Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-11 / 86. szám

Évforduló 1998. április 11., szombat Az űrhajózás kezdetei Az első műhold indításával és orbitális pályára állí­tásával 1957-ben a földi civilizáció egy új korszaka, az űrkorszak kezdődött, de már eddig is hosszú út vezetett. Ciolkovszkij orosz kutató 1883-ban bebi­zonyította, hogy az ember világűrbe juttatására ki­zárólag a rakéta alkalmas. 1903-ban leírta a raké­ták sebességének meghatározására alkalmas kép­letét, majd felvétette a folyékony hatóanyagú és a többlépcsős rakéták alkalmazási lehetőségeit. A két nagy világégés idején is folyamatosan tartottak a kutatások. Mindenki igyekezett a maga oldalára ál­lítani a korszak legnagyobb tudósait, annak érde­kében, hogy elkészítsenek egy olyan fegyvert, amellyel esetleg több száz vagy ezer kilométeres távolságból bombázhatják az ellenséget. Munkatársunktól _______ A rakétakutatásban élen járó országok közül az egyik legjelentősebb volt a hitleri Németország, ahol W. von Braun megalkotta az első nagy, sorozatban gyártott ra­kétáját, az A-4 jelzésűt. Az első sikeres startot 1942. ok­tóber harmadikán hajtották végre. Ebből a rakétából fej­lesztették ki az egykori Szov­jetunióban az R-7-es hordo­zórakétát, amellyel az első mű­holdat a világűrbe fellőtték. A háborút követően a német ra- kétafejlesztés vezetői már Uj- Mexikóban, a White-Sands-i kísérleti telepen dolgoztak az amerikaiaknak. Az első két­lépcsős V2/WAC Corporal ra­kétájuk 1949-Één indult útjá­ra, és az ötvenes évek elején a katonai ballisztikus rakéták­ból kifejlesztették a Juno hor­dozórakétát, amellyel 1958- ban először juttattak amerikai műholdat Földünk légkörén kívülre, majd 1959-ben a Pioneer-4-es, a Hold megfi­gyelését végző űrszondát lőt­ték ki. Az ötvenes években a kutatórakétákkal fellőtt kísér­leti állatok bizonyították, hagy az élőlények túlélik a repülést. A hatvanas évek elején elindul­hattak az embert szállító űrha­jók is, első emberként 1961. április 12-én Jurij Gagarin a Vösztok-1 űrhajó fedélzetén hagyta el bolygónk légkörét, és kerülte meg a Földet. Ennek a napnak az emlékére április 12-én szerte a világon az űrha­józás világnapját is ünnepel­jük. A hatvanas évek közepé­től óriási verseny bontakozott ki az amerikaiak és a szovjetek között „a Hold meghódításá­ért’ ’. Ezt a versenyt az amerika­iak nyerték. A hatvanas évek végén kezdődő Apolló-prog- rammal 27 amerikai űrhajós jutott el a Hold közvetlen közelébe, és 12 a felszínén is járt. Mindeközben a szovje­tek űrállomásaik kiépítésén dolgoztak eredményesen. A hetvenes évek második felében megkezdte a repülé­sét az első, hosszú ideig a pá­lyán lévő űrállomás, a Szal- jut-6, ami az alapszemélyze­ten kívül nemzetközi látoga­tólegénységet is fogadott. így tekinthette meg Földünket a világűrből először és eddig egyben utoljára is az egyeten magyar, a megyénkben - kö­zelebbről Gyulaházán — szüle­tett Farkas Bertalan, aki tele­víziós közvetítésen keresztül köszöntötte hazánk lakosságát a világűrből 1980. május 31- én. Az űrállomásnak két össze­kapcsoló zsilipje volt, amelyek lehetővé tették az élelem, a víz, a műszerek és a hajtóanyag utánpótlását a Progressz teher- űrhajókkal. A fejlődés azóta sem állt meg, noha egy-egy ka­tasztrófa mindig visszaveti a kutatást, de az esetleges hibák kijavítását követően mindig folytatódnak a repülések. A Szaljut-6 űrállomást a Szo- juz-7 váltotta fel 1982-ben, és 1991-ig a Föld sűrű légkö­rébe való belépésééig kerin­gett bolygónk körül. Ezzel párhuzamosan az Amerikai Egyesült Államok is kifejlesztette a maguk rendsze­rét a rendszeres űrkutatásra, 1972 és 1981 között kifejlesz­tettek egy új űrrepülőgépet, a Space Shuttle-t. Az űrrepülő az indításkor és a világűrben űr­hajóként, leszálláskor a sűrű légkörben úgy közlekedik, mint egy repülőgép. Ahhoz, hogy a sűrű légkörbe belépve ne égjen el, egy különlegesen új, apró cellákból álló kerá­miaburkolattal látták el a gép alsó részét. Az űrrepülés egyik nagy tragikus balesete is eh­hez a gépcsaládhoz kötődik. A Challanger űrrepülőgép 1986. január 28-án, 73 másodperccel a start után egy tömítési hibá­ból következően felrobbant. A katasztrófa során hét ameri­kai űrhajós veszítette életét. Közben a szovjetek folya­matosan fejlesztettek: 1986- ban állt Föld körüli pályára az első modul űrállomás, a Mir központi eleme, amelynek már hat kapcsolóeleme van. Űrha­jósok nélkül kipróbálták a Burán űrrepülőgépet, amely si­keresen működött, de anyagi okok miatt nem folytatódott a program. A nyolcvanas évek végén tovább építették a Mir űrállomást a Kvant-2 és a Krisztall anyagtechnikai mo­dulok csatlakoztatásával. Je­lenleg a NASA-Mir-progra- mon dolgoznak, amelynek célja az Alpha nemzetközi űr­állomás előkészítése. Én, A József™ p Attila, %. itt vagyok • M Már hatvan esztendeje is el­múlt, hogy Balatonszárszón a huszadik század legnagyobb hatású magyar költőjének éle­tére pontot tett az éppen elin­duló tehervonat, de életművé­nek hatása alól ma sem tudja kivonni magát senki, aki sze­reti a költészetet. Gyurkovics Tibor mondta egy író-olvasó találkozón, hogy József Atti­la színre lépésével már nem lehet ugyanúgy verset írni, mint előtte. Nemzedékek sora nőtt fel költeményein, és még az sem ártott ezeknek a mű- veknek, hogy a mindenkori hatalom megpróbálta saját propagandisztikus céljainak megfelelően értelmezni őket. Nem lehetett. József Attila so­rai öntörvényűek maradtak, és évtizedekkel a versek születé­se után is mindig olyan értel­met sugalltak, amelyek a min­denkori politikai valóságot pontosan képezték le. Április 11-én, a költő szüle­tésnapján ünnepeljük a ma­gyar költészetet. Az átkosból hoztuk magunkkal az ünne­pet, de jó, hogy megtartottuk, nem öntöttük ki a gyereket a fürdővízzel együtt. József At­tila a legaktuálisabb magyar költő, akinek versei talán se­gíthetnek eligazodni közép- kelet-európai gondjaink, baja­ink útvesztőjében. „Elegendő harc, hogy a múltat be kell val­lani” — írja A Dunánál című versében. Nemzedékeknek szóló útravaló ez, olyan útra- való, amelynek megszívlelé- sével kitisztulhat az ég Euró­pa felett. József Attila Április 11 A talló kalászait hányva S a verebek közé belesvén Nagy szél kapott föl egyszer engem Hirtelen, áprilisi estén. Gyerekeit kereste arra S engem talált ott épp az útban. Bömbölt, örült s én mosolyogva Rengeteg mellén elaludtam. Vitt fal van, földeken keresztül, Meghempergetett jó sárosra, Cibálva és kacagva vitt egy Pesti, csatakos külvárosba. Az uccán vidám jasszok lógtak S még vidámabban verekedtek, Kiabáltak, kiabáltunk és A jasszok végül berekedtek. Mondom, valami nagy ünnep volt, A hívek templomokba mentek És reszketve, szomorú kézzel Áldották őket meg a szentek. S hogy a harangok búgtak, fölnőtt A szívekben nagy, esti béke. A gyilkos végzett emberével S úgy menekült, kalaplevéve. Reménységnek és tulipánnak Kicsikis deszka alkotmányba 1905-ben ígyen Iktattak be az alkotmányba. A kártyás munkásnak fiúként, S a szép, ifjú mosóasszonynak, Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak, Fejkendőbe kötözött gondnak. A szegényasszony rég halott már, De fiát a szél el nem hagyja, Együtt nyögünk az erdőn éjjel S együtt alszunk el virradatra. 1925. ápr. 11. Kondor Jenő Majd ha egyszer... Majd ha egyszer sok gond szakaszt el s nem vigyáznak körben a csillagok házunk kalapot lendít féleresszel és nem válaszol senki hogy megvagyok Majd akkor öleld meg a párnám keresd pihék közt ősz szakállamat Sugár-szemedben bujdosóként árván könnyes kis szellőnk legyezi válladat Árva ének Fészek ül az ágon. Jéggel verte a tél. Csókos vágyaimra rálehelt a szél. Tört fákon madarak. A hajnal nem ébred. Fény nélkül, télutón elárvul az ének. Pálfy Julianna: itt és ott Maradnék Az égbe már nem vágyom Öreg vagyok. Kibúvót keresek, alkut kötnék Mindent megteszek, Hä örökre itt maradhatok. Az angyalom a szeretőm És ezer szállal köt a menny, Megjártam a poklot is Ismerős amindenség Taszít a hideg értelem A misztikum a Föld nekem. Lennék fű, fa, virág, Dunán úszó dinnyehéj, Bányák gyomrában megbúvó Arany vagy ezüst ér, Derbit nyerő pompás paripa, Bottal vert Bodri kutya, Az anyám tyúkja, Kő, por, kalász Vagy bármi. Isten, hagyj itt és felejts el. Kisebbségi sorban ma­gyarnak lenni embert pró­báló feladat. Kisebbségi sorban magyar költőnek lenni még nehezebb. Ta­lán nem is lehet. Pálfy Ju­lianna odaát született, odaát élte le életének nagy részét. Ennek is köszönhetően lett festőművész; alkotó, aki versekben is megörökíti a mindennapok hordalékait. Azt mondják, versekben van az igazság, és versek­ben rejlik a megváltáshoz vezető út is. Pálfy Julianna Csapról elszármazott költő, fest­ményeivel ad kulcsot ver­seihez, mint ahogy ver­seiben kell keresnünk ké­peinek légies hangulatát. Otthonról indult, hogy annyi viszontagság után, Magyarországon itthon legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents