Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

Gazdaság 1998. május 20., szerda Napi tőzsdeinfó Munkatársunktól _______ Az átlagot meghaladó forga­lomé, s napon belül meglehe­tősen változékony árfolyamok mellett 7911 ponton zárt ked­den a Budapesti Értéktőzsde indexe, a BUX. Ez mindössze az egy százalékot alig megha­ladó emelkedés volt a hétfő záróadatok után. Hullámzott a tőzsdei árfolyam egész nap. Erős kezdés, nagyobbb vissza­esés, majd ismét emelkedésként írható le az értékpapírpiac napi jellemző árfolyammozgása. A piacvezető részvények körében nagy volt a forgalom. A legna­gyobb áremelkedés a távközlé­si piac az 1255 forinton záró és ezzel 3,5 százalékot emelkedő Matáv-részvénye érte el. A Richter Rt. részvénye 450 fo­rintot emelkedett és 20 150 fo­rinton zárt, ami jenetősebb, 2,3 százalékos javulást jelent. Az OTP-részvénye a hétfői keres­kedéshez hasonlóan kedden is viszonylag stabilnak bizonyult: 10 450 forinton zárt, ami 150 forintos emelkedés az előző napi záróáthoz képest A kárpót­lási jegy rendkívül hektikus na­pon belüli ármozgás után 8% forinton zárta a kereskedést. Gyarapodó faállomány Új Kelet-információ______ A térségi állami erdészet­nél évek óta az a gyakorlat, hogy az erdőgazdálkodás során kitermelt erdők összes területe mindig kisebb, mint az erdészeti felügyelet által engedélyezett. Baktalóránt- házán az erdészek az első ne­gyedévben ott termeltek ki akácot, ahol ezt követően a sarjaztatásos felújítás már cl is kezdődött. A fehérgyar­mati erdészet munkatársai a műit évben makkot vetettek, sajnos az erdőfelújítás alá vont területet jelenleg víz borítja, ami veszélyezteti a növényfejlődést. Gúthon befejezték a sarjleverést, a tőszámszabályozást, a mi­nőségi törzsnyeséseket, vé­geztek a kapálással és a tár­csázással. A nyírbátori erdészet terü­letén az őshonos kocsányos tölgy felújítása a korábbiak­nál sokkal nagyobb terüle­ten valósult meg, és ráadá­sul ez is környezetkímélő módszerrel, tuskózás nél­kül. Az állami erdőterületek kezelése azt is eredményezi, hogy sok olyan területre is fák kerülnek, amelyek me­zőgazdasági művelésre nem már alkalmasak. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szálló por 24 órás átlagkoncentrációja 1998. V. 11.—1998. V. 17. között Korszerű sertéstelep - korlátlan lehetőségek Szabó Zoltán (Új Kelet) Hétfőn délután adta át ünne­pélyesen Nagy Frigyes földmű­velésügyi miniszter, valamint a spanyol királyság nagykövet­ségének képviselője a nyír- ibronyi mangalicasertés-telep új fiaztató-malacnevelő épületét. A beruházást az Olmos és Tóth Kft. valósította meg a jelentős saját erő felhasználá­sa mellett állami támogatások­ból. Az épületről az átadáson jelenlévő agrárszakemberek, például Lakatos András, a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara elnöke csak fel­sőfokon tudtak beszélni, így volt ezzel a miniszter is. Lenyű­göző volt látni a megközelítően 100 millió forintból elkészült korszerű épületet, amely már feltöltve fogadta a látogatókat. A vállalkozás ügyvezetője, Tóth Péter büszkén mutatta be vendégeinek a beruházást. A kocák és a malacok mű­anyag rácspadozaton állnak, az állatok ürülékét magas nyomá­sú vízsugárral mossák le, a fa­lakat körbe csempe burkolja. A trágyát teljesen automatiku­san, az úgynevezett lengőla­mellás hígtrágyakezelő rend­szer továbbítja a zárt szikkasz­tómedencébe, amelyben idő­vel csak a szilárd fázis marad, a többi elpárolog, ezzel a meg­Sz.Z. (Uj Kelet) __________ Om boly aszfalttal burkolt utcáit járva találkoztunk az éppen a traktorával foglalatos­kodó Szabó Istvánnal, akinek a húga segített az eke ráakasz- tásában. A gazda bérmunkában nem dolgozik, csak azoknak segít, akiktől esetleg a későb­biekben viszontsegítséget vár. Az ekén kívül a traktor mellett láthattunk egy tárcsát és egy gallykitolót is. A gépeket a szövetkezet felbomlását köve­tően vásárolta, jelenleg még el­fogadhatóan működnek. Szerinte a legnagyobb prob­lémát ezen a környéken a pénz­telenség jelenti. Hiába dolgoz­na szívesen másoknak is, ha nem tudják a munkáját megfizetni. A saját kis földje éppen csak arra elég, hogy szűkösen megéljen belőle; általában búzát, kuko­oldással nagymértékben csök­kenthető a szennyezőanyag­kibocsátás. A medence vala­mennyi környezetvédelmi és állat-egészségügyi szabálynak megfelel a telep többi részéhez hasonlóan. Űrtartalma 200 köbméter, alul szalmabálával töltött, esetleges állat-egész­ségügyi zárlatkor akár 7-8 hó­napig is zárt helyen tudják tá­rolni a veszélyes anyagokat, és a kellő vegyszeres kezelések­kel annak ártalmatlanítása is­megoldható. A fiatal malacok műanyán melegednek a koráb­bi infralámpás megoldás he­lyett, így jelentős költségmeg­takarítás érhető el. Arra a kérdésünkre, hogy miért pont Nyíribronyban va­lósult meg a beruházás, csak annyit mondott Tóth Péter, ott minden feltétel adott volt: a jól képzett munkaerő, a valamikori németlapály-törzstelep marad­ványa, és az önkormányzat kedvező hozzáállása. A tele­pen nyolc dolgozót foglalkoz­tatnak, akiknek a gondos mun­káját kiemelt fizetéssel hono­rálják, de ennél lényegesen több családnak ad megélhetést a vállalkozás. Az éves szinten mintegy 1500 tonna takar­mányt is a helyi termelőktől szeretnék felvásárolni úgy, hogy velük hosszú távú szerző­dést kötnek. Terveik szerint ők ricát és burgonyát termel rajta. Termését a 3-4 malacával eteti fel, mellette aprójószágot, ba­romfit tart. Amíg édesapja élt, tehenük is volt, de most már nincs, aki a szarvasmarhával foglalkozzon. Jelenleg az őszi- búzavetés ad gondot, a magok nehezen keltek, kevés volt a csak az összállomány mintegy 30 százalékát nevelik fel a későbbiekben, a többit a kör­nyező települések gazdálkodó­ira bízzák. Az építési munká­latokat rekordidő (öt hónap) alatt valósította meg Balicza János építési vállalkozó mun­katársaival. A fiaztatóba 48 kocát tudnak egyszerre elhe­lyezni, és emellett 960 mala­cot nevelhetnek. A nevelési ciklus 90 napos, ennyi idő el­teltével 35 kilogrammos súly- lyal telepítik át a malacokat a környező ólakba. Az épület fű­tése, szellőztetése több hétre előre programozható; az etetés az első beállítástól eltekintve teljesen automatikus. A telep annyira zárt, hogy a takarmány- tárolók is attól elkülönítve he­lyezkednek el, így az esetleges fertőzéseket hordozó gépjármű­vek nem juthatnak be. Tavaly a vállalkozás 2500 tonna fagyasztott sonkát és karajt szállított továbbfeldol- gozásra a spanyol anyaválla­lathoz, amelyből