Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

Az orosz Állami Duma - a parlament alsóháza - tanácsa kedden úgy döntött, hogy június 9- éről szeptemberre halasztja az orosz-amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési szerződés, a START-2 ratifikálá­sával kapcsolatos zárt parlamenti meghallgatásokat - közölte újságírókkal Alekszej Mitrofanov, a duma geo­politikai bizottságának elnöke. Az ITAR-TASZSZ jelen­tése szerint Mitrofanov - aki egyébként Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges Liberális Pártjának második embere - a döntést azzal indokolta, hogy „június 9-én az orosz fegyveres erők vezérkarában számos intézkedés vár­ható”. A START-2 megállapodást, melynek értelmében az Egyesült Államok 3500-ra, Oroszország pedig 3000- re csökkenti még meglévő nukleáris robbanófejeinek szá­mát, 1993-ban írta alá Borisz Jelcin orosz és George Bush akkori amerikai elnök. Az amerikai szenátus 1996-ban ratifikálta a szerződést. A vita elhalasztása minden bi­zonnyal későbbre tolja Bili Clinton amerikai elnök moszkvai látogatását. Az Osztrák Szabadságpártifpö) par lamenti vizsgálóbizottság létrehozását követeli annak fel­tárására, milyen kapcsolatok fűztek, illetve fűznek vezető szociáldemokrata politikusokat a kelet-európai maffiához. Egy keddi bécsi sajtókonferencián Ewald Stadler FPÖ- frakcióvezető azt állította, hogy Viktor Kiima osztrák kan­cellár 1994-ben közlekedési miniszterként egy orenburgi orosz távközlési társasággal Ausztria nevében a Nordex orosz cég egyik képviselőjével együtt aláírt egy megálla­podást, pedig tudnia kellett volna, hogy a Nordex után az Interpol 1993 óta nyomozott a keleti maffiával való kap­csolata miatt. Stadler nem tudta megmondani, hogy Kiima milyen konkrétabb szerepet játszott az ügyben. Törökországba utazott kedden Robin Cook, a soros EU-elnökséget adó Nagy-Britannia külügy­minisztere, hogy megpróbálja újjáéleszteni Ankara és az Európai Unió mélypontra süllyedt kapcsolatait. A török kormány gyakorlatilag megszakította a párbeszédet az EU- val azután, hogy az unió az arra érdemesített kelet-euró­pai tagjelölteket és Ciprust decemberben hivatalosan is a felvételi tárgyalások asztalához hívta, Törökországot azonban továbbra sem volt hajlandó még érdemi tagje­löltnek sem minősíteni. Az indiai kormány azzal fenyeget, hogy megtámadja Kasmír pakisztáni ellenőrzés alatt lévő ré­szét - legalábbis ezt állította kedden Navaz Sarif pa­kisztáni miniszterelnök a pakisztáni állami rádió 50 éves fennállása alkalmából mondott beszédében. A kormányfő szerint az indiai atomrobbantásokra adott enyhe nyugati válasz az oka annak, hogy Újdelhi erre bátorodott. Sarif közölte, hogy komolyan veszik a fenyegetést. India 1947- ben kivívott függetlensége óta a két szomszédos ország már kétszer vívott háborút a felosztott Kasmír államért: először 1948-ban, majd 1965-ben. Pakisztán tagadja, hogy - az indiai állításoknak megfelelően - fegyveres segítséget nyújtana a kasmíri szeparatistáknak. MTI Épp elég gond van a tervezett nemzetközi űrállomás megépítésének késedel­meivel, a mind nagyobb költségekkel, ám mind­ezek tetejébe az ameri­kai űrhajózási hivatal további súlyos dilem­mával küszködik, az­zal, hogy miként is hív­ják a űrállomást. A je­lenlegi elnevezés, azaz a Nemzetközi Űrállo­más (angolul Interna­tional Space Station, rövidítve ISS) a lehető legszárazabb és legfan- táziátlanabb, bár két­ségtelenül a legigazabb. Csakhogy a program szervezői valódi nevet akarnak, csakúgy mint az űrhajósok. A név­adás azonban nem könnyű, főképp azért nem, mert 16 ország vesz részt a vállalko­zásban. Az oroszok ne­heztelnek az Alpha név „Névűr” miatt, mert egyfajta kezdetre, el­sőségre utal, márpedig