Új Kelet, 1998. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
Gazdaság Vi Kde; 1998. április 11., szombat Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A Budapesti Értéktőzsde heti utolsó, pénteki kereskedési napján a BUX-index 8909 ponton zárt. Az újabb csúcsra 79 pontos emelkedést követően került sor. Az olajipari vezető részvény, a Mól árfolyama 6840 forintra emelkedett. Az OTP-értékpapír-tulajdonosoknak is jó napjuk volt. Kedvenc befektetésük árfolyama 10 600 forintra növekedett. A Richtert jegyző brókerek az értékpapír árfolyamát 23 195 forintra tornázták fel. A vegyipari papírok között kiemelkedő napja volt a TVK-részvények- nek. Meghatározó forgalom mellett 4925 forintra kúszott fel az ára. A Rába értéke néhány forinttal gyengült, a papír 3395 forinton fejezte be a napot. A távközlési piac egyetlen reprezentása, a Matáv is követte az általános erősödési tendenciát, s 1345 forinton jegyezték a pénteki utolsó kötését. A kárpótlási jegy ára - a lendületes piaci trenddel ellentétben - 896 forintra gyengült. Álláspont-közvetítés Területarányos támogatást Új Kelet-információ Budapesten megtartotta alakuló ülését a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Területfejlesztési Kollégiuma. A szervezet elnöke Higi Gyula, a Pécs- Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács alelnöke lett, aki ezzel az országos tanácsnak vált tagjává. A kollégiumban a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei vállalkozók érdekeit dr. Veres János, a megyei területfejlesztési tanács alelnöke képviseli. Az újonnan alakult szervezet feladata lesz, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatos jogszabályokat véleményezze, a kamarai álláspontot képviselje. A testület szándéka, hogy a jogalkotókat még a döntést előkészítő folyamatban tájékoztassa a vállalkozók álláspontjáról. Higi Gyula elmondta: munka- programjuk része többek között a különböző szinten létező területfejlesztési programok feltérképezése, összehangolása, az informatikai hálózat kialakítása. Az MKIK tervezi, hogy szakemberei számára továbbképzést szervez, ame- lyejn lehetőség lesz többek között a pályáztatással Összefüggő információk elsajátítására. A kollégium alakuló ülésén az alábbi álláspontot hagyták jóvá a megyei képviselők: A különböző térségek társadalmi, gazdasági helyDr. Veres János zetének, esélyeinek közelítése ne a feljettebb régiók visszafogásával történjen. A támogatási, ösztönzési rendszer, illetve a jogi szabályozás révén kell megoldani a területtel arányos és egyenletes fejlődést, a fejletlenebb régiók felzárkóztatását. A gazdaságfejlesztést ma még döntően az ágazati szemlélet jellemzi. A fejlesztési célú források széttagoltak, a koordináció hiánya miatt szétforgácsolód- nak. A vállalkozók számára ezek a pénzügyi alapok hosszadalmas bürokratikus eljáráson keresztül, tetemes adminisztráció mellett érhetők el. A testület véleménye szerint a támogatási rendszer átalakítását feltétlen gyorsítani szükséges. A források felhasználásában nagyobb teret kell kapniuk a termelői infrastruktúrát, a gazdasági fejlesztést, valamint a munkahelyteremtést támogató programoknak. Sokan csak kényszerből Szabó Zoltán (Uj Kelet) A napokban beszélgettünk Szántó Sándorral, a 15-ös számú körzet gazdajegyzőjével. Hét település tartozik a körzetéhez, úgy mint Fábiánháza, Mérk, Nagyecsed, Nyírcsa- holy, Tiborszállás, Tyúkod, Vállaj, ezért nagyon sok időt kell utazással töltenie. Talán valamivel jobb lesz a helyzete, ha a tervezett gazdajegyzői körzetközpont Mátészalkán megkezdi a működését. Egyre inkább a sajátjuknak érezhetik a termelők az általuk művelt földterületeket. A tulajdoni lapok kiadása a végéhez közeledik. A gazdajegyzőtől a mező- gazdasági termelők jelenlegi helyzetéről és az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról érdeklődtünk.- A kertészeti ágazatban milyen munkákat végeztek el eddig a termelők?- Nincs nagy hagyománya a térségben az almatermesztésnek, de akinek van kertje, az igyekszik rendben tartani. Ösz- szességében 420 hektár gyümölcsös van a területemen, ebből hatvanat az utóbbi három évben telepítettek a különféle támogatások felhasználásával. A metszési munkákat mindenhol befejezték, a lemosó permetezéseket is megcsinálta, aki akarta, de a termelők nagy többsége csak a hagyományos permetezési menetrendben második helyen álló rezes növényvédelemmel kombinálja. Folyamatosan nő a kedv zöldségnövények termesztésére, a körzetemben paradicsomot és sárgarépát szinte minden gazdálkodó termeszt változó mennyiségben, de ebben az évben várhatóan az üzemi méretű táblák tovább növekednek. A gazdák most kezdik kipróbálni a támrendszeres uborkatermesztést.