Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
Évforduló 1998. április 11., szombat Az űrhajózás kezdetei Az első műhold indításával és orbitális pályára állításával 1957-ben a földi civilizáció egy új korszaka, az űrkorszak kezdődött, de már eddig is hosszú út vezetett. Ciolkovszkij orosz kutató 1883-ban bebizonyította, hogy az ember világűrbe juttatására kizárólag a rakéta alkalmas. 1903-ban leírta a rakéták sebességének meghatározására alkalmas képletét, majd felvétette a folyékony hatóanyagú és a többlépcsős rakéták alkalmazási lehetőségeit. A két nagy világégés idején is folyamatosan tartottak a kutatások. Mindenki igyekezett a maga oldalára állítani a korszak legnagyobb tudósait, annak érdekében, hogy elkészítsenek egy olyan fegyvert, amellyel esetleg több száz vagy ezer kilométeres távolságból bombázhatják az ellenséget. Munkatársunktól _______ A rakétakutatásban élen járó országok közül az egyik legjelentősebb volt a hitleri Németország, ahol W. von Braun megalkotta az első nagy, sorozatban gyártott rakétáját, az A-4 jelzésűt. Az első sikeres startot 1942. október harmadikán hajtották végre. Ebből a rakétából fejlesztették ki az egykori Szovjetunióban az R-7-es hordozórakétát, amellyel az első műholdat a világűrbe fellőtték. A háborút követően a német ra- kétafejlesztés vezetői már Uj- Mexikóban, a White-Sands-i kísérleti telepen dolgoztak az amerikaiaknak. Az első kétlépcsős V2/WAC Corporal rakétájuk 1949-Één indult útjára, és az ötvenes évek elején a katonai ballisztikus rakétákból kifejlesztették a Juno hordozórakétát, amellyel 1958- ban először juttattak amerikai műholdat Földünk légkörén kívülre, majd 1959-ben a Pioneer-4-es, a Hold megfigyelését végző űrszondát lőtték ki. Az ötvenes években a kutatórakétákkal fellőtt kísérleti állatok bizonyították, hagy az élőlények túlélik a repülést. A hatvanas évek elején elindulhattak az embert szállító űrhajók is, első emberként 1961. április 12-én Jurij Gagarin a Vösztok-1 űrhajó fedélzetén hagyta el bolygónk légkörét, és kerülte meg a Földet. Ennek a napnak az emlékére április 12-én szerte a világon az űrhajózás világnapját is ünnepeljük. A hatvanas évek közepétől óriási verseny bontakozott ki az amerikaiak és a szovjetek között „a Hold meghódításáért’ ’. Ezt a versenyt az amerikaiak nyerték. A hatvanas évek végén kezdődő Apolló-prog- rammal 27 amerikai űrhajós jutott el a Hold közvetlen közelébe, és 12 a felszínén is járt. Mindeközben a szovjetek űrállomásaik kiépítésén dolgoztak eredményesen. A hetvenes évek második felében megkezdte a repülését az első, hosszú ideig a pályán lévő űrállomás, a Szal- jut-6, ami az alapszemélyzeten kívül nemzetközi látogatólegénységet is fogadott. így tekinthette meg Földünket a világűrből először és eddig egyben utoljára is az egyeten magyar, a megyénkben - közelebbről Gyulaházán — született Farkas Bertalan, aki televíziós közvetítésen keresztül köszöntötte hazánk lakosságát a világűrből 1980. május 31- én. Az űrállomásnak két összekapcsoló zsilipje volt, amelyek lehetővé tették az élelem, a víz, a műszerek és a hajtóanyag utánpótlását a Progressz teher- űrhajókkal. A fejlődés azóta sem állt meg, noha egy-egy katasztrófa mindig visszaveti a kutatást, de az esetleges hibák kijavítását követően mindig folytatódnak a repülések. A Szaljut-6 űrállomást a Szo- juz-7 váltotta fel 1982-ben, és 1991-ig a Föld sűrű légkörébe való belépésééig keringett bolygónk körül. Ezzel párhuzamosan az Amerikai Egyesült Államok is kifejlesztette a maguk rendszerét a rendszeres űrkutatásra, 1972 és 1981 között kifejlesztettek egy új űrrepülőgépet, a Space Shuttle-t. Az űrrepülő az indításkor és a világűrben űrhajóként, leszálláskor a sűrű légkörben úgy közlekedik, mint egy repülőgép. Ahhoz, hogy a sűrű légkörbe belépve ne égjen el, egy különlegesen új, apró cellákból álló kerámiaburkolattal látták el a gép alsó részét. Az űrrepülés egyik nagy tragikus balesete is ehhez a gépcsaládhoz kötődik. A Challanger űrrepülőgép 1986. január 28-án, 73 másodperccel a start után egy tömítési hibából következően felrobbant. A katasztrófa során hét amerikai űrhajós veszítette életét. Közben a szovjetek folyamatosan fejlesztettek: 1986- ban állt Föld körüli pályára az első modul űrállomás, a Mir központi eleme, amelynek már hat kapcsolóeleme van. Űrhajósok nélkül kipróbálták a Burán űrrepülőgépet, amely sikeresen működött, de anyagi okok miatt nem folytatódott a program. A nyolcvanas évek végén tovább építették a Mir űrállomást a Kvant-2 és a Krisztall anyagtechnikai modulok csatlakoztatásával. Jelenleg a NASA-Mir-progra- mon dolgoznak, amelynek célja az Alpha nemzetközi űrállomás előkészítése. Én, A József™ p Attila, %. itt vagyok • M Már hatvan esztendeje is elmúlt, hogy Balatonszárszón a huszadik század legnagyobb hatású magyar költőjének életére pontot tett az éppen elinduló tehervonat, de életművének hatása alól ma sem tudja kivonni magát senki, aki szereti a költészetet. Gyurkovics Tibor mondta egy író-olvasó találkozón, hogy József Attila színre lépésével már nem lehet ugyanúgy verset írni, mint előtte. Nemzedékek sora nőtt fel költeményein, és még az sem ártott ezeknek a mű- veknek, hogy a mindenkori hatalom megpróbálta saját propagandisztikus céljainak megfelelően értelmezni őket. Nem lehetett. József Attila sorai öntörvényűek maradtak, és évtizedekkel a versek születése után is mindig olyan értelmet sugalltak, amelyek a mindenkori politikai valóságot pontosan képezték le. Április 11-én, a költő születésnapján ünnepeljük a magyar költészetet. Az átkosból hoztuk magunkkal az ünnepet, de jó, hogy megtartottuk, nem öntöttük ki a gyereket a fürdővízzel együtt. József Attila a legaktuálisabb magyar költő, akinek versei talán segíthetnek eligazodni közép- kelet-európai gondjaink, bajaink útvesztőjében. „Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani” — írja A Dunánál című versében. Nemzedékeknek szóló útravaló ez, olyan útra- való, amelynek megszívlelé- sével kitisztulhat az ég Európa felett. József Attila Április 11 A talló kalászait hányva S a verebek közé belesvén Nagy szél kapott föl egyszer engem Hirtelen, áprilisi estén. Gyerekeit kereste arra S engem talált ott épp az útban. Bömbölt, örült s én mosolyogva Rengeteg mellén elaludtam. Vitt fal van, földeken keresztül, Meghempergetett jó sárosra, Cibálva és kacagva vitt egy Pesti, csatakos külvárosba. Az uccán vidám jasszok lógtak S még vidámabban verekedtek, Kiabáltak, kiabáltunk és A jasszok végül berekedtek. Mondom, valami nagy ünnep volt, A hívek templomokba mentek És reszketve, szomorú kézzel Áldották őket meg a szentek. S hogy a harangok búgtak, fölnőtt A szívekben nagy, esti béke. A gyilkos végzett emberével S úgy menekült, kalaplevéve. Reménységnek és tulipánnak Kicsikis deszka alkotmányba 1905-ben ígyen Iktattak be az alkotmányba. A kártyás munkásnak fiúként, S a szép, ifjú mosóasszonynak, Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, Fejkendőbe kötözött gondnak. A szegényasszony rég halott már, De fiát a szél el nem hagyja, Együtt nyögünk az erdőn éjjel S együtt alszunk el virradatra. 1925. ápr. 11. Kondor Jenő Majd ha egyszer... Majd ha egyszer sok gond szakaszt el s nem vigyáznak körben a csillagok házunk kalapot lendít féleresszel és nem válaszol senki hogy megvagyok Majd akkor öleld meg a párnám keresd pihék közt ősz szakállamat Sugár-szemedben bujdosóként árván könnyes kis szellőnk legyezi válladat Árva ének Fészek ül az ágon. Jéggel verte a tél. Csókos vágyaimra rálehelt a szél. Tört fákon madarak. A hajnal nem ébred. Fény nélkül, télutón elárvul az ének. Pálfy Julianna: itt és ott Maradnék Az égbe már nem vágyom Öreg vagyok. Kibúvót keresek, alkut kötnék Mindent megteszek, Hä örökre itt maradhatok. Az angyalom a szeretőm És ezer szállal köt a menny, Megjártam a poklot is Ismerős amindenség Taszít a hideg értelem A misztikum a Föld nekem. Lennék fű, fa, virág, Dunán úszó dinnyehéj, Bányák gyomrában megbúvó Arany vagy ezüst ér, Derbit nyerő pompás paripa, Bottal vert Bodri kutya, Az anyám tyúkja, Kő, por, kalász Vagy bármi. Isten, hagyj itt és felejts el. Kisebbségi sorban magyarnak lenni embert próbáló feladat. Kisebbségi sorban magyar költőnek lenni még nehezebb. Talán nem is lehet. Pálfy Julianna odaát született, odaát élte le életének nagy részét. Ennek is köszönhetően lett festőművész; alkotó, aki versekben is megörökíti a mindennapok hordalékait. Azt mondják, versekben van az igazság, és versekben rejlik a megváltáshoz vezető út is. Pálfy Julianna Csapról elszármazott költő, festményeivel ad kulcsot verseihez, mint ahogy verseiben kell keresnünk képeinek légies hangulatát. Otthonról indult, hogy annyi viszontagság után, Magyarországon itthon legyen.
