Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

VmJlLkZL Értékpapírpiac Új Kelet-információ Az elmúlt heti hullámzó ár­folyamok nagyságrendje hét végére lecsengett, mérséklő­dött. A Budapesti Értéktőzsde indexe mindössze közel 11 pontot emelkedett péntekhez képest. A BUX-index így 7941 ponton zárt. A vezető részvények válto­zatosan élték meg a kereske­dői érdeklődést, általában mi­nimális mértékben, de emel­kedtek. Az olajipari papírokat reprezentáló MÓL értékéhez képest elhanyagolható, mind­össze ötforintos drágulást élt meg a pénteki napon, értéke 5245 forinton állt meg zárás­kor. A vegyiparnak jellemző­en rossz napja volt, a TVK-rész- vények tulajdonosainak a sze­rénynek mondható 3495 forin­tos árszinttel kellett megelé­gedniük. A bankpiaci értékpa­pírok közül az OTP mintegy 170 forinttal megerősödve, 8600 forinton fejezte be az el­múlt hét utolsó kereskedői nap­ját. Az egyetlen távközlési rész­vény, amelyhez egyébként nagy reményeket fűznek az ér­tékpapír-piaci elemzők, kisebb mértékben újra drágult, három nappal a hétvége előtt 975 fo­rintra kúszott fel az árfolyama. A Richter-részvények birtoko­sainak nem volt túl jó napjuk, viszont jó dolog a rosszban, hogy nem kellett árfolyamnye­reségük után adózniuk: a papí­rok 150 forintot süllyedve 22 400 forintra mérséklődtek. A győri Rába-részvények öt fo­rinttal erősödtek, a hétfői tőzs­denyitás előtt 3105 forint az áruk. A kárpótlási jegy piaca újra elszenvedett egy jelentő­sebb kereskedői eladási pozí­ciót, mert az értékpapír árfolya­ma kerek tíz forintot veszített az értékéből. Ara 950 forint lett. *** Első Tőzsdeklub A Nyíregyházán január vé­gén megalakult John Bull Első Tőzsdeklub hétfőn tartja első zártkörű klubnapját a Korona Szállóban 17 órai kezdettel. Nyíregyházi állatvásár Munkatársunktól_______ A nyíregyházi állatpiacon szépszámú érdeklődés mellett jelentős volt a felhozatal. Az árak nagyobb mértékű mozgá­sa megállt. A vásárlói érdeklő­dés középpontjában továbbra is a tenyészállatok álltak. A kis súlyú malacokat 8-9,5 ezerért kínálták a kereskedők. Az egy súlykategóriával magasabbak­hoz, a 18-25 kilogramm körüli­ekhez már a 9,5-11 ezer forint­nál drágábban lehetett hozzá­jutni, a 30-50 kilós süldőket 13- 15 ezer forintért adták a tenyész­tők. A hízók kilogrammára vál­tozatlanul 275-290 forint körül mozgott. A marhapiacon a fiatal üszők 14-16, a bikák 15-20 ezer forintba kerültek. A tejelő, bor- jas tehenek árfolyama 90-140 ezer forintot körül mozgott. A nagyobb tejhozamú frízek ár­fekvése szokás szerint 10-30 százalékkal magasabb volt. A lovak iránti érdeklődés már szokás szerint meglehetősen mérsékelt volt. A munkára fog­ható háromévesek 110-120 ezer forintba kerültek, az öt-hétéves igavonók ára nem haladta meg a 220 ezer forintot. Két évvel hamarabb Új Kelet-információ______ A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium előterjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az M3-as autópálya Budapest-Polgár közötti szakasz II. üteme megvalósításának helyzetét. A szakértők megállapították, hogy a Fiizesabony-Polgár közötti szakasz terve meg­felelően előkészített, és a ki­vitelezési lehetőségek rendel­kezésre állnak