Új Korszak, 1934 (1. évfolyam, 2-18. szám)
1934-07-07 / 9. szám
4. oldal. 9. szám. tását stb. Szép javaslatok, csak azt szeretnénk tudni, mikor valósulnak meg? 8. Indítványok (legkésőbb három nappal előbb írásban benyújtandók.) Ezt érdeklődve vártuk, de csalatkoztunk. Semmi sem történt. Mindenki meg van elégedve sorsával. Béke a földön ! De mégse egészen. Egy a sok közűi megszólal. „Mi van az Almanachhal“ ? Erre felhördül a tömeg. Ugyvan I Mi van vele ? Az elnökleinti őket. Ez mindenkinek a privát ügye. Szünet. Az elemi és pofigári Iskola képesítőiének reformja. Az iskolaügyi minisztérium a következő javaslatot dolgozta ki a képesítő reformját illetően : A vizsgázóbizottság elnökét és ’tagjait az iskolaügyi miniszter nevezi ki. Tagok az áll. peeagőgiai akadémiák, a tanítóképzők és gimnáziumok tanárai, áll. tanfelügyelők, szaktanítók és igazgatók, elemi iskolai igazgatók és tanítók lehetnek. A vizsgára április vagy no vember végéig lehet jelentkezni 20 hónapom praxis után, ha a jelölt kvalifikációja nem rosszabb hármasnál. A középiskolai képesítőhöz 10 hónapi gyakorlat szükséges. A vizsgán a jelölt pedagógiai és didaktikai tudását kell felülvizsgálni. A vizsga teoretikus és praktikus, írásbeli és szóbeli vizsgából áll. írásbeli két tárgyból lesz. Az első pedagógia. Itt a jelöiínek be kel! mutatnia, hogy önállóan meg tud oldani bármilyen feladatot a pedagógiából, pszichológiából vagy szervezettanból és önálló vé leményét tudományosan is meg tudja indokolni. Pedagógiatőrténelmet csak igen fontos esetben kérdeznek. A feladat vagy közös, vagy csoportonként különböző. A másik írásbeli feladat praktikus jellegű. Minden jelölt külön témát kap, amelyben megvizsgálják, hogy a metodika és didaktika terén tud e önállóan dolgozni. Különös tekintettel lesznek az új irányokra. Az írásbelinél segédeszközt nem szabad használni. Az osztályzás háromjegyű: nagyon jó, elégséges és elégtelen. A szóbeli vizsga beszélgetésből áll. A vizsgálat nyilvános és egységes jellegű, tehát nem vizsgáztatnak egyes tantárgyakból. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a pe dagógia alapjaival és az összes módszerrel tisztában van ; hogy ismeri az elemi iskola tantervét, a legfontosabb taneszközöket, a modern pedagógiai és pedológiai irányokat és az idevágó szakirodalmat. Ezen kívül ismernie kell az elemi iskolákra vonatkozó előírásokat és az iskolai egészségügy fontosabb alapelveit, valamint a gyermekirodaimat. A vizsga eredményét összefoglalva állapítják meg a jegyet. Polgári iskolai képesítőre az jelentkezhet, akinek legalább 30 havi praxisa van az elemi, polgári vagy középiskolában és kvalifikációja nem rosszabb kettesnél. A kérvényt október 31.-ig vagy március 31 .-ig kell beadni. Négy szak lesz; 1. tanítási nyelv, földrajz és történelem, 2. természetrajz, fizika, kémia és matematika, 3. rajz, írás, ábrázoló geometria és matematika, 4. idegen nyelv, tanítási nyelv és torna. A középiskolára készült jelöltek csak azon tárgyból vizsgáznak, amelyből nincs középiskolai képesítésük. Elemi iskolai és polg. iskolai képesítőt egyszeire nem lehet letenni. A vizsga a.) házi írásbeliből, b.) gyakorlati tárgyú írásbeliből, c-) szóbeliből áll. A házi írásbeli az első szakon a tanítási nyelvből, a 2. csoportban természetrajz vagy fizikából, a 3. csoportban matematikából, a 4. csoportban egy idegen nyelvből van. A háztartásban — és kézimunkatanitónők nem tesznek írásbelit. A házi írásbeli ugyanazon bizottságnál megismételhető. Az eredménnyel végzett írásbeli akkor is érvényes, ha a jelölt visszalép. A gyakorlati tárgyú írásbeli négy óra hosszat tart. Az első szakon földrajzból vagy történelemből, a 2. szakon matematikából, a 3. szakon rajzból, a 4.-en tanítási nyelvből A 3. szakon a rajzon kívül ábrázolóból és írásból is vizsgázik a jelölt. A házi írásbelire 8 hetet adnak. Ezt meghosszabbíthatják még négy héttel. A szóbeli vizsga nem nyilvános. Az elemi iskolai képesítővizsga főképen theoretikus és praktikus lesz. A jelölt pedagógiai tudása a fontos. Az írásbeli csak két kérdésből áll. Azon ismeretekből, amelyekből a jelölt már az érettségin vizsgázott, nem lesz újabb írásbeli a képesítőn. A gyakorlati tanítást eltörlik. A szóbeli vizsga beszélgetésből áll s pedagógia-didektikai tárgyú. A pedagógiánál nem a pedagógiatörténelemből, hanem az „élő“ pedagógiából vizsgázik a jelölt. (C. U.) 1. A választmány kiegészítése. A sablon alkalmazódik. Jelöljük Gáspárt ő megérdemli a szép dalokért. Ügy van I Jelöljük a volt elnökjelöltet! Helyes ! És ti fiatalok ott voltatok ? Igen 1 Jelöltetek ? Nem I Miért ? Mert egy fecske nem csinál nyarat! 2. Adler Ernő polg. isk. szaktanító „A gyermektanúlmányról“ címen tart előadást. Szépen indult, de könyvismeret terjesztés lett belőle. Ebből sem tudok többet, mint eddig tudtam, mondja egy idősebb kartárs. De minek is jöttünk ide, zúgolódik egy má_____________ÚJ KORSZAK__________ HÍREK. Előfizetési fölhívás. Kollégák! A r. k. egyházi főhatóság megíiltptía a r. k. felekezeti tanítók számára az Új Korszak járatását, aminek következménye, hogy előfizetőink száma megfogyatkozott. A megritkult sorokat ki kell tölteni, ha azt akarjuk, hogy a progresszív pedagógiai iránynak s a fiatal magyar tanítóság kívánságainak megfelelő szócsöve legyen. A megmaradt táborra tehát kettős kötelesség hárul: 1.) beszervezni azokat a fiatal kollégákat, akik állami, községi vagy nem r. k. felekezeti iskolánál működnek. A másik kötelesség az, hogy az előfizetést mindenki pontosan és idejében befizesse. Ha sikerül sorainkat megszaporítani: egyesületbe tömörülünk, melynek alapszabály tervezetét következő számunkban hozzuk. Ha nem sikerül, akkor be kell szüntetnünk további megjelenésünket. A progresszió minden igaz híve tegye meg kötelességét! Az egyház a,lelkiismereti szabadság eilen. Amióta az Új Korszak megjelenik, a „valláserkölcs“ hivatalos és nem hivatalos csőszei itt is, ott is elkurjaníják magukat. Pedagógiai és köri gyűléseken hangzanak el a papcselédek ajkáról holmi tiltakozások a féltve őrzött „valláserkölcs“ nevében. Aztán jubileumot ülnek s vörös cingulusos, kövérre hízott papok keneiteljes szavakkal hódolnak a „valláserkölcsöt“ bottal hirdető jubiláns mellett s megróják az Új Korszakot, eltiltják olvasását, hatalmi erővel kényszerítik a „független“ tanító polgárt az egyedül üdvözítő, megszentelt írások olvasására. A támadás általános, a fegyver a régi: terror és konkolyhintés. Nem elégszenek meg azzal, hogy ráparancsolnak a tanítóságra s megtiltják az Új Korszak járatását, hanem fölvonultatják a vakbuzgó s minden meggyőzés elől elzárkózó sötét koponyákat, saját kartársainkat és az elnöki tekintély magasságából indítványt tesznek és fogadnak el, melyben «... a közgyűlés egyhangúlag elitéli a Ruszinszkóban megjelenő Új Korszak tanügyi lap vallásellenes irányzatát.“ Oh, ti örökké maradiak, ti olvasni nem akarók, akik 15 év alatt 5 könyvet vásároltatok a tanítói tudományszomj kielégítésére, ti, akik elégnek tartjátok „bb“ szépen megírt stílusgyakorlatait s az egymás iránti kollégialitást egy-egy cuppanós csókkal intézitek el, hát nem fogtok soha sem ráeszmélni jobbik énetekre ? Hiába köpködtök, hiába denunciáltok, a kollégák igen tekintélyes része velünk érez együtt. Itt az írás, olvassátok, hogyan gondolkodnak azok, akikre a ti egyházi hatóságaitok láncot kőinek: ...... T. i. úgy áll a dolog, hogy a róm. k.at. egyh. főhatóság megtiltotta a feíeke' zeti tanítók számára ezt a lapot olvasni és járatni. Bár minden tanító lelkiismereti kötelességévé tenné ezt a lapot támogatni. így aztán biztos lenne a győzelmünk az egyházak kultúrterrorjával szemben !...“ Más. „... A kát. egyház Főhatóság fegyelmi vétség terhe meljett eltiltotta tőlünk, kát. tanítóktól, bogy az Új Korszakot olvassuk. Gyámság alá vagyunk téve, mert még azt is megparancsolják, hogy mit szabad olvasnunk és mit nem. Félnek tőlünk, haladó tanítóktól. Az utóbbi években a papok igen nagy hatalomra tettek szert... s a tanítónak, legyen bármilyen igaza, ha nem keresztény szociálista, igazságot tőlük nem kap.“ Csak erőlködjetek és fenyegetőzzetek, mi csak azt üzenjük vissza, hogy hiába minden terror, hiába minden erőlködés, sem a napot nem tudjátok elhomályosítani, sem a gondolatot lenyűgözni, sem a lelkiismeretet örökre kibérelni. Hiába tesztek mindent 1 Nem látjátok, hogy... mégis mozog a föld ? sik kolléga. Évről-évre rosszabb. Még csak nem is szólhatunk, (kihúzza zsebéből a 21. körlevelet.) Inkább mondanák meg, mi az ördög az a globális módszer, mit válaszoljak én erre ? Lám-lám. Még az öregek is zúgolódnak, érzik az önművelés hiányát. Mit szóljunk akkor mi, fiatalok, akiknek se pénzük, se posztójuk ? Várunk ! Talán nemsokára útnak indúlunk, ha nem is vonaton, de gyalog, vagy kerékpáron. A másik Krónikás. iierkeislői üzenetek. Ál „Déli“ t. i. nekünk mór van egy kollégánk, akinek cikkeit „Déli“ aláírással közöljük. Ezen az álnéven más cikkét nem közölhetjük. Egyébként sem közölhetjük, elvből nem közlünk olyan cikket, legyen az bármily közérdekű, melynek írója velünk szemben bizalmatlan, nem nevezi meg magát. Altól, hogy mi valakit kiadjunk, az ő beleegyezése nélkül, senkinek sem kell tartani, ez nálunk becsület kérdése. tíasmunkás. Érdekes megfigyelését nem közöljük. Először nem nekünk való, aztán, amint fentebb írjuk, névtelenül beküldött cikket nem közlünk. Ki fél az Új Korszak-ol járatni ? Joggal vetjük föl ezt a kérdést. Mert a múltban is több kartórsunktól kaptuk azt az értesítést, hogy bármennyire szeretné —; ezt a lapot nem járathatja a rajta basáskodó helyi iskolanagyságok miatt. Amióta pedig a kát. egyházi Tanács eltiltotta a kát. tanítókat az Új Korszak járatásától, még inkább jogos e kérdés fölvetése. Mi méltányoljuk ezt az aggodalmat. Elvégre a különben is eléggé üldözött és szorongatott tanító nem teheti kockára egzisztenciáját egy lap miatt, bármennyire egyelérisen is a lap irányával. De van megoldás I Aki nem járathatja a lapot a maga nevére, az járassa valamelyik független ismerőse nevére, aki lehet egy becsületes szervezett munkás is vagy valamely ismerős progresszív gondolkodású polgár. Egy másik megoldás az. hogy a lapot zárt borilékban küldjük, ebben az esetben az előfizetési ár plusz bélyegköltség. Boldizsár Boldizsár altanfeliigyelő úrnak Bratislava. Leveled itt is nyugtatom. Már az 1. számban megírfuk, hogy az Új Korszak minden közérdekű iskolaügyi dologról, bajokról, visszaélésekről leleplezetlenül fog írni. Az Uj Korszak a kritika lapja, még pedig az igazságos kritika lapja. A dicsérgetést másokra hagyjuk, vannak elegen, akiknek tolla és nyelve a „felsőbbek“ körüli szolgálatokra van begyakorolva. Mi azt hisszük, a kritika a közügynek hajt hasznot, a dicséret csak... a dicsérgetőnek. Az a kifogásolt levél is ebben a közérdekben íródott s nem az a lényeg: kiről szól, az én leányomról-e vagy másról, a szerkesztőségben íródotte vagy sem, az én lapomban jelent-e meg vagy másban, hanem, hogy igaz-e. Mér pedig az az elsőtől az utolsó szóig igaz! És úgy igaz, hogy a kérvény nem megnevezett helyre, hanem a csapi kerületbe szólt (a nevezett helyről csak privát levélben és föltételesen esett szó I). Tehát amikor a csapi kerületben is a kinevezések megtörténtek, ha a kérvényező kérvénye értelmében nem volt kinevezhető (igaz ugyan, hogy volt olt néhány kinevezés !), a kérvényt vissza kellett volna küldeni, hogy még idejében pályázhasson az illető máshová. A visszatartás csak az esetben lett volna indokolt, ha tényleg megnevezett helyre kért volna kinevezést és arra a helyre kinevezhető lett volna, ha későbben is. Azt írod, hogy: „...a kérvény azért intéztetek oly későn el, mert éppen a kérvényező apjára való különös figyelemből várni kellett...“ (tehál reám voltak oly különös figyelemmel. Na, hát én egyszer s mindenkorra lemondok az ilyen „különös figyelem“rői ! !) De háí akinél nincsenek ilyen különös figyelemmel az apára, annak a kérvényét hány esztendő múlva intézik el, hogy „kérelme nem volt teljesíthető“ ?! A közügy akkor is közügy, ha rólam, rólad vagy bárkinek ügyérői van szó, akivel igazságtalanság, méltánytalanság vagy mellőzés történt. És az Új Korszak olvasói nem tekintik ezt félrevezetésnek, mint Te és a hozzád hasonló gondolkodásúak, mert mi egy csalód vagyunk, akik egymásért, az igazságért 1U0 százalékos szolidaritással helyt állunk. De minek fogod azt minősíteni, ha azt írom meg, milyen üzleteket csinálsz Te, amikor a hozzád baráti bizalommal fordulót azért, hogy olvasókönyvét kiadó céghez közvetíted s megírsz nehány levelet: 5.000 Kc-t követelsz, saját nevedre állíttatod ki a szerződést oly műről, melybe egy belüt sem írtál, felveszel a szerző tudta és beleegyezése nélkül előleget, visszatartod az eredeti szerződést ? Hé, kömé, Boldi, ez sem lesz közügy ? Ez is szándékos félrevezetése lesz az olvasóközönségnek ? Ez is „förmedvény“ lesz ?! Srabó András, Taksony. Ön azt írja. hogy „... bár tetszik iránya, de van egy nagy hibája : a túlzott vallásellenesség.“ Aztán néhány elkoptatott közhellyel védelmére kel a vallásnak s végül azt rigmusolja, hogy ..... míg ebben nem javulnak, írjanak csak maguknak.“ Nos, kedves Kolléga, ezzel a levéllel bebizonyította, hogy cikkeinket nem olvasta el s ha elolvasta : nem értette meg. Mert mi nem a vallás ellen írtunk, (ha egyetlen ilyen mondatot tud mutatni írásainkban, küldetünk Önnek egy Almanachot ingyen és bérmentvek hanem a lelkiismereti szabadság és ama cél érdekében kívánjuk a hittannak a kötelező tárgyak sorából való törlését, melyre magasabb szempontból van szükség. Mi ezt mór sokszor kifejtettük s még lesz alkalmunk beszélni róla. Hanem van még valami, amit szó nélkül nem hagyhatunk. Agyermektől mór az első iskolai év második felében azt kívánjuk, hogy értse is azf, amit olvas s későbben is az a legfőbb törekvésünk, hogy mindent megértsen. Az ön levele azt bizonyítja, hogy ezt a normát önmagával szemben nem tartja köíelezőnek. Tanuljon meg értelmesen olvasni 1 Ez az első föltétele annak, hogy valamely írásról vitába bocsátkozhasson. Rendezzétek előfizetésieket! A kiadásért felelős; Czabán Samu. Nyomja: a „MERKÚR“-nyomda Berehovo, Asztélyi u. 1.
