Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-24 / 46. szám
Megyei krónika 1998. február 24., kedd Cél a fiatalok megtartása Munkatársunktól A dél-nyírségi térség fejlesztési lehetőségeiről tárgyalt hétfőn tizenkét település polgármestere a ksitérség központjában, Szakolyban. A konferencián részt vett dr. Zilahi József a megyei közgyűlés elnöke, aki felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak az önkormányzatokat, hanem a kisrégió vállalkozóit is be kell vonni a fejlesztési elképzelésekbe. Hangsúlyozta: a településeknek törekedniük kell arra, hogy képesek legyenek megtartani a fiatalokat, hogy a jól kvalifikált szakemberek a térségben maradjanak. Ehhez természetesen munkahelyek teremtésére van szükség. A tizenkét település vezetője szerint a legfontosabb a mezőgazdaság integrációjának kialakítása. Az almatároláshoz hűtőházakat kell kialakítani, mert az ezek segítségével a betárolt almát távolabbi piacokra is tudják szállítani. A dohánytermesztésben az öntözéses művelést szeretnék előtérbe helyezni. Céljaik között szerepel, hogy minden településen ipari övezetet alakítsanak ki, ahol a vállalkozók kedvező feltételek mellett fejleszthetik ágazatukat. Üzleti kalauz Új Kelet-információ______ A közép-kelet európai országok reformfolyamatait segítő PHARE-program része a határon átnyúló együttműködést támogató PHARE CBC (Cross Border Co-operation) Program. A PHARE CBC Magyaror- szág-Románia Program Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú- Bihar, Békés és Csongrád megye fejlődését szolgálja. A PHARE CBC program támogatásával és annak általános céljaival összhangban a PRIMOM Vállalkozói Központ Tanácsadó és Információs Hálózata kiadványt jelentet meg Üzleti Kalauz címmel háromezer példányban a romániai partnert kereső magyar vállalkozások számára. A projekt célja, hogy erősítse a közvetlen gazdasági kapcsolatokat a régióban, feltérképezze a romániai üzleti kapcsolatok iránt érdeklődő vállalkozásokat, magas színvonalú PR-lehetőségeket biztosítson a határ menti vállalkozások számára, illetve felhívja a figyelmet bemutatkozó és konkrét üzleti lehetőségekre. A kiadvány jelenlétével elősegíteni kívánja a romániai üzleti kapcsolatok kiépítését, valamint az exportképes termékek és szolgáltatások megismertetését. A román nyelven, igényes kivitelben megjelenő hiánypótló kiadvány ingyenesen, postai úton kerül terjesztésre Románia egész területén. A projekt keretében körülbelül 100 vállalkozás számára biztosított a bemutatkozás lehetősége. (PRIMOM Vállalkozói Központ Tanácsadó és Információs Hálózat, 4400 Nyíregyháza, Víz u. 21/B. Tel./fax: 42/414-188). JVIeghívó A Nemzeti Egységmozgalom soron következő nagygyűlését 1998. február 26-án, csütörtökön 17 órától Mátészalkán a színházban tartja, melynek résztvevői lesznek az alábbi közéleti személyiségek is: Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író, dr. Balogh János Kossuth-díjas ökológus, Makovecz Imre Kossuth-díjas építőművész, Ferencz Csaba egyetemi magántanár Mindenkit szeretettel és tisztelettel várunk! Történelmünk omladozó tanúja A vajai Vay-kastély védelmében Kozma Ibolya (Új Kelet) A vajai Vay-várkastély kőkapuja és kapubejárója omladozik. Az épület előtti járdán az átjárás tilos, életveszélyes. A szomszédos iskolába járó kisdiákok is messzire elkerülik a területet, hiszen mindannyian hallottak a közelmúltban történt szerencsétlenségről, melyet a rogyadozó fővárosi házakból kieső téglák okoztak. Szeretnénk, ha a turisták sűrűn látogatnák megyei értékeinket, műemlékeinket, tájvédelmi körzeteinket. Jó lenne profitálni az idegenforgalomból, a falusi turizmusból, csakhogy mi vajmi keveset teszünk ezért. Szabolcs-Szatmár-Bereg talán legszebb múzeumára szomorú sors vár... Arról, hogy a Vayak mióta lakták Vaja községet, nincsenek pontos adataink, de arról sem, mikor készült a várkastély. A családi hagyomány szerint 1418-ban építtette Vay Ábrahám, aki abban az évben címert és pallosjogot nyert Zsigmond királytól. Az épületre vonatkozó első írott adat 1554-ből származik. A parkban végzett kutatások alátámasztják, hogy korábban az épület helyén középkori erődítmény állott. Először valószínűleg a káliói, szabolcsi erősséghez hasonló földsáncok, később falazott védőművek nyújtottak védelmet. A XVII. század közepén nagy átalakítást végeztek az épületen. Elbontották a födémeket, és helyettük a pince, a földszint és az első emelet fölé boltozatot építettek. A belső átalakítás után bővítették is a várat, megépítették az északi saroktornyot. Eddig nem ismert családi vagy gazdasági okok miatt a XVm. század végén és a XIX. század elején elhanyagolt, romos állapotban volt az épület. A XIX. század közepén ismét használatba vette a Vay család, ekkor koraromantikus stílusban helyreállították. Ebben a formában maradt egészen 1961- ig, a helyreállításig. Megyénknek ez a műemléke a Rákóczi-szabadságharc idején jelentős szerephez jutott. Rákóczi Ferenckét alkalommal is járt itt, a felkelés megindulása és hanyatlása idején. A kiemelt állami tulajdonban lévő műemlékcsoportról elsősorban a Kincstári Vagyoni Igazgatóság gondoskodik. Az igazgatóság három évvel ezelőtt használati megállapodást kötött az épületről a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal. Eszerint a használó köteles a jó gazda gondosságával az ingatlant megőrizni, annak fenntartásáról, üzemeltetéséről gondoskodni. Az írás szerint a használó tudomásul veszi, hogy a XXXIII. tv. 27. paragrafusa (4) bekezdésében meghatározott felújítási és karbantartási feladatok költségét neki kell állni. (Részlet az 1995. április 24-ei megállapodásból.) Molnár Sándor, a múzeum vezetője elmondta, hogy évek óta másfél millió forintot kapnak a megyei önkormányzattól dologi kiadásokra, az intézmény működtetésére és a tizennégy holdas park fenntartására. Az összeg jórészt csak a rezsire, a posta- és a telefonköltségek fedezésére elég. Pályázati pénzekből pótolják a kevéske támogatást, tudományos tanácskozásokat rendeznek, könyveket adnak ki, hogy a múzeum el tudja látni alapfeladatát. Az épület felújítását, a torony megerősítését, a tetőszerkezet kicserélését a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) fedezte. Jelentős segítséget nyújtott ebben a vajai önkormányzat, a vállalkozók és az Állami Műemlék-helyreállítási és Restaurálási Központ is. A KVI két és fél év alatt hatmillió forintot költött restaurálásra. Hlatky Attila, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megyei kirendeltésének vezetője elmondta, hogy az elmúlt héten statikussal szemléltették meg a kőkaput és a kapubejárót. Az épület és a kerítés régi terméskő alapra készült, az megsüllyedt, és kezd szétporladni. Megerősítésre vagy bontásra lesz szükség, ez a szakértői véleménytől függ. Borbély Károly, a megyei önkormányzat aljegyzője elmondta, egy munkatársuk is megvizsgálja a kerítést és személyesen is meggyőződött annak állpotáról, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság szakemberével együtt döntenek, milyen munkára van szükség, s mindezt mennyivel tudják támogatni. Hangsúlyozta, hogy tűzoltómunkát végeznek, hiszen a Vay-kastély sorsa valamennyiüknek szívügye. Reméljük, minél előbb meghallgatásra talál Molnár Sándor kérése, hiszen a Vay-kastély régiónk egyik legnagyobb értéke. A világ számos vidékén legendákat találnak ki kiöregedő királyi szakácsok letelepítéséről, régen elhunyt történelmi személyiségek megjelenéséről, csakhogy fellendítsék a térség idegenforgalmát. Nekünk nincs szükségünk képzelet-szülte mesékre, mi valós történelmi múlttal és emlékhelyekkel büszkélkedhetünk. Csak vigyáznunk kellene rá, mert a miénk. A térségfejlesztésre szavazva Munkatársunktól ______ El fogadta és jóváhagyta a záhonyi képviselő- testület a város ez évi, hi- ánymentesen megtervezett költségvetését. Mint Háda Imre polgármester az ülést követően elmondta: az 591 millió forintos pénzügyi keretnek mintegy háromnegyedét működési és dologi kiadások fedezésére fordítják. A fennmaradó részből oldja meg a határvárosban a tavalyról áthúzódó, valamint az idei településfejlesztéseket. Az előbbiek közé tartozik az 1997-ben megkezdődött térségi szi- lárdhulladék-lerakó telep befejezése, amelynek a módosított határideje április 30. Ennek az az oka, hogy a programnak része volt a Tiszaszent- mártont Tiszabezdéddel összekötő, közel hetven- millió forintba kerülő út megépítése, amelyre az érintett települések évek óta sikertelenül pályáztak, s ennek kivitelezési munkái fejeződnek be májusra. Az ez évre tervezett jelentősebb beruházások között van a belvárosi utak és járdák egy részének felújítása, a csapadékvíz-elvezető rendszer, valamint a tavaly átadott új, Déli bekötőút városi szakaszán a közművilágítás kiépítése. Kiemelt beruházásként kezeli az önkormányzat a települési temető ravatalozójának régóta húzódó felújítását, amelynek 20-25 millió forintos költségvetését is tartalmazza az idei pénzügy r előirányzat. Szintén a pénzügyi döntésekhez kapcsolódott az uszodai díjak 15-20 százalékos emelésének, valamint az intézmény saját bevételein felüli kilencmillió forintos támogatásnak a jóváhagyása. Záhony mintegy ötmillió forintos vagyoni apporttal csatlakozott az Észak-Kelet Regionális Fejlesztési Kft.-hez, a polgármesteri indoklás szerint abból a célból, hogy közvetlenebb legyen az információs kapcsolat a társasággal, valamint a helyi érdekek képviselete magasabb szintűvé válhasson. Mindemellett a képviselő-testületi ülésen a városatyák a korábbi határozatlan idejű, de évente megújított szerződést felváltó ötéves megállapodást kötöttek a Tisza-menti Vízmű társasággal, hogy ezzel alapozzák meg a közműkezelő szervezet középtávú fejlesztési elképzeléseit.
