Új Korszak, 1934 (1. évfolyam, 2-18. szám)

1934-06-07 / 7. szám

4. oldal. ÚJ KORSZAK 7. szám. nép nem fog így cselekedni. Nem fog így cse­lekedni azért, mert — mint föltettük —, mind­két nép még csak a természet kész javainak összegyűjtéséből, vadászatból és halászatból él oly módon, hogy az élelemszerzés minden ide­jét lefoglalja. Hiába kísérelné meg a győztes nép a legyőződet elnyomni és munkaerejét a maga részére kihasználni. A foglyok folytonos munkájukkal is csak annyi élelmiszert tudná­nak szerezni, amennyi saját életük fönntartásá­ra szükséges, legyőzőjük semmi hasznukat nem vennék, sőt még folyton őrködniük kellene, hogy a táplálék beszerzésén fegyveresen dol­gozó foglyok ellenük ne forduljanak. így hát a legyőzött népnek nem lévén módjában a fog­lyokat kihasználni, nem tehet mást velük, minthogy leöldösi és fölfaija őket. A kultúrát teljesen nélkülöző vad népek szükségképen embrevők is, mert nem értenek a termelés eredményesebb módjához és legyőzött ellenie leiket magukra nézve máskép értékesíteni nem tudják, minthogy fölfalják őket. Az emberevés némely népnél máig is dívik, de minden jel arra mutat, hogy valamennyi nép átment az emberevés kultúrfokán. Az einberáldozaíok, melyeknek nyomát a bibliában, a görög, ró­­mai, germán nitológiában megleljük, mutatják, hogy az illető népeknél valamikor dívott az emberevés. Oszíályuralom nélküli állapot tehát előfordul a még teljesen vad népeknél, ame­lyek munkájukkal még fölösleges élelmiszert termelni nem tudnak. Itt azonban kultúráról, tehát történelemről sem lehet szó. Rögtön más lesz a helyzet az olyan nép nél, mely megtanulta a baromtenyásztést és így egyénenként több élelmiszert tud termelni, mint amennyi a megélhetésre okvetlenül szük­séges. Az ilyen nép abbahagyja az emberevést és rabszolgatartó nép lesz. Az ellenség közül háborúban elfogott egyéneket az állattenyésztésnél igen célszerűen lehet alkalmazni nyájörzésre és egyéb munká­ra. A rabszolgák itt már fegyvertelenül dolgoz­hatnak, nem kel! nekik fegyvert adni a kezük­be, mint a tisztán vadászatból élő népeknél, tehát nyugodtan életben lehet őket hagyni, nem kell félni," hogy uraik ellen támadhatnak. Azon­kívül — és ez a legfontosabb —, munkájuk­kal több élelmiszert termelnek, mint amennyi saját eltartásukra szükséges. A fölösleg a rab­szolgatartó gazdáké, az uralkodó osztályé ma­rad. Ezen a kultúrfokon — amelyen például a honfoglaló magyarok állottak —, már legalább két osztályra oszlik a nép: a szabadokra és a rabszolgákra. A következő kultúrfok valamely nép fejlődésében a növénytermesztés, a föld­művelés. A földművelés még eredményesebb, mint az állattenyésztés. Egy egy ember mun kája itt még több élelmiszer fölösleget termel, mint az állattenyésztésben. A rabszolgatartás tehát itt még jövedelmezőbbé vá:ik. A rabszol­gatartó uralkodóoszíáiy tehát már minden ter­melő foglalkozástól mentes harcijátékkal, poli­tikával töltheti idejét. A fejlődésnek ezt a stá­diumát mutatja Spárta, Róma a későbbi kor­ban, Magyarország az Árpádok korában stb. De a földművelés javulásával a rabszolgatar­tás megszűnik az uralom leggazdaságosabb for­mája lenni. Különböző okokból a jobbágygaz­dálkodás váltja azt föl. E változás okával leg­közelebb foglalkozunk. Dr. V. J. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A szavaldkdrus és a faliújság. Mindkettő a proletártömegek napi har­cából született meg. A szavalókórust az uc­­ca, a faliújságot a füstös gyártelepek adták. Uccai felvonulások alkalmával a mun­kásság egy-egy követelésének úgy adta meg a kellő hansúíyt, hogy ezt rövid mondatok­ban nagyobb csoport egyöntetűen többször ismételte. Ebből keletkezett a szavalókórus, amely az eddigi individuális recitáció helyett tömegkívánságokat csoportosan mondott el. Eleinte csak munkásszínpadon hallhatlak, később már a polgári színpadokon is lért hódított (a pozsonyi Makk szavalókórusa stb.) Innen jutott el az iskolába is. Ma már a polgári elemeket is meghódította (a Magyar Tanítóban jelent meg egy Eötvös vers sza­valókórusra feldolgozva). Pedagógiai jelen­tősége nagy. A gyermekeket kollektív mun­kára neveli, megtanítja őket arra, hogy test­véri szolidaritással, bátran és őszintén keli kívánságainkat mindenkinek tudtára adni, mert -csak a céltudatos, közös munkának van eredménye. A szavalókórus anyagát legjobb, ha magunk állítjuk össze, de ver­set is dolgozhatunk fel. Hogy az előadási forma ne legyen monoton, ez anyagot úgy osztjuk fel, hogy egyes részeit az egész kar, másrészét pedig csak a szóló (férfi vagy női) vagy a kórus egy része recitálja. Fontos, hogy minden egyes szó tisztán érthető le­gyen, a szöveg, ügyes beoszlása életet vi­gyen a recitációba és ügyesen válasszuk ki az anyagot. Festői költemény vagy szerel­mes vers természetesen nem lehet anyaga a kórusnak. A faliújságot az 1917-es orosz forrada­lom szülte. Gyárak és műhelyek folyosóin, munkásotthonban a munkásság információ­ját szolgálta. Újságot helyettesített, melyet maguk a munkások szerkesztettek. Hely­szűke miatt ügyesen elhelzezett jelmondatok, rövid hírek és képek tették változatossá. Az orosz pedagógusok bevezették a faliújságot (stengazeta) az iskolába. Nálunk is már min­den modern iskolában megvan. A gyermekek szerkesztőbizottságot alakítanak s közösen csinálják a faliújságot. Ügyesebb rajzolók grafikus munkával díszítik. Képeslapokból, reklámokból kivágott képekett és rövid mon­datokat ragasztanak rá. A szöveg lehet kéz­zel írott, gépírásos, vagy újságból kivágott. Maga az alaplap lehet színes, a képek szé­lét szintén színes papírral szegélyezhetjük. Pl. az alaplap sötétzöld, a szegély világos­zöld. Vagy sötétkék alapon narancssárga szegélyezésü képek stb. A ragasztásra kivá­lasztott faliújság mindig négyszögletes legyen. Lehet négyzet, vagy téglalap alakú. Hogy ne legyen túlságosan teleragosztva, a követ­kezőt tartsuk szem előtt: 25X35 cm. lapra kb. 6—8 kisebb képet, 35X50 cm.-esre kb. 2 nagy és 5 kisebb képet, 70X100 cm.-esre 8—10 nagy képet ragasszunk. A faliújság tartalma nagyon sokféle lehet. Találmányok (pl. a gőzmozdony fejlődése), földrajzi ké­pek (pl. faliújság Indiáról), higiénia (tiszta­ságról), harc az alkoholizmus ellen, sport­képek (játék, vándorlás stb.), történelmi ké­pek (Masaryk T. élete), háború ellenes tar­talmú faliújság stb. Az újság tartalmát rövid címmel jelöljük meg. Pl. mit dolgozunk az HÍÜifC. A bratislavai országos hivatal dön­tése alapján a községeknek és városoknak nincs joguk felekezeti iskolák bővítését saját költségveíésükből fedezni. Spisská Novái Vés város több felekezeti iskolát tart fenn. Eddig ezen iskolák bővítését a község fedezte. Egy esetben, amikor a két-osztályos rk. iskolát háiomosztáíyossá bővítették szintén a köz­ség terhére, az egyik községi képviselőtestü­leti tag ezt megfellebezte. A járási hivatal a fellebbezést elutasította azzal, hogy az érvény­ben lévő törvények szerint a község támo­gathatja a felekezeti iskolákat. A képviselő­­testületi tag megfellebbezte a járási hivatal elutasító határozatát. Az országos hivatal na­gyon helyes, de egyben érdekes határozatot hozott. Eszerint: a kepiselőtestületi tag felieb bezését elvette azzal, hogy mint képviselő­testületi tag nem adhat be fellebbezést a kép­viselőtestület határozata ellen, mert annak az illető is tagja. Azonban ennek ellenére a köz­ségi képviselőtestület és a járási hivatal ha­tározatát megsemmisítette és kimondta, hogy a községnek nincs joga, tehát nem szabad hozzájárulnia a felekezeti iskolák bővítésé­hez még akkor sem, ha a képviselőtestület határozata egyhangú volt, amennyiben ez a határozat törvényellenes. (Vymer Krajského úradu zo dna 23^ aug. 1933. c. 225.563/6/32.) (Fr. Kapinaj. U. S. Sl.) A német kormány feloszlatta a járá­si és országos tanítóegyesületeket, hivat­kozva a május 20-án kelt dekrétre, amely­nek alapján mindennemű hívatalnokszerve­­zetet fel kell oszlatni. Poroszországban a kötelező vallások­tatást a tanonciskolákba is bevezették. Né­metországnak nem művelt emberek kellenek, hanem vallásosak, mint 100 évvel ezelőtt ! Ez szintén haladás 1 Angliában a tanítóképzést reformálják. Tudományos alapokra, főiskolai nívóra akar­ják emelni a tanítóképzőket. A lengyel iskoíaügyi minisztérium megengedte a tanítójelölteknek, hogy az is­kolákban ingyen taníthatnak, hogy ezzel az érettségihez praxist szerezhessenek. Ez a ren­delkezés csak azokra szól, akik nem tudnak álláshoz jutni. Ezt nálunk is be akarják ve­zetni. Az új katonai adó az 1934. évben a kormány számítása szerint 35 millió koronát fog hozni. J. Chalupník nemzetgyűlési képviselő javaslatot adott be a parlamentben, hogy a tanórák rövidebbek legyenek s így elérhető lesz az egyhuzamban való tanítás, amely szociális és pedagógiai szempontból nagyon előnyös volna. iskolában, soha töbé háborút, a tél, sport és játék stb. A faliújságnak nagy pedagógiai értéke van. A gyermekeket kollektív munká­ra neveli, tudásköiüket kibővíti, Ízlésüket fi­nomítja s ami fontos mindezt szórakozva, játszva sajátítja el. A modern pedagógusok hamar felismerték a faliújság pedagógiai ér­tékét s ezért ma már minden modern isko­lában megtaláljuk (Preha, Zlin stb ). (ó) Ezentúl nem a suszterok fognak filo­zofálni, hanem a filozófusok fognak cipőt készíteni. A cseh lapokban több cikk jelent meg a mai ifjúság szomorú helyzetéről. Ka­réi Capek az egyik lapban felhívta a figyel­met arra, hogy 1000 végzett filozopter van állás nélkül, mert tanárokat egyáltalán nem vesznek fel. Erre J. A. Bafa azt válaszolta, hogy „szívesen adok munkát ezeknek a fia­taloknak. Nem ugyan olyant, amire az egye­temen készültek, de szintén becsületes mun­kát Baf i műhelyekben és elárusítóhelyeken. Állást adok száz tanárjelöltnek, akik akarnak dolgozni. Ajánlatokat elfogad minden Bafa­­üzlet személyi osztálya.“ — Ez a felhívás a mai vitustáncot járó gazdasági rendszer Ieg­­eszeveszettebb vicce. Dokumentuma annak, hogy hogyan haladunk — visszafelé. Ma a szellemi tudás már nem ad megélhetést. Az olomouci püspök rendeletet adott ki a hatáskörébe tartozó németországi papok­nak, hogy Hitler harmadik birodalmának hosszú életéért imádkozzanak. — Komentárt nem füzünk hozzá ! Polgári neveiéstani példa. Nemzetközi Csak a kapitalizmus lehet. Ha profitról van szó, akkor nem ismer határt. Franciaország nemzethű fiai között most volt egy affér. U. i. egy bizonyos francia cég Hollandián keresz­tül szállított Németországnak tankokat. Az esetleges francia—német háborúban francia tankok fogják gyilkolni a francia katonákat. Az elesett hősöknek a hazafias francia fegy­­vergyár majd szép emlék művet fog felállítani. Nem gyönyörű ez? És még egy. Ezzel a ha­zafias fegyverszállítási esettel likvidálják majd a kémkedést is. (uc. n.) Az ucitelské noviny új kiadója Dr. Zdenék Nejedly prágai egyetemi tanár. Nem­csak nálunk, hanem külföldön is tiszteletnek örvend Nejedly, úgyhogy a tanítóság sokat nyert veie. Egyébként a lapot olvasóink fi­gyelmébe ajánljuk. Szerkesztői üzenetek. T. G. Politizálás az is, amely abban a kérdésben csúcsosodik ki, hogy K. L. vagy 1. P.-e az áruló és mi melyiknek az álláspontját helyeseljük. Politizálás az is, ha a gazdasági, szociális és kulturális kérdése­ket a mindennapi élettel való összefüggésükben vizs­gáljuk és bíráljuk. P. F. A világnézetek változnak, eltolódnak, még pedig az emberi haladás irányéban. Valamikor pél­dául az a világnézet uralkodott, hogy aki nem akar bizonyos meghatározott módon üdvözölni, az gólyára, kínpadra való. Akik ezzel szemben új világnézetet hirdettek, azok nem érdemelnek-e több becsülést, mint a „régi világnézetek jelenlegi oszlopai ? Valamikor az a világnézet uralkodott, hogy kell lenni úrnak és job­bágynak, jobbágynak, akit a röghöz, a dereshez lehet kötözni. Akik ezzel szemben új világnézetet hirdettek és érte üldöztetést, börtönt szenvedtek, noha egyéni ér­dekük nem volt a jobbágyság megszüntetésében azok talán kevésbé tiszteletreméltók, mint egyik-másik hi­­pokrita alak, aki a régi világnézetek „védőjének“ to­lakszik föl valami célból ? Mert úgy-e bár, azt is tud­juk, hogy az új világnézetért küzdeni annyit tesz, mint szembehelyezkedni az uralmon levőkkel, kockára ten­ni egyéni érdekünket, míg a régi világnézetek védel­me annyit tesz, hogy jóban lenni az uralkodó hatal­masokkal és ezektől jutalmat várni. Azt meg lehet ér­teni, ha a rossz állapotokhoz olyan ember ragaszko­dik. akinek az kiváltságos helyzetet biztosít, pl. püs­pökök, birtokosok, kartelben levő gyárosok, állami üzleteket kötő nagy bankár, de ha egy tanító-proletár az, aki az új világnézet híveinek úton-útfélen a lábuk szárába mar, az nem lehet egyéb, mint a kiváltságo­sok házőrző kutyája, aki a konc reményében ugat. A kiadásért felelős: Czabán Samu. Nyomja: a „MERKUR“-nyomda Berehovo, Asztélyi u, 1.

Next

/
Thumbnails
Contents