Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

Gazdaság Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A Budapesti Értéktőzsde történetében, - a szerdaira rá­duplázva - újabb rekordér­téket ért el csütörtökön a BUX-index, egy héten belü­li immár harmadszor. Az el­múlt csütörtöki, 8971 pon­tos, a eheti, szerdai 8981pon- tost meghaladva csütörtökön 9016 pontra emelkedett az index. A Richter-értékpapírok je­lentősebb áremelkedése to­vább folytatódott. A gyógy­szergyári papír csütörtökön délutánra 25 300 forintos záróárat ért el. A vegyipar egyik vezető részvénye, a TVK is követte a tendenci­át: a nap végére 5240 forint­ra emelkedett az ára. A MOL- részvény árfolyamának nö­1 31 i---­90 16 já \ j 89E 1 88í 4 f |88 rsf r Í33l~ 7 N *|87 601 les p—új---hr-r r. 7 7 r z es i vekedése megállt, s 6640 fo­rintra mérséklődött az ára. A Matáv értékpapírjára 1295 forintos áron történt az utolsó kereskedői kötés. Az OTP árfolyama - minimális változásokat követően - jellemzően stagnált. A bank­papír ára 10 300 forint lett csütörtök délutánra. A kár­pótlási jegy egy forintot csökkenve 949 forinton zár­ta a napot. Nem támogatnak Új Kelet-információ Nemrégiben a Szabolcstej Rt. által fenntartott tejátvéte­li és -támogatási lehetősé­gekről számoltunk be lapunk hasábjain, de megyénkben nem ez az egyetlen vállalat, amely felvásárolja termelő­ink termékeit. Megkérdeztük Sándor Istvánt, az Északtej Rt. felvásárlási osztályának munkatársát, hogy ők mivel tudják segíteni a tejtermelő tehenészetek munkáját.- Jelenleg az általunk meghirdetett ár pontos fize­tésén és az esetleges előleg rendelkezésre bocsátásán kívül más segítséget nem tudunk a termelőknek nyúj­tani. Ezt részletekben is visszafizethetik a gazdál­kodók. Megyénkből mintegy 9 millió liter tejet vásárolt fel a borsodi vállalat, idén már több mint 2 millió liter, térségünkből származó tejet dolgoztak fel. Agrárszámvita MTI Nagy Frigyes földműve­lésügyi miniszter szerint nem lehet hasonló mező- gazdasági ellenintézkedé­seket hozni, mint amelyek­kel Lengyelország sújtja a magyar agrártermékeket az ottani bevitel során. Erről a földművelésügyi miniszer csütörtökön Budapesten beszélt az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai In­tézetben tett látogatásakor sajtótájékoztatón. Közölte: az FM mélysé­gesen elítéli és példátlan­nak tartja azt az eljárást, amellyel Lengyelország megsértette a CEFTA-szer- ződést. Ennek tanulságait a CEFTA különböző tanács­kozásain értékelni kell, és megfelelő válaszokat kell megfogalmazni a felve­tődött kérdésekre. Ugyan­akkor gazdaságilag nem tartaná helyesnek a földmű­velésügyi tárca vezetője, hogy hazánk egy szerző­désszegésre hasonlóképpen válaszoljon. Azért sem érde­mes mezőgazdasági jellegű megtorló intézkedésekkel válaszolni - mutatott rá a mi­niszter —, mert a magyar mezőgazdasági termékeket sújtó lengyel beviteli korlá­tozások nem lennének azo­nos súlyúak a magyar vá­laszintézkedésekkel, hi­szen Lengyelországba ha­zánk hatszor annyi me­zőgazdasági terméket ex­portál, mint amennyit on­nan behoz. Jelezte továbbá, hogy hazánk a múlt évben hasonló gabona-túltermelé­si gondokkal küzdött, mint Lengyelország, ám Magyar- országnak megvoltak en­nek megoldására a piaci eszközei. A miniszter nem kívánt véleményt mondani egy esetleges, Lengyelországból származó ipari termékekre vonatkozó behozatali kor­látozásról. Nagy Frigyes ugyanakkor jelezte, hogy tárcája véleményét az ügy­ről a kormányban is képvi­selni fogja. Száradnak a földek Munkatársunktól Az elmúlt napok esőzései után, tegnap reggel örömmel tekinthettek ki mezőgaz­dasági termelőink az abla­kon, nem esett az eső. Ahhoz, hogy a vetési munkálatokat elkezdhessék, legalább egy hetet még pihenniük kell az átlagos vízgazdálkodású te­rületek gazdáinak, de a bel­vízveszélyes helyeken ennél sokkal több időre lesz szük­ség a kialakult helyzet ked­vező alakulásához. Most lett volna nagy szükség a jól működő csatornákra, talán a földbirtokosok felismerik, hogy nem halogatható to­vább a működőképes víz­műtársulások létrehozása. Lassan készülődhetünk a nagy olajtartalmú ipari célú napraforgó, a kukorica és a bab vetéséhez. Kedvezőek a körülmények a növényvé­delmi munkák elvégzéséhez, ezt nem is halaszthatjuk so­káig. Támadnak az almafá­kon a varas sebeket okozó gombák és a lisztharmat. 1998. április 24., péntek Pontosabb mérőszámok Munkatársunktól Nemrégiben fejezte be ülé­sét a Magyar Agrárkamara el­nöksége Budapesten, ame­lyen többek között megvitat­ták az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény végrehajtásának főbb felada­tait, és röviden értékelték a végrehajtás jelenlegi helyze­tét. Az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény egyik legfontosabb rendelke­zése az, hogy az ágazat támo­gatására fordított költségveté­si előirányzatot minden évben olyan mértékben kell növel­ni, amilyen mértékben a brut­tó hazai termék értéke egyik évről a másikra növekszik, amelyhez az 1998-as évet kell bázisévnek tekinteni. Másik fontos rendelkezése, hogy a támogatásokat fokozatosan növelni kell, az Európai Unió agrártermékeinek a támoga­tottságát alapul véve. Ezenkí­vül a törvényben több olyan téma is van, amelyek végrehaj­tása már megkezdődött, vagy jó ütemben halad. A törvény számos olyan rendelkezést tartalmaz, ame­lyek hosszabb éves előké­szítő munkát igényelnek, ezért az elnökség a javasla­tok kidolgozása során főleg azokat a kérdéseket hangsú­lyozta. amelyeknek a végre­MTj _______ Az idei Magyar Termék Nagydíjra 78 gyártmánnyal pályáztak a hazai cégek, kö­zülük az értékelő bizottság tizenkettőt érdemesített a nagydíjra. Hegyháti József, az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium helyettes államtitkára csü­törtökön a díjkiosztó ünnep­ségen elmondta: a mostani pályázat és annak sikere bi­zonyítja, hogy a magyar ipar nemcsak szerkezetében ala­kult át az utóbbi években, hanem versenyképesség szem­pontjából is közel került az Európai Unió országaiból. Hangsúlyozta: az elbírálás segíti a pályázókat abban, hogy hiteles értékelést kap­janak termékeik műszaki tar­talmáról, az ipari forma szín­vonaláról, az ergonómiai hajtását azonnal meg kell kezdeniük, annak érdekében, hogy az'ez évi kormányzati beszámoló sikeres legyen. Az elnökség először a vi­dék lakosságmegtartó képes­ségének megőrzésével és an­nak erősítésével foglalko­zott, szerintük ez elválaszt­hatatlan - a gazdasági intéz­kedéseken túl - a korábban említett törvény harmadik és negyedik paragrafusától. Ol­vasatukban a törvény szétvá­lasztja a versenyszférába tar­tozó és az attól eltérő foglal­koztatást és jövedelemszer­zést. Világossá kell tenni, hogy a törvény és ezzel együtt a támogatások-befize- tések csak a legális, a ver­senyszférában gazdálkodók­ra vonatkozhatnak. Jelenleg az Agrárkamara vezetése sze­rint ezek a szabályok nem teljesen egyértelműek, ezért azokat felül kell vizsgálni, és ehhez kapcsolódóan a szoci­álpolitikai elvek és az állam- háztartás kapcsolatrendsze­rét is át kell tekinteni. Eze­ken a problémákon már csak a felálló új parlament és kor­mány segíthet, az 1999. évi adó- és költségvetési törvény részeként. Pontosan meg kell fogal­mazni a vidékfejlesztési ag­rárcélokat, és azt követően tisztázni, hogy azok megva­megfelelésről, a biztonság- technikai követelmények betartásáról és a kísérő doku­mentáció helyes összeállítá­sáról. A nagydíj egyúttal az üzleti siker katalizátora is le­het. Hegyháti József felhívta a figyelmet: mielőbb és mi­nél több hazai termékről el kell készülnie az EU-kon- formitást tanúsító okiratnak, hiszen rövid időn belül a ha­zai szakembergárda kreativi­tását és az ipar teljesítőké­pességét ez a tanúsítás fogja fémjelezni. A Magyar Termék Nagy­díj 1998. évi nyertesei: Ka­nizsa Trend Kft.: Rimini ülőgarnitúra (Nagykanizsa); Kontavill Rt.: Nexus szerel­vény-család (Szentes); ,77 Elektronikai és Műszeripari Kft.: D-CONT vércukormérő készülékcsalád (Budapest); SVT Wamsler Rt.: „K”-s tí­lósítása hogyan képzelhető el, amit a rendelkezésre álló források felmérésének kell követnie, és csak mindezek után lehet számszerűsíteni a támogatás törvény szerint évenként növekvő mértékét. Idén a tervek szerint 24-25 miliárd forinttal nő az agrár- támogatások összege az elő­ző évi mintegy 6,5 milliárd forintos áthozattal együtt. Nem halogatható tovább agrártermékeinknek az euró­pai uniós termékekhez mért támogatási viszonyát tartal­mazó, egységes ágazati érté­kelés elkészítése ahhoz, hogy meghatározhassuk gazdasá­gunk középtávú terveiben a csatlakozásig hátralévő idő­ben, milyen módszerekkel és milyen ütemben számolhat­juk fel hátrányainkat. Hiá­nyában nem tudjuk felmérni a jövedelmek alakulását, és így a versenypozíciónkat sem ismerhetjük meg. A csat­lakozást követően, agrár- gazdaságunk jelen állapotá­ban sokkal kedvezőtlenebb versenyhelyzetben lenne kénytelen teljesíteni, mint napjainkban, ha nem sikerül a támogatási rendszerünket teljes egészében az EU-köve- telményekhez alakítanunk. Minden egyes könnyítés, amit kérnünk kell, egyúttal hátrányt is jelent. pusú rozsdamentes és zomán­cozott burkolattal ellátott fa- és fémtüzelésű készülékek (Salgótarján); Pamflax Rt.: aramidszálas hő-és tűzálló védőruhacsalád, és Kék áb­ránd elnevezésű ágy- és asz­talnemű-garnitúra (Győr); Kaschmir Gold Kft.: 100 szá­zalékos merinói gyapjúból készült biotermékek egész­ségmegőrző kiegészítőkkel (Budapest); Zsolnay Porce­lángyár Rt.: Pompadur III. készlet (Pécs); Demko Feder Kft.: Demko-Voody elemes tömörfa játékvonat és épület- rendszer (Vámospércs, Haj- dú-Bihar megye); Budalakk Titán Festékgyártó Kft.: Ti- talux fafesték (Szeged); Ha­lasi Csipke Alapítvány: kéz­zel varrott textilcsipke (Kis­kunhalas); Dunapack Rt.: papíralapú csomagolórend­szer-család (hét termék). Vállal* kozások MTI A kis- és közepes vállal­kozások (KKV) jelenlegi helyzetüket átlagosan eny­hén negatívan értékelik, a jövő tekintetében mérsé­kelten optimisták — derül ki a Kisvállalkozás-fejlesz­tési Intézet konjunktúra- jelentéséből, amelyet csü­törtökön mutattak be Bu­dapesten. A Kállay László vezette kutatócsoport tanulmányá­ból kiviláglik, hogy az ön­foglalkoztatók, vagyis az alkalmazott nélküli vállal­kozások általában rossznak tartják jelenlegi helyzetü­ket, és a jövőre nézve is in­kább romlásra számítanak. A mikrovállalkozások - a maximum tízfős cégek - még inkább negatívabban látják a jelent, de kilátása­ik már optimistábbak. A kisvállalkozások - 11-50 fő - már jobbnak tartják je­lenlegi helyzetüket is, és javulásra számítanak a közeljövőben. Az 51-300 alkalmazottat foglalkozta­tó középvállalkozások úgy jelenlegi, mint jövőbeni kilátásaikat inkább jónak értékelik, mint rossznak. Ez utóbbi cégkört aggasztja a legkevésbé a helyzetüket befolyásoló tényezők állá­sa és alakulása, 40 százalé­kuk a külpiacon, 70 száza­lékuk pedig a hitelpiacon is jelen van, 60 százalékuk valamilyen fejlesztésről és létszámbővítésről is gon­dolkodik. A tanulmány megállapít­ja, hogy a KKV-k számára a dereguláció, a szabály­zók egyszerűsítése és sta­bilitása jelentené a legna­gyobb segítséget. A piaci információkkal való jobb ellátásuk és az új piacokra való eljutásuk segítése len­ne a legfontosabb teendő. Az önfoglalkoztatók és a mikrovállalkozások eseté­ben nem lehet számítani érzékelhető növekedésre. Földi Tamás, a Politikai Tanulmányok Intézetének igazgatója kifejtette, hogy szerinte a kényszervállalko­zásként létrejött önfoglal­koztató cégek sorsa, meg­szűnés. Ezzel a megállapí­tással azonban a résztvevők többsége, így Hefter József, a-Budapesti Kézműves Ka­mara (BKK) sem értett egyet. A BKK elnöke támoga­tást szorgalmazott a kisvál­lalkozások számára, ame­lyek a magyarországi össz- vállalkozások 97 százalé­kát teszik ki. Mivel július 1-től hatósági jogköröket kapnak a kamarák, ezentúl szeretnének beleszólni a gazdaságpolitika alakítá­sába is — mondta. Kertbarátok Új Kelet információ _ A kertbarátokat április 27-én 17 órától várják Nyíregyházán, a Vasutas Művelődési Házban, a Tol­di utca 53. szám alatt, ahol Szőke Lajos tart előadást az integrált növényvédelem­ről és a vegyszeres gyom­irtásról. Meg kell fogalmazni a vidékfejlesztési agrárcélokat Magyar Termék Nagydíj - eredményhirdetés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents