Új Kelet, 1998. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-15 / 113. szám

Eletműkiállítás Május 15-én, pénteken délelőtt tizenegy órakor nyí­lik a Jósa András Múzeum­ban Tóth Sándor Munkácsy- díjas szobrászművész élet­mű-kiállítása. Megnyitóbe­szédet dr. Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök mond, közreműködik Csá­szár Angela színművész, a Nemzeti Színház tagja. Levél - egy kiállítás ürügyén Kedves Barátom, Sándor! Valamikor, hatvan eszten­dővel ezelőtt együtt léptünk he a miskolci római katoli­kus elemi iskolába. Farkas Ilonka igazgató néni elé jár­tunk mind a ketten. Hogy ez valami nagyon nagy élmény lehetett számodra is, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az: sose mulasztod el taná­raid és mestereid között el­sőnek említeni azt a csodá­latos, csepp tanítónőt. Ebben én jelképet látok. A hűség je­lét, azt, hogy nem tudod Te sem feledni azt, akitől a tisz­tesség és okosság első aján­dékait megkaptuk. Hűséges maradtál nemcsak egy em­lékhez, de egy magatartáshoz is. Művészeted, amit igen nagy szerencsémre végig tud­tam követni, mi több, látta­lak az alkotás kínjában, gyö­nyörében is, ennek a tisztes­ségnek és hűségnek a jegyé­ben fogant és teljesedett ki. Hű maradtál, mert minden alkotásod készítésekor gon­doltál arra, hogy az legyen mindenki számára érthető gyönyörűség. Első nyíregy­házi beszélgetésünk alkalmá­val mondtad, ha egy szobro­dat vagy érmedet nem érti meg egy pásztor, akkor az rossz. Ennél is tovább men­tél. Azt fejtegetted, hogy csak simogassák, vegyék kézbe a művet, hiszen csak akkor vá­lik érthetővé, ha a szemen kí­vül a tapintás is vezeti a meg­ismerést. Hű maradtál ahhoz az eszményhez, amit kitűztél magad elé. Nem tagadtad meg soha, hogy a reneszánsz mai folytatójának érzed ma­gad, soha nem érintett meg semmilyen izmus, semmilyen divat. Talán ezért is tartanak nagyra Itáliában, ezért ka­pod Ravenna-díjaid, ezért örvend a pápa érmednek, ezért tisztel Bécs, Colorado Springs, és kis hazánk meg a világ megannyi városa. Hű maradtál ahhoz a vá­roshoz, ahová 25 évvel ez­előtt érkeztél, pedig nem ké­nyeztetett el. Alapítottál itt nemzetközi éremművésztá- bort, készítettél megannyi érmet, de köztéren csak egy alkotásod áll. Mégis hű ma­radtál, kikerülted a sok piti intrikát. Mert Ilonka néni egykor úgy tanított, hogy sose engedjük át magunkat a ki­csinyességeknek, higgyünk magunkban. Talán fura, hogy mindezt most sorolom Neked, mégpedig a nyilvánoság előtt, de nem tudok kitérni előle, mert legalább olyan fontosnak tartom Tóth Sán­dort, az embert idézni, mint azt, hogy a müveket méltatja valaki. A művekről sok min­dent el lehet mondani, de bi­zony kevesen vállalkoznak arra, hogy abból kibontsák az alkotót, aki legalább olyan érdekes és nagyszerű lehet, mint amit létrehozott. Ha végigrohanok a hat év­tizeden, amióta ismerjük egy­mást, előjönnek közös csínje- ink, a gimnáziumi évek, a há­ború utáni robbant gatás ok, a közös barátok (de kevesen maradtak!), a miskolci Szent- péteri kapu, édesanyád töré­keny alakja, gyönyörű csalá­dod. Nem tudok, de nem is akarok elfogulatlan lenni. Szeretném, ha megtudná min­denki, akit illet, hogy remek ember vagy, Sándor! Ezt mond­ják tanítványaid is, igen so­kan vannak, akiket nemcsak mesterségre, művészetre taní­tottál, hanem magas erkölcsi- séggel indítottál útnak. Nagy dolog ez, Barátom, ha mosta­ni kiállításod életműt, bizony ide kívánkoznának ők, a sze­gediek, a nyíregyháziak, az egriek és mindazok, akik mes­terüknek tekintenek. Elhi­szem, hogy sokan irigyelnek. A sikerekért, a családodért, a tehetségedért, a hazai és nemzetközi ismertségedért, brilliáns alkotókészségedért és erődért. Pedig az irigység a hétfő bűn egyike. Igaz, még mindig jobb, ha irigyelnek, mintha sajnálnának. Én se nem irigyellek, se nem sajnál­lak. Becsüllek mint barátot, mint művészt és mint embert. Ezt szerettem volna Veled kö­zölni most, amikor kiállításo­don alkotásaid révén muta­tod meg pőre önmagad. Igazi barátsággal köszöntelek: Bürget Lajos Pócsl napközis tábor Új Kelet-információ _____________________________ A máriapócsi művelődési ház dolgozói arról ismertek, hogy rendkívül leleményesen, ötletesen végzik teendőiket. Figyelmük kiterjed a város apraja-nagyja gondjaira. Egyik ragyogó kezdeményezésük a Zsiráf napközis tábor, amely ez évben is megnyílik a művelődési házban. Ezzel elsősorban a szülőknek akarnak segíteni, akik szeretnék biztonságos felügyelet alatt tudni gyermeküket, amíg dolgoznak, vagy a ház körül van napi elfoglaltságuk. A pócsi készség- és képességfejlesztő táborban szakszerű felügyelet mellett nemcsak játszhatnak majd a gyerekek, hanem a népi kismesterségeket is elsajátíthatják, azaz ko- rongozhatnak, gyöngyözéssel, fafaragással, bőrözéssel, ne­mezkészítéssel foglalkozhatnak, néptáncot tanulhatnak, tú­rázhatnak, főzhetnek, sportolhatnak, kirándulhatnak. A művelődési házban megnyíló tábor első turnusa július 6- ától 19-éig tart. A további turnusokat igény szerint indítják. 1998. május 15., péntek Parasztreggelí a parasztudvaron Fekete Tibor (Új Kelet) Európa állatkertjei közül a nyíregyházi vadasparkban ta­lálható a második legnagyobb parasztudvar. A nemrég beüze­melt, működőképes mintagaz­daságot a minap adták át a lá­togatóknak. Működőképes, mert a teheneket, kecskéket naponta fejik, a tyúkok tojást adnak, és a tyúktojásokat kikel­tetik. Gajdos László, a park igaz­gatója nem kis büszkeséggel vezetett végig bennünket leg­újabb létesítményén. Az udvar közepén, a padlásteres gazda­sági épületben helyezték el a négylábú jószágokat. Tehén, ló, szamár, és ami ritkaságszám­ba megy, fehér öszvér. Hazánk­ban már teljesen kipusztult ez az állatfaj, Erdélyből vásárol­tak fel egy nőivarú egyedet. Reményeik szerint nemsokára a legényt is találnak hozzá, és akkor talán a „borjúáldás” sem marad el. Az emeleti részen ál­lították ki a régen használt ló­szerszámokat, a szemes takar­mányokat, és kaptak helyet a padláson tanyát verő nem ha­szonállatok. A legnagyobb megdöbbenést a görény szaga keltette a látogatókban, de ez is hozzátartozik a paraszti élethez. Az udvari karámokban olyan régen honos háziállatokat szál­lásoltak el, mint a mangalica­disznó vagy a gatyástyúk. Összesen negyvenféle állatból közel kétszáz darabot tartanak a portán. Szerencsére a megyei vállalkozók is segítették el­képzelésük megvalósítását. A mangalicákat például a nyíri b­Új Kelet-információ A nagyhalászi általános isko­la sakkcsapata immár hatodik alkalommal vett részt azon az országos megmérettetésen, melyet ezúttal Debrecenben rendeztek május 1-jén. A nevek már megszokottan csengenek. A Boros Beáta, Fráter Edit és Móré Regina alkotta hármas rutinosan állta a 26 csapatból álló, neves versenyzőkkel tűz­delt mezőny rohamait, és vé­gül országos másodikok lettek. A gyerekek hálás szívvel gon­dolnak Mihalkó József sakk- nagymesterre, akinek kimagas­ló érdeme van abban, hogy a csapat ezt az eredményt elérte. Sokat segített a tréningben rionyi Olmos és Tóth Kft. aján­lotta fel, és a többi jószág na­gyobb része is adakozás útján került a portára. A parkigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már a fa­lusi gyerekek többsége sem leli meg környezetében ezeknek az állatoknak többségét. A városi lakótelepen élőknek pedig új­donságnak számít a jószágok etetése, simogatása. Nem vélet­len, hogy éppen a kecskék és a Hegedűs János tanár, aki évek óta készíti fel a gyerekeket a versenyekre. Az iskola más területen is igen eredményesen szerepel. Állandó résztvevői a Rétközi Iskolaszövetség által szervezett tanulmányi versenyeknek, ahol a szövetségen belül 20 iskola tanulói mérik össze tudásukat. A halásziak fizika tantárgyból minden évfolyamon az előkelő első helyet szerezték meg. 6. osztályosok: 1. Nagy Ag­nes, 2. Hamvai Hajnalka, 3. Móré Regina. Felkészítő tanár: Petró Lászlóné. 