Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-14 / 87. szám

Románia tőkére vár Munkatársunktól Halász János, hazánk Romá­niába akkreditált kereskedelmi szolgálat vezetőjének meglá­tása szerint egyszerűen érthe­tetlen, hogy a magyar, de még inkább a határ menti Szabolcs^- Szatmár-Bereg megye vállal­kozói miért nem kapcsolódnak be minél nagyobb számban a román privatizációba. Meglá­tása szerint délkeleti szomszé­dunk tárt karokkal várja a be­fektetői tőkét. Ez idáig mind­össze 2400 magyar-román ve­gyes vállalat alakult, mintegy 53 millió dollár beruházási ér­tékben. A nagy magyarországi cégek mellett mindeddig ki­sebbségben maradtak azok a vállalkozások, amelyek 5-10 ezer dollárt - egy-három millió forintot - fektettek be Románi­ában. Ez pedig manapság nem sok pénz, főképpen a befekte­tési piacon. A román gazdaságnak soká­ig gátja volt a domináns álla­mi tulajdonlás, amelyet most eladásra kínálnak. A befekte­tőkre egy több mint húszmil­liós piac vár, ami meglepő tempóban elkezdett fejlődni. Az ezredfordulóra leomlanak az ipari vámkorlátok, csupán a mezőgazdasági termékek egy bizonyos részére marad meg a piacvédelmi korlátozás miatt. A két ország közötti árucsere már ebben az évben elérheti az 500-600 millió dollárt, de ezzel a jelentős té­tellel sem foglal el hazánk meghatározó helyet a román kereskedelemben. A jónak ítélhető gazdasági kilátások mellett kihasználatlanok a PHARE-programokban rejlő közös lehetőségek is, ame­lyeknek eddig még a tíz szá­zalékát sem használtuk ki. Munkatársunktól Hazánkban a gazdasági sze­replők 99 százalékát a kis- és középvállalkozások teszik ki, s együttesen a bruttó hazai össz­termék közel egyharmadát ál­lítja elő a hétszázezer kisvál­lalkozó. Ezzel szemben abszo­lút nem áll arányban a gazda­sági súlyuk és a megbecsülé­sük. Minden egyes megtermelt száz forintjukból mindössze négy marad a kisvállalkozók zsebében, azaz ennyi összeg áll rendelkezésükre az újratermelés megalapozásához, a technoló­giai fejlesztésekhez, a pályáza­tokhoz szükséges saját erő léte­sítéséhez. Emiatt esélytelenül pályáznak a területfejlesztési, a gazdaságfejlesztési célalapok­ra, a beszállítói programokra. Az Ipartestületek Országos Szövet­ségének legfrissebb kimutatá­sa szerint az aktív lakosság több mint 35 százalékát fog­lalkoztató kis- és középvállal­kozói szektor a legolcsóbb és a legnagyobb munkahelyié­Értékpapírpiacokról Új Kelet-információ Várhatóan az év végén, de legkésőbb a jövő esztendő elején tervezi a Csabai Kon­zervgyár Rt. vezetősége a tár­saság tőzsdei bevezetését. A cég termékeinek 83 százalé­kát külföldön értékesíti, s a tervezett lépéssel a második élelmiszer-ipari cégként je­lenne meg az értékpapírpia­con. A Globus Rt. - pillanat­nyilag 2600 forintos árfolyam­mal - már régóta jelen van a Budapesti Értéktőzsdén, s a két cég korábban tervezett fú­ziója elmaradt. A Csabai Kon­zervgyár Rt. tőzsdei beveze­tését a piaci megmérettetésen túl a társaság amerikai tulaj­donosai ösztönzik. Gazdaság Fellendülőben a zöldségtermesztés Helyzetjelentés megyénk dél-keleti részéről 1998. április 14., kedd Megyénk délkeleti részén, a román határ közelében he­lyezkedik el a 25-ös számú gazdajegyzői körzet, amihez kilenc település tartozik. Ebben a térségben a gazda­jegyzői teendőket Mészáros Ferenc látja el, már hosszú ideje sikerrel. Tőle, mint a legilletékesebbtől a körzeté­be tartozó mezőgazdasági termelők helyzetéről, az időszerű munkák állásáról érdeklődtünk. Szabó