Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1935-06-10 / 6. szám

6. szám. új korszak 5. oldal. dr. krammer jenő: a szlovenszkói magyar serdülők lelkiviága a könyv a nagy lászlő könyvtár harmadik szá­maként jelent meg budapesten . a szlovenszkói életnek csodálatosan bő, fiatalos, ígéretes korszaka volt az a forrongós idő, amit dr. krammer jenő könyvében lelkiis­meretesen és alaposan átfogva elénk állit . ez a korszak, amely kizárólag fiatalok korszerű intenciójából indult el és fiatalok tudásából és lelkesedéséből táplálkozott, annyira elütő volt minden társadalmi akciótól, eszközeiben és cél­jaiban is olyan eredeti volt, hogy szinte ez a csodálatos élet jelentette már a speciális szlo­venszkói életet . a fejlődésnek és haladásnak nálunk szinte kizárólagos biztosítéka volt ez a mozgalmas idő annyira, hogy amikor lezárult, egyszerre, szinte máról hónapra történelemmé merevedett . kisebbségünknek még alig van a szó igazi értelmében vett történelme, de haladó fiatalságunk lezárult mozgalmi ideje már törté­nelmet jelent . elvégzésre váró feladat volt már ennek a bő igéretü időnek lelkiismeretes, össze­foglaló megírása, amit dr. krammer a tőle meg­szokott elmélyült tudományossággal és precizi­tással végzett el . minket nemcsak azért érdekel a sarló élete és dr. krammer könyve, mert a visszaidézéskor, lapozgatáskor a szlovenszkói haladásnak emléke csap meg, hanem azért is, mert a sarlónak hatái ozott tanítói programja is volt . más lenne ma a kisebbség fotográfiája, ha a sarló töret­lenül mehet tovább a megkezdett utón, de más lenne sokban tanítói életünk képe is ma, ha tanítói program-tervét, köztük egy haladó, szín­vonalas tanítói lap kiadását valóra váltotta vol­na . ez azt jelentette volna, hogy az új korszak egy évnél alig több átértékelő, felszabadító és irányt jelölő munkája már négy-öt évvel előbb megindult volna, aminek jelentőségét, értékét most, utólag, alig lehet meghatározni . a sarló megtörésével sok, igazán életképes és hivatott terv megtört . dr. krammer munkájának az lenne igazi jutalma, a szlovenszkói haladásnak pedig óriási nyeresége, ha a könyv nyomán ismét, de meg­tisztulva és tanulva felcsapnának az elült hullá­mok és a szlovenszkói haladás új korszaka nyílna meg . —i— ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»*♦♦»»♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦ a kereszténység elterjesztése a magyarok között egy évezreddel ezelőtt félig nomádul élt a magyar nép magyarországon . nemzetségek sze­rint letelepedve tanyáztak ott a honfogfaló ma­gyarok . szabad harcos emberek voltak . a törzsfőnek, a fejedelemnek a hatalma csak a hadvezetésre és a bíráskodásra szorítkozott . vérségi kötelék alapján telepedtek meg a szál­lásokon, amelyekban a lakóhelyek inkább sátrak voltak, mint házak . még egy évszázaddal utóbb szent istván is törvényt hozott arról, hogy a fal­vak ne menjenek messze templomaiktól . a falvak mozgékonyak voltak, könnyen elvándorol­tak egyik vidékről a másikra . nem is volt semmi, ami a magyar falut egy helyre kötötte volna . a föld még szabad • volt s majdnem kizárólag legelőnek használták, csak igen kis részét művelték . a határnak min­den évben másik részét vették művelés alá . föld bőven volt s minden család annyit foglalt magának, amennyit meg birt művelni . ha a termés — rendesen köles és árpa (általában ta­vaszi) —, megérett, learatták és aratás után a föld ismét köztulajdonná lett amelyen együtt legelt a falu csordája . a barmok őrzését, a föld művelését rab­szolgák végezték . a szabad magyar ember nem dolgozott . vadászott, kockázott, lakomázott, hadakozott vagy henyélt, de nem dolgozott . évről-évre fölkeresték a szomszéd ausztriát, né­­metországot, Olaszországot és a balkánt, sőt franciaországba is eljutottak . kirándulásaik célja a rablás volt . hazahoztak minden ingó jószá­got: lovat, barmot, arany-ezüst „marhát“ és mindenefölött a legbecsesebb zsákmányt: az élő embert, a rabszolgát . mint homérosz hőseire nem volt meggyalázó az ellenséges földön a rablás, úgy a magyarokra sem . „kalandozások kora“ néven szerepel ez a korszak a hivatalos történelemben . zavartalanul folyt ez az európai fosztoga­tás, tübb mint egy félszázadig . a hazahozott rabszolgák munkáján épült föl az egész akkori magyar munkaszervezet . a rabszolgák és az asszonynépség termeltek mindent, amire a ma­gyaroknak szükségük volt . a férfinépség itthon csak vadászatot űzött, esetleg fegyvert kovácsolt, halászott . másforma békés mesterség nem vala méltó a magyarokhoz, akik mind egyformán szabadok, függetlenek, egyrangúak voltak . a magyar társadalomnak ez az egysége a kalandozások folyamán megbomlott . hogy mi okból, mi módon, erről a végtelenül szűkszavú forrásokból semmi fölvilágosítást nem nyerünk . annyi tény, hogy a X. század vége felé, géza idejében, a fejedelem hatalma a többi, a hon­foglalás idejében még vele egyrangú törzsfők rovására tetemesen növekedett és az eddig ho­mogén magyarságból a többinél gazdagabb és tatalmasabb egyének emelkedtek ki. a vagyoni különbségek valószínűleg onnan származhattak, hogy a külföldi zsákmányoló hadjáratok ered­ményén az egyéni rablás alapján osztozkodtak . mindenki annyi kincset és rabszolgát kapott, amennyit maga szerzett. akinek pedig volt szol­gája, az több földet foglalhatott, többet mflve’­­tethetett, több állatot tarthatott, mert föld volt abban az időben elég, csak szolga kellett, aki megművelje . néhány nagy vereség azonban kellemetle­nül zavarta meg a magyarság megszokott élet­módját . a szomszédos népek védelemre és írtó hadjáratra készültek a betolakodott pogány ide­gen nép ellen . ekkor szánta rá magát géza fejedelem, hogy befogadást kér az európai né­pek keresztény közösségébe . követséget küldött a kereszténység akkori fejéhez, a császárhoz, békét és szabad hittérítést ígérvén . a császár ráállt az ajánlatra és a keresztény hittérítők raja ellepte az vrszágot, idegen nyelven hirdetvén az új vallás igéit . a magyarság életében mindeddig nem nagy szerepet vitt a vallás . vallásuk töb istenhit volt, melynek tartalmából alig tudunk valamit, olyan kíméletlenül eltörölt minden pogány nyo­mot a diadalmaskodó katolicizmus . a táltosok hófehér, nyereg alá soha sem fogott méneket áldoztak patakok partján, kies berkekben a ma­gyarok isteneinek . a „táltos“, „izé“, „manó“ és még néhány ősi magyar szó, a székelyeknél és a dunánfúl fönnmaradt néhány népszokás és babonaság a mi kevés élő emlékeink a régi pogány vallásból . a magyarok különben meg voltak a maguk ősi vallásukkal elégedve, mely a kemény, sza­bad, harcos nép életfölfogásának megfelelhetett. külön papi rend, külön közbenjáró az istenek és az emberek közt nem volt . nem is volt külön adó vagy fizetség papok részére . de a kereszténység már akkor kezdett ter­jedni a magyarság körében, még mielőtt a hi­vatalos hittérítés megkezdődött volna . a behur­colt rabszolgák zöme keresztény volt és persze itt is megtartotta vallását . mit is törődött a hódító magyar harcos azzal, hogy rabszolgája mi módon imádja istenét? de a rabszolgák új, szelídebb hite csakhamar hívőkre talált a ma­gyarok asszonyainál és gyermekeinél, akik a rabszolgákhoz hasonlóan maguk is szenvedtek és nehezen tűrték a vad férfiak kemény igáját . az elsó hittérítők a magyar népnél a rabszolgák, az első megtértek pedig a nők és a gyermekek voltak . géza engedélyére tömegesen lepték el az országot a hittérítők, akik egyelőre kényszer nélkül, pusztán a szó fegyverével igyekeztek híveket szerezni a magyarság körében . megtért maga géza is politikai célszerűségből . de hogy milyen gyöngén állt az ő hite, bizonyítja az a közismert mondása, melyet akkor mondott, mi­dőn a keresztény papok szemére hányták, hogy keresztény létére még mindig áldoz a régi po­gány isteneknek; „elég gazdag vagyok, hogy két istent is szolgálhassak“ . az igazi tervszerű, kényszerítő jellegű hit­­térités fiának, istvánnak a műve volt . az ő számára a kereszténység már egész politikájának alapja volt . ennek a politikának a végcélja pedig nem volt más, mint a kereszténység se­gítségével abszolút uralmat létesíteni a magyar­ság fölött . a kereszténységre nem mint ideológia té­nyezőre, hanem mint hatalmi faktorra volt szük­sége . tömegesen hívta be az országba a kül­földi keresztény papokat . ezek pedig nemcsak békés, fegyvertelen isten szolgái voltak, hanem talpig vasba öltözött lovagok, fegyveres szolgák­kal körülvéve . olyan fegyveresek, akik fegyver­zet és hadi technika dolgában messze fölötte álltak a könnyű fegyverzetű magyarságnak . a betelepedő papságnak a király nagy kiterjedésű földeket és ami ennél fontosabb, művelésükre rabszolgákat adományozott . az országot püs­pökségekre osztotta . minden püspöki székhely, minden kolostor, minden templom és plébánia megannyi vár volt, melyben a királyhű fegyve­resek éltek . (folyt.) az ungvári képesítő mérlege ii. az új korszak május havi számában ír­tunk az ungváron nemrég megtartott képesítő vizsgálatról, az a hallatlanul szigorú mérték, amellyel a magyar tanítójelölteket kezelték an­nál felháborítóbb, mert ezzel szemben a ru­szin kollégáknál nemcsak a miniszteri rendelet értelmében jártak el, de azon túlmenőleg is va­lóban „humánusan“ viselkedtek . a miniszteri utasítás szerint t. i. a vizs­gának praktikusnak kell lennie és nem elmé­letinek, a vizsga a jelölt általános tudását és találékonyságát lenne hivatva megbírálni . itt ellenben nem volt más : mint a tanítói érettsé­ginek fokozottabb mértékben való megismétlése . csak egy példát hozunk föl . az utasítások azt mondják, hogy pedagógiai történelem nem kell és a vizsgán éppen ezt forszírozták a legjob­ban . megtörtént a magyar jelölteknél az a fur­csa eset, hogy a gyakorlati vizsga előtt azt ajánlották egyeseknek, hogy lépjenek vissza, mert ha a tanítás nem sikerül, akkor egy esz­tendőre vettetnek vissza, míg így novemberben megismételhetik . a ruszin jelölteknél ellenke­zőleg töriént . volt ott olyan, aki érezvén gyön­­geségét, vissza akart lépni s a „humánus“ vizs­gáztatók lebeszélték erről . a vizsgázó bizottság tagjainak készültsé­géről nemcsak az a tény beszél, hogy az e­­gyik háromszor bukott meg, amíg megszerezte a polgári iskolai képesítést, hanem az is, hogy — amint a jelöltek megfigyelték —, a vizsgáz­tatóknak nemcsak a kérdések voltak előre el­készítve, hanem a feleletek is . azután azok az exotikus kérdések 1 hiszen hallottunk már arról, hogy ped. történetből olyan pedagógusokról kérdeznek, akikről a jelölt soha nem hallott, sem nem olvasott, egyszerűen azért, mert azok semmiféle tankönyvben nem találhatók . most is történt ilyen eset s aki elkövette, az maga volosin páter, aki pl. ez egyik jelölttől azt kí­vánta, hogy beszéljen dr. bicciola mártáról! (jelentkezzék, aki tud erről a fasiszta csillagról, írja meg, mivel járult hozzá a nevelés nagy ideáljának megközelítéséhez 1) . lehet, hogy az a hölgy a fasiszta Olaszországban jelentős va­laki, az is lehet, hogy az ungvári képzőben — tisztára rokonszenvből —, jegyzik (nem lehe­tetlen, hogy egyike volt azoknak, aki a fasiz­mus bevezetése után a felekezeti hitoktatásnak az iskolákba való bevezetését követelte) . . . de azt kívánni a képesítőn, hogy a jelölt egy ilyen nímandról beszéljen s csak erről és más tételt nem kap, minek minősíthető ez ? hiszen annyi régi és új vaióban értékes, követésre ér­demes pedagógus élt, hogy a bicciolákkaí ope­rálni annyi, mint negatív eredményre törekedni. (az utasítások azt mondják, hogy ped. történe­lem nem kell!) aztán a vizsgáztatás formája, az is mél­tóan sorakozik a többi kifogásolni valók közé: intim, padokba húzódva, halk ellenőrizhetetle­nül adódik a kérdés és felelet, ami tág teret nyújt a baráti vagy barátnői elnézésnek vagy az ellenkező végletnek . az egyik most vizsgázott kolléga igy fog­lalja össze az egész képesítés kritikáját: „azt vettem észre, hogy a vizsgán minket, magya­rokat, nagyon szigorú mértékkel bíráltak, míg a ruszinokat sokkal enyhébben, hiszen ezt lát­hattuk az írásbeli tételeknél is . nem tudom ezt az eljárást megérteni és arra magyarázom, hogy valahogy véletlenül ezen a vizsgán a ha­ladó gárda került össze . . ." ezeket a viszásságokat megszűntetni er­kölcsi kötelesség I a leghelyesebb az volna, ha vagy a jelöltek bizalmija vagy a magyar taní­tóegyesület kiküldöttje hivatalosan venne rét-zt a vizsgán ellenőrzőként . a képes tő vizsgálat legyen teljesen nyilvános s a jelöltek necsak a felelésben, de egymás megbírálásában is részt­­vehessenek, tehát az osztályozó konferencia is nyilvános legyen, a jelöltek füle hallatára mond­ja meg a vizsgáztató tanár a véleményét s le­gyen joga a jelöltnek is hozzászólani a saját és társai készültségének megítéléséhez . és új, modern gondolkodású emberekkel cserélni ki a mostani vizsgáztató bizottságot 1 csak igy lehet megszűntetni a visszaélé­seket, csak igy lehet kizárni minden protekciót, csak így lehet kizárni az olyan eseteket, hogy levizsgázik olyan, aki készületlen s megbuktat­nak olyant, aki nem érdemelte azt meg. rendezd előfizetésedet!

Next

/
Thumbnails
Contents