annak érdeké­ben, hogy az eredetileg ter­vezett, 2003. december 31-ei határidő előtt két évvel, 2001. december 31-éré előrehoz­ható legyen. A bizottság dön­tött a meglévő pénzügyi for­rások gyorsítás következté­ben szükséges átütemezé­séről is. Az autópálya építésének sürgetésével elérhető, hogy a kedvező hatások két évvel ko­rábban érvényre jussanak. A korábbi üzembe helyezés kö­vetkeztében a Füzesabony­Polgár közötti autópályasza­kaszt igénybe vevő járművek száma két év alatt várhatóan eléri a tízmilliót. Ez a forgalom a térségi úthálózatot már nem fogja terhelni. A gyorsítás révén újabb jelentős lépést teszünk az európai közlekedési folyosók hazai szakaszainak mielőbbi kiépítése érdekében is. Ami az M3-as autópálya útdíjpolitikáját illeti, a kor­mány a lehetséges változatok, az útdíj bevezetésével egyide­jűleg kedvezményrendszer, a bevezető útdíj alkalmazása és a kedvezmények fokozatos be­vezetése, illetve a díjasítás egy éves halasztása helyett egy ne­gyedik változat mellett dön­tött. E variáció szerint 1999. január 1-jétől kezdődően kell az M3-on útdíjat fizetni. A díj­ban az 1999. január 1-jéig bekövetkező inflációt csak mérsékelten fogják érvényesí­teni, így a személygépkocsi- közlekedéséért fizetendő teljes díj várhatóan körülbelül kilo­méterenként tizenegy forint lesz. Gazdaság 1998. február 23., hétfő Felmérés a gazdasági kilátásokról Murphy: „Minél távolabbi a jövő, annál szebb” Új Kelet-információ _______ A hazai piacra dolgozó kisvál­lalkozások általában nem érzik az ország makrogazdasági mula­tóinak javulását. Emellett viszont a vállalkozók többsége optimis­ta a jövőt illetően, terveznek, fej­lesztenek, exportpiaci nyitásban gondolkodnak. Mindez a Kisvál­lalkozás-fejlesztési Intézet által el­készített gazdaságikonjunktúra­jelentésében olvasható, amely alapjául a hazai vállalkozók által kitöltött kérdőívek szolgáltak. A válaszadók többségének meglátása szerint az adminisztra­tív terheket mindenképpen csök­kenteni szükséges, ezzel párhuza­mosan a piaci döntéseket magala­pozó intézményrendszert is úgy, hogy a hasznosítható informáci­ók hatékonyabban, gyorsabb csa­tornákon jussanak el a vállalko­zókhoz. Ehhez társulnak az olyan többségi meglátások is, hogy a közterhek mértékét szintén mér­Szabó Zoltán (Új Kelet) Akár már február vége felé el­kezdhetjük a talajelőkészítést a sáigarépa, petrezselyem vetéséhez. Arra nagyon ügyeljünk, hogy egyik növényt se vessük a vetés­forgó szerves trágyázott szakaszá­ba, és 4-5 évig ugyanarra a terület­re ne kerüljön vissza. A sárgarépa és a petrezselyem magj a igen apró, és magas az illóolajtartalma, 'ne­hezen duzzad, ezért a csírázásuk­hoz egyenletesen nedves talajra van szükség, amit igen nehéz meg­teremtenünk. A magot a talaj felső 1-2 centiméteres rétegében vet­jük, amely a legkisebb légmozgás hatására könnyen kiszáradhat. A megfelelő kelés érdekében öntöz­nünk kell a vetést, amennyiben nincs elegendő természetes csapa­dék. Az esőzések és az öntözés ha­tására a földfelszín cserepesedhet, ezen a kis növények nem tugnak sékelni illene egy szigorúbb versenyszabályrendszer betartatá­sa, a tisztességtelen piaci magatar­tást folytatók kizárása mellett. Az