Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-23 / 120. szám

Megyei krónika 1998. május 23., szombat Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Tisztelt Nyíregyházi Választópolgár! Értesítem Önt, hogy a Magyar Köztársaság elnöke az 1998. évi országgyűlési képviselő-választás második fordulóját 1998. május 24-ére, vasárnapra tűzte ki. A szavazás regei 6 órától este 19 óráig tart Szavazni csak személyesen, a személyazonosító igazolvány bemutatásával, a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben lehet Amennyiben az első forduló előtt igazolást kért és kapott, akkor a lakóhelyétől távol az igazolásban feltüntetett településen szavazhat A második forduló napján Ön a lakóhelyén ugyanabban a szavazóhelyiségben szavazhat, mint az első fordulóban. A két nyíregyházi központi országgyűlési választókerületben 1998. május 10-én érvénytelen volt a szavazás, ezért minden választópolgár ismételten két szavazólapot fog kapni. Az egyik az egyéni országgyűlési képviselőjelöltek nevét tartalmazza, a másik, a listás szavazólap a területi listát állító pártok megnevezését A választói nyilvántartásban a szavazólapok átvételét a választópolgároknak aláírásukkal kell igazolni A választás második fordulója akkor lesz érvényes az Ön választókerületében, ha ott a választópolgárok több mint egynegyede él szavazati jogával Dr. Fazekas János Nyíregyházi Városi Választási Iroda vezetője Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Tel: 42/414-155. Veszélyek Munkatársunktól Veszélyek és esélyek címmel szervezett konfe­renciát Nyíregyházán a megyei mentálhigiénés programiroda, valamint a Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesület. A rendezvény témáját az a szomorú ak­tualitás adta, hogy egyre növekszik hazánkban a különböző, a dohányzók, az alkoholfogyasztók, s kiemelten a kábítószer­élvezők mint szenvedély­betegségben szenvedők aránya. Az előadók tá­jékoztatóikban utaltak arra, hogy Szabolcs-Szat- már-Bereg megye, a há- romhatár-szeglet különö­sen veszélyeztetett térség és esélyek a meghatározó tranzitforga­lom, valamint az országos viszonylatban alacsony életszínvonal miatt. A fel­szólaló szakértők egyetértet­tek abban, hogy a probléma­kör leghatásosabb kezelése a megelőzés és a felvilágo­sítás, ugyanis a „fogyasztói piac” és az illegális keres­kedelmi forgalom egyre nő, hiába minden rendőri erő­feszítés. Az úgynevezett pre­venciót az egészséges sze­mélyiségfejlődés korai sza­kaszától kezdve szükséges alkalmazni, a gyermekek legfogékonyabb időszaká­tól kezdődően. A szenve­délybetegség nem csak a problémával küzdő egyéni gondja, hanem össztársa­dalmi kérdés. Kutatást díjat nyertek A csontritkulás elsősorban, de nem kizárólag csak a nőket érinti. A diagnosztizált osteoporosis-os betegek nyolcvan százaléka nő. A megelőzésre, így a táplálkozásra és a test­mozgásra vonatkozó megfigyelések és ajánlások viszont a férfiakra is igazak. Nem véletlen tehát, hogy az egész­ségügyi intézmények által a Biogal-Teva Pharma Rt.-hez beadott pályázatok egy része kifejezetten a férfiakra mint lehetséges betegségcsoport tagjaira koncentrál. Munkatársunktól Huszonöt pályázó közül a Sze­gedi Orvostudományi Egyetem (SOTE) 1. számú belgyógyászati klinikája nyerte azt a kutatási dí­jat, melyet a Biogal-Teva Phar­ma Rt. ad át. Programjuk címe: a D-vitamin receptor gén allélek jelentősége az involutions oste­oporosis D-vitamin kezelésében. A mintegy tízmillió forint értékű összdíjazású pályázat kiírójának célja az volt, hogy ösztönözze az osteoporosis, valamint szövőd­ményeinek klinikai vizsgálattal egybekötött kutatásait. Az rt. az elmúlt három év alatt üzenhárom géppel és négy mobil csontsű­rűségmérő készülék ajándékozá­sával segítette a „néma járvány­nak” nevezett csontritkulás ma­gyarországi felismerését és le­győzését. A kiírás értelmében a minimum négyfős közösségek által beadott pályázatok futamideje a klinikai vizsgálattal foglalkozó témák esetében hat hónaptól akár tizen­nyolc hónapig is terjedhet. A pályázat nyertese, a SOTE 1. számú belklinikája mellett továb­bi öt pályázat nyerte el a szakma elismert képviselőit tömörítő bí­ráló bizottság díjait. A Hévízi Gyógyfürdő Kórház, a Ferencvá­rosi Égészségügyi Szolgálat, a POTE Ortopédiai Klinika, a Haj- dú-Bihar megyei Kenézy Gyula Kórház és a Pest megyei Flór Fe­renc Kórház reumatológiai osz­tálya. A Biogal -Teva Pharma Rt. az elmúlt esztendőkben összesen ti­zenhét készülékkel támogatta a csontritkulás korai felismerését és kezelését. A tizenhárom gép és négy mobil készülék az ország különböző részeiben található osteoporosis-centrumokban mű­ködik. Az ingyenes szűrési lehetőség révén évente mintegy százötvenezer beteg vizsgálatát végzik el. A szűrésnek azért van kiemelkedő jelentősége, mert az osteoporosis azok közé a beteg­ségek közé tartozik, amelyeknek a kifejlődését meg lehet előzni, vagy bekövetkezésük esélyét legalább csökkenteni lehet. Az orvosok három lényeges tényezőt jelölnek meg, amelyekkel csök­kenteni lehet a csontritkulás ki­alakulásának esélyét. Mindenek­előtt törekedni kell az optimális csúcs-csonttömeg kialakítására, melyet alapvetően a megfelelő kálciumbevitel és a rendszeres testmozgás garantálhat. A máso­dik fontos szempont a helyes táp­lálkozás, lévén a csont élő szö­vet, melynek alakulását nagy mértékben befolyásolja a táplá­lék minősége. Kifejezetten káros­nak számítanak a szénsavas üdítő italok, a koffein, a magas protein­tartalmú ételek, a megnövekedett cukor- és sófogyasztás. A helyte­len táplálkozás következtében a szervezet fokozott mértékben ürít kálciumot, amely pedig a csont legfontosabb alkotóeleme. A har­madik fontos tényező az egész életet végigkísérő, a rendszeres csontos teherbíró képességet fo­kozó, illetve megtartó testmoz­gás. A csontok egy felnőtt hu­szonhat-huszonnyolc éves kora körül érik el maximális tömegü­ket, így érthető, hogy a testmoz­gásnak- akár az étrendnek-már a pubertáskort megelőzően is ko­moly szerepe van. betegellátás, behajtás Biztosítás, Fekete Tibor (Új Kelet) Az idősebb emberek még em­lékezhetnek az OTI (Országos Társadalombiztosítási Igazga­tóság) betegellátó rendszerére, az valóban biztosítási alapon működött, és nem kellett szoci­ális ellátási feladatokat is ma­gára vállalni a szervezetnek. A biztosított díjat fizetett, és az ellenszolgáltatás hellyel-köz- zel arányban állt a biztosítási összeggel. Később az OTI „szocializá­lódott”, és gazdálkodási alapja beolvadt a nagykalapba. Az el­látás állampolgári jogon járt, és mindegy volt, hogy fizetett az illető vagy sem, abból minden­képpen részesült. A szocializ­mus utolsó éveiben rájöttek, hogy egyenes út vezet a csőd­höz, ezért megpróbáltak vissza­térni a biztosítási alapon mű­ködő ellátórendszerhez, de a ko­moly anomáliákat a mai napig sem sikerült felszámolni. Dr. Cser Agnes, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója a Balatonaligán, az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat szervezésében megtar­tott szakmai tanácskozáson ki­fejtette: tarthatatlan, hogy a biz­tosítottaknak mindössze egy- harmada fizet járulékot. Egyhar­madnyi járulékbevétellel lehe­tetlen tartósan működtetni az el­látórendszert. Nem a rossz gaz­dálkodás miatt veszteséges évről évre a pénztár gazdálkodása, ha­nem például azért, mert a nyugdí­jasok betegellátását senki sem fi­nanszírozza. Helyettük senki sem fizet, ugyanakkor a szolgáltatások nagyobbik részét éppen ez a kor­osztály veszi igénybe. Ugyanezekre az okokra vezet­hetők vissza a gyógyszertámoga­tás rendszerének hibái is. Az idén ötszázhatvanmilliárd forintos költségvetést tervezett az OEP, és ezen belül adott, hogy mennyi jut a gyógyszerek árának kiegészíté­sére, illetve gyógyászati segédesz­közök finanszírozására. Dr. Kiss József főigazgató-helyettes jel­lemző példának említette a vize­let-visszatartási problémákkal küszködő felnőtt betegek betétjé­nek támogatását. Ma mindenki megkapja a támogatást, ha kell, ha nem. Ugyanakkor ezek a betétek jó része például gyermekek pelen- kázására is alkalmas. Ezt azért mégsem a tb-alapból kellene fi­nanszírozni. A másik gond ezzel a támogatással, hogy nincs időhöz kötve, pedig műtéti úton 98 szá­zalékos biztonsággal gyógyítha­tó a betegség. A