Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-28 / 99. szám

Gazdaság 1998. április 28., kedd Napi tőzsdeinfó MTI ___________________ A vezető részvények mind­egyikének csökkent az árfo­lyama hétfőn, a BUX 114,44 pontos eséssel 8807,27 ponton zárta a napot. A rész­vényekkel több mint 20 mil­liárd forint értékben keres­kedtek a brókerek. Ennek a felét, közel 10,2 milliárd fo­rintot a TVK-ra kötött üzle­tek tették ki. Az állampapírok forgalma alig haladta meg az 1 milli­árd forintot. Az azonnali pi­acon összesen 23,2 milliárd forintnyi üzlet született. Az index határidős elszámoló­árai 40-70 ponttal csökken­tek. A legközelebbi lejárat 9092 ponton zárt, december­re 60 ponttal, 10 040 pontra mérséklődött az árfolyam. A jövő decemberi határidő ára 12 142 pont lett, ami 40 pontos gyengülés. A BUX-ra 7,5 milliárd fo­rint értékben kötöttek üzle­teket. 'A TVK árfolyama a pénteki felfüggesztés után erősen ingadozott hétfőn: 5100-5260 forint között ke­reskedtek a papírral. A zá­róára 5120 forint lett, ami 120 forintos visszaesést je­lent csütörtöki záróárához képest. A Mol-részvények 80 fo­rintot veszítettek értékük­ből, 6500 forintot értek zá­ráskor. A BorsodChem 7900 fo­rintra gyengült. A Matáv- papírok ára a kereskedés elején 1220 forintig esett vissza. A zárásra ugyan 1236 forintra nőtt a részvé­nyek ára, de ez még mindig 16 forinttal elmarad a pén­tekitől. Az OTP árfolyama hosszú idő óta először 10 ezer forint alá csúszott, záráskor 9900 forintot értek a bank rész­vényei. Ezzel szemben az IEB 300 forinttal erősödött, 16 500 forinton zárta a ke­reskedést. A Démász 550 forintos ér­tékvesztést szenvedett el, 19 100 forintra csökkent az árfolyama. A Richter-részvények 400 forinttal kevesebbet, 24 500 forintot értek a nap végén, az Egis 11 805 forintos záróára pedig csaknem 200 forintos csökkenést jelent péntekhez képest. A kamarák a kormány stratégiai partnerei MTI ____________________ A közigazgatási reform ré­szeként tovább kell folytat­ni a feladatok átadását a ka­maráknak -jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparka­mara hétfői, programalkotó küldöttgyűlésén, amely a köztestület gazdaságpoliti­kai céljait és öt évre szóló stratégiáját tárgyalja. A miniszterelnök szerint a kamarák tevékenységének köszönhető számos tisztes­ségtelen vállalkozás kiszűré­se a gazdasági életből. Horn Gyula nagy jelentőséget tu­lajdonít e köztestületek re­gionális jellegű tevékenysé­gének. A kormány stratégiai part­nerként kezeli a kamarákat - hangsúlyozta Horn Gyula, aki szerint feladataik a jövőben elsősorban a piacszabályo­zás, valamint a vállalkozások támogatásaival összefüggő területekkel bővülhetnek. Adósságrendezés MTI iflii'lsjliíl ?.«■'! 7—7 ~ V árhatóan még a héten meg­tárgyalja a kormány a szociáli­san hátrányos helyzetben lé­vők adósságterheinek enyhí­téséről és lakhatási kedvez­ményeiről szóló rendeletterve­zetet - hangzott el a Szociális Tanács hétfői budapesti ülését követő sajtótájékoztatón. Vadász János, a testület el­nöke elmondta: a kabinet az idén 2 milliárd forintot szán erre a célra a költségvetési tartalék terhére, jövőre pedig 5 milli­árd forint a támogatási terv. A készülő kormányrendelet alapvető célja, hogy segítsé­get nyújtson annak a mintegy 200 ezer családnak, amelyek hat hónapnál régebbi közüze­mi díjjal tartoznak, illetve nem képesek fizetni az évek során többszörösére növeke­dett lakáshitel-kamatokat - hangzott el. A konstrukció lényege, hogy az érintett családok hosszú le­járatú kamatmentes kölcsönt, illetve vissza nem térítendő tá­mogatáshoz jutnának díjhátra­lékuk csökkentése érdekében. A támogatás feltétele, hogy az önkormányzatok maguk is hozzájáruljanak a településen élők adósságának rendezésé­hez, vagyis a költségvetés két­milliárd forintját 50 százalékos, hátrányos helyzetű települések esetén pedig 20 százalékos önkormányzati forrásnak kell kiegészítenie. A helyhatósá­gok természetesen szabadon dönthetnek, részt vesznek-e az adósságrendezésben, a szoci­ális tanács azonban ezt alapve­tően fontosnak tartja, mert is­mereteik szerint nincs olyan te­lepülés; ahol ne lennének díj­hátralékkal küzdő családok. A testület fontosnak tartotta továbbá, hogy a kormány az önkormányzatoknak szóló ajánlásában pontosan definiál­ja a rászorultság fogalmát. A megelőzés jegyében a ren­delettervezet maximum 800 ezer forint lakásvásárlási támo­gatást irányoz elő az állami gondozásból kikerülő fiatalok számára. Az idősek lakhatási terheinek enyhítése érdekében pedig életjáradéki szerződések megkötését szorgalmazza a ka­binet elé kerülő előterjesztés. Annak érdekében, hogy e szer­ződések jogszerűek legyenek, a tervezet szerint a kormány ese­tenként 40 ezer forinttal járulna hozzá az ügyvédi költségekhez. Az érintettek előreláthatólag legkorábban júniustól igé­nyelhetik a támogatásokat. . Már nem a megye, a régió pénzintézete ÉIP Udvardy_____________ Egy újabb sikeres esztendőt értékeltek a miskolci székhe­lyű Rákóczi Regionális Fej­lesztési Bank tegnapi közgyű­lésén. Az eseményt követő saj­tótájékoztatón Szűcs Erika, a pénzintézet vezérigazgatója többek között kijelentette, hogy a bank alaptőkéjét egy- milliárd forintra emelik, és 1992-es alapításukat követően másodszor osztalékot is fizet­nek a tulajdonosoknak.- Örömmel nyugtáztuk - mondotta Szűcs Erika -, hogy az 1996-os üzleti év biztató tendenciái, amelyek aktivitá­sunk bővülésében, a bank ered­ményességének javulásában mutatkoztak meg, 1997-ben tovább folytatódtak és erősöd­tek. Mérlegfőösszegünk tavaly 3 milliárd 590 millió forint volt, két év alatt több mint há­romszorosára nőtt. Kifejezetten kedvezőnek tartjuk, hogy - az előző évivel összehasonlítva — 1997-ben négyszeresére nőtt kihelyezett hiteleink állomá­nya, ami egyértelműen bizo­nyítja, hogy a bank a vállalko­zások és azok hiteligényének kielégítése felé fordult. A hi­telállomány mintegy fele fej­lesztési kölcsön. A bank tehát egyre eredményesebben való­sítja meg az alapítói szándékot, amely Borsod-Ábaúj-Zemplén és 1997-ben már egyre inkább az észak-magyarországi régió gazdasági szerkezetátalakítá­sának szolgálatába állítására vonatkozik. A Rákóczi Bankot 1992-ben hozták létre az ország első, vi­déki alapítású pénzintézete­ként. A kezdeti nehézségek és a tulajdonosi szerkezet részbe­ni megváltozását követően az elmúlt két esztendőben a bank életerős, dinamikus fejlődésre képes pénzintézetté vált. Spe­ciális üzleti karakterrel, straté­giával rendelkezik, mely a kis- és középvállalkozások és az államilag támogatott fejleszté­Munkatársunktól A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 1998 első negyedévében az állam­papírpiac kedvező makro­gazdasági körülmények kö­zött működött. Tovább foly­tatódtak az elmúlt évet jel­lemző külgazdasági folyama­tok, a kivitel növekedési üte­me meghaladta a behozata­lét, és így az áruforgalom egyenlege alacsonyabb volt, mint 1997 azonos idősza­kában. A folyó fizetési mér­legnek is kisebb hiánya volt. Az infláció alakulását ez év első három hónapjában foko­zatos csökkenő tendencia jel­lemezte, januárban 17,7, feb­ruárban 17,1, márciusban 16,4 százalékos értéket mu­tatott. A költségvetés priva­tizációs bevételek nélküli hiánya 1998 első negyedévé­ben 177,1 milliárd forint volt, amely több mint másfél- szerese az egy évvel ezelőt­si folyamatok erősítésére épül. A bank nemcsak jelszavakban a kis- és középvállalkozások pénzintézete. Jelenleg 640 ügyfelük hitel­számláját kezelik. Egymillió forint alatti kölcsönt 377, egy- és ötmillió közötti hitelt 158, öt- és tízmillió közé van 36 ki­helyezés, a tízmilliót meg­haladó hitelek száma 63. Szűcs Erika véleménye szerint a mai magyar gazdaságban ez kiemelkedő eredménynek számít. A bank a tőkeemelést köve­tően ebben az esztendőben to­vábbra is közreműködik a me­gyei fejlesztési tanács által nyújtott támogatások és hite­lek előkészítésében, elbírálásá­ban és folyósításában. Ugyan­akkor tovább dolgozik céljá­nak megvalósításán, amely már nemcsak egy megyében, hanem a hat megyét magában foglaló, az észak-magyarorszá­gi régióban működő fejleszté­si bankot jelent. tinek. Ez a hiány a tavalyinál alacsonyabb értékű elsődleges egyenleg és az előző évinél magasabb kamatkiadások együt­tes hatásának tulajdonítható. A központi költségvetés bruttó adóssága 5484 milliárd forint az első negyedév végén. A la­kossági nettó megtakarítások négy százalékkal növekedtek. Az első negyedévben a köz­ponti költségvetés bruttó adós­sága 112,1 milliárd forinttal, az elmúlt év végéhez képest mint­egy 2 százalékkal növekedett. A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankkal szem­ben fennálló devizaadóssága március végére 1933,4 milliárd forint volt. Az állampapírok elsődleges piacán tovább csök­kent a rövid lejáratú diszkont kincstárjegyek és a hosszú le­járatú államkötvények hoza­mai közötti különbség, ami az előző évi tendencia folytatódá­sát mutatja. Márciusban ugrás­szerű keresletnövekedést ta­pasztalhattak a forgalmazók. Tőzsdére kerül az MKB MTI ___________________ A Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt. éves rendes közgyűlése fel­hatalmazta az igazgató­ságot, hogy az év végéig a bank alaptőkéjét 5 szá­zalékos mértékben, 576 millió forinttal meg­emelje. Az alaptőke-emelés A- sorozatú új részvények nyilvános forgalomba ho­zatalával történik. A rész­vényesek arra is felhatal­mazták az igazgatóságot, hogy a bank papírjai az év végéig a tőzsdére kerül­jenek. Egyúttal az igazgató­ság felhatalmazást kapott arra, hogy az alaptőke 5 százalékát meg nem hala­dó mértékben saját rész­vényeket vásároljon a mindenkori piaci áron. (A mostani alaptőke 11,52 milliárd forint.) A köz­gyűlésnek elfogadásra beterjesztett jelentés sze­rint a bank rekordössze­gű, mintegy 10,5 milliárd forintos, adózás előtti nyereséggel zárta a múlt évet, szemben az azt meg­előző évi 9,2 milliárd fo­rintos profittal. Ez lehetővé tette, hogy a részvényesek döntése alapján 18 százalékos osztalékot fizessenek ki az A-sorozatú, névre szó­ló törzsrészvények tulaj­donosainak. A mérlegfőösszeg egy év alatt 31 százalékkal, 457 milliárd forintra emelkedett 1997 végére. A közgyűlés - a személyi döntések során - a hi­telintézet felügyelő bi­zottságába választotta Sándor Lászlót, a Ma­gyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetségének (MSZOSZ) elnökét. » Allampapír*forgalom Mit eszünk? Bürget Lajos (Új Kelet) _____________ a az ember evés és ivás előtt, vagy pláne közben azo­kat a dobozokat, zacskókat, üvegeket, papírokat nézege­ti, amelyekbe ezeket csoma­golták, előbb vagy utóbb megborzad. Mert vegyész le­gyen a talpán, aki el tud igazodni azon, mit is jelent az, hogy savfokszabályozó, emulgeáló, tartósítószer, ízfokozó, stabilizátor, béta- karotin, étkezési sav, nátri- um-benzoát, karragenát. Az, hogy konyhasó, szója, ivóvíz, aszkorbinsav még érthető', bár sosem fogjuk megtudni azt, hogy egy felvágott ese­tében mennyi a szója meg a más adalék, és mennyi a hús. Az apróbetűs tolvajnyelv egyre gazdagabbá válik, az olvasmány egyre izgalma­sabb, hiszen mind többször tesszük fel magunkban a kérdést: mit is eszünk? Egy vegyi laboratórium emberi fogyasztásra alkalmas va- rázskotyvalékát vagy nor­mális ennivalót. Emlékezhetünk, pár éve az Egyesült Államokban elég nagy botrányt kavart az, hogy egy úgynevezett ízfo- kozóról kiderült, olyan vegy­szer, amely az emberben a kellemes ízek érzetét kelti akkor is, ha valami pocsék dolgot eszik. így adták el a vacakot, egy kis kémia segít­ségével. Gondolom, ha egy­szer, úgy álruhásan, belenéz­hetnénk egy-egy minőségel­lenőrző labor jegyzeteibe, itt is kiderülne egy és más. Mert az bizonyos, hogy ami az éte­lekbe, italokba, édességekbe, fagylaltokba, üdítőkbe bele­kerül, az sokkal közelebb áll a vegy-, mint az élelmiszer- iparhoz. Az biztos, hogy az ember egészsége érdekében kell a tartósítás. Am a többi nagy vudu varázslat, amivel mani­pulálják mindennapjaink ételeit, már nemcsak ezt a ne­mes célt szolgálja, az biztos. A töménytelen víz, ami a súlyt növeli, a sokféle ízbefolyá­soló, ami elfedi akár az eny­he romlottságot is, vagy ép-, pen a minőség hiányát leple­zi, a sok vegyszer, ami pótol­ja a szörpben a napfényt, a gyümölcsöt és a természetes alapanyagot, lényegében azt a gyanút kelti, hogy ezek együttvéve a haszon növelé­sének legalább olyan eszkö­zei, mint a kellemes íz keltői. Gondoljunk a vegyszerrel ke­zelt és érlelt húsvéti sonkára, ami élelmiszer-ipari skanda­lum volt! Vajon ki tudja, hogy ezeknek mi a hatásuk? Ho­gyan befolyásolják az embe­ri szervezetet? Összeadódva mit keltenek vagy kelthetnek a sejtekben? A fogyasztók többsége erre aligha gondol. Annak se lát­juk jelét, hogy egy független, a gyártóktól, a kereskedőktől, az importőröktől nem félő szervezet folyamatosan tájé­koztatni lenne hajlandó a fo­gyasztót a fogalmak jelenté­séről, a szerek hatásáról, az esetleges veszélyekről. Mi több, a minőségről, amely sok­szor manipulált, szembesítve azt azzal a követelménnyel, amit a szabvány előír. Kiszol­gáltatottak vagyunk, tehát ol­vasgathatunk, gondolkodha­tunk az alkotórészekről szóló, kellően érthetetlenített szöve­gen, saccolhatjuk, hogy ebből mi jó, mi árt. Közben, per­sze jó étvággyal zabáljuk a vegyszereket, az adalék­anyagokat, és néha a va­lódi étel nyomait is. M indez muris ab­ban a világ­ban, amikor egyre nagyobb teret hódít minden, ami bio. Az embe­rek keresik a nem vegy sze­rezett gyümölcsöt, zöldsé­get, a házilag és nem tá­pon nevelt baromfit, fut­nak a természetes ízek után, maguk készítik a befőttet, a lekvárt. Az élel­miszeripar pedig lelkesen vegyszerez. Teheti, hiszen nem mindenkinek van ide­je és pénze arra, hogy men­tesítse magát a vegyi labo­rok pancsaitól, s mindent maga csináljon. Jó lenne egy olyan fórum, ahol nyomon követnék, magya­ráznák azt, ami van, amit az élelmiszeresek és vegyé­szek ráírnak az üvegre, dobozra, amit beletesznek az ételekbe, italokba. Ad­dig is eszünk, iszunk, sok­szor azt sem tudjuk, hogy mit. Lehet ez korszerű, de hogy nem egészséges, az biztos. Éhen halni viszont nem öröm. így aztán jól­lakottra mérgezzük ma­gunkat. Mindhalálig. Takarékosság lakásért Szamosi István Lakástakarékossági Napot tartottak a napokban Máté­szalkán a Debreceni Pos­taigazgatóság, a helyi 1-es Számú Postahivatal, a La­káskassza Rt. és az OTP La­kástakarék-pénztár szervezé­sében. A mátészalkai posta előtt és a hivatalban egész napos prog­ram várta az érdeklődőket és a betérőket. A műsorban fellé­pett a Képes Géza Általános Iskola tánccsoportja, a bak- talórántházi mazsorettcsoport, volt gyermekrajzverseny és a lakáskasszával kapcsolatos kérdésekre adott jó válaszok­kal jutalmakat leheteti nyerni a sorsoláson. A rendezvény célja első­sorban a lakástakarékossági lehetőség postai népszerűsíté­se és megismertetése volt a la­kosság minél szélesebb kö­rében.

Next

/
Thumbnails
Contents