Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-06 / 81. szám

Gazdasági krónika 1998. április 6., hétfő Dobozolt milliók Munkatársunktól Szabolcs-Szatmár-Bereg lakossága hetedrészének megélhetése, jövedelem­kiegészítése kötődik közvet­ve vagy a családtagokon ke­resztül áttételesen a nyíregy­házi EKO Kft.-hez. Kállai Mihály, a cég ügyvezető igazgatója közel négyszáz állandó dolgozó munka­helyének tartóssá tétele, va­lamint a termeltetői integrá­ció kiszélesítése miatt a kö­vetkező bejelentést tette: A társaság által jóváha­gyott elképzelés alapján 320 millió forintos saját erőből, valamint 170 millió forintos pályázati összegből a feldol­gozó termelési értékének 40 százalékát adó három vezető termék gyártási kapacitását növelő beruházás kezdődik el az EKO-ban. A tervek sze­rint a kukoricakésztermék- előállítás megduplázóik, a félliteres zöldborsó-kibocsátás az 5,5 millióról 11 millióra emelkedik, s a 720 millilite­res uborkakészítmény meny- nyisége 3,5-ről 5,5 millió da­rabra növekszik. A korszerű gyártósorokkal javul a kész­termékek minősége, csökken az előállítási költség, összes­ségben javul a cég verseny- képessége. A termékek 85-90 százalékát külföldi piacokon szeretné az EKO értékesíteni. A megnövekedő alapanyag­szükséglet miatt a cég az in­tegrációs feladatokkal meg­bízott közhasznú társaságot a tavalyi 20 millióval szem­ben idén 30 millió forinttal támogatja. Az összegből to­vábbi ezer hektárral növeked­het a termeltetésbe bevonha­tó területek nagysága. Aki fizet, ráfizet?! Új Kelet-információ _____ Ta valy július 1-jével lép­tek hatályba a készpénzfize­tés korlátozására vonatkozó új szabályok. A Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara (MKIK) kezdettől fogva til­takozott a rendelkezések el­len. Álláspontja szerint a gazdaságban még nem éret­tek a feltételek, diszkrimina­tívak, különösen a kiskeres­kedelmi és a fuvarozási vál­lalkozásokkal szemben, és alkotmányossági szempont­ból is vitathatók. Az eddigi tapasztalatok a kamarai álláspontot egyér­telműen igazolták, a jogal­kotók a szabályok módosí­tását tervezik. A változások némileg javítanak a vállal­kozók helyzetén, az alap- problémát azonban változat­lanul nem kezelik. A szabá­lyok indokolatlanul akadá­lyozzák az üzleti kapcsola­tokat. A jogalkotók változat­lanul nem vesznek tudomást arról, hogy a gazdaságot a tőkehiány, az üzleti kapcso­latok bizalmatlansága jel­lemzi. A feketegazdaság visz- szaszorítása jegyében meg­született szabályok azzal el­lentétes folyamatokat indí­tottak el. A bankkártya-rend­szer működésével kapcsola­tos elvárások sem teljesültek maradéktalanul. A gyakorlat­ban a rendszer akadozva, és a vállalkozások számára drá­gán működtethető. A kisvál­lalkozásokat sújtja az is, hogy alapvető garanciális szabályok hiányoznak, pél­dául az átutalási fizetési kö­telezettség határidejének el­mulasztásából adódó jogkö­vetkezmények érvényesíté­sére. A tapasztalatok világosan jelzik, hogy a készpénzforga­lom jelenlegi adminisztratív korlátozásával nem lehet a fe­ketegazdaság ellen eredmé­nyesen fellépni, ezzel szem­ben a tisztességesen működő kis- és középvállalkozások közül soknak a működőké­pessége került veszélybe. Esőváró gazdák Ibrányban Az Ibrány környéki gazdák tavaszi munkáiról tájékozód­tunk Csongrádi Zoltán gazdajegyzőtől. Szerinte ebben az év­ben a termelők már sokkal gondosabban ápolják a kertjeiket, mint három-négy évvel ezelőtt, a tulajdoni viszonyok rendeződésének köszönhetően. A metszési munkálatokat el­végezték, és ha nem jött volna közbe a szombati erősen szeles idő, akkor a lemosó permetezéseket is befejezték volna. gyepterületünk a mainál sok­Szabó Zoltán (Üj Kelet) Jól állnak a munkák- Az almagyümölcsösökben a terméskilátások ígéreteseb­bek, mint tavaly. A virágzás jobbnak ígérkezik, de most még korai volna jósolni. Az őszi vetésű kalászosok nagyon sze­gény képet mutatnak, óriási a vízhiány, szenvednek a száraz­ságtól. Azok a gazdák, akik búzatermesztéssel foglalkoz­nak, a fejtrágyázást 80 száza­lékban elvégezték. A körzetem­ben hatezer hektáron termesz­tenek őszi kalászosokat. Meg­kezdődtek a tavaszi vetések, sőt a tavaszárpát teljes egészé­ben, a zöldborsót részben elve­tették. A merészebbek a nagy­szemű étkezési napraforgó ve­tésébe is belefogtak. A szele­sebb időszakokban a homok­verés nagy terméskiesés forrá­sa lehet, veszélyezteti a mákot, a cukorrépatáblákat, és azokat a gabonatáblákat, amelyek még nem takarják kellőképpen a ta­lajt, így a szél meg tudja bonta­ni azt. Kilábalás a mélypontról Az óriási csökkenés után ta­valy a mélypontjára ért az ál­lattenyésztésünk helyzete. Az Ibránytej Kft. megvásárolta az ibrányi szakosított szarvasmar­hatelepet, és ott 600 tehénnel kezdte meg a termelést. A kai több állat eltartására alkal­mas. A tejárak nemrégiben rendeződtek. A rakamazi Tisza Tej vásárolja fel a termelőktől a terméket. A kistermelők, így jobban járnak, hiszen a sajtgyár­táshoz használt alapanyagnál nagyobb csíraszám sem okoz problémát. A sertéstenyésztésünkben is fellendülés várható. A Szabolcs Gabona Rt. által kezelt tisza- berceli sertéstelepen 600 kocát állítottak termelésbe. Várható­an évenként 1000-1100 te­nyészállatot és 20-25 ezer hí­zósertést állítanak elő. Ha nincs összefogás... Az ültetvénytelepítési és épü­let-felújítási támogatásokat na­gyon kevesen igényelték, vi­szont többen éltek a gépvásár­lási támogatásokkal. A betaka­rítógépek, kombájnok hiá­nyoznak. A darabszámúk elég lenne, de többségük ma már korszerűtlen: rossz az állapo­tuk, a legtöbbet a nyolcvanas évek elején állították munká­ba. Ezeknek drága a javítása, és a nem megfelelően működő gépek miatt nagy a szemvesz­teség is. Sajnálatos módon a térség­ben a termelői összefogásnak csak a csírái vannak meg. Az igazán integrátori tevékenysé­get folytató szervezetek száma kevés. A legjelentősebb, tény­legesen integrátori tevékenysé­get végző cég a KITE, de jó kezdeményezésnek tűnik az Arany Parmen Bt., amely föld- használattal, beszerzéssel és értékesítéssel foglalkozik, és előleget is ad a termeléshez. Nagy szükség lenne az össze­fogásra: az utóbbi időkben egyre több kistermelő megy tönkre, és adja haszonbérletbe földjét, mert a termeléshez fel­tétlenül szükséges anyagiakat már nem tudja előteremteni. Gazdajegyzői körzetközpont Ibrányban a hetes számú gazdajegyzői körzetközpont mű­ködik az önkormányzat által rendelkezésükre bocsátott he­lyiségben. Tavaly az ibrányi körzetben 3500 őstermelői iga­zolványt váltottak ki, ebből kétezren már megkérték az új értékesítési betétlapot. Az utóbbi időben sokat egyszerűsö­dött az ügyintézés, megkezdődött a gazdajegyzői körzetköz­pontok kialakítása. Korábban hat település gazdái tartoztak Csongrádi Zoltán gazdajegyzőhöz, akinek így kevesebb ide­je maradt a tényleges munkára. Ma a körzetgazda két munka­társsal, Beregszászi Zoltánnal és Rudolf Károllyal dolgozik közösen. Az infrastrukturálisan jól felszerelt irodában számí­tógépen dolgozzák fel a kapott adatokat, így sokkal ponto­sabb, naprakészebb információkkal tudnak szolgálni a hoz­zájuk forduló gazdáknak. Szatmári iroda Új Kelet-információ A térségi vállalkozói kapcsolatok ellátása miatt új kamarai gazdasági infor­mációs irodát avat április 7-én a megyei kereskedel­mi és iparkamara a románi­ai Szatmárnémetiben. Szat- már megye székhelyén, a Prefektusi Hivatalban, a térségi gazdasági önkor­mányzat helyiségében nyí­lik meg a kirendeltség. Az új hivatal feladata a kétol­dalú gazdasági döntéseket megalapozó információk naprakész áramoltatása, piacszerzés, üzletemberi kapcsolattartás megterem­tése lesz. Állatvásár Új Kelet-információ A megyei sertéspiacokon az elmúlt hét végén mérsé­kelt ármozgás volt tapasztal­ható. A 15-25 kilogrammos malacok ára kissé csökkent, egy-egy jószág ára 10-13 ezer forint között váltakozott. A süldők árfolyama 15-17 ezer között maradt. A hízók kilo­grammára továbbra sem ha­ladja meg a 300 forintot. Ä marhapiacon a 200 kiló alatti borjúkhoz 30-40, a nö­vendék üszőkhöz 35-40, a növendék bikákhoz 40-50, valamint a tejelő tehenekhez fajtától függően 120-170 ezer forintért lehetett hozzá­jutni. Turizmus Új Kelet-információ _____ Ka mionostalálkozónak ad otthont július 28-án a záhonyi Eurokapu kamionterminál a helyi oktatási és művelődési központtal közös rendezés­ben. A hagyományteremtő rendezvénnyel szeretnének a szervezők egy sajátos idegen- forgalmi arculatot találni a záhonyi különleges gazdasá­gi övezet központjának. A kamionos jamboree a Nemzet­közi Tisza-túra időpontjához igazodik, a tuzséri Lónyay- kastélyban működő zenei fesz­tivál, a több hetes vízi kirán­dulás nyitórendezvénye előtt egy nappal kezdődik. Áfí áöj J 145 ~m Kenyeret vagy benzint ___ 15 7,6-155,3-i 1.98-as ólomm.- 2.98-as- 3.95-ös ólomm. 4.92-es ólomm. Jv ..1...• "~T~ f *1 48,35 1145,3| 135 138,9 5. Gázolaj WwiY 0 125 im»/ ......~ 115 ___ Ft/l 1996.04.09. 1997.04.01. 1998.04.04. Új Kelet-információ Az elmúlt egy év alatt a gép­jármű-üzemanyagok ára átla­gosan 4-5 százalékot emelke­dett a hivatalosnak tekinthe­tő, APEH által megadott költ­ségelszámolóárak alapján. Mivel a gazdaság alapvető forrása az energia, emiatt an­nak emelkedésit jóval meg­haladja a termelői ár, amely to­vábbgyűrűzik a fogyasztói árakba. Amennyiben egyhavi át­lagfizetésre vetítődik vissza a megvásárolható üzemanyag ára, akkor egyértelmű csökkenés fi­gyelhető meg. Amíg 1989-ben 322 liter üzemanyag volt meg­vehető egy átlagos havi fizetés­ből, addig 1994-ben 271, s ta­valy már csak 225 litert ért egy havi fix. Emellett a kenyérmeny- nyiségre átszámított havi bér sem mutat különösebben más képet: 1989-ben 544, 1994-ben 347, s tavaly 343 kilogramm kenyér volt megvásárolható a haviból. Az üzemanyag egyébként alapvetően nem drága: a töl­tőállomásoknál érvényesített ámakkevesebb mint 30 (!) szá­zaléka. A több mint 70 száza­léknyi árhányad az általános forgalmi adóból, számtalan já­rulékfajtából, valamint a for­galmazók közel tisztességes hasznából áll össze. Vethetjük a görögdinnyét Sz. Z. (Uj Kelet) A görögdinnye az afrikai kontinensről származik, ahol még ma is vadon terem. Ha­zánkban már a XIII-XIV. szá­zadban ismerték, s elterjedésé­ben jelentősen közrejátszott a török hódoltság. Megyénkben az utóbbi évtizedben vált je­lentőssé a termesztése, a Nyír­telek környéki gazdák szívesen foglalkoznak vele. A növény gyökérzete erős, jól behálózza a föld felső más­fél méteres rétegét, emiatt vala­mivel igénytelenebb a talajjal és az öntözéssel szemben, mint például a sárgadinnye. Kedve­li a könnyen felmelegedő, laza szerkezetű, tápanyagban gaz­dag talajokat. Csírázásához legalább 14-16 fokos hőmér­sékletet igényel. A vetésforgó­ban közvetlenül a kalászos ga­bonaféléket követően érdemes elvetni, a tápanyag-visszapót­lását a nagy, 1-2,5 négyzetmé­teres tenyészterülete miatt fész­kenként célszerű elvégezni. Az átültetésre különösen érzé­keny, ezért számára az a leg­jobb, ha tápkockával együtt mozgatjuk a palántát. A fé­szekbe vetését követően a gö­rögdinnyét 2-3, illetve 5-6 lombleveles állapotában egyel­nünk kell. A másik fontos ag­rotechnikai munkát a szélverés kártételének a csökkentése ér­dekében végezzük: az első gyümölcs fölött az indát a ta­lajhoz rögzítjük homokkal vagy kis kampókkal. Növényvédel­mét már a vetés előtt megkezd­jük. A vetőmagját a baktériu­mos szögletes foltosság, a kolletotrihumos levélfoltos­ság, a kladospóriumos méz- gásodás és a palántadőlés kór­okozója ellen csávázzuk TM- TD-vel (egy kilogramm vető­magot 3-5 grammal kezeljünk, vagy Orthocid 50 WP- vei (3 gramm is elegendő egy kilo­gram vetőmaghoz). Nagyon lé­nyeges az, hogy a fertőzött ta­lajból kiinduló fertőzések el­kerülése érdekében a mege­lőzés végett 4-5 évig ugyanar­ra a területre ne vessük a diny- nyét vagy uborkát. Költségek A görögdinnye vetőmag­ja valamennyi szakboltban megvásárolható. A „hagyo­mányosabb” Sugar Baby vetőmagjából 100 grammot 800 forint körüli áron adnak a kiskereskedők, az ötgram­mos kiszerelésű változatáért 55 forintot kémek. A Sziget­csépi FI magjából 100 gram­mért 3500 forintot kell fizet­nünk. Aki nagy felületen sze­retne dinnyetermesztéssel foglalkozni, annak érdeme­sebb a hibrid vetőmagokat vásárolni a jobb termésbiz­tonság és a betegségekkel szembeni tűrőképesség mi­att. A termesztők körében még szinte ismeretlen hibrid­fajták, mint a Sangria FI csak igen drágán vásárolhatók meg, ebből a fajtából ezer sze­mért 7 ezer forintot kell fizet­nünk. Az utóbbi időben a fo­gyasztói szokások változásá­val előtérbe kerültek a mag nélküli gyömölcsöt termő fajták, ilyen például a Scarlet Trio F1, melyből egy 100 sze­met tartalmazó tasak 3500 forintért kapható. Fajták Hazánkban a piros húsú görög­dinnyefajtákat kedvelik a fo­gyasztók, de termesztésre alkal­masak a sárga húsú fajták is. A hazánkban szaporításra engedé­lyezett fajták egy kivételével magyar nemesítésűek. Az ismertebb fajták akövetkezők: A Sugar Baby 1964-ben elis­mert, az Amerikai Egyesült Álla­mokból származó fajta. A növe­kedése gyenge. A gyümölcs kicsi és gömbölyű, átlagosan 3-4 kilo­grammos. A héja sötétzöld színű, csíkozott. Húsa téglavörös és ke­mény. Nagy cukortartalma és ko- raisága miatt igen kedvelt. A Szigetcsépi 51 FI 1969-ben elismert fajtánk. Növekedési erélye közepes. Termése kissé megnyúlt gömb alakú. Héja sö­tétzöld, elmosódó halvány csí­kokkal, húsa élénkpiros. Gyü­mölcse átlagosan 5-6 kilo­gramm súlyú. Fóliaalagutas és szabadföldi termesztésre egya­ránt alkalmas. A Hevesi futó FI 1978-ban el­ismert fajtánk. Termése ovális ala­kú, héja középzöld színű, rajzo- latos. A gyümölcse 5-7 kilo­gramm súlyú. A íusariumos meg­betegedéssel szemben toleráns. Húsa piros, magja fekete színű és érdes felületű. Közepes tenyészi­dejű, jól szállítható, exportra is kiváló fajta. A Gömb futó FI 1982-ben elismert fajtánk. A növekedé­si erélye középerős. Termése kicsi (3-4 kilogramm átlago­san), kissé megnyúlt gömb ala­kú. Héja sötétzöld színű, csíkozott. Húsa sötétvörös, magja fekete és érdes felületű. Érése gyorsan lefut. A fusáriu- mos, és a kolletotrichumos be­tegséggel szemben toleráns fajta. Az Ideál FI 1991-ben elis­mert fajtánk. Termése toj ásdad alakú, héja világöszöld, ereze- tes. A húsa sötétrózsaszín, a magok bamásfekete színűek. A gyümölcse 5-6 kilogramm sú-' lyú általában. Kólletc icíiiim- és fusarium-tolei: .is. ___________________________i

Next

/
Thumbnails
Contents