általános vállalkozói meg­látás szerint az államnak elsőren­dű feladata, hogy olyan feltétele­ket teremtsen, amely a kis- és kö­zépvállalkozások fejlődését szol­gálja. Emellett a helyi adópoliti­áttömi, és a hajtáscsúcs visszafor­dulhat. Ezt könnyen elkerülhet­jük a sorok irányát keresztező (át­lós) boronálással. Ha már most elvetjük a mago­kat, akkor igen hosszú, vontatott kelésre számíthatunk (20-25 nap is lehet). Mindkét növény hideg­tűrő: a sárgarépa fejlődési hő­optimuma 16 Celsius-fok. Növe­kedése 10 Celsius-fok alatt lelas­sul, de -2, -5 Celsius-fokot káro­sodás nélkül elvisel. A sárgarépa csírázási hőminimuma 4-5 Celsi­us-fok, míg a petrezselyemé 2-3 Celsius-fok, egyes fejlődési sza­kaszokban a -8, -10 Celsius-fo- kos hideg sem károsítja. A fejlő­déséhez 20 Celsius-fokos lég­hőmérséklet az optimális. Rövid tenyészidejű sárgarépa­fajtát vetve, már június elején- közepén felszedhetjük a gyökér­termést, ehhez persze kedvező időjárás is szükséges. kának is ehhez, szükséges alkal­mazkodni. A kommunális és az iparűzési adók maximálása ezzel ellentétes folyamat, amely a ma­gánszektor fokozatos leépülésé­hez vezethet. Az opmimista jö­vőbe vetett hittel ellentétben a vállalkozások pillanatnyi meg­ítélése szerint a helyzetük általá­ban stagnál vagy romlik. A vetőmagigényt a sortávolsá­gon kívül a fajta is erősen befolyá­solja. Ha a sortávolság 25-30centi­méter, akkor a rövid tenyészidejű sárgarépafajtákból 40 darabot is vethetünk folyóméterenként, míg a hosszú tenyészidejű fajták mag­jából elegendő 30 darab is. A petrezselyem tenyészterülel- igénye a sárgarépához hasonló, kézi művelés esetén a szűkebb, 25 centiméteres sortávolságot ér­demes választanunk. Mindkét növény mélyen gyö­kerező, ezért a gondos talajelő­készítésre nagy figyelmet kell fordítani. El kell kerülni az „eke- talpbetegségben” szenvedő és a rögös, erősen kötött talajokat, mert az ilyen földterületeken a répatest elágazódik, „lábas” lesz. Azokban akiskertekben, ame­lyekben a kertész nem kíván vegyszeres gyomirtást alkalmaz­ni, érdemes jelzőnövényeket használni, ezek segítségével könnyen követhetők a sorok, így a mechanikai gyomirtás (kapá­val, talajművelő géppel) is könnyebben elvégezhető. Rövid hírek Európa-fórum A HUMA-NET Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Humán Erőforrás Fejlesz­tési Alapítvány a Kor­mányzati EU Kommuni­kációs Stratégia támoga­tásával rendezett előadás- sorozat következő állomá­sához érkeztünk, amelyet február 25-én délután kél órától tartanak a PRIMOM Inkubátorház Konferen­ciatermében. Az Európai Unió agrárpolitikáját és gyakorlatát dr. Márton András, a Földművelés- ügyi Minisztérium Integ­rációs Főosztályának Fő­tanácsosa ismerteti. Az előadást követő vitát dr. Makay Piroska, a MÉTE Szabolcs-Szatmár-Bcreg megyei elnöke vezeti. A rendezvényhez kapcso­lódva, térségünk élelmiszer­gazdaságának magas minő­ségi színvonalú tennékeiből tartanak bemutatót. * Hr -k Heti Ipartner Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Mi- nisztérum (IKIM) által cégvezetők és vállalkozók részére üzemeltett Ipartner fantázianevű telefonszol­gálat a héten három alka­lommal, február 24-én, kedden, 25-én, szerdán, valamint 26-án, csütörtö­kön 14 és 16 óra között hívható. A heti tematika vezérgondolata a kis- és középvállalkozások támo­gatása lesz. Az IKIM szak­értői az igényelhető ka­mattámogatásokról, a tá­mogatott fejlesztésekről, a pályázati feltételekről, va­lamint az igénylések ala­ki, formai követelményei­vel kapcsolatos kérdések­re adnak teljes körű felvi­lágosítást. Az érdeklődők az 1/31 1-3669-es, az 1/ 31 1 -8375-ös, valamint az üzenetrögzítős 1/269-3703- as telefonszámokon kap­hatnak tájékoztatást. A sárgarépa és a petrezselyem vetése A kellemesen meleg, tavaszias időben a föld fagya már lassan felenged, így elkezdődhetnek a tavaszi kerti munkák. A gyökérzöldségek közül a sárgarépa és a pet­rezselyem vetése már nem halogatható sokáig. Milyen szilvafajtát telepítsünk? (I.) A szilvatermesztésnek nagy múltja van megyénkben, terméséből általában lekvárt és pálinkát készítenek, de aszalványt is gyártanak. Szabó Zoltán (Új Kelet) Az althann ringló Csehország­ból származó fajta, középérésű, általában augusztus közepén szüretelhető. Gyümölcse nagy, átlagsúlya 40 gramm körüli, gömb alakú, felülről kissé nyo­mott. A varrata sekély, de jól lát­ható, szimmetrikusan osztja a gyümölcsöt. Magvaváló, csak a sarkavírussal fertőzött gyümöl­csök tapadnak a maghoz. A be­érett gyümölcs kellemesen édes­savas, lédús. Tetszetős gyümöl­cse friss fogyasztásra és exportra is alkalmas. Héja erősen hamvas, rózsaszín, teljesen éretten sötét­bordóval mosott. Húsa fénylő na­rancssárga. A Stanley az Amerikai Egyesült Államokból származó, kései éré­sű (augusztus vége-szeptember eleje) valódi kék szilva Exportra és befőzésre is kiváló. Gyümölcse nagy, sekély, alig szembetűnő varrata aránytalanul osztja a gyü­mölcsöt. Héja sötétkék, teljesen éretten csaknem fekete. Húsa az érettségtől függően változó, zöl- dessárga-aranysárga, enyhén a maghoz kötött, levese s és nagyon édes, alig savas, ezért kicsit jelleg­telen ízű. Fája közepes nagyságú, szabályos koronát nevel. Vessze­je sötétlila. Öntermékenyülő, ezért porzófajta telepítését nem igény­li. A korona elég laza, ezért ritkítá­sára nincs szükség. A hagyományos szilvalekvár- főzéshez a besztercei szilva a leg­kedveltebb. Ennek a szilvafajtá­nak az ősei a Balkánon keresztül jutottak hazánkba, majd a fajta véglegesen itt alakult ki. Későn, szeptemberben érik termése, az üzemekben leginkább szeptem­ber elején szüretelik. Gyümölcse középnagy, de kedvezőtlen termőhelyen vagy túlterhelés esetén kicsi marad. Megnyúlt, szabályos szilva alakú, varrata alig észrevehető. Héja sötétkék, erősen hamvas, a kocsánya vé­kony. Húsa érettségtől függően sárgászöld-aranysárga. Magva­váló, íze jellegzetes, kellemesen édes-savas. Öntermékenyülő, nagy elterjedését kiváló áruérté­kének köszönheti. Termése jól szállítható, fája gépi betakarítás­ra is alkalmas. Az erős metszést nem tűri, időnként ritkítani szük­séges. Metszésének lényeges mozzanata a termőrészritkítás, mivel a fiatal részeken jobban terem, és a gyümölcs is na­gyobb lesz. Telepíteni a Besz­tercei Bt. 2-t, Besztercei Nm. 122-t, Besztercei Nm. 150-etés a Besztercei Bb. 398-at érde­mes üzemi méretben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents