Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-29 / 100. szám

Gazdaság 1998. április 29., szerda Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ Tovább folytatódott a Bu­dapesti Értéktőzsdén a veze­tő részvények árkorrekciója. A hét legerőteljesebb forga­lomcsökkenését élték meg a befektetők kedden, amikor is a BUX-index 8587 pontra csökkent. A korábban sikeres idősza­kot maga mögött tudott TVK árfolyama lezuhant 5 ezer forint alá. Az értékpapír ked­di záróára mindössze 4855 forint volt. A MÓL ára szin­tén mérséklődött, a napi záróára 6385 forint volt. Na­gyot esett a Richter értéke is, mintegy 5 százalékos vesz­teség után 23 200 forintra mérséklődött az árfolyama. A Matáv-papírok sem álltak ellent az általános tőzsdepi­aci tendenciáknak, s tovább folytatódott a gyengülése. Kedd délutánra 1224 forin­tot ért egy darab távközlési részvény. Az OTP árfolya­ma 9790 forintra csökkent. A kárpótlási jegyek rég nem tapasztalt gyenge na­pot zártak, 905 forintot ér­tek a heti második kereske­dési nap zárására. Olcsó sertéshúsnak híg lesz a leve Munkatársunktól _________ Ne héz helyzetbe kerültek megyénk sertéstenyésztői. Az országos helyzethez hasonló­an nálunk is erőteljesen csök­kent a sertéshús felvásárlási ára. A tenyésztők nem nagyon tudják eldönteni, mit tegye­nek. Egyrészt idén sokkal ki­emeltebben kezeli a kormány­zat állattenyésztésünk támo­gatását, másrészt a felvásárlá­si árak már régen voltak ilyen alacsonyak, a húsfogyasztás is nehezen mozdul el a több éve tartó mélypontjáról. Csak a la­kosság kis része engedheti meg magának a drága húské­szítmények megvásárlását. Sertéstartóink közül sokan már örülnek, ha 240 forintos kilónkénti áron sikerül elad­niuk a 120-130 kilogrammos hízókat, a 250 forintos ár átla­gosnak tekinthető. A termelői költségek megtérülését és némi nyereséget is eredmé­nyező 280 forintos kilogram­monkénti árat már kevesen merik elkérni, mert félnek, hogy a nyakukon marad. A négysonkás hússertésekért né- mileg többet kaphatnak a termelők, nem ritka a 280-300 forintos kilónkénti eladási ár sem. Némelyeknek arra sincs lehetőségük, hogy az állato­kat még néhány hétig eltart­sák, mert nem tudják etetni azokat. A vágóállatok értéke­sítési nehézségei nem befolyá­solták a választási malacok forgalmát. Azok iránt tovább­ra is nagy a kereslet, és az el­adási árak is ennek megfe­lelően alakulnak. A 7-8 hetes malacok darabját 10 ezer fo­rintért vásárolhatják meg, és ez még elfogadhatónak szá­mít, hiszen esetenként 14 ezer forintot is elkérnek értük. Korábban szó volt arról, hogy a Vágóállat és Hús Termékta­nács a rögzített irányárhoz vi­szonyított eltéréseket korrigál­ni fogja egy úgynevezett inter­venciós alapból. Annak kiala­kítását erre az évre tervezték úgy, hogy pozitív irányú válto­zás esetén a termelőnek befizet­nie kellene, míg árcsökkenés esetén ebből az alapból kaphat­nának támogatást a tenyésztők. Jelenleg olyan alacsonyak a fel- vásárlási árak, hogy kormány­zati szerepvállalás nélkül szin­te elképzelhetetlen ennek az alapnak a létrejötte. Közös fejlesztések Új Kelet-információ A közelmúltban a lengyel- országi Iwanicz Zdroj adott otthont a Maas-Rajna Eu- régió és Kárpátok Eurorégió nyitó konferenciájának. Az utóbbi szervezetnek Sza- bolcs-Szatmál-Bereg is tag­ja, és megyénk is szakértői csoporttal képviseltette ma­gát. A tanácskozáson megvi­tattak egy programot, mely­nek elnevezése: A határokon átívelő együttműködés fej­lesztésére irányuló támoga­tás, amelyet egy belga tarto­mány és a flamand kormány támogat. A tárgyaló felek az állandó titkárság infrastruk­turális fejlesztését, a célra összpontosító tapasztalat- cserét és egy akcióprogra­mot határoztak meg. A meg­beszélés fő feladata egy olyan fejlesztési program ki­dolgozása, amelyet az Euró­pai Unió egyes alapjai anya­gilag is támogatnak. Ennek érdekében külön munkacso­port foglalkozik a regioná­lis fejlesztési infrastruktúrá­val, valamint az oktatással, a kultúrával, a szociális ügyekkel és a természeti kör­nyezettel, az idegenforga­lommal. A projekt teljes költ­ségvetése mintegy félmillió német márka, és megvalósí­tásában megyénk, mint a Kárpátok Eurorégió alapító tagja, aktív szerepet vállal. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998. IV. 20.—1998. IV. 26. között 5000 - - 4500 - - 4000 3500 3000 2500 4- 2000 1500 — 1000 — 500 -- 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (jj.g/m3) hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998. IV. 20.—1998. IV. 26. között nitrogén-dioxid (pg/m3) 24 órás levegőminőségi határérték ■Kill 33,9 L_J 24.3 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Erősen növekvő állampapírpiac Új Kelet-információ A lejáró állampapírok mi­att és a központi költségve­tés finanszírozása érdekében idén mintegy 2100 milliárd forint összegben bocsát ki ál­lampapírokat a Magyar Ál­lamkincstár. Ennek az összeg­nek várhatóan 17 százaléka lesz az, amit a lakosság vásá­rol meg ebben az időszak­ban, a fennmaradó 83 száza­lék túlnyomó részéhez az úgynevezett intézményi be­fektetők férhetnek majd hoz­zá. Az értékesítés jelenleg három csatornán keresztül zajlik: a kisbefektetők igé­nyeit figyelembe vevő spe­ciális értékpapír-konstrukci­ók kibocsátásával és értéke­sítésével a postán (kincstári takarékjegy); az elsődleges hálózati értékesítőkön (kama­tozó kincstárjegy); továbbá az elsősorban intézményi befek­tetőknek szánt állampapír­konstrukciók jegyzésén ke­resztül, valamint a folyamatos kistételes állampapír-értékesí­téssel a kincstári fiókhálóza­toknál. Az első negyedévben a túlnyomóan lakossági érté­kesítésre szánt kamatozó kincstárjegyekből (Kamato­zó Kincstárjegy, Kincstári Takarékjegy) 49 milliárd fo­rint nettó értékesítés valósult meg. Az állampapírpiac az el­múlt évekhez képest dinami­kusan növekszik, a finanszí­rozásban betöltött szerepéhez hasonlóan. Ennek egyik oka a lakossági állampapírok ked­vező kamatszintjében kere­sendő, valamint abban, hogy azok, akik az egész életüket végigdolgozták, nem szívesen vásárolnak nagyobb kamatot ígérő, de kevésbé megbízható értékpapírokat. Az államkincs­tár által végeztetett felméré­sek is ezt bizonyítják. PROVIDENCIA­NYÍREGYHÁZA, VÁROSI STADION NYÍREGYHÁZA, 1998. MÁJUS 1-2. Sztárvendégek: HUPIKÉK TÖRPIKÉK ÁMOKFUTÓK D. NAGY LAJOS SZIKORA RÓBERT SOMLÓ TAMÁS SING-SING DISZKÓ: BABY SISTERS SHYGYS UFO TNT Éjszaka: ZENE, TÁNC, a tűzijáték után VIDÁMPARK, TOMBOLA, VETÉLKEDŐK, JÁTÉKOK, CSOKIÁRADAT TŰZIJÁTÉK LÉZERSHOW HAVA.CÍ trtTÓIPARI VÁLLALKOZÁS KFT. «400 NyiragyMxa. * I«. Pl PROVIDENCIA OSirUC-VtACVAR B ZTOSiTO RT SZABÓI CS-SZATMÁR-SEREG MEGYEI NAPILAP AUTÓ SZÉLES ALEX NYÍRVIDÉKI KFT. H KABELKOM Kábekommmikxüi Kit. Belépés 4 éves korig ingyenes, 12 éves korig 150 Ft, 12 év felett 300 Ft Keserédes csokoládé Munkatársunktól Vásárláskor talán eszünk­be sem jut, hogy legálisan beszerzett termékhez ju­tunk-e hozzá a forgalmazó­nál. Örülünk, ha olcsóbban tudjuk megvenni a gyakorta túlságosan magas áron kap­ható élelmiszereket. A nagy üzletláncok elsősorban a ha­zai gyártású édesipari termé­keket árusítják, ezért az ellenőrzést döntően a kisebb élelmiszer-, édességboltokra, piaci elárusítóhelyekre, tra­fikokra koncentrálta a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség. Bebizonyosodott, hogy az importédességek egy ré­sze vám-, illeték- és áfa-fize­tés nélkül kerül a piacra. Összesen 898 üzletet ellen­őriztek a fogyasztóvédők, s csaknem hatvan százalékuk­nál tapasztaltak szabályta­lanságot. A hiányzó enge­délyek vagy kötelező jelö­lések pótlásáig több mint négy és fél millió forint ér­tékű áru értékesítését kötöt­ték feltételekhez, közel egy­millió-háromszázezer forint értékű édesség forgalmazá­sát pedig megtiltották. Az édesipari termékek pia­cán a választék bőséges, min­denki megtalálhatja az ízlé­sének megfelelőt. A csoma­golás általában tetszetős, fel­kelti a vásárlók érdeklődését. A gyártók, kereskedők egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra is, hogy minél szélesebb legyen a kínálat csokoládéból és cukorkából a különböző ünnepek, például Valentin- nap, Mikulás, karácsony vagy húsvét alkalmával. Míg a hazai édességgyár­tás ellenőrzött keretek kö­zött zajlik, addig külföldről nem egyszer valamilyen úti poggyász mélyén, szaty­rokban, autóba rejtve hozzák be az országba. Az így be­csempészett áruk különös ismertetőjele, hogy a törvényi utasítások ellenére sem ma­gyar nyelvű címke, sem fel­irat, sem az Országos Élelme­zés- és Táplálkozástudomá­nyi Intézet (OÉTI) engedélyé­nek száma nem található meg rajta. Miután a feketekereske­delem csatornáin behozott áru értékesítése nemcsak a költségvetés, hanem a forgal­mazás szabályait betartó importőrök bevételeit is jelentősen megkurtítja, ezért a cégek nagy figyelmet szentel­nek annak, hogy az általuk for­galmazott termékek megje­lennek- e a feketekereskede­lemben, s ha találnak ilyet, azt jelzik is a hatóságoknak. Ilyen jelzések hatására a fogyasztóvédők ellenőrizték a Kinder-tojások forgalmazá­sát Találtak magyar nyelvű felirat és OÉTI-engedély nél­kül árult Kindereket is. Ezek között voltak olyanok is, me­lyeken az árusok átdátumoz- ták a minőségmegőrzési időt. A másik közkedvelt vállalko­zási forma a „majnem min­den száz forint” - ezek több­ségénél a tulajdonos nem­hogy az áruk eredetét igazo­ló bizonylatot, de még a ke­reskedelmi tevékenységhez szükséges engedélyt sem tudta felmutatni. Érdekes, hogy a piacokon még mindig gyakori kimért édességek árusításánál alig találtak szabálytalanságot.

Next

/
Thumbnails
Contents