Új Korszak, 1935 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1935-03-07 / 3. szám
II. évf. — 3. szám. Ujságbélyeg használatát a kosrei postaigazgatóság 10.623-IV.-34 sz. alatt engedélyezte. Feladó postahivatal Berehovo. up. Uag«ndorf ^ Berehovo—Beregszász, 1935 március 7, Felelős szerkeszti CZABÁN SAMU. Megjelenik minden 7. és 21.-én. Szerkesztőség kiadóhivatal Berehovo - Asztélyi u. Ide cimzendők a illető összes küldemények. Kéziratokat nem őrzünk A csehszlovákiai progresszív irányú magyar tanítók lapja. meg. Előfizetési ár: Egész évre 40 Kő Követeljük a közoktatás államosítását, minden felekezeti tendenciának az iskolából való kizáró- Negyedévre sát s a felekezetek hatáskörébe való utalását, a tanítók gazdasági helyzetének gyökeres javítását. ~ ?o; /J Egyes szám ára 2 „ y ^ 'V '' __I > \ Masaryk és a pedagógia. Kultúrharc vagy okos munka ? írta Barta Lajos a Magyar Szellemi Társaság igazgató-elnöke. Mit jelent Masaryk korunk pedagógiájában? Ezt a kérdést pontosan körvonalazni kellene, mert magának a kérdésnek meghatározása és a jelentőség kidomborítása fontos tett lenne a korpedagógiában. A kérdésnek pontos felmérése nem nehéz, mert Masaryk mindentől elsőbben : pedagógiai személyiség, sőt pedagógiai tény. A korban, amelyben a pedagógia összetevői nem jelentik azt a szintézist, amelyben a kor szellemisége szilárdságot és egyenes, töretlen direktívát kaphat, különös becsű az olyan személyiség, aki életének, gondolkozásának maradandó fényeivel fix normát jelent. Masaryk ma fix norma a korban, olyan pedagógiai kristály, amely magában összegyűjtve és átértékelve adja egy felbomló korszak átmenthető igazságait. Pedagógiai személyiséggé, személyiségének tudományos és etikai predesztináltsága avatja, de több ennél, ő nemcsak Abban az előadásban, mellyel a Magyar Szellemi Társaság alakuló ülését Pozsonyban bevezettem, kél észrevételt tudtam leszögezni, melyeket a szlovenszköi magyar szellemi élet gyakorlatéból merítettem. Az egyik ez volt: — kisebbségi népbe az elérni kívánt célhoz képest aránytalanul sok kullurmunkót kell belekalapácsoini. Annál aránytalanabbat, minél abnormáiisabb a kisebbség helyzete. Ez a helyzet nem okvetlenül az államhoz való viszonyából, de saját vezetőinek politikai és kultúrsrlatégiájából is adódhat. A tételből következik, hogy a befektetett munka jórésze csak arravaló, hogy eiveszszen 1 A másik ez volt: — Szlovenszkón csak az foghai kilátással teremtő kuiturmunkába, aki meg van edzve két egymást követő kétségbeesésre. Csak aki a másodikat is kibírja és nem vágódik el, érhet el eredményt H« val«ki íav '*•» föl « tételeké*. uralmának érdekében túl 1848-an, túl 1918- an még mindig fenn tudott tartani-Aki tehát hozzá akar nyúlni a magyar falu leikéhez, annak tisztában kell lenni azzal, hogy olyan szövevénnyel találja magát szemben, melyben minden tényező és minden jelenség annak a törvényszerűségnek a láthatatlan ábrájában függ össze, mely a magyar falú szellemi formáját vissza akarja srófolni a feudális formába. A kornak tartalma ügy, amint azt a történelem megteremtette és a szlovenszköi magyar anakronizmus, jelenti azt az ellentmondást, melyen elvergődik a szlovenszköi falvak magyarsága, mint politikai tömeg : a nemzetmegmaradás jeligéje alatt. Nagyszerű dolog a lélek lendülete, a szellem merész vonala 1 Mert vagyonteljesen teszi túl magát az akadályokon, melyek a- — 1- ... „ - ,, •