7. osztályosok: 1 .Tóth Bog­lárka, 2. Kása Zsolt, 3. Barati Krisztina. 8. osztályosok: 1. Fráter Edit. nyulak a legnépszerűbbek a gyerekek körében. Kísérletkép­pen szombat reggelenként az itt előállított parasztos ételek­ből kóstolókat tartanak. Pa­rasztkolbász, füstölt szalon­na, sonka, juhtejből készített gomolyatúró primőr zöldség- gekkel és frissen sült házike­nyérrel tálalva. Mi magunk is megkóstoltuk, és mondhatjuk, nagyon ízlett. A hetedik és nyolcadik osztá­lyosok felkészítő nevelője: Tóthné Bakai Sára. Az iskolából kiemelkedik mégKernács János6. a. osztá­lyos tanuló, aki történelemből és földrajzból is első lett. Az ő felkészítő tanáraAfagy Erika és Kakuk Margit. A megyei labdarúgótornán ül. korcsoportban az iskola csa­pata negyedik helyezést ért el. A csapat tagjai: Csépány Lász­ló, Berencsi Zsolt, Zsebe István, Pápa Szabolcs, Nagy Gergő, Fábián Adám, Molnár Viktor, Bottyán József, Vadas Nagy Krisztián, Fábián Gergő, Radó Viktor, Radó János, Bácskái Zoltán, Sallai Attila, Márczi Ákos, Kovács István. Edző: Katona István. Eső és meleg Új Kelet-információ- Az elmúlt hónapban a középhőmérséklet 12,5 C- fok volt, ami 2,1 fokkal ma­gasabb a sokévi átlagnál. A havi minimumot, 4 Cel- sius-fokot 2-án reggel, a maximumot, 22,8 fokot 29- én mérték - tájékoztatta lapunkat dr. Konecsny Károly, aFelső-Tisza-vidé- ki Vízügyi Igazgatóság vízrajzi csoportjának veze­tője. Áprilisban a megszokott­nál jóval több, területi át­lagban 99 milliméter csa­padék hullott, amely 57 milliméterrel meghaladja a sokévi átlagot. A legtöbbet a Nyírségben (119 millimé­ter) és Felső-Szabolcsban (114 milliméter), a legke­vesebbet az Ecsedi-lápon (83 milliméter) és a Tisza- Szamos-közben (85 milli­méter) mérték. A Nyírség­ben és Felső-Szabolcsban 17, illetve 10 milliméter a csapadéktöbblet, az Ecse­di-lápon 24 milliméter, a Keletnyírben 15 millimé­ter a csapadékhiányt. A kiadós eső miatt a fo­lyókon kisebb, az I. fokú készültséget megközelítő, vagy azt kis mértékben meghaladó árhullámok vonultak le. Áprilisban volt idő, amikor 6 ezer hektárnyi területet sújtott összesen a belvíz, és a túl- nedvesedett talajok veszé­lyeztették a mezőgazda- sági területeket. A talajvíz­tartó rétegek átlagos telí­tettsége fokozatosan emel­kedett, és a hónap végén már 1 1 százalékkal megha- ladta a sokévi átlagot. Áp­rilisban a nyolc mérési pont alapján számított te­rületi átlagnedvesség 24 százalék volt, a maximális értéket Csarodáson (44 százalék), a legkevesebben Érpatakon (7 százalék) je­gyezték fel. Az elmúlt hó­napban a tározókban a vízmennyiség 5,9 millió köbméterrel növekedett, az összes vízmennyiség 22 millió köbméter volt. Áttelepítettek emlékére Új Kelet-információ Emlékművet állítanak június 2-án, kedden dél­után Nyíregyházán, az Északi temetőben, az új ra­vatalozó mellett a Fel­vidékről elűzöttek és átte­lepítettek gyermekei és unokái abból az alkalom­ból, hogy a magyar-szlo­vák lakosságcsere 50 év­vel ezelőtt történt meg. A szlovákiai Andódról szár­mazó Kiss Vendeltől és az egyik leszármazottól, Mé­száros Ferenctől megtud­tuk, hogy az emlékmű költ­ségeit az 1945-1948. kö­zött a felvidéki telepü­lésekről - Andód, Diószeg, Imely, Losonc, Nagyfödé- mes, Naszvad, Rété, Szene és Taksonyfalva- áttelepí­tettek hozzátartozóitól gyűjtötték össze. Június 2- án délelőtt a nyíregyházi önkormányzat vezetői a városháza falán emléktáb­lát helyeznek el a Szlová­kiából elüldözöttek tiszte­letére. A római katolikus templomban ökumenikus istentiszteleten emlékez­nek meg a lakosságcsere áldozatairól. Ezüst csillog Nagyhalászban! b b u.

Next

/
Thumbnails
Contents