Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-14 / 87. szám
Fórum 1998. április 14., kedd Az ügyvéd válaszol Minden kedden Szécsényiné dr. Márföldi Katalin ügyvéd segít eligazodni a paragrafusok útvesztőiben. Nyíregyházi kedves olvasónk kérdésére a válaszom: a birtokvédelem a birtokost akkor illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják. A birtokvédelem célja, hogy megakadályozza a mindenkori birtokállapot jogalap nélküli megváltoztatását vagy megzavarását. A magyar polgári jog kétféle megoldást kínál. Az egyik: a birtokháborítás önhatalommal való megakadályozása, illetőleg elhárítása, melynek egyik feltétele, hogy más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó -idő- veszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná, másik feltétele pedig, hogy az önhatalom a birtok megvédéséhez szükséges mértéken nem terjedhet túl. A másik birtokvédelmi eszköz az állam által nyújtott birtokvédelem igény- bevétele, amely részben a közigazgatási szervek, részben a bíróság feladata. A törvény szerint akit birtokától megfosztanak, vagy birtoklásában zavarnak, a birtok helye szerint illetékes jegyzőtől egy éven belül kérheti az eredeti birtokállapot helyre- állítását vagy a zavarás megszüntetését. Az egyéves határidő, ha a birtokháborító magatartás a birtokból való megfosztásban áll, akkor kezdődik, amikor a dolog az eredeti birtokos hatalmából a birtoksértő fél hatalma alá került, ha a birtokháborítás csupán zavarja a birtoklást, egyszeri esetben a cselekmény befejezésének napján, ismétlődő sorozatos cselekmény esetén pedig a jogsértés megszűnésétől kezdődik. A jegyző az eljárás eredményeképpen az eredeti birtokállapotot helyreállítja, és eltiltja a birtoksértőt a birtoksértő magatartásától, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a kérelmező nem jogosult a birtoklásra, vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző határozata ellen fellebbezésnek nincs helye, hanem a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a bíróságtól lehet kérni a határozat megváltoztatását. A keresetet nem a jegyző, hanem az ellenérdekű fél ellen kell megindítani. A kereset beadása a jegyző határozatának végrehajtására nézve nem lehet halasztó hatályú, azt 3 napon belül végre kell hajtani, azonban a keresetben a bíróságtól kérni lehet a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Ha a fentebb leírt 1 éves határidő már letelt, vagy ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultság is vitás, a birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat a birtokháborítás megszüntetése végett. A bíróság a birtokperben mindig a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt, de a békés birtoklásban megzavart fél birtokláshoz való jogosultságát vélelmezi a törvény. Kérdéseikkel forduljanak szerkesztőségünkhöz! (Nyíregyháza, Árok u. 15.) Nyelvtanulás megyénkben Az Európai Unió normái szerint A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tanuló hetvennyolc és fél ezer általános és középiskolás diák 88 százaléka tanul idegen nyelvet - derül ki a KSH térségi igazgatóságán most elkészült statisztikából. A régió 254 általános iskolájában (hat egyházi és három alapítványi intézmény kivételével valamennyi iskola önkormányzati fenntartású) a tanulók 67 százaléka részesül idegen nyelvi képzésben. MT! _________________ A 62 ezer 268 diák közül 41 ezer 719-en vesznek részt az oktatásban, s felerészben a német, 37 százalékban pedig az angol nyelvet választották; jelentős számban járnak a gyerekek francia- és olaszórára is. A tizennyolc ezer nyírségi gimnazista és középiskolás közül - negyvenhárom intézményben — természetesen minden diák tanul idegen nyelvet, a gimnáziumokban I általában kettőt. A középfo- I kú iskolákban is az Európai ; Unió hivatalos nyelvei, az Néhány szó a koszorúér-betegségekről A szívet vérrel ellátó saját érhálózatot koszorúereknek nevezzük. Betegségük különböző megjelenési formát ölthet, a leggyakoribb az úgynevezett angina pectoris, mely a szívvel összefüggő mellkasi panaszok tünetegyüttese, a szívizominfarktus és a szívizom-károsodás következtében kialakult szívelégtelenség kórformája. Milyen okok miatt alakul ki a koszorúér keringészavara? A rizikófaktorokat, melyek hajlamosítanak a kórképek kialakulására, a korábbiakban már érintettük. Nos, ezek a faktorok általában az erek meszesedéséhez vezetnek. Az érfalban először zsírlerakódás történik, majd bonyolult folyamatok után, melyben a zsírokon túl az érfal, a vér bizonyos alkotórészecskéi is részt vesznek, kialakul egy, a lumenbe bedomborodó kis sziget, mely már önmagában is akadályozhatja a véráramlást, vagy megrepedve és tovasodródva eltömeszelheti a távolabbi kis koszorúereket, de igen gyakran mész rakódik le, mely merevvé teszi az eret. Később ez is kiszakadhat, és az előzőekhez hasonlóan érelzáródáshoz vezethet, vagy felszínén vérrög képződik, és az okozza a keringés megállását, vagy csökkenését. Ez a leggyakrabban előforduló forma. A koszorúerek görcsös összehúzódása - a korábban említett elváltozások nélkül is - véráramlási zavart okoz. Tovasodródó vérrög vagy más kis részecske, igen ritkán a keringő vérmennyiség kritikus mértékű csökkenése is veszélyezteti a szív vérellátását. Attól függően, hogy a keringési zavar milyen mértékű és milyen tartós, a szív izomzata károsodik azon a területen, ahol a koszorúér-keringés akadályozott. Kisebb mértékű, akár tünetmentes is lehet, vagy a fent említett anginás fájdalom képében jelentkezik. Súlyosabb esetben a szívizom elhal. Ezt nevezzük szívinfarktusnak. A tartósan fennálló koszorúér-betegség talaján szívelégtelenség alakulhat ki, mely ugyancsak komoly probléma, hisz az ebben szenvedők közül minden második beteg 5 éven belül meghal. Milyen tünetekkel jár együtt a koszorúér-betegség? A betegség felismerése sokszor nem egyszerű feladat. Gyakran semmilyen panaszt és tünetet nem okoz, akár egy szívizominfarktus sem, és csak egy véletlenszerű vizsgálat során derül fény rá. Máskor az ismert, legkorszerűbb vizsgálómódszerek előtt is rejtve marad. Jelenleg nem ismerünk olyan eljárást, mellyel 100 százalékos bizonyossággal diagnosztizálhatnánk a kórképet. Itt szeretnénk a figyelmet felhívni arra, hogy a cukorbetegek körében még gyakoribb a tünetmentesen fellépő vagy nem típusos formában jelentkező koszorúér-betegség. Melyek mégis a klasszikus tünetek egy anginás fájdalom esetén? A szorító, mellkasi, szegycsont mögötti fájdalom, mely kisugározhat a nyak, a hát, a bal kar irányába, a bal kar és az ujjak zsibbadása is jelentkezhet. A fájdalmat nehéz légzés, fulladás, halálfélelem kísérheti, és gyakran társulhat hozzá verejtékezés, émelygés, hányás is. Az anginás fájdalom néhány perc alatt magától vagy gyógyszer bevételére elmúlik, de ha 15 percnél hosszabb, és már 2 ízben is sikertelenül próbálkoztunk gyógyszerrel megszüntetni, az már szívinfarktus gyanúját veti fel. Ekkor haladéktalanul kérjünk orvosi segítséget. Ilyenkor minden perc számít, és nem mindegy, hogy mennyi idő alatt sikerül a végleges ellátást nyújtó intenzív osztályra eljutni. A pár perces vérellátási zavart még különösebb károsodás nélkül átvészelheti a szív, a huzamosabb ideig tartó viszont már kiterjedt sejtpusztuláshoz és a szívizom- zat elhalásához vezethet. A diagnosztikában a következő lehetőség az EKG, mely lényegében a szív elektromos tevékenységének rögzített formája. Itt csak utalnánk az előbb említettekre, hogy az EKG sem „mindenható”, bizony olykor szívinfarktus esetén sem mutat eltérést. Ezért igyekszünk bizonyos módszerekkel érzékenységét és diagnosztizáló képességét növelni. Ezen vizsgálóeljárások közé tartozik a terheléses EKG, amikor is fizikai terhelés (kerékpározás vagy futószőnyeg) időszakában kísérjük figyelemmel az EKG és a vérnyomás változásait, egyes esetekben, amikor a vizsgálandó személyt nem tehetjük ki ilyen erőkifejtésnek, akkor gyógyszerek segítségével próbáljuk meg a szívet fokozottabb munkára serkenteni. További segítséget nyújtanak az izotópos vizsgálatok akár nyugalomban, akár a terheléssel kombinálva. Ezek új információt szolgáltatnak a szív vérellátásáról a legújabb nukleárkardiológiai vizsgálóeszközök, mint például a PÉT (pozitron emissziós tomográfia), melyek már anyagcsere-folyamatokba is betekintést engednek. A szív ultrahangos vizsgálata ma már a kardiológia alap- vizsgáló-módszere. A legszélesebb körben alkalmazható, bármikor ismételhető, a betegre nézve semmilyen veszéllyel nem jár, egyéb módszerekkel is kombinálható, és szinte minden esetben értékes információkkal szolgál. A laboratóriumi vizsgálatok a rizikótényezők feltárásán túl segíthetnek egyes esetekben, például szívinfarktusnál a diagnózis felállításában, a lefolyás követésében, a terápia hatékonyságának lemérésében. A röntgenkép elemzése szintén nyújthat bizonyos információkat, de közvetlen következtetések levonására ritkán alkalmas. A koszorúér-festésre válogatott esetekben kerül sor, részletes előzetes kivizsgálássorozat után. A diagnózis megerősítését, pontosítását, a megfelelő kezelés kiválasztását, az alkalmazott terápia hatékonyságának lemérését egyaránt várhatjuk ettől a vizsgálómódszertől, de újfent szeretnénk leszögezni: eltérést nem mutató koszorúérfestés esetén is lehet számolni koszorúér-betegség lehetőségével. A következő fejezetet a kezelés és a megelőzés egyes kérdéseinek szánjuk. Dr. Csapó Géza kardiológus KRYO magánklinika Hát akkor főzzünk, főzzünk! De mivel? Magyarországon szeretnek és tudnak főzni - nincs ebben semmi újdonság. Itt van a disznóvágások időszaka, a hurka, a kolbász és töpörtyű boldog ideje. Dilemma legfeljebb a háziasszonynak lehet, hiszen úgy is szeretheti övéit, hogy a kedvencüket főzi a jól bevált módon; bőséges sertészsírral dolgozva, merthogy „az adja meg az ízit...” - de közben arra is gondol, vajon mindezzel jól szereti őket? Érdemes újra és újra végiggondolni, mit kell tudnunk a sertészsírról. Mi is a probléma a sertészsírral? A zsírsavak három csoportját különböztetjük meg. Az úgynevezett telített zsírsavak főleg állati eredetű zsírokban találhatók magas arányban, a sertészsírban 40-42 százalék, a vajban 56- 67 százalékban. Az olaj, a margarin is tartalmaz telített zsírsavakat, de csak 10-20 százaléknyi arányban. Ezek a telített zsírok felelősek táplálkozásunkban a koleszterinszint emelkedéséért: kétszer olyan mértékben növelik azt, mint a táplálék koleszterintartalma. A második a többszörösen telítetlen zsírsavak csoportja, amelyek főleg az olajokban (65 %), margarinokban (14-30%, a Flóra margarinban 54 %) vannak túlsúlyban. Ezek képesek aktívan csökkenteni a koleszterinszintet, ugyanakkor a növényi eredetű zsírokban - szemben az állati eredetűekkel - nincs egyetlen milligramm koleszterin sem. A harmadik csoport az egyszeresen telítetlen zsírsavak csoportja. Az egyik fő forrás az olívaolaj, amelynek a mediterrán diétában jelentős szerepe van. A sertészsír „védelmében” viszont meg kell jegyezni, hogy az a margarint megközelítő mennyiségben tartalmaz (47%) ilyen, hasznosnak tekinthető zsírsavat. Ha a telített zsírokat a táplálkozásban egyszeresen telítetlenekre cseréljük, az is a koleszterinszint csökkenéséhez vezethet. Mindig kérdés, amikor szembesülünk a bajjal: honnan is eredhet? A tények: a háztartási zsiradékok, kiegészülve a húsokban, tésztákban, csokoládékban, tojásban lévő telített zsírok fogyasztásával, mintegy 50 kg össz- zsírfogyasztást jelentettek, így nem véletlen, hogy a magyar lakosság koleszterinszintje átlagosan 5,7-6,1 mmol/1 között van, miközben az ideális koleszterinszint 5,2 mmol/1 lenne. Ezt a mértéket a lakosság kétharmadának a koleszterinszintje meghaladja. Az egészségüggyel, a megelőzéssel foglalkozók már évek óta próbálják a lakosság táplálkozását helyesebb irányba terelni. Mindaddig ez nem sok eredményt hozott, amíg ezt az árviszonyok lehetetlenné tették. A fáradozások azért nem voltak feleslegesek, mert amikor 1994 körül a sertészsír ára váratlanul az olaj árának magasságába emelkedett, a lakosság egy csapásra változtatott szokásain, a zsírról jelentős részben olajra, margarinra váltott, mert már eleget hallott arról, hogy a növényi zsírok egészségesebbek. A KSH 1994-es felmérése szerint már olaj-margarin-zsír, a Szonda Ipsosnak a Szívbarát Táplálkozási Program keretében történt legújabb felmérése szerint olaj-zsír-margarin a sorrend. A sertészsír tehát lekerül az élről. Közben a fejenkénti éves sertéshús-fogyasztás is 1990 óta 39-ről 29 kg-ra csökkent, amelyet részben a drágulással magyaráznak. Meg lehetünk elégedve ezzel a helyzettel? A korábbihoz képest egyértelműen igen. Még mindig túl magas azonban az össz-zsírfo- gyasztásunk: az össz-kalória- bevitel több mint 40 százalékát teszi ki, pedig minden ajánlás szerint 30 százalék alá kellene szorítani. Ugyanakkor a felmérések bizonyították, hogy az emberek jelentős része nem csak egyfajta zsiradékot használ, hanem vegyesen is. A legutóbbi felmérés szerint például a sertészsírfogyasztók fele válaszolt úgy, hogy „mindig”, a fele pedig hogy „gyakran” használ sertészsírt. A sertészsír tehát még sokáig nem fog minimalizálódni a magyar háztartásokban, ez nem is reális, de nincs is rá szükség. Az össz-zsír- fogyasztást lenne jó csökkenteni, és el kell terjeszteni olyan zsírmentes sütési eljárásokat, mint a teflon, alufólia, cserépedény stb. Rá kell szoknunk az egészségesebb olaj és margarin használatára. Nincs szó azonban arról, hogy teljesen feledni kell a „mamánk főztjét”. Legyen otthon sertészsír is, használjuk is - csak bánjunk a mennyiséggel csínján. Használhatjuk felváltva, sőt vegyesen, vagy keverve is. A lényeg a csökkentés: és sajnos mindez a tanács az egészséges emberekre vonatkozik. Azoknak, akiknek ismerten magas a koleszterinszintjük, bizony száműzzék a zsírt és a vajat, nekik marad az olaj és a margarin. angol, a német és a francia a legnépszerűbbek. A tizenegy szakmunkás- képző intézetben ma már ugyancsak a tanterv kiemelt céljai között szerepel az idegennyelv oktatás. A 8 ezer 125 fiatal döntően a nyugat-európai nyelvek valamelyikét igyekszik elsajátítani. A szabolcsi oktatási szakemberek szeretnék, ha az iskolákban szerzett idegen- nyelv-tudást a képzésben jelenleg résztvevő 68 ezer 956 diák zöme később nyelvvizsgával is megerősítené.