hosszú ma­gashegyi érlelési eljárással és különleges pácolással elkészül az úgynevezett Serano-sonka. Az Olmos és Tóth Kft. távlati tervei között több sertéstelep felújítása is szerepel, hiszen szinte korlátlanok a jó minő­ségű sonkaalapanyagok érté­kesítési lehetőségei. csapadék, de az utóbbi hetek esőzése jót tett a kis növények­nek, fejlődésük felgyorsult. Most leginkább a napos és egy kicsit szeles idő hiányzik, hogy a vetési és ültetési munkákat el tudja végezni, hisz a környéken a legtöbb földre rá sem lehet menni, annyira felázott. Közmunkások az erdőben Új Kelet-információ Már az elmúlt eszten­dőben bebizonyosodott: a közmunkások foglalkozta­tása az erdőkben igen jól jön a munkanélkülieknek, de a foglalkoztató erdészeti igazgatóságnak is. Az ér­telmes, alkotó munka, az annak eredményeként meg­születő erdő nemcsak ke­reseti lehetőséget jelent, hanem filozófiai értelem­ben az emberi tartást is erősíti. Az idén is szép számmal kapnak munkát az erdőkben. A térségi ál­lami erdők kezelője, a Nyírerdő Rt. fehérgyarma­ti erdészeténél 59-en dol­goznak, ők végzik el a ter­mészetes és mesterséges erdősítéseket, a sarjleve­rést, az ápolási, nyesési, tisztítási feladatokat. A nyíregyházi erdészetben 120 személyt foglalkoztat­nak. Ok az ártéri nyárasokat nyesik, ápolják. A baktai erdészetben is alkalmaz­nak közmunkásokat, aki­ket mindig az idénynek megfelelő feladatokkal látnak el. Gúthon nem volt ennyire gondtalan a foglal­koztatás, de néhány fe- gyelmezetlenkedő elkül­dését követően jelentősen nőtt a teljesítmény, és te­vékenységük hozzájárult az eredményes erdőápo­láshoz, és szükség esetén további közmunkások is rendelkezésre állnak. Álta­lánosságban elmondható, hogy a társaság erdészeti igaz- gatóságai szívesen alkal­maznak közhasznú munká­sokat. Az erdei munka megtanulása az állástala­nok számára hoszszú távon tartós elfoglaltságot, jöve­delemkiegészítési lehető­séget is nyújthat. Lombrágók támadása Új Kelet-információ A múlt évi aszályos nyár után már ősszel sejteni le­hetett, hogy ebben az év­ben várható a lombrágó hernyók lepkéinek elsza­porodása. Térségünkben elsősorban a fehérgyarma­ti erdészetben, ott is a szat­mári térség kocsányos töl­gyeseiben figyelhető meg jelentős, a kártevők jelen­létére utaló peterakás. Kü­lönösen a gyapjaslepke és az aranyfarú pille elterje­dése volt várható, ezt saj­nos a tavaszi megfigyelé­sek is alátámasztották. Az amerikai kontinensről szár­mazó lombrágók - csekély természetes ellenség hiá­nyában - 4-5 hónapon ke­resztül képesek károsítani az erdőket. Ä szakértői vélemé­nyek szerint 1068 hektáron válik szükségessé a vegysze­res védekezés. A Nyírerdő Rt. fehérgyarmati erdészete a Hortobágyi Nemzeti Park­kal és az Állami Erdészeti Szolgálattal közösen dol­gozta ki a védekezés straté­giáját. A Diopel Bt. kör­nyezetkímélő vegyszert jut­tat ki helikopterről május közepén, illetve a hónap vége táján. A szükséges anyag már rendelkezésre áll, és megfelelő időjárás esetén azonnal elvégzik a mente­sítő munkát. Gazdálkodás kalákában A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációja 1998. V. 11.—1998. V. 17. között 24 órás levegőminőségi határérték talaj közeli ózon (jig/m3)

Next

/
Thumbnails
Contents