Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-23 / 45. szám
Kultúra 1998. február 23., hétfő Százhetven éve halott Fazekas Mihály Ki ne ismerné Ludas Matyi alakját és viselt dolgait?! De ki ismeri Fazekas Mihály teljes életművét? Annak ellenére, hogy a Ludas Matyi 1815 óta folyamatosan az egyik leghíresebb magyar sikerkönyv, a szerző mindmáig csak felébe-harmadába érhette meg a megérdemelt irodalmi halhatatlanságot. Az utókor kissé igazságtalan a szerzőhöz. Elkönyvelték egy- műves alkotónak, ami tévedés. Nem írt sokat, de amit létrehozott, abban maradandó művek szerepeinek. Fazekas Mihály, a századforduló legnagyobb hazai költőtehetségeinek egyike százhetven éve hunyt el. Babus Andrea (Új Kelet) A jómódú debreceni gyógykovács gyermeke tizenhat évesen katonának állt. Fiatalságát a monarchia hadseregében töltötte, harmincévesen lépett ki az ármádia kötelékéből. Először nyilvánosságra hozott költeményei (Felette hatalmas..., Nagy gyökerek csemetéje..., Rajta vitéz...) katonáskodásának nyolcadik évében keletkeztek. A lengyelországi kiképzés gyötrelmes hónapjai, az éveken át tartó táborozások lélekölő unalma, a törökök ellen 1788-ban megindult hadjárat véres csatái után, szétroncsolt hüvelykujjal is változatlanul lelkes híve maradt a hadimesterségnek. A katonai pályától négy költeményben búcsúzott el, amikor belefáradt a hadi életbe. A hazatérő Fazekas egy időre visszavonult a magánéletbe, okosan gazdálkodva stabilizálta anyagi helyzetét. írt, tudományos alapossággal kertészkedett, s Debrecen főutcáján álló nagy házában gyakran látta vendégül a város legműveltebb embereit, akik között különleges hely illette meg Csokonai Vitéz Mihályt. Az ifjú társ jelenlétében az idősebb barát kimutathatóan fontosabb dolognak tartotta az irodalom művelését, mint máskor. Számára ugyanis az irodalom nem különbözött más tevékenységi területektől, s ő figyelmével hol az egyiket, hol a másikat tüntette ki. A Debrecenhez való tartozás tudata intellektuális életének egyik alapténye lett. A megégett Nagytemplom falai között serkent gondolatok című költeményt a város addigi történetének legnagyobb tűzvésze után írta. Korának egyik legképzettebb botanikusaként vonult vissza kertjének növényei közé, s e grafománokkal túlzsúfolt időszakban költői tevékenysége távol állt a folