Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-06-10 / 6. szám
6. szám. új korszak 3. oldal. tanítójelöltek sorsa a a magyar újság május 25.-i száma is foglalkozott azzal a példátlan esettel, amely a pozsonyi ref. internátusbán játszódott le, bár az említett újságcikkben nem voltak megírva az összes és nagy súllyal bíró körülmények, amelyek még elitélendőbbé teszik ezt az esetet . egy levelet adunk itt közre, amit az új korszak szerkesztősége kapott egyik tanítójelölttől aki szintén nagyon közelről van érdekelve az esetben . íme a levél: mélyen tisztelt szerkesztőség l mielőtt hozzákezdenék annak az elbeszéléséhez, ami a szívemet nyomja, bemutatkozom . tanítójelölt vagyok . hogy hogy hívnak, nem fontos . a pozsonyi reálka földszintjén szívom magamba a mesterségemhez kellő ismereteket . lakom . . . tessék csak várni . . . csak laktam a pozsonyi református diák internátusbán, de onnan május 15 -én kidobtak . most itt lakom, a hegyiligetben egy pádon, hónom alatt aktatáska, benne a „Harmoniumschulle“ meg a „haladási füzet“, zsebem üres . hogy rossz fát tettem a tűzre, azért dobtak ki, tetszik kérdezni . de nem, nem csináltam én semmi rosszat . nem szidtam az egyházat, nem politizáltam, nem pofoztam meg senkit, mégis kidobtak . de nemcsak engem, hanem rajtam kívül még 10 társamat . 15.-én este, megjelent az internátusbán Ing. Dömök Mérnök És Jegyző (bocsánat, én híve vagyok a kisbetűknek, de ez olyan nagy úr, hogy nem merem kicsivel írni a nevét) és megparancsolta a személyzetnek, hogy szedje szét az ágyunkat, már mint a kitoloncollak ágyát s ne engedje meg még azt sem, hogy a földön aludjunk . tetszik tudni, mi erre nagyon mérgesek lettünk és majdnem sírva azt mondtuk, hogy nem lehet csak így kidobni az embert az uccára, hiszen valami felmondás vagy én nem is tudom, hogy micsoda, de valamit mégis, mondhattak volna hamarább . Dömötör Ing. Úr erre azt felelte, hogy amennyiben azonnal nem hagyjuk el az internátust, annak nemcsak az lehet a következménye, hogy tanulmányainkat nem folytathatjuk (valószínűleg azt gondolta, hogy kicsapnak az iskolából is), hanem még bíróság elé is kerülhet a dolog . (az egyik a btkv. 350. §-ába (zsarolás), a másik a 309/21 (terror) törvénybe ütközik! szerk.) ezt Dr Salamon Fő Gondnok és Úr üzente (ezt is nagy betűvel kell írni, mert ez is igen nagy úr, ígérem, mást már nem fogok), pedig hát ő csak tudja . ő ügyvéd . de mivel már este volt s nekünk azt mondta a Mérnök Úr, hogy menjünk valahol éjjeli szállást keresni- hitelbe, hát mi nem mentünk sehová . bár tőle kértünk szállást, hiszen egy mérnöknek és internátusi jegyzőnek csak van olyan lyuka, ahová bebújhat a szegény ember, de ő erre azt mondta, hogy sietnie kell, mert már várják ... és elszaladt . mi pedig lefeküdtünk a padlóra . mellettünk az egyik fiú, akinek rendben volt a szénája, puha ágyban feküdt, mi pedig a földön, bár az ágyunk ott volt a szomszéd szobában elzárva . de azért mi aludtunk, a kitagadottak, . . . a kitoloncoltak . de úgy e, mélyen tisztelt szerkesztőség, önök még most sem tudják, hogy miért történt mindez > hát olyan nagyon biztosan mi sem tudjuk . állítólag azért, mivel nem fizettünk, amennyit ők megállapítottak utólag . mi csak annyit fizettünk, amennyit előzőleg állapítottak meg a felvételkor. engem pl. mint ref. fiút fölszólítottak, hogy menjek lakni az internátusba, ahol kosztot is kaphatok, én addig egy hónapban 250 kc-ból jöttem ki, ezért azt mondtam, hogy csak akkor megyek a ref. internátusca, ha ott sem kell többet fizetnem . az igazgató ebbe belement . ezelőtt 3 hónapbal azt mondták, hogy nem 250 ke t, hanem 310-t kell fizetnünk és mi nem akceptáltuk ezt az önhatalmú eljárást . mi májusra is kifizettük a ránk kiszabott összeget, de azt mondtákaz urak, hogy azt a hátralékba számítják . tetszik ezt érteni, kérem? én fizetek májusra, ők elkönyvelik novemberre, engem meg kidobnak az uccára . nekem már nincs pénzem, mert odaadtam nekik . az apám kétszer nem küldi el a kosztpénzt, egyszer is alig tudja . pedig két hét múlva vizsga . addig még enni is kell . reggelit meg vacsorát nem föltétlenül, de ebédet jó árért, ha eszik az embet . meg lakni is csak kell valahol . egy éjjel elaludtunk az internátus pozsonyi ref. internátusbán padlóján, de féltünk, hogy jönnek az urak ellenőrizni, hogy ott vagyunk-e . már ma nem merünk ott aludni . kint meg szemez az eső . itt olyan hideg van a hegyiligetben . náthás is vagyok, de ez mind nem volna baj . csak azt tessék nekünk megírni, csakugyan kidobnak-e minket azért az iskolából, mert 15.- érői 16.-ára virradó ajszaka az internátusbán a padlón aludtunk . mert ha csak becsuknak a bíróságon, még hagyján, de én tanító akarok lenni . tanító. aki becsületesnek, igaznak és nemes jelle műnek akarom nevelni a jövő generációt . de ha kicsapnak az iskolából, hová megyek ? hisz akkor nem merek az apám, anyám elé kerülni . nem tudom, van-e ezeknek az uraknak olyan hatalmuk, hogy egy állami iskolából kicsapassanak, de mi nagyon félünk . s azért írtam ezt a levelet, hogy tessenek megnyugtatni minket, mert így tanulni sem tudunk . ki tudja, hol fogok a társaimmal aludni az éjjel, még nem is vacsoráztunk és itt olyan hideg van . és reformátusok vagyunk és a zsidó menzára küldött minket az Ing. Úr meg a kommunista népotthonba . úgy-e kedves szerkesztőség, nem fognak minket azért bántani, úgy-e, még azért lehetünk jó tanítók, hogy a református internátusból kidobtak minket az uccára ? kérem, írjanak minél hamarább, hogy megnyugodjunk . teljes tisztelettel . pozsony, 1935. V . 16 . tanítójelölt . e levélre azonnal válaszoltunk s megnyugtattuk a fiúkat . a véleményünk az, hogy utólag, a diák beleegyezése nélkül felemelt havi díj teljesen jogtalan eljárás volt . jogtalan volt a májusra befizetett havi díjnak a „hátralék törlesztéseként“ elkönyvelni . jogtalanság, sőt brutalitás volt a diákokat felmondás nélkül egyik napról a másikra az uccára tenni. de az egész esetnek van egy nagyon tanulságos konklúziója, amit meg kell mutatni és mondani: íme, így bánik az egyház (akármelyik is legyen az) saját fiával, jelen esetben saját tanítójelöltjével . ez a drasztikus eljárás teljesen tipikus példa, semmi tapintat, semmi belátás, semmi vita, mert mindenek előtt az egyház vagy egyházi intézmény jogos, illetve jogtalan anyagi érdeke . az csak nem fogja befolyásolni a tek. ref. internátus igazgatóságát, hogy a tanítójelöltek a vizsga előtt állnak . ha ennyire belátó és figyelmes lenne, akkor már nem Is lenne egyházi intézmény . akkor egyszerűen emberi intézmény lenne . de az egyházi intézmény az más, az felette áll minden emberi tapintatnak, belátásnak, jogosságnak, hisz „isteni“ érdekeket tart szem előtt . vegyétek észre, hogy mire megy itt a játék, mi a fontos ezeknél az egyházi inrézményeknél, tanuljátok meg leszállítani minden a tánítóság vagy a szélesebb társadalmi réteg „érdekében“ tett egyházi akció értékét a kellő nívóra, akkor legalább a — csalódásoktól fogjátok magatokat megkímélhetni . a szovjetiskola politechnizálása az ötéves terv megválósulásának legnagyobb akadálya a szakmunkások hiánya volt . bebizonyosodott, hogy az ötéves terv merész céljainak eléréséhez nem elegendők a technikailag képzett, de egyoldalú munkaerők, akik a gép egy bizonyos részével tudnak bánni, mint pl. a futószalagon alapuló munkáknál . olyan emberekre volt szükség, akik sokoldalúak, a gépet hamarosan meg tudják javítani, kisebb nagyobb találmányaik vannak, teljes tudatában vannak a rájuk váró feladatnak: az új társadalmi rend felépítésének . rájöttek arra, hogy az ilyen munkásokat csak az új iskola tudja kitermelni . az első iskolareform még nem tudta gyökeresen átalakítani a régi iskolát . a termelési rendszer megváltozott, de az iskola még mindig olyan erőket adott, akik nem feleltek meg az új rendszer követelményeinek . mindinkább felmerült az iskola gyökeres átalakításának szükségessége . ez vezette rá a szovjetpedagógusokat (krupszkaja, lunacsarszkij, sulgin, blonszkij, pisztrak, pinkjevics, zackij, bubnov, epstein, vágányán, krupenin, szkripnyík, gasztjev, kalasznyikov, gasztjeva) az iskola politechnizálására . a politechnizált iskola célját krupszkaja határozta meg a legvilágosabban : tévedés azt hinni, hogy a politechnizált iskola célja bizonyos szokások elsajátítása (mechanikus műveletek), ezermesterség vagy a technika legnagyobb lehetőségeinek tanulmányozása . a politechnika rendszer, amelynek alapja a teahnika formáinak, fejlődésének és kihasználásának tudományos kutatása . ide tartozik „a természeti technológiának“ (ahogy marx nevezte a természetet és az anyag technológiáját) tanulmányozása . továbbá a termelőeszközök s ezek mechanizmusának tanulmányozása, valamint a mozgatóerők tudományos megfigyelése . ide kell sorolni a gazdasági viszonyok tanulmányozását öszszefüggésben a földrajzi adottságokkal . a nyers anyagok mégszerzési és feldolgozási módjának hatását a munka társadalmi formájára és mindkettőnek hatását az egész társadalmi rendszerre szintén a politechnizált iskola tanulmányává kell tenni . a politechnizált iskolában a tanulóknak azonkívül, hogy általánosan bevezetett munkamódszereket sajátítottak el, meg kell érteniük munkájuk célját, munkaterveket kell kidolgozniok . tervrajzokat kell készíteniük, kollektiven kell dolgozniok, a munkát helyefim/Olom I ezze* a szamma*a 2- negye liyyeieill • nem küldte be, annak most sen kell felosztaniok, bizonyos gondosságra szoknak rá és a gépeken uralkodniok kell tudni . ismerniök kell a termelési folyamatok alapelvét a munka organizációjának és társadalmi jelentőségének szemszögéből nézve . gastjev és társai, akik a „munka központi intézetét“ vezették, eleinte nem helyeselték teljesen a politechnizált iskolák bevezetését . azt állították, hogy az ő módszerükkel sokkal gyorsabban és gazdaságosabban tudnak sokoldalú, a rendszer igényeinek megfelelő munkástipusokat kitermelni . gastjev kvalifikálatlan munkásokat vett fel az intézetbe . itt néhány hónapon ót dresszírozta őket egy bizonyos munkateljesítményre, úgyhogy a munkásokból gépet csinált . ezt fordizmusnak lehetne nevezni . később rájöttek az alapvető hibára, hogy az egyoldalú munkaerők mozgási lehetősége minimális és társadalomépítő szempontból nem megfelelőek . az iskolák politechnizálásának két kerékkötője is akadt . az opportunisták mereven ragaszkodtak a régi iskolatípushoz, a humanisztikus nevelés módszereihez . egy másik csoport a politechnizálást is túlzásba akarta vinni . sulgin, a marxista pedagógiai intézet igazgatója „az iskolák kihalásának“ elméletét hirdette . azt állította, hogyha az iskolát összekötik az üzemekkel, a kolchozokkal, akkor azt (az iskolát) teljesen felváltja az üzem (gyári vagy mezőgazdasági), a tanítót pedig az üzemvezető vagy a mérnök . mindkét elhajlás eredménytelen ma radt, amennyiben a politechnizált iskola tökéletesen bevált . 1930. augusztusában tartottak a szovjetpedagógusok egy politochnikai kongreszszust . ezen a kongresszuson formulázták meg a jelszót: az iskolák politechnizálása után érünk el az iskolareform legfontosabb lépéséhez, amely az iskola és az ipari, valamint a mezőgazdasági üzemek szoros együttmüködéséhez vezet . 1000 kiküldött jött össze erre a kongresszusra . pegagógusok, politikusok, gyári munkások, mezőgazdasági munkások, a városi és falusi szovjetek megbízottai, pénzügyi és gazdasági szervek kaptak meghívást, egyszóval mindenki, akinek köze van a népmüvelődéshez . ma a politechnizált iskola már nem probléma . megvalósításuk állandóan folyik . egy két éven belül s s s r. minden iskolája politechnizált lesz . (skola a lid. vyehod v s s s r, praha 1934 .) ’ kezdődik . aki még az 1. negyedévi előfizetést r a félévi esedékes. ne feledkezzetek el erről I