Zoltán (Új Kelet) A kertekről A térségben a metszési mun­kákat 90-95 százalékban befe­jezték, de aki még nem végez­te el, az is igyekszik. Az alma­fák jelenleg az úgynevezett egérfüles állapotban vannak. A lemosó permetezéseket a kertészeknek csak a 20-30 szá­zaléka végzi el ebben az év­ben, de nem is feltétlenül szük­séges, sok termelő az első re­zes növényvédelemmel kom­binálva oldja meg azt. A zöldségtermesztés fellen­dülőben van a körzetben, az elmúlt évhez képest 20-30 szá­zalékos a növekedés a cse- göldi szövetkezet integráció­jának köszönhetően. A vető­magot Derecskén vetették tál­cába, de a palántát Csegöldön nevelik. Kordonos uborkát az eddig megkötött szerződések alapján mintegy 60-80 hektá­ros területen termelnek idén a gazdálkodók ebben a térség­ben, de nagy mennyiségű pa­radicsom és paprika termesz­tése is várható. A szántóföldekről Az őszi kalászos vetések el­fogadható állapotban vannak. A nagyüzemek a fejtrágyázási munkákban előrébb tartanak, mint a kisgazdaságok. A táb­lák vegyszerezése még nem kezdődött meg, de a szükséges anyagok a termelők rendelke­zésére állnak. Az ellátás szín­vonala jónak mondható, a ter­meléshez feltétlenül szükséges növényvédő szerekhez és mű­trágyákhoz mindazok hozzá­juthatnak, akik kellő anyagiak­kal rendelkeznek. Húsvét elmúltával a termelők hozzákezdenek a körzetben ha­gyományosnak számító étkezé­si és magas olajtartalmú, ipari célú napraforgó vetéséhez. A gaz­dajegyző előzetes felmérései sze­rint 1600-1800 hektáron várha­tó ennek a növénynek a vetése. Az állattenyésztésről Az egyetlen nagyüzemi szin­tű termelést folytató szövetke­zetben stabil a szarvasmarhalét­szám, illetve kissé növekszikjs. Ettől eltekintve mindenhol fo­lyamatosan csökken, pedig az adottságok sokkal több tehén tartását is lehetővé tennék, a gyepterületek kihasználtsága nem megfelelő. Azokon a terü­leteken működnek a tejbegyűj­tők, ahol jelentősebb a tejelő te­hénállomány, de négy község­ben már nem tart fenn tejcsar­nokot, még vállalkozásban ki­adva sem a Szabolcstej Rt. Sertést csak kisgazdaságok­ban tenyésztenek, de az utóbbi hetekben folyamatosan csök­kenő felvásárlási árak nem ked­veznek ennek az ágazatnak. A körzetben mintegy 60-80 anya­kocát tartanak, és fejlődésre nincs kilátás — mondta Mészá­ros Ferenc. A juhállomány nem jelentős, csak pár száz darabot tartanak belőle. Az őstermelőkről és a támogatásokról Tavaly 2300 darab igazol­ványt adtam ki a termelőknek, idén az első negyedévben 201- en váltották ki a regisztrációt is jelentő könyvecskét. Az őstermelők 80-82 százaléka a tételes költségelszámolásos adózási módot választotta. Az ebben az évben csatlakozók többsége a tavalyi szociális földprogramban is részt vett, és az idén is folytatni szeretnék a munkát. Az értékesítési betét­lapok cseréje már 80 százalék­ban megtörtént. Sok esetben a körzetben élő emberek számá­ra nincs más járható út, mint a napjainkban bizonytalan meg­élhetést nyújtó mezőgazdasági termelés. Ebben az évben 15 hektár gyümölcsös telepítéséhez igé­nyeltek támogatást a gazdálko­dók, aminek a négyötöd része alma, a többi meggy. A szüret­kor jelentkező átmeneti túlkí­nálatot a tárolókapacitás növe­lésével lehet csak kiküszöböl­ni, ezért a jánkmajtisi hűtőház rekonstrukciójára is beadtak egy pályázatot. A gépekről A tavaszi munkák elvégzé­séhez kellő mennyiségű gép­pel rendelkeznek a termelők, sőt több is van a kelleténél. A gépellátottság szűk keresztmet­szetét a betakarítógépek jelen­tik, de a terményfeldolgozó és tárolókapacitást is növelni kel­lene a termelők minél jobb pi­aci pozíciójának a kialakítása érdekében. A környezet védelmében Munkatársunktól A veszélyes hulladéknak számító elhasználódott gép­jármű-akkumulátorok szer­vezett begyűjtése kezdődött el áprilistól Záhonyban a polgármesteri hivatal kezde­ményezésére. A településen négy helyen adhatók le a használt energiaforrások: a Bori Kft. és a Mól üzem- anyagkútjánál, a Hőtáv Kft. jelenlegi telephelyén, vala­mint az öregek napközi ott­honának udvarán. A környezetvédelmi jeles napok alkalmából szervezett kiránduláson az ovisok ter­mészetbarát köre autóbuszos kirándulást tett a tiszabezdédi regionális vízműnél, a gyö- röcskei szennyvíztisztító te­lepnél, valamint a Tisza váro­si szakaszánál. Gázvagyoneladás Munkatársunktól Hevesebb vita után, de végül is egyhangú döntéssel hagyta jóvá a záhonyi képviselő-tes­tület az önkormányzati tulaj­donban lévő gázvagyon eladá­sáról szóló előterjesztést. A tér­ség többi településéhez ha­sonlóan a záhonyi döntést is az motiválta, hogy az erősen ki­sebbségi tulajdonrész ez idáig holt tőkeként jelentkezett. A jóváhagyott értékesítésből származó 17 millió forintos bevételt a temető és környéké­nek rendezésére fordítja a ha­tárváros. Adófizetési dátum Új Kelet-információ Április 15., szerda: A ha­vonta beszedett idegenfor­galmi bevétel adójának be­vallása. - A márciusra ese­dékes adók, illetve költség- vetési támogatások befize­tése: a fogyasztási adó net­tó összegének és előlegé­nek különbözete, sertésál­lomány-mentesítési hozzá­járulás, fogyasztói árkiegé­szítés, termelési árkiegészí­tés és dotáció, mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari ex­porttámogatás, az engedé­lyezett gyakoribb költség- vetési támogatás előlege, az útalap-hozzájárulás befize­tése, az átalány- vagy téte­les átalányadó-előleg, vala­mint a havonta beszedett idegenforgalmi bevétel adójának befizetése. Állatvásári hírek Új Kelet-információ A megyei sertéspiaco­kon az elmúlt, a húsvéti ünnepeket megelőző hét végén mérsékelt ármoz­gás volt tapasztalható. A 15-25 kilogrammos ma­lackák ára kissé csökkent, egy-egy jószág ára 10- 12 jS ezer forint között válta­kozott. A süldők árfolyama 14-17 ezer között maradt. A hízók kilogrammára továbbra sem haladja meg a 300 forintot. A marhapiacon a 200 kilogramm alatti borjúk­hoz 30-45, a növendék üszőkhöz 35-40, a növen­dék bikákhoz 40-55, va­lamint a tejelő tehenek­hez fajtától függően 110- 160 ezer forintért lehetett hozzájutni. A lovak pia­cán a mai napig nem ta­pasztalható számottevő keresletnövekedés: az egyéves csikók ára 80- 120, a két-öt éves lovak 140-220, illetve az élet­erős igavonó állatok 160- 190 ezer forintot értek. Szervezetten, mint a méhek A megyei mézfeldolgozás fejlődése érdekében 13 millió forintos beruházást tervez Fekete Sándor méhész, a King- Apis Méhészeti és Kereskedelmi Egyéni Cég vezetője, aki már két éve üzemeltet egy hasonló jellegű üzemet. Sz. Z. (Uj Kelet) Agrár Intervenciós Központ Új Kelet-információ A földművelési miniszter a 108/1997. számú rende­letével - a kormány dönté­sével összhangban - nyu­gat-európai mintát követve létrehozta az Agrár Inter­venciós Központot (AIK). Ez az újonnan létrejött szer­vezet látja el az egyes mező- gazdasági és élelmiszer- ipari termékek exportenge­délyezésével és -támogatá­sával kapcsolatos feladatokat. Ebben a hónapban már csak az AIK által a regisztrációról