Új Korszak, 1934 (1. évfolyam, 2-18. szám)
1934-07-07 / 9. szám
2. oldal. 9. szám. Rágalmazzák és üldözik az Új Korszakot. Rágalmazóink fennen hirdetik s a tőlünk távol állók elhiszik, hogy mi ki akarjuk irtani az iskolából az erkölcsöt, hogy működésünk nemcsak erkölcstelen, hanem erkölcsellenes, hogy a vallástalanság agitátorai vagyunk. Soha sem mondják ezt a kritizálók ilyen világosan és nyilatkozataik mindig körül vannak rakva kisébb-nagyobb szidalmakkal. Azonban nekünk a magunk komoly munkájában csak a vádak tárgyilagos elemzésével van dolgunk és csupán működési programunk kifejtésével kívánunk foglalkozni. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk arra a rosszhiszeműségre, amellyel rágalmazóink tudatosan hazudnak. Az egyed ül.üdvözítő vallás farizeusai, az állami pénzből élő klerikális hősök idézik a progresszív tanítóság kultúrprogramjából ezt; 3. A népiskolából és egyáltalában minden iskolából ki kell zárni az egyházak mindennemű befolyását, elsősorban a vallásoktatást. A vallásoktatás a szülők magánügye, amelyet egyházaikkal intézhetnek el. Itt azután megállapodnak és gáládul elhallgatják azt, hogy a következő pont így hangzik : „Az összes iskolákban az eddigi vallástan helyet felekezetek fölé emelkedő erkölcstant kell tanítani, melynek alapelve a természeti és társadalmi jelenségek tudományos alapon való ismertetése, az egyéni és társadalmi igazságosság szeretete, a felekezeti és nemzeti el- i lentétek kiküszöbölése, a népek kölcsönös megértésén és megbecsülésén alapuló béke, a demokratikus köztársasági \ elvek és intézmények megértése, a köz\ tulajdon megbecsülése, a magánérde\ keknek a közérdek alá való rendelése, \ a politikai elnyomás és gazdasági ki\ zsákmányolás minden formájának el J ítélése." Ezzel a ravasz és becstelen elhallgatással természetesen azt a látszatot keltik, hogy az Új Korszak köré csoportosult tanítóság az erkölcsi nevelés nagy föladatait akarja elejteni. Rólunk, akik éppen az ő teljesen eredménytelen és értéktelen valláserkölcsi oktatásuk meddőségén akarunk segíteni és javítani, rólunk állíthatják azt, hogy az erkölcsi nevelés ellen törünk. Ezzel a szellemi kútmérgezéssel nincs miért tovább foglalkoznunk. A klerikalizmus politikai uszítóit nem fogjuk meggyőzni. Ellenben minden alkalmat megragadunk, hogy programunkat pontról-pontra igazoljuk. Tesszük pedig ezt abban a hitben, hogy az igazság erősebb minden rágalomnál, a tudomány hatalmasabb minden ámításnál. A tudományos publicisztika e munkáját a legtüskésebb kérdésnek, az erkölcsi nevelés problémáinak tárgyalásával kezdjük, mely körül fölvonultak velünk szemben a kultúrának, a demokráciának összes ellenségei. Nekik jók a mai állapotok és azt hiszik, hogy a modern demokrácia új rendje bajt hoz reájuk. Ezért kell nekik ez állapotoknak egyik legerősebb oszlopa, a mai klerikalizalt iskola, a minden fokozaton végig narkotizáió nevelés, a társadalomnak ez a szellemi öncsonkítása, a feje tetejére állított kiválasztás, amely a haszontalan és meddő ismeretek túlterhelésével, évszázadok óta annyi sok értékes energiát ölt meg az ifjúságban. Mi világosan látjuk, hogy a népnek mindenütt a mai állapotok ellenkezőjére van szüksége, hogy műveltebb, egészségesebb, gazdagabb és függetlenebb legyen. E törekvésnek az útja a demokratikus politika felé vezet, amelynek legsürgősebb kérdései közé tartozik a közoktatás egyetemes reformja. Ez a jelentősége a mi küzdelmünknek. Azután a vallástörténet megállapított tudományos eredményeivel ki fogjuk mutatni, hogy minden vallás fejlődésnek az eredménye, mely korról-korra változik s új változások elé siet. Keletkezése, változása és megszűnése alá van vetve a fejlődés egyetemes törvényszerűségének. Ki tudjuk mutatni, hogy az egyes vallásoknak a megfelelő fejlődési fokon azonos erkölcsi elemei vannak. A vallásfilozófia eredményeiből feldolgozzuk az erkölcsi elemeknek az illető kor gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaival való szoros, okozati összefüggéseit és az összehasonlító vallásbölcsészet segítségével előadjuk a vallások életének azonos törvényszerűségeit. UJ KORSZAK Ilyen módon, objektív tudományos vizsgálatokkal, lehozzuk a vallásokat az égből és elválasztjuk az egyházak hierarchikus politikai rendszerétől. Ki fogjuk mutatni, hogy iskoláinknak mai vallásoktatása úgy a tanítás anyagára, mint annak módszerére nézve a modern ember számára egyrészt elégtelen, másrészt fölösleges. Minden képmutató kertelés és kétértelműség kizárásával ki fogjuk mutatni, hogyan zavarják össze a vallást az erkölccsel. Ezekben a vizsgálatokban és tárgyalásokban az a tudat, az a pozitív megismerés fog vezérelni minket, hogy a vallásos érzés az emberi élet bizonyos fejlődési fokain eleven szükségszerűség. Távol áll tőlünk minden vallás ellenes fanatizmus, amely éppen olyan káros, mint a vallásos türelmetlenség. Mindkét fajta fanatizmus eltéríti az embert a valóban tudományos tárgyalástól. Amikor pedig a vallás és erkölcs körüli homályos fogalmakat földerítjük és eloszlatjuk a mesterségesen összekevert tévedések zavarait, Megjelent a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Almanachja. írni kell erről az üzletről, mer ez kordokumentum. Amikor a gazdasági válság soha nem gondolt méreteket ölt, amikor minden felelős állásban levő ember s minden újság : okos takarékosságot, a fölösleges kiadásokban önmegtartóztatást prédikál, amikor az államháztartás egyensúlyának helyre állításéra érzékeny érvágással leszállítják az eddig is nagyon szerény tanítói fizetést, akkor megfelelő görögtűz mellett, nagy dobbal vásári zajt csapva „megszerveznek“ egy üzletet s a gazdasági válságnak fittyet hányva, hivalkodva és büszkén megjelenik 2.13 kg súlyú 31X24 nagyságában 831 magyar tanító arcképével egy almanach. A büszke név : „Csehszlovákiai Magyar Tanítók Almanachja" a csszl. magy. tanítóságának alig felét tudta „beszervezni", bár az ügynökök el voltak látva a Referátus tekintélyét képviselő fértiak ajánlólevelével s amikor azok előmutatására sem állott kötélnek a kolléga, akkor erkölcsi kötelességre apelláltak, mert Szerényi írja az első 15 oldalt s Sz., az egy fogalom (így, hogy fogalom !). Podk- Ruszban pedig. Mónusra történt hivatkozás, aki szintén aláírta s aki szintén „egy fogalom“ (így,, hogy fogalom 1 Amióta azok a levelek az Új Korszakban megjelentek, azóta csakugyan fogalom lett I 1). Legszenzációsabb az egész Almanach ügyben az, hogy a köztársaságbeli magyar tanítóság 15 éven át mozgalmi és szellemi vezetői nincsenek benne 1 Miért ? Én azt hiszem, az erkölcsi felelőségérzet tartotta őket vissza. Hiszen a Szí. Á. M. T. vezetősége ugyanakkor, amikor ez az almanach oly nagy mohósággal megszületni igyekezett, ugyanakkor a hivatalos vezetőség — a gazdasági helyzetre s más figyelemre méltó okokra való tekintettel —, lemondott egy 20, (húsz és nem kétszázhúsz !) koronásra tervezett almanach kiadásáról. Hogy ez az Almanach ebben a válságos időben megjelenhetett, abban a Szí. Á. M. T. vezetőségének nemtörődömségén (mert bizony határozottan és nyíltan föl kellett volna lépni ellene) s az emberi hiúságon kívül, nagy része volt annak, hogy szerkesztője akkor a tanítóképezde igazgatója, az abituriens kurzus s az externista vizsgák vezetője volt. De hát lássuk, mi van benne. Van ben ne néhány tanulmány. Mindenikről különkülön tanulmányt lehetne írni, de erre itt nincs terünk. Egy bizonyos s ez az, hogy: erős hit, tántoríthatatlan meggyőződés egy szebb, igazságos jövő iránt s az erre való lelkesítő hang.. . nem cseng ki belőlük. Rég letűnt korok nagyjairól s a jelen korból tiszteletreméltó, ősz elnökünkről szólnak ez írások. Az első Zaratuszra, aki sok, szép gondolatot termelt ki s aztán „...megrokkant, elernyedl, „bálványimádó áldozatra határozta el magát“ s „... aki minden elhivatottsága mellett is gyönge ember maradt lelke mélyén“ s ezt állítja most, a nagy világtörténeti napok kataklizmájában, példaképül a nép nevelői elé a szerkesztő. „ ... Atyám, atyám, miért hagytál el ? ... sikolt a magára maradt lélek..(Mennyivel fenségesebb, imponálóbb Dózsa hite, aki mikor a tüzes trónon félig megsült húsából vezértársai, akkor majd megrajzoljuk annak az új erkölcstannak a kereteit, amelyre a modern, demokratikus társadalomnak szüksége van. És hittel hirdetjük, hogy az emberiség, erkölcsi fölemelésének feladata a művelt, világi tanítókra vár. A templomok munkája és a papok valláserkölcsi tanítása immár sok százados múlt után csődöt mondott. Amikor az iskola erkölcsi nevelő munkájának silányságán búsul és panaszkodik mindenki, amikor az erkölcsi megújhodás után vágyik az egész emberiség, akkor az erkölcsi nevelésnek az a monopóliumrendszere : a papok valláserkölcsi nevelése..., amely évszázados egyeduralmával reánk hozta az erkölcsi dekadenciát, ismerje be, hogy a köznevelés terén eljátszotta a hitelét! Ismerje be tehetségtelenségét, álljon félre és adjon helyet a a jövendő erkölcsök tanításának, amely az emberi szolidaritás magasztos belátásából ki fogja fejleszteni a cselekvési szabályoknak integráns rendszerét, hogy mennél több embernek mennél nagyobb jólétet, műveltséget és szabadságot biztosítson !! (—ny—n.) hogy nyomorult életüket megmentsék, a boszszútól örjöngő úri had biztatására : tüzes harapófogóval csipkedik a vezér testét s eszik azt, a félig megsült test dacos megvetéssel, undorral mondja, nem nyafog, nem kér kegyelmet földi bíráitól, nem apellál a mennybélire sem : „ebeket neveltem magam körül.“) Értékes Szalatnainak Szokrateszről írt tanulmánya, mert ebből kicseng a mai kor minden nyomorúságának az oka — az igazságtalanság 1 Ez a tanulmány azt kiáltja bele a lelkekbe: az igazságért meghalni is érdemes, inkább meghalni, mint becstelenül élni! Ti, magyar falvak tanítói, legyetek a méregpohártól sem vissza nem riadó harcosai az igazságnak I Az egész Almanach szellemére legjellemzőbb „Tanítók a munkásság oldalán“ című cikk. Erről a témáról szükséges és nem lehet eleget írni. Erről a, minden többinél fontosabb, problémáról alig másfél oldalon elmélkedik I. D. (Idétlen ?) szelíd, csendes, inkább bocsánatkérő hangon s nagy vigyázattal, nehogy Marxistának tartsák. Igen, egyetlen egyszer le nem írja a nagy munkás forradalmár: Marx nevét. A többi cikkek lúlnyomó része már annyiszor megírt, közismert dolgokat tartalmaznak. A statisztikája pedig nem teljes és nem is hű. PJ. a 831 tanító közül 107 újságíró, 60 író, 6 akadémiai tag, 3 festő. Ki hitte volna ? A könyv kiállítása csinos, anyaga elsőrendű s ebben a kiállításban 1000 példány — szakemberek véleménye szerint — 60 ezer Kc-nál nem kerül többe. Ha az ügynökök díját példányonkint 50 Kc-ban állapítjuk meg, ez 1000-nél 50 ezer Ke. 1000 példányból pedig befolyik 220 meg a klissékérí felszámított 34, összesen 254 Kcjéval 254 ezer Ke. S így a megmaradt 144 ezer Ke ból a tanulmányok minden sorát 20 Ke val lehet honorálni, ami egy oldalért 1000 Ke t jelent. A világ legkeresettebb s legjobban honorált írói irigykedve gondolhatnak az Almanach íróinak honoráriumára, ha ugyan azok kapták meg a nagy hasznot 1 Ha a Szí. M. Á. T. csinálja meg ezt az üzletet, valószínű, hogy az összes tanítók megrendelik s akkor ezzel az egyetlen művele'tel többet tudtak volna összehozni a Tanítók Házára (kb. 350 ezer Kc-t), mint amennyit 15 év alatt hangyaszorgalommal s nagy propagandával gyűjteni sikerült. Hja, élelmesnek kell lenni. Egy bizonyos, a könyv hallatlanul drága s a kollégák csalódottnak érzik magukat, mert az életrajz, amire számítottak, hogy a fényképük alá vagy mellé kerül, néhány rövidítéses szóvá zsugorodott össze. Ezért bizony nem volt érdemes izgulni és olyan hallatlanul nagy sarcot kiizzadni. Hanem van még ezeken fölül is valami, amit nem szabad elhallgatnunk. Ez az, hogy ma nem szabadna szociálista író szerkesztéséből olyan könyvnek megjelenni, amely elkendőz, fátyolt von, elhomályosít, figyelmet elterel arról az élethalál harcról, mely az Ember felszabadításáért: minden kizsákmányolás megszüntetéséért egy mindenkire igazságosan kiterjedő szebb, tiszta életért folyik. Ezzel az Almanacchal mindenki csalódott, csak a vállalkozó szellem, az üzlet nem. A tanítóság most megint nagyon megfizetett könnyelműségéért 1 Suhogó, ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