- Milyen a szántóföldek állapota, hol tartanak a gazdák a fejtrágyázással?- Az őszi vetésű kalászosok egyharmad része mondható jónak. Sajnos van olyan terület is, amit most tavasszal ki kellett tárcsázni, mert a gazda annyira rossznak vélte. Öröm számomra, hogy az Ecsedi-láp környékén hagyományosnak számító kendermagtermesztés felfutóban van, ez többek között a Kompóti Kutató Intézetnek köszönhető. A kukorica és a napraforgó vetéséhez már előkészítették a táblákat, sőt az étkezési célú napraforgó vetését meg is kezdték. A változó piaci lehetőségek erősen befolyásolják a termőterület alakulását.- Hogyan változott az utóbbi időben az állattenyésztés helyzete?- A juhállomány kivételével minden más csökkent kisebb- nagyobb mértékben. Erősen 'visszaesett a szarvasmarhatartás. Drasztikusan csökkent a tehenek száma. A kisebb tejcsarnokok a magas minőségi követelményeknek nem tudnak megfelelni. A termelési kedv a piaci lehetőségek kiszámíthatatlanságának következtében folyamatosan romlik. Nemrégiben a nagyecsedi volt sertéstelepen pulykatenyésztésbe kezdtek, több-kevesebb sikerrel. A közeljövőben eldől, mi lesz a sorsa.- Hány mezőgazdasági termelő váltott ki eddig őstermelői igazolványt, milyen a gazdálkodók hozzáállása a termeléshez?- Tavaly mintegy 5600 darab igazolványt adtam ki, amiből 1050 közös volt. Idén 260| an kértek igazolványt. Az érté- I kesítési betétlapok igénylése B falvanként eltérő. Egyes települi léseken a termelőknek csak a 40 ö százaléka kérte még az újat, míg máshol már a 70 százalékuk kiváltotta. Az emberek szeretnek dolgozni, érdeklődnek a termelés iránt. Sok esetben csak ez az egyetlen megélhetési forrás a környéken, szinte nincs is más munkalehetőség.- Mennyire aktívak a körzethez tartozó gazdák a támogatások igénylésében?- Idén nem lehet előre tudni, hány termelő fog földhasznosítási támogatást kérni. Tavaly 2250 termelő vette igénybe, de idén várhatóan csak mintegy 1500 termelő fogja kérni, többek között azért, mert a rendeletben feltételként határozták meg a kamarai tagságot, ami 3000 forintos tagdíj befizetésével jár. A támogatások igényléséhez az idén aránytalanul sok papírmunka kapcsolódik. Sokan érdeklődnek az ültetvénytelepítési támogatásokkal kapcsolatban, de annál kevesebben nyújtottak be pályázatot. Az előző években meghirdetett gépvásárlási támogatásoknak köszönhetően a gépi felszereltségjónak mondható, sőt egyes erő- és munkagépekből több is van a kelleténél, betakarítógépekből viszont elég nagy a hiány. Agrárfórum MTI A következő kormánynak is feladata lesz a mező- gazdaságban meglévő krónikus tőkehiány, a támogatások és hitelek, valamint a szabályozás rendezése annak ellenére, hogy ezeken a területeken történtek jelentős előrelépések-jelentette ki pénteken Szegeden Nagy Frigyes. Az MSZP által szervezett program során a földművelésügyi miniszter Csongrád megyei agrárszakembereik előtt szólt a mezőgazdaság aktuális kérdéseiről. Tájékoztatójában a tőkepótlással kapcsolatban elmondta: tavaly mintegy 100 milliárdos állami támogatást kapott az ágazat, az idén pedig a tárca számításai szerint 110-130 milliárd forintra lehet számítani. Ezenkívül egyéb jelentős pénzek is a mező- gazdaság rendelkezésére állnak. A kedvező folyamatokat jelzi - közölte -, hogy nő a beruházási kedv. Ezzel összefüggésben leszögezte, hogy a mezőgazdaság korszerűsítését szolgáló pályázatoknál biztosítani kell az állami támogatást. A beérkezett beruházási pályázatok a rendelkezésre álló keret háromszorosát igényelnék - mondta el -, ezt a tárca nem tudja teljesíteni, de mindent elkövetnek azért, hogy a hatékonyan működő vállalkozásokat segítsék terveik megvalósításában. Elsőbbséget élveznek — tette hozzá - az ültetvény- telepítések, hiszen az uniós csatlakozás után nem lesz lehetőség újabbak létrehozására, tehát addig kell ezen a téren felzárkózni. Válságos helyzetből talpra állva Jávor Zoltán A Tiszavasvári Vasvári Pál Szövetkezetben márciusban lezárult egy 5 éves gazdasági ciklus. Oláh Sándor elnök 1993. március 26-án egy nagyon válságos helyzetben lévő szövetkezet vezetését vette át, és a napokban megtartott zárszámadó közgyűlésen újabb öt évre megbízták a szövetkezet vezetésével. Az elnök beszámolt lapunknak az Várható hét végi piaci árak TERMÉK Nyíregyháza Nagybani ár Nyíregyháza Fogyasztói ár Debrecen Nagyb. ár Debrecen Fogy. ár Miskolc Nagyb. ár Miskolc Fogy. ár Burgonya 40-50 60-70 45-50 55-60 40-48 50-60 Sárgarépa 100-120 150-200 130-160 130-180 40-80 60-100 Petrezselyem 450-600 800-1000 310-700 400-1000 200-350 350-750 Vöröshagyma 120-150 180-200 120-145 150-190 140-160 170-200 Fokhagyma 280-350 400-450 180-250 200-300 180-280 230-320 Fejes káposzta 40-55 70-80 28-45 50-80 30-40 50-70 Karfiol 170-250 350-400 140-290 200-340 250-290 290-350 Zöldpaprika 45-80 60-100 30-80 50-100 22-60 28-80 Paradicsom 330-450 550-700 150-320 200-400 200-260 220-310 Gomba 250-280 300-380 220-320 280-400 210-270 240-300 Alma 35-50 50-120 40-70 50-120 35-85 40-100 Dióbél 450-500 600-800 450-650 500-800 650-700 800-1000 Tojás 9,5-11 10,5-13 12-14 11-13 10-12,5 11-13 elmúlt időszak alatt elért eredményekről.- A szövetkezet 1992-ben veszteséges volt, pénzügyi helyzetét lejárt, visszafizetetlen, rövid lejáratú hitelállomány jellemezte. Mivel az előző években fejlesztésre nem volt anyagi lehetőség, az ingatlanok és a géppark leamortizálódott, amely nem biztosította a termelés műszaki hátterét. A szántóterületek tápanyagellátottsága az elmaradt táp* anyag-utánpótlás miatt rendkívül alacsony volt, a növényvédelem hiánya miatt a táblák nagy része elgyomosodott. A kárpótlások következtében mintegy 500 hektárral csökkent a művelhető terület, szükségessé vált a termékszerkezet optimalizálása, s annak megfelelően kellett a dolgozólétszámot alakítani. A bérszínvonal alacsony volt, a 117 fő dolgozó átlagosan 12 000 Ft- ot keresett havonta. A jövedelem kiegészítését szolgáló kistermelés kizárólag a cukorrépára korlátozódott, s a ’92-es évben az is olyan termést hozott, hogy a szövetkezet csak éppen annyit tudott kifizetni, amennyit a tagok művelési díjként befizettek. Ilyen helyzetben látványos eredményt csak rendkívüli erőfeszítések árán lehetett elérni. A következő év végére a lejárt rövid hiteleket visszafizettük, s az évet igaz, hogy kis mértékű, de nyereséggel zártuk. A szövetkezet kezdte visszanyerni a bankok korábban megrendült bizalmát, megváltozott a minősítésünk mind a pénzintézeteknél, mind az üzleti partnereinknél. Viszonylagosan stabilizálódott a pénzügyi helyzet, de a gépesítés színvonalának emelésére, valamint az épületek felújítására nagyobb lehetőség csak 1994. évtől volt, amikor az üzemanyagtöltő állomást értékesítettük. A termelés műszaki színvonalának megteremtése mellett a termelés szerkezetét úgy alakítottuk, hogy a jövedelmezőbb növények területét növeltük, a korai betakarítású kultúrák (borsó, csemegekukorica) belépésével pedig likviditásunkat javítottuk. Egyes növényeknél áttértünk a nagyobb odafigyelést, szakmai törődést igénylő, de biztosabb piaccal rendelkező, nagyobb árbevételt biztosító vetőmagtermesztésre. Gondot fordítva a tápanyag-utánpótlásra, fokozottabb és hatékonyabb növény- védelemmel növeltük és stabilizáltuk a termelt növények termésátlagait. A tehenészetben az 1995. évtől kezdtünk áttérni a fizikai minősítésről a bakte- rológiai minősítés szerinti átadásra. Ennek technikai feltételei az 1997-ben végrehajtott rekonstrukció és az új fejő- és tejház, a fejőházi technológia korszerűsítése teremtette meg. Fokozatosan növeljük a tehénállományt a telep teljes benépesítéséig, ehhez kapcsolódóan fajtaváltás valósul meg. A dolgozók rendkívül alacsony bérszínvonalát évente átlagosan több mint 20 százalékkal tudtuk emelni, így az 1992. évi egy főre jutó 145 778 Ft éves átlagkereset 497 733 Ft/fő jövedelemre nőtt 1997-ben. Bővítve a kistermelési lehetőséget, az 1992. évi 2880 Ft-os kistermelői kifizetéssel szemben az 1997. évben a kistermelő tagok 76 292 E Ft árbevételt értek el. Nyugdíjas tagjaink támogatására létrehoztuk az „Aranyősz” Alapítványt, mely révén minden évben támogattuk a rászoruló nyugdíjasainkat. Most is, közvetlen húsvét előtt, az ünnepi kiadásokhoz 2-3000 Ft-tal járulunk hozzá. Szántó Sándor
