vizsgáztatók lebeszélték erről . a vizsgázó bizottság tagjainak készültségéről nemcsak az a tény beszél, hogy az egyik háromszor bukott meg, amíg megszerezte a polgári iskolai képesítést, hanem az is, hogy — amint a jelöltek megfigyelték —, a vizsgáztatóknak nemcsak a kérdések voltak előre elkészítve, hanem a feleletek is . azután azok az exotikus kérdések 1 hiszen hallottunk már arról, hogy ped. történetből olyan pedagógusokról kérdeznek, akikről a jelölt soha nem hallott, sem nem olvasott, egyszerűen azért, mert azok semmiféle tankönyvben nem találhatók . most is történt ilyen eset s aki elkövette, az maga volosin páter, aki pl. ez egyik jelölttől azt kívánta, hogy beszéljen dr. bicciola mártáról! (jelentkezzék, aki tud erről a fasiszta csillagról, írja meg, mivel járult hozzá a nevelés nagy ideáljának megközelítéséhez 1) . lehet, hogy az a hölgy a fasiszta Olaszországban jelentős valaki, az is lehet, hogy az ungvári képzőben — tisztára rokonszenvből —, jegyzik (nem lehetetlen, hogy egyike volt azoknak, aki a fasizmus bevezetése után a felekezeti hitoktatásnak az iskolákba való bevezetését követelte) . . . de azt kívánni a képesítőn, hogy a jelölt egy ilyen nímandról beszéljen s csak erről és más tételt nem kap, minek minősíthető ez ? hiszen annyi régi és új vaióban értékes, követésre érdemes pedagógus élt, hogy a bicciolákkaí operálni annyi, mint negatív eredményre törekedni. (az utasítások azt mondják, hogy ped. történelem nem kell!) aztán a vizsgáztatás formája, az is méltóan sorakozik a többi kifogásolni valók közé: intim, padokba húzódva, halk ellenőrizhetetlenül adódik a kérdés és felelet, ami tág teret nyújt a baráti vagy barátnői elnézésnek vagy az ellenkező végletnek . az egyik most vizsgázott kolléga igy foglalja össze az egész képesítés kritikáját: „azt vettem észre, hogy a vizsgán minket, magyarokat, nagyon szigorú mértékkel bíráltak, míg a ruszinokat sokkal enyhébben, hiszen ezt láthattuk az írásbeli tételeknél is . nem tudom ezt az eljárást megérteni és arra magyarázom, hogy valahogy véletlenül ezen a vizsgán a haladó gárda került össze . . ." ezeket a viszásságokat megszűntetni erkölcsi kötelesség I a leghelyesebb az volna, ha vagy a jelöltek bizalmija vagy a magyar tanítóegyesület kiküldöttje hivatalosan venne rét-zt a vizsgán ellenőrzőként . a képes tő vizsgálat legyen teljesen nyilvános s a jelöltek necsak a felelésben, de egymás megbírálásában is résztvehessenek, tehát az osztályozó konferencia is nyilvános legyen, a jelöltek füle hallatára mondja meg a vizsgáztató tanár a véleményét s legyen joga a jelöltnek is hozzászólani a saját és társai készültségének megítéléséhez . és új, modern gondolkodású emberekkel cserélni ki a mostani vizsgáztató bizottságot 1 csak igy lehet megszűntetni a visszaéléseket, csak igy lehet kizárni minden protekciót, csak így lehet kizárni az olyan eseteket, hogy levizsgázik olyan, aki készületlen s megbuktatnak olyant, aki nem érdemelte azt meg. rendezd előfizetésedet!