kiállí­tott igazolás birtokában vehető igénybe állami támogatás a ki­szállító cég székhelye szerint il­letékes adóhatóságtól. Ahhoz, hogy ezt az igazolást kiállítsák, be kell nyújtani az áru végleges kilépését igazoló és a vámható­ság pecsétjével ellátott egységes vámáru-nyilatkozat másolatát, amin a cégszerű aláíráson és pe­cséten kívül szerepelni kell a következő szövegnek: „Je­len másolati példány min­denben megegyezik az ere­detivel”. A másolati pél­dányt az áru kilépését követő 30 naptári napon belül el kell juttatni az AIK címére, ami­hez mellékelni kell a támo­gatási pályázatban előírt do­kumentumokat és egy, az igénylő címére megcímzett tértivevényes válaszboríté­kot, amin feladóként az AIK szerepel.- Mikor kezdődik a beruhá­zás, és a szükséges anyagiakat honnan tudja előteremteni?- Az építési munkálatokat májusban szeretném elkezdeni, és reményeim szerint ez év végé­re el is készül a 350 négyzetmé­teres csarnok. A beruházáshoz a támogatási lehetőségeket maxi­málisan ki szeretném használni, ezért pályázatot nyújtottam be a Földművelésügyi Minisztéri­umhoz, és kértem az integrátori bejegyzésemet. A napokban szeretnék támogatási kérelmet benyújtani a Területfejlesztési Tanácshoz is, és a beruházás megvalósulását követően igény­be szeretném venni a Munka­ügyi Központ támogatását is. A 13 milliós költségen kívül jelen­tős pénzeket kell majd a gépsor beszerzésére is fordítanom. A bővítésen kívül szeretnék egy kismértékű profilváltást is végrehajtani egy töltő-palac­kozó gépsor beállításával. Je­lenleg csak hordós méz értéke­sítésével foglalkozok, de a jövőben szeretném az egész megyét ellátni az általam pa­lackozott kis kiszerelésű ter­mékekkel.- Milyen segítséget nyújthat a termelőknek?- Az integrátori bejegyzést követően a kapott támogatás­ból cukrot vásárolok, és azt a velem szerződéses kapcsolat­ban lévő termelőknek kiosz­tom. Természetesen attól füg­gően, hogy milyen minőségű és mennyi mézet hoznak át­adásra. Ezenkívül a legna­gyobb segítséget az jelenti a méhészeknek, ha megfelelően magas árat kapnak az általuk beszállított mézért. Tavaly át­Fekete Sándor lagosan 450 forintot fizet­tem az akácméz kilogramm­jáért, és a virágméz ára sem süllyedt egyetlen alkalom­mal sem 280 forint alá. Ta Ián nem véletlen, hogy a ta­valyi méztermelés szem­pontjából igen kedvezőtlen évben is 150 tonna mézet tudtam feldolgozni. Szeretnék hosszú távú, öt évre szóló szerződéseket köt­ni a termelőkkel, garantálva a korrekt, mindenki számára kedvező kapcsolatot. Vállalkozói gondok remtő az országban. Amennyi­ben az állami elvonások mér­séklődnének, s a magánzók szá­mára kedvezőbbé válnának a pá­lyázati lehetőségek, az a szektor megerősödéséhez vezethetne, az pedig újabb munkahelyek léte­sítését eredményezné, nem pe­dig az árnyékgazdaságba való kivonulást. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében a legfrissebb kimutatá­sok szerint a regisztrált vállalko­zások száma a következőkép­pen alakult: 6567 társas és 24 354 egyéni vállalkozás volt is­mert egy évvel ezelőtt. Ezzel szemben a működőképes vállal­kozások száma mára átalakult: 7322 társas és 21576 egyéni vál­lalkozásra. Ha az egyéni vállal­kozók számának drasztikus csökkenése a társas vállalkozás­sá átalakulásnak köszönhető, akkor is egy-kétezres hiányt mutat a „leltár”. Az eltűnők vagy megszűntek, vagy pedig átléptek a szüricegazdaságba a vállalkozásbarát kormányzati intézkedések következtében.

Next

/
Thumbnails
Contents