Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-14 / 87. szám
Mosolygó £alu A felsőfokú mezőgazda- sági végzettségű Mosolygó Miklós immár a második ciklusban tölti be a polgármesteri pozíciót Ura községben. Nem főállá- •sú polgármester, sokáig a tyukodi termelőszövetkezetben dolgozott, s most is egy kft. tagja. A képviselő-testület tagjai tiszteletdíjasok, amit eddig nem vettek fel: az összes pénzt a lakosság igényeinek kielégítésére fordítják. Minden év decemberében Mikulás-csomaggal kedveskednek a családoknak, tavaly hatszázezer forintot fordítottak e célra. Idén tavasszal minden család ve- teménymagot kapott ajándékba, az önkormányzat ezzel is segíteni kíván helyzetükön. A polgármester elmondása szerint elöregedőben van a falu lakossága, mivel ezelőtt nyolc évvel nyolcszázon felül voltak, de mára csupán hétszáz- hatvanöt lelket számlál a település. Mivel 1990- ben megszűnt a termelő- szövetkezet, a fő foglalkoztató az önkormányzat és a cipőüzem, s az itt élők egy része munkanélküli segélyből, jövedelempótló támogatásból él. A közmunkaprogram segítségével az árkok és az épületek rendbetételénél alkalmaznak embereket. Az infrastruktúra szempontjából szerencsésnek mondható a falu, mivel rendelkezik víz-, villany- és gázhálózattal, telefonnal. Szerepelnek a szociális földprogramban, traktort és gépeket vásároltak, melyekkel a lakosság igényeit szolgálják. Az idén szerették volna felújítani a kultúrházat, de sajnos nem nyertek a pályázaton. Nem tárgyalt még a testület arról, megkísérlik-e önerőből finanszírozni a rekonstrukciót, azonban a tetőszerkezetet sürgősen le kell cserélni, s szükség lenne belső javításokra is. Aszfalton taposva Az önkormányzat igen nagy figyelmet fordított a közlekedés biztonságosabbá, kényelmesebbé tételére. Két éve újjáépítették a Kossuth közt és az Ady utat, melyekre körülbelül nyolcmillió forintot költöttek. Tavaly a Csengeri út, a Rákóczi utca, a Bercsényi köz és a Bercsényi utca felújítására tízmillió forintot áldoztak, s ezzel elérték, hogy ma már nem kell a lakosságnak földuta- kon zötyögni. Két templom, öt felekezet 1998. április 14., kedd Olasz-magyar egyet akar Ura községben az egyik fő munkahelyteremtő vállalkozás a cipőüzem. Az olasz-magyar ötven-ötven százalékos vegyes vállalat működéséről Klenik Mihály, a magyar tulajdonos - aki 1971 óta tevékenykedik a cipőiparban, korábban a nyírbátori és a csengeri üzemben dolgozott, majd magánvállalkozó lett -, a következőket mondta el:- 1996. október elején egy olasz vállalkozóval közösen megvásároltuk az akkor öregotthonnak helyet adó épületet, majd átalakítottuk az üzem működésének megfelelően. Cipőfelsőrészeket készítünk bérmunkában. Az alapanyag Olaszországból érkezik, innen a kész felsőrészt szállítják el Olaszországba, s ott készül el a végtermék. Főként utcai, sportos cipők felsőrészeit készítjük három olasz cég számára. Negyvenhét dolgozónk van, s néhány embert még betanítunk. Mielőtt megkezdődött a termelés az üzemben, a lakásunkra jártak az emberek, hogy gyakorolják a munkát. Bárkit betanítunk, szakembereink száma az összlétszám tíz százaléka. Leginkább uraiak találtak itt állást, de Nagyecsedről, Tyúkodról, Csengerről és Csengerújfaluról is járnak ide dolgozni. Hétmillió az idősekért Tavaly újították fel azt az épületet, melyben az öregotthon és az orvosi rendelő kapott otthont. Korábban az önkormányzat tulajdonában lévő, s az idősek napközijeként üzemelő épületet eladták - ott létesült a cipőüzem -, így új helyre volt szükség. A felújítás hétmillió forintba került. Az idősek fél nyolctól délután négyig tartózkodnak az idősotthonban, ahol televíziót nézhetnek, tisztálkodhatnak. Huszonkét-huszonöt fő veszi igénybe ezt a szolgáltatást és a házi szociális ellátást. Amikor lehetőséget kap a község a munkaügyi központtól arra, hogy szociális munkásokat foglalkoztasson, mindig kihasználják ezt, s egy-két hölgyet azzal bíznak meg, vigyék ki az ebédet a rászoruló időseknek, váltsák ki a gyógyszereiket, esetleg takarítsanak náluk. A község konyhája naponta százhúsz embernek ad meleg ebédet: az iskolásoknak, az óvodásoknak és az időseknek. Az egészségügyi ellátás megoldott, a Csengerújfalun is praktizáló dr. Kereskényi Zsolt hetente kétszer, kedden és csütörtökön rendel Urán, gyógyszertár azonban legközelebb csak Csengerben található. Napraforgó A lakosság kilencvenöt százaléka rendelkezik termőfölddel, azon próbálnak gazdálkodni. Főként napraforgót, kukoricát és őszi búzát termesztenek. A napraforgó a legjobban eladható növény volt korábban, s manapság is van rá kereslet. Az őszi búzának ugyancsak megvan a fel- vásárlási piaca. Korábban kenderrel is foglalkoztak, de a piaci lehetőségek visszaszorulása miatt ma már nem nagyon érdemes termelni ezt a növényt. Az állat- tenyésztésnek ugyan nagy hagyományai vannak Urán, a nyolcvanas évek közepén kétszázötven-háromszáz szarvasmarha is volt a faluban, azonban idén tavasszal huszonöt-harminc tehén látható a legelőn. Ebből adódóan csökken a tejtermelés is. A híres szülött A huszadik század jelentős írónőjének, Kaffka Margitnak az édesanyja, Uray Margit származott e községből. Életrajzi adataiból nem derül ki, hogy az írónő elju- tott-e valaha édesanyja szülőfalujába, de egyik legszebb versében, a Morvamezőtől Uráig címűben szülei származásának színhelyeit is megörökíti. Az Urayak uralma A hajdani Ecsedi-láp mentén, a Szatmári síkságon fekszik Ura. A magyar-román határ melletti község területe több mint háromezer hektár, hozzá tartoznak a Börve- lyi úti tanyák. Alapvetően mezőgazdasági jellegű falu, mely történelme során elsősorban földművelésből élt meg. Kisnemesi település volt, a tizenharmadik század végén egy idevaló nemest említenek. A tizennegyedik század elején az Uray családé volt, s azé is maradt a jobbágy-felszabadításig, sőt a család a község egy részét még 1944-ben is birtokolta. Gróf Károly iÁdám 1642-ben néhány telket megszerzett a területről. A tizennyolcadik században az Ecsedi-láp több ízben elöntötte, és a település a középkori helyéről a Csenger felőli határra költözött át, a régi templom kövei még a múlt század elején is látszottak. Átmenetileg elnéptelenedett a tizennyolcadik század elején, s az Uray család román jobbágyokkal telepítette be. Az 1800-as évek kezdetén még csupán kétszázhuszonöt lakója volt. Az Uray-kriptát, mely a templom mellett helyezkedett el, 1960-ban életveszélyes állapota miatt lebontották. Ura községben a népi rigmusok, csúfolok élénken éltek, melyek legtöbbször a falu lakóinak nevét, foglalkozását és legjellemzőbb cselekedeteit, esetleg hibáit ötvözték rímes formában. Ura 1992. január 1-jétől önálló, előtte társközsége volt Tyúkodnak. # Urán két templom van, és öt felekezet él egymás mellett. A katolikus templom épülete a település egyik ékessége. Az oldalt Babus Andrea írta, a felvételeket Csonka Róbert készítette. Alapítvány Tavaly négy számítógéppel gazdagodott az iskola, ezzel lehetővé vált a számítástechnika oktatása. Pályázaton nyerték az 1 millió 775 ezer forintot, melyből a gépeket vásárolták. A nyolcosztályos általános iskolába hatvannégy gyermek jár, így a tizenkét- tizenhárom fős osztályok már nagy létszámúnak számítanak. A német nyelvet tanulják, tanáraik szorgosan vesznek részt a továbbképzéseken, hogy minél jobban megfeleljenek a Nemzeti Alaptanterv elvárásainak. Bejegyzés alatt van az az alapítvány, melyet az urai gyerekek javára tett a helyi önkormányzat. Az alapítvány alaptőkéje 500 ezer forint, ebből a tehetséges és a rászoruló gyermekeket támogatják. Az önkormányzat emellett minden esztendőben ingyen füzet- és tankönyvcsomaggal könnyíti a tanévkezdést. Asztalitenisz’hagyományok Az első önkormányzati ciklusban épült a kis tornaterem, melyet szívesen birtokba vesz gyermek és felnőtt. Korábban a gyermekeknek osztálytermekben tartották a testnevelés órákat, a terem megépülése óta azonban nem csupán a nebulók tornáznak ott, de az idősebbek is igénybe veszik esténként: futballoznak, asztaliteniszeznek és kosárlabdáznak. Futballszerető nép él a községben, a húsvét első napját is barátságos mérkőzéssel köszöntötték. A sportot az önkormányzat és néhány vállalkozó támogatja. A focistákat saját gépkocsival szállítják a találkozók helyére. Komoly hagyományokkal rendelkezik az asztalitenisz Urán, minden évben beneveznek a megyei bajnokságra, s ott általában nagy sikerrel szerepelnek. Tavaly első díjat nyert egy nyolcadikos kislány, az idén egy hatodikos lány lett aranyérmes, valamint párosban is az élen végeztek a lányok.