főigazgató-helyet­tes szerint, akik öt éven belül nem vetnék alá magukat a műtétnek, azok később ne kaphassanak tá­mogatást ezekre a betétekre. A tb hiánygazdálkodásának jekentős okozója még a járulékfi­zetési fegyelem lazulása és a kinnlévőségek gyakori behajtha­tatlansága. Ezekkel az össze­gekkel a költségvetésben bevé­telként számoltak, és hiányuk komoly ellátási gondokat okoz­hat az egészségügyi ellátásban. Szó van arról, hogy rövidesen megoldást találnak erre a prob­lémára, például az APEH ven­né át a behajtásokat. Döntés azonban még nem született. A Megyei Egészségbiztosí­tási Bizottságok elnökei és el­nökhelyettesei megtárgyalták azt az előterjesztést is, amely stratégiai megújítást ígér a biz­tosítási ellátások terén. A tanács^ kozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az egészségbizto­sítás rendszerében, az intézmé­nyek finanszírozásában, a hiva­tali munka ellenőrzésében lé­nyeges változtatások szüksége­sek. El kellene végre érni, hogy a biztosítottak, a járulékfizetők javulást érzékeljenek az ellátás színvonalában, és valódi, szo­lidaritást kifejező kockázatkö­zösség letéteményeseiként ke­zeljék őket. Sajnálattal állapítot­ták meg, hogy a biztosítási alap kezelőjének nincs érdemi ráha­tása sem a bevételi, sem a kiadá­si oldal alakulására, mert az el­múlt években a kormány soro­zatban nem támogatta az önkor­mányzat által elfogadott költ­ségvetési javaslatokat. Éppen ezért nem is lehet rajtuk számon kérni azokat a problémákat, amiket nem ők idéztek elő. Mindenkit meg kell gyógyítani Fekete Tibor jegyzete Az alapvető emberi érté­kek és a társadalmi szolida­ritás is azt kívánja, hogy a fejlettebb társadalmakban minden rászoruló ember kapja meg a szükséges egészségügyi ellátást, és lehetőség szerint mindenkit gyógyítsanak meg. Ez azon­ban sokba kerül, nagyon sokba. Elviekben a kereső­képesek tb-járuléka fedez­né a kiadásokat, de az tart­hatatlan állapot, hogy az ellátottaknak csak az egy- harmada fizet úgy-ahogy, a többi pedig semmit sem. Ugyanakkor mindenki jog­gal várja el a mind maga­sabb színvonalú egészség- ügyi ellátást. Lehetne, de nincs miből. A nyugdíjasok után ed­dig az állam fizetett, de ez nemrég megszűnt. A mun­kanélkülieket és a kereset­tel nem rendelkezőket is meg kell gyógyítani, és en­nek az árát is abból a nagy kalapból kell fizetni, ami egyre üresebb lesz. A kinn­lévőségek gyakorlatilag behajthatatlanok, és amit si­kerül megcsípni, az csak morzsa a nagy falatokhoz képest. Ezek után egy csep­pet sem lehet csodálkozni azon, hogy hiányos a tb költségvetése. A gyógyszertámogatás rendszere is sántít. Ma Ma­gyarországon szinte lehetet­len olyan független szakér­tőt találni, aki ne valame­lyik gyógyszergyártó cég embere lenne. Az a furcsa helyzet állt elő legutóbb, hogy egy külföldi labora­tóriumot kellett felkérni egy gyógyszer véleményezésé­re, mert a hazaiakban már nem bíztak. A gyógyszer- gyártásban óriási pénzek fo­rognak, és a nagy gyártók­nak megéri megkömyékez- ni a hitelesnek elfogadott véleményezőket egy-egy tender elnyelése érdekében. Csakhogy ennek is mi, fo­gyasztók fizetjük az árát. Hét év alatt egymillió­hétszázezer munkahely szűnt meg, és csak körülbe­lül négyszázezer új jött lét­re. A két szám közötti kü­lönbségnek csak töredéke jelenik meg a munkanélkü­liségi nyilvántartásokban. Lehet nagyon szép kimuta­tásokat kreálni a munkanél­küliségi helyzet alakulásá­ról, de ezekről a hiányzó számadatokról valahogy mindig elfeledkeznek, pe­dig ők is léteznek. Nem hi­vatalos álláspont szerint is jelentős részük .valamilyen úton-módon a rokkantsági nyugdíjaztatását kérte, mi­vel semmilyen reményi nem látott későbbi elhe­lyezkedésére. Nem is lehet őket ezért elítélni, sokan ezt tették volna a helyükben. Csakhogy nem lehet mind­ezen terheket a tb-költség- vetés nyakába varrni, ennyit már nem tud elviselni, és ez a betegellátás színvonalán csapódik le. Amíg legalább a fent fel­sorolt területeken nem si­kerül rendezett viszonyo­kat teremteni, addig csak álom marad a tb-j árulék csökkentése, és vele párhu­zamosan az ellátás színvo­nalának emelése. I

Next

/
Thumbnails
Contents