Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-07 / 32. szám

Gazdaság ■''''tv'- mm<t ) Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A BUX értéke 3,5 százalékkal nőtt a Budapesti Értéktőzsde pénteki napján, az index a csütörtökinél 266 ponttal magasab­ban, 7937 ponton zárt. Egyes vélemények szerint a vevők meg­jelenése magyarázta a forgalom és az árak erőteljes emelkedését. Rekordot döntött az OTP: 8340 forintig emelkedett napköz­ben az árfolyama, záráskor 8320 forintot adtak érte. A Matáv nem tartott lépést a piaccal: 992 forintos záróára mindössze 4 forintos erősödésnek felel meg. A Rába papírjai 3190 forintra emelked­tek. Ismét nagy tételek forogtak a Mól piacán, apapír 5295 forin­ton zárt, de napközben 5300 forint felett is kötöttek rá üzlete­ket. A TVK ára 3125 forintról 3400 forintra nőtt. A Richter több mint 5 százalékos árfolyamerősödést ért el, 22 110 forintra emel­kedett az ára. A kárpótlási jegyek ára 920 forintra nőtt. Agrárkifogás MTI Káoszt és elégedetlensé­get eredményezett az agrár­munkáltatók körében egy idén januárban életbe lépett jogszabályi változás - tájé­koztatta az MTI-t Kissné Kollár Eszter, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség munkatársa. Az érdekképviselet azt sérelmezi, hogy a társada­lombiztosításnak nyújtandó adatszolgáltatás új előírása betarthatatlan követelmé­nyeket támaszt az agrár- vállalkozások többségével szemben. Arról van szó, hogy míg korábban az alkal­mazottak bejelentése példá­ul ajánlott levélben is történ­hetett, ez évtől csak a számí­tógépes adatszolgáltatásra van lehetőség. Ez az előírás indokolatlan kiadást ró a mezőgazdasági munkáltatókra, betartásához a kisebb agrárvállalkozások túlnyomó többségében hiá­nyoznak a tárgyi és személyi feltételek. A homokhátsági agrár-ér­dekképviselet ez ügyben egyelőre Szeretni Lászlóné- lioz, a Mezőgazdasági Terme­lők Országos Szövetsége főtanácsosához, a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat orszá­gos elnökéhez fordult segít­ségért. Kissné Kollár Eszter meg­ítélése szerint ha nem válto­zik az előírás, akkor közpon­ti támogatás szükséges az új adatszolgáltatási rendszerre való átálláshoz. Ha ez elma­rad, akkor a vidéki agrárgaz­daságok rákényszerülnek a feketefoglalkoztatásra. Növekedtek a keresetek MTI A teljes munkaidőben fog­lalkoztatottak bruttó állag­keresete a versenyszférá­ban 76 410 forintot tett ki a múlt év decemberében, s ez 22,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - tájékoztatta a Központi Sta­tisztikai Hivatal pénteken az MTI-t. Decemberben az átlagke­reset növekedése 3,3 száza­lékponttal volt több a no­vemberhavi 18,9 százalékos entelkedésnél. Az adatokból kitűnik: 1997-ben a bruttó átlagkereset éves szinten 60 580 forint volt, ami az előző évihez képest 21,7 szá­zalékos növekedést jelent. A szóródás jelentős, hiszen a szellemi dolgozók havi bruttó átlagkeresete megha­ladta a 94 ezer forintot, a fizi­kai dolgozóké pedig nem érte el a 45 ezer forintot. A bruttó keresetek múlt évi növekedése a statisztika szerint a versenyszférában nem érte el az Érdekegyez­tető Tanács ajánlotta maxi­mumot, de például a pénz­ügyi és szolgáltató ágazat­ban, valamint a bányászat­ban, továbbá a fa- és papír­iparban meghaladta azt. A nettó átlagkereset a versenyszférában tavaly 39.870 forint volt, 23,9 szá­zalékkal több, mint egy év­vel korábban. Miután a fo­gyasztói árindex ez idő alatt 18,3 százalékkal nőtt, a reálkereset 4,7 százalékkal haladta meg 1997-ben az előző évit. A kenyér ára MTI Nem felelnek meg a va­lóságnak azok a tudósítá­sok és állítások, amelyek bejelentésként értelmez­ték Horn Gyula Debre­cenben - a kenyér árával kapcsolatban - elhang­zott szavait - közölte a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtó­irodája az MTI-vel pén­teken. A közlemény emlékeztet arra, hogy egyes tudósítá- * sok a lakossági fórumon elhangzott egyik kérdést ismertették a kormányfő válaszaként. A felszólalás arra vonatkozott, hogy a sajtó rendszeresen ír a ke­nyér árának 30 százalékos emeléséről, ezért szükség lenne maximálni azt. A miniszterelnök vála­szában leszögezte: „Nem tudom elképzelni, hogyan lehet 30 százalékos ke­nyéráremelést tervezni. 1998. január elsejétől 4,9-5 százalék körül emel­kedett a gáz és a villany­áram ára. A legmagasabb, kenyér­sütéssel kapcsolatos ár­emelés 15 százalék volt. Tényleg indokolatlan, fel­háborító, ha 30 százalékos áremelés lesz. Én is fontos­nak tartom, hogy legalább háromfajta kenyér legyen, amelynek kedvezményes az ára, ha nem is maxi­mált, mert annak nincsen törvényes alapja.” 1998. február 7., szombat Minőségi szolgáltatás - több bevétel Idegenforgalmi konferencia Kaposvárott Cukorrépa MTI MTI Az idegenforgalom múlt évi 2,4 milliárd dollár bevétele - ami 15 százalékkal több az előző évinél - tovább nö­velhető - jelentette ki Katona Béla, az Országos Idegenfor­galmi Bizottság (OIB) elnöke pénteken Kaposvárott egy szakmai konferencián. Előadásában - az idegenfor­galom nemzetgazdasági jelen­tőségét hangoztatva — kiemel­te a belföldi turizmus fontos­ságát és a minőségi szolgálta­tások körének bővítését. Az eddigieknél még szervezet­tebb, összehangoltabb munká­ra van szükség - szögezte le. Ennek érdekében február vé­géig nyolc régióban megala­kulnak az úgynevezett közép­szintű idegenforgalmi bizott­ságok. Feladatuk az adott tér­ségben működő idegenforgal­mi szervezetek, önkormányza­tok, vállalkozások összefogá­sa, a pályázati lehetőségek is­mertetése, valamint az OIB-vel való kapcsolattartás lesz. Az Országos Idegenforgalmi Bizottság elnöke a települések turisztikai törekvéseit értékel­ve elmondta: a múlt évben mintegy 200 önkormányzat nyújtott be pályázatot. Ezek sorából kiemelte Somogy me­gyét, amely 121 millió forin­tot nyert a különböző pályáza­tokon. Összehasonlításul: a Balatonra összességében 215 millió forint támogatást nyer­tek el a pályázók, a négy dél­dunántúli megyében pedig 205 millió forintot költöttek pályázati támogatásból ide­genforgalmicélokra. Az idén a pályázható összeg 2,3 milliárd forint. Az elnök reményét fe­jezte ki, hogy mind többen él­nek majd a lehetőséggel. Sze­retnék az eddigieknél jobban támogatni a kistérségi progra­mokat. Ösztönzésként a pályázatok megírását segítő szakirodalmat is adnak az érdeklődőknek. A falusi, a konferencia-, a gyógy-, valamint a vízi turizmus Kato­na Béla meglátása szerint egy­aránt olyan lehetőségeket kí­nál, amelyet érdemes kihasz­nálni, s a fejlesztésükre pályá­zati támogatást igénybe venni. Az OIB elnöke két további te­rület támogatását és fejleszté­sét tartotta fontosnak: az egyik a szociális turizmus, a másik pedig az ifjúsági üdültetés. Elmondta: a vállalatok eb­ben az évben ötmilliárd forint értékben oszthattak ki üdülési csekket dolgozóiknak. Az utóbbi években nagymérték­ben visszaesett ifjúsági turiz­mussal kapcsolatban pedig kijelentette: változást hozhat egy 290 millió forinttal létre­hozott közös alap, amelyből iskola- és osztálykirándulá­sokat, táboroztatásokat tá­mogatnak. A szakmai tanácskozás náp- ján csaknem félszáz hazai és külföldi idegenforgalmi képvi­selet részvételével turisztikai kiállítás és vásár nyílt a somo­gyi megyeszékhelyen. Sítúra '98 Felmentették a fővadászt Mezőgazdasági támogatások A termőföld minőségi védelmére, hasznosítására (II.) MTI Felmentették pénteki ha­tállyal Vajai László orszá­gos fővadászt, helyette Pintér Istvánt bízták meg a Földművelésügyi Mi­nisztérium vadgazdáT^ kodási főosztályának ve­zetésével - jelentette be Nagy Frigyes, a tárca ve­zetője pénteki rögtönzött sajtótájékoztatóján Buda­pesten. A miniszter a felmentést azzal indokolta, hogy az utóbbi időben elszaporo­dott a védett állatok, főként a madarak vadászata. A külföldi vadászok - szavai szerint - ezt magyar kollé­gáik közreműködésével művelték. Ez Nagy Frigyes szerint tovább már nem volt tűrhető. A miniszter aktuális kér­désről szólva közölte: a fia­tal gazdák támogatására szánt ez évi mintegy 200 millió forint várhatóan nem lesz elegendő, ezért a pályá­zati keretet emelni fogják, s elérheti akár a 800 millió fo­rintot is. Új Kelet-információ Termőföld minőségi védel­mével összefüggő feladatok végrehajtásának támogatásá­ra: Az erodált vagy erózióra haj­lamos területeken a víz- és szél­erózió elleni agrotechnikai, bio­lógiai és kémiai eljárások meg­valósítására vehető igénybe, to­vábbá felhasználható másodla­gosan elvizenyősödött területe­ken a vízháztartást szabályozó lé­tesítmények építésére, valamint a talaj vízháztartásának eredeti állapota szerinti helyreállítására, savanyú, szikes, illetőleg homok­talajok javítására, savanyú tala­jok fenntartó meszezésére. Igé­nyelhető még a hígtrágyás tech- x nológiát megszüntető állattartó telepeken tárolt hígtrágya termő­földre való kijuttatására és be- munkálására. A pályázati anya­gokhoz szükséges szakvélemé­nyek, tervek, költségvetések el­készítéséhez is felhasználható. A támogatást mezőgazdasági termelést folytató, termőföld- tulajdonnal rendelkező vagy ter­mőföldet használó személy vehe­ti igénybe, de a használó csak abban az esetben, ha a termőföld tulajdonosa a tervezett cél meg­valósításához hozzájárni. A támogatás mértéke a számlá­val igazolt és elfogadott költsé­gek legfeljebb 40 százaléka le­het. A támogatás igénybevéte­léhez pályázatot kell benyújtani 1998. április 1-jéig a terüleüleg illetékes növény-egészségügyi és talajvédelmi állomáshoz. A pá­lyázat részletes feltételei a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben jelennek meg. A be­érkezett pályázatokat formai és tartalmi szempontból az állomás szakemberei ellenőrzik, szükség esetén a pályázatot benyújtót hi­ánypótlásra szólítják fel. A beér­kezett pályázatokat szakvéle­ménnyel látják el és rangsorolják, valamint 30 napon belül a Föld­művelésügyi Minisztériumnak felterjesztik. A pályázatokat a Ta­lajvédelmi Bíráló Bizottság bevo­násával a miniszter bírálja el, elfo­gadása esetén a minisztérium a tá­mogatásról kifizetést engedélyező okiratot állít ki, melynek alapján az állomás a pályázóval támoga­tási szerződést köt. A munkák megkezdését a kérel­mező köteles az állomásnak beje­lenteni, és az a munkák folyamán bármikor jogosult ellenőrizni. A pá­lyázó köteles a munkák során épí­tési, illetve felmérési naplót vezetni, és műszaki ellenőrt alkalmazni. Magyar-lengyel kvótavita MTI A lengyel fél hajlandó további kvótákról tárgyalni a magyar vetőmagkukorica- és sűrítettpa- radicsom-export ügyében, de a ta­karmánykukoricával kapcsolatos álláspontja változatlan - mond­ta el Balás Péter, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium helyettes államtitká­ra pénteken sajtótájékoztatón Budapesten. Az IKIM helyettes államtitkára az új fejleményeket, amelyekről a lengyel nagykövet­ség gazdasági tanácsosa pénteken tájékoztatta a magyar illetékese­ket, kis előrelépésnek nevezte. Eltérő feltételek mel­lett tudják csak értékesí­teni terményüket a hazai cukorrépa-termesztők. Míg az angol és francia érdekeltségű Eastern Su­gar és a francia Eridania Beghin Say konszern föbbségi tulajdonában levő gyárakhoz kötődő termelőknek biztonságot és kedvező eredményt hozott a tavalyi év, a dél­dunántúli termesztők bi­zonytalannak érzik a helyzetüket, megítélésük szerint az Agrana-cso- porthoz tartozó Kapos- cukor Rt. által alacso­nyan tartott felvásárlási ár már-már a létüket ve­szélyezteti - tapasztalták az MTI tudósítói. A francia Eridania Be­ghin Say többségi tulaj­donában levő szerencsi, selypi, hatvani és szolno­ki cukorgyárral termelé­si kapcsolatban álló gaz­dák viszont úgy érzik, elfogadható biztonság­gal tervezhetnek. Több­ségükkel öl évre szóló együttműködési szerző­dést kötöttek a feldolgo­zóüzemek. Tavaly 5250 forintot kaptak a répa tonnájáért, hozzávetőleg egyelőre az idén is ugyanennyi - 60 kilogramm cukor tavaly október 1. és 1998. szep­tember 30. között érvény­ben levő termelői ára lesz a tonnánkénti fizetség. Amennyiben a francia tu­lajdonosnak sikerül árat emelnie, a termesztőknek is többet fizet majd. A szolnoki gyár vezérigaz­gatója, Domonkosi Imre szerint ez a kapcsolat mindkét fél számára vi­szonylagos biztonságot jelent. A francia cég négy ma­gyarországi gyára tavaly mintegy 180 ezer tonna cukrot gyártott, ebből 140-150 ezer tonna bel­földön, a többi exportpi­acon talál vevőre. Az an­gol és francia érdekeltsé­gű Eastern Sugar többsé­gi tulajdonában levő Kábái Cukorgyár Rt.-hez kötődő termelőknek biz­tonságot és kedvező ered­ményt hozott az elmúlt esztendő, amikor is 68 ezer tonna cukrot állítot­tak elő a gyárban. A cég privatizációja egyébként tavaly feje­ződött be, aminek ered­ményeként a térségi ter­melők és a menedzsment konzorciuma 25,4 száza­lékos tulajdont szerzett a cukorgyárban. A társaságnál úgy vé­lekednek: a gyár és a termelők érdekei közö­sek az Európai Unióban is versenyképes cukor­vertikum kialakításá­ban, ezért kimunkálják a gyár hosszú távú ter­meltetési stratégiáját is. Az idén 17-18 ezer hek­táron kíván répát termel­tetni a kábái gyár, s a ter­vek szerint 800 ezer ton­na cukorrépát dolgoz­nak fel.

Next

/
Thumbnails
Contents