nekik már 1971-ben volt űrállomásuk, a Szaljut-1. Kiesnek a híres felfe­dezők, vagy történelmi alakok is névadóként, mi­vel ők általában egyetlen nemzet fiai, a többiek pe­dig nem lennének „képvi­selve”. A japánok amúgy- sem kedvelik a személyek­ről adott neveket, ellenke­zik kultúrájukkal, ők in­kább a természetből, a vi­rágoktól szeretik kölcsö­nözni az elnevezést. Az űrprogram alkalma­zottai több száz javaslat­tal rukkoltak már elő, az amerikai űrhajózási hiva­tal, a NASA ötre szűkítette I993-ra a névözönt. Ezek: Alpha, Alliance (Szövet­ség), Aurora, Sigma, Unity (Egység). Egyelőre itt tart az ügy. Chang-üiaz űrhajós szerint talán a gyerekek elő tudnak rukkolni valami jó névvel. Világkrónika Lebegy krasznojarszki győzelme MTI ____________________ Al ekszandr Lebegy volt tábor­nok a krasznojarszki kormány­zóválasztáson aratott győzel­mével az orosz elnökválasztások egyik nagy favoritjává lépett elő - vélekednek szinte egybehang­zóan keddi kommentáraikban az orosz napilapok. A Kommerszant Daily tekin­télyes gazdasági napilap egye­nesen „egész Oroszország kor­mányzójának” mutatja be olva­sóinak Lebegyet, azt hangsú­lyozva, hogy a tábornok elsöprő krasznojarszki győzelmével már meg is kezdte választási kam­pányát a 2000-ben esedékes el­nökválasztásokra. A lap emlé­keztet arra is, hogy Lebegy a krasznojarszki terület választó- polgáraitól most több mint há­romszor annyi voksot kapott, mint az 1996-os elnökválasztá­sok idején, amikor Borisz Jel­cin elnök és a kommunista MTI ____________________ Al Gore amerikai alelnök egy Izrael-barát rendezvényen mon­dott beszédében a terrorizmus el­leni következetes fellépésre intet­te Jasszer Arafat palesztin elnö­köt, hangsúlyozva, hogy a palesz­tin vezető „nem mondhat mást a külvilágnak, mint saját népének”. Az amerikai alelnök a jelentős be­folyással rendelkező Izrael-barát lobbi, az Amerikai Izraeli Köz­ügyek Bizottsága hétfő esti ülé­sén mondott beszédében nem el­lenezte a palesztin állam megala­kítását. Mint mondta, a Jordán folyó nyugati partja és a Gáza- övezet jövőjéről Izraelnek és a palesztinoknak közvetlen tárgya­lásokon kell megállapodniuk. Al Gore-t felállva tapsolta meg hallgatósága, amikor kije­lentette, hogy Arafatnak „felté­telek nélkül” el kell fogadnia Iz­rael létét, és az év 365 napján napi 24 órán át harcolnia kell a terrorizmus ellen, „egy másod­perccel sem rövidebb ideig”. Viharos taps kísérte azt a Ne­tanjahu izraeli kormányfő által Gennagyij Zjuganov mögött a harmadik helyen végzett. Az Izvesztyija arra hívja fel a figyelmet, hogy a moszkvai ha­talom jelöltjei nemcsak Krasz- nojarszkban, hanem a karéliai és a szmolenszki területen is vere­séget szenvedtek a vasárnapi helyi választásokon. A voksolá­sok azt is megmutatták, hogy az Oroszországban kialakult több­pártrendszer nem elég hatékony, s a törvényhozás falain kívül e pártok nem rendelkeznek ko­moly befolyással. Különösen vo­natkozik ez a kommunistákra, akik számára a krasznojarszki vereség csaknem a párt belső vál­ságához vezetett. A legnyugta­lanítóbb jelenség viszont a „büntetőszavazók” táborának növekedése, s ha ez a kör tovább bővül, akkor az elnökválasztá­son a legváratlanabb eredmé­nyekre kell számítani. A Moszkovszkij Komszo- molec úgy véli, hogy Krasz­is gyakran hangoztatott kitételt is, miszerint a békemegálla­podásokat nem elegendő meg­kötni. „A béke papíron nem ugyanaz, mint a béke a szívek­ben” - fogalmazott. Al Gore számok megjelölése nélkül ígéretet tett arra, hogy az Egyesült Államok a kö­vetkező években növelni fog­ja az Izraelnek folyósított évi 1,8 milliárd dolláros katonai támogatást, leszögezve, hogy „Amerika Izrael mellett áll, most és mindörökké”. Jasszer Arafat azzal vádolta az izraeli miniszterelnököt, hogy a békefolyamat újjáélesztésére vo­natkozó amerikai javaslatok el­utasításával válságot akar kirob­bantani a Közel-Keleten - jelen­tette az AFP. „Netanjahu nyíltan eszkalá­cióra törekszik, megsérti a megállapodásokat, és válság- helyzetet akar kialakítani” - jelentette ki a palesztin vezető kedden Betlehemben, a Világ­bank és a Simon Peresz Béke­központ közös fejlesztési ala­pítványának felavatása után. A nojarszk után Jelcin immár nem fogja jelöltetni magát a harma­dik elnöki időszakra. Lebegy győzelme emellett megnyitja az utat ahhoz, hogy a jelenlegi ha­talom valóban Viktor Cser- nomirgyin volt kormányfő el­nökjelöltségét támogassa, ugya­nis a másik esélyes politikus, Jurij Luzskov moszkvai polgár- mester Valerij Zubov leköszönő kormányzó mellett, s Lebegy el­len kampányolt, s így ő is oszto­zik a választási kudarcban. A Novije Izvesztyija című napilap úgy látja, hogy - ha Jelcin nem változtat gyorsan és radikálisan politikáján - az elnökválasztá­son az győz majd, aki a legmeg­győzőbben bírálja a jelenlegi hatalmat. A kommentár szerint a legveszélyesebb része a dolog­nak az, hogy egyre több olyan politikus jut szerephez és nö­vekvő esélyhez a küzdőtéren, aki „a kemény kéz és a rend”, a diktatúra hívének mondja magát. ceremónián részt vett James Wolfensohn, a Világbank elnö­ke és Simon Peresz volt izraeli miniszterelnök is. Az avatás után Arafat újság­írókkal beszélgetett. A független palesztin állam létrehozásával kapcsolatos kérdésre azt vála­szolta: „Az átmeneti időszak 1999 májusában végződik, s ezt követően haladéktalanul tárgya­lásokat kell kezdenünk Izraellel és a nemzetközi közösséggel a palesztin államról”. Washington biztosította Jasszer Arafatot, hogy ragasz­kodik javaslatához, amelyben Ciszjordánia 13 százalékának kiürítésére szólította fel Izraelt. A palesztin vezető a Londonban megjelenő arab nyelvű Al-Ha- jat című lap keddi számának adott interjújában elmondta: Madeleine Albright amerikai külügyminiszter hétfőn késő este telefonon felhívta őt, és el­mondta, hogy Clinton elnök kitart a javaslat mellett. A 13 százalékos csapatkivonást Ne­tanjahu izraeli miniszterelnök mindeddig elutasította. MaKiaháború hazánkban MTI _________________ Az ORF televízió Témák című műsorában hétfő késő este összeállítást su­gárzott a magyarországi maffiaháborúról, valamint a magyar hatóságoknak az orosz és az ukrán maffia ellen vívott harcáról. A műsorvezető megállapítá­sa szerint Budapest a ke­leti maffia ugródeszkájául szolgál nyugat felé. Ezt részben megerősí­tette, de egyben ki is iga­zította Tonhauser László rendőr ezredes, a Közpon­ti Bűnüldözési Igazgató­ság szervezett bűnözés el­leni osztályának vezetője. Korábban a maffia támasz­pontja valóban Magyaror­szág volt, s innen hajtotta végre akcióit - mondta. A keleti maffia azonban má­ra Ausztriában és Németor­szágban is berendezke­dett. Az a módszere, hogy egyes személyeket elküld nyugatra, ezek előkészítik a terepet. Kapcsolatokat építenek ki, tanulmányoz­zák az adott ország törvé­nyeit, gazdasági helyzetét. A riport leírta Fenyő Já­nos médiacár meggyilko­lását is, idézve azt a kósza hírt, amely szerint Fenyő­nek meggyűlt a baja egy ukrán keresztapával. Az osztrák tévések találtak is egy állítólag „kiugrott maffiatagot”, akit megszó­laltattak eltorzított han­gon. Szerinte ma a maf­fia tulajdonában van sok olyan vállalat, amelyet a rendszerváltás után priva­tizáltak; éttermeket, szál­lodákat ellenőriznek, kö­zülük sok balatoni szállót és szórakozóhelyet. A maf­fia befolyása egyre nő - így az osztrák tévé, amely szerint Magyarországon rossz a rendőrség infrast­ruktúrája, és a hatóságok csak nagyon kevés infor­mációt kapnak, mert a la­kosság fél. Al Gore következetességre int A legfejlettebb ipari ha­talmak csúcstalálkozó­ja lényegében nem hozott túlzott meglepetéseket. Ta­lán egy olyan téma akadt, amely nálunk kimondottan nagy hatást keltett. Az az ijedt és szinte pánikos intézedési tervezet, amely a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést irányozza elő. Va­gyis megtudhattuk, hogy az az alvilági helyzet, ami Ma­gyarországon olyan - jogo­san - nagy port vert fel, má­sutt is bőségesen megtalál­ható. A választások idején szinte elsőrendű kérdéssé előlépett szervezett bűnözés és közbiztonság kérdéscso­portjáról kiderült, ez nem valamiféle magyar ügy, sa­játosság, hanem egy való­ságban létező nemzetközi probléma helyi jelensége. A szervezett bűnözés va­lóban átlépte az országhatá­rokat, mi több, nincs olyan Schengen, amely gátat tu­dott volna vagy tudna elé állítani. A bécsi orosz maf­fiaközpont ma már éppolyan realitás, mint a német szex­piacot kézben tartó ukrán maffia, vagy az Amerikában az olaszokat is legyőző keleti maffiák növekvő befolyása. Az albán, a szerb, a kínai, a török, az arab csoportok úgy közle­kednek a világban, mintha dip­lomata-útlevél lenne a zsebük­ben (lehet, hogy van?). Velük utazik a fegyver, a drog, az urán, a műkincs, a sza­badalom, a nő, a gyermek. Meg­foghatatlanul, átláthatatlanul léteznek, és a rendőrségek vi­lágszerte csak teóriákba ka­paszkodhatnak. Vagyis jogos a pánik. Tudni kell ehhez, hogy nem kis pitikről van szó. Ne az le­begjen a szemünk előtt, hogy egy kis bérgyilkos lepuffant valakit, mondjuk egy bécsi ék­szerészt vagy egy pesti sajtó­cézárt. Ne azon rágódjunk, hogy molotov-koktélt dobnak a kínai étterembe vagy éppen felrobbantanak valakit. Ez a látható rész. A félelemetes az agytröszt, a gazdasági és poli­tikai hatalomba beépülő intel­lektuális szárny, amely irányít, rendel, ölet, robbantat. Ha kell, akkor Los Angelesben, Szinga­púrban, Bangkokban, ha úgy hozza a sors, akkor Szegeden. Al Capone kis vegyeskeres­kedő volt azokhoz képest, akik a mai világszerte tomboló maf­fiavilágokat irányítják. Ha- talomközeliségiik, befolyásuk, pénzük, szervezetük olyannyi­ra kifejlett, hogy egy-egy ország rendőrsége te­hetetlen velük szemben. A G-8 ezért is hirde­tett meg nem­zetközi összefogást ellenük. Talán ez a bejelentés borzol­ja a legjobban az emberek ide­geit. Vajon hogyan jutott el a világ oda, hogy a tényleges és legitim államhatalmak mellett kialakulhatott egy föld alatti hatalmi rendszer, amely hol nyílt, hol rejtett háborút foly­tat a tisztesség, a tulajdon el­len? Ki tudja igazán azt, hogy mekkora ez a hatalom? Van-e valakinek fogalma, mint szö­vik ezek a maffiák át meg át a közéletet Ázsiában, Európá­ban, Amerikában? Vajon mi­lyen arzenállal rendelkeznek, talán atomfegyverek fölött is? A kis pitik és a fehérgallé­ros komputeragyúak eme szövevénye miként mani­pulálja a sokszor a nagy­hatalmaknak tulajdonított politikát? Kérdések és kérdések. Közben joggal tartunk at­tól, hogy a mi életünkben is jelenlévő szervezett bűnözés mint fertőzi meg a közlelket. A védelmi­pénzesek, a lakásmaf­fiózók, a lánykereske­dők, a gyermekpornósok, a piacot elosztók, a nem­zetközi összefüggésekkel rendelkező érdekfelosztók itt élnek köztünk, talán ép­pen a szomszédunkban. Megjelenésük egy kímélet­len piaci versenyt diktáló világban következménye annak a morális szétziláló­dásnak, amely a cél eléré­sére minden eszközt, még a kíméletlent is megengedő- nek tartja. T öbbről van itt szó, mint rendőri összefogásról. A világ morális és etikai rendjének kíméletlen fel­tárásának együtt kell jár­ni azzal! /----------------------------------\ G­8 Bürget Lajos jegyzete \__________'___________J

Next

/
Thumbnails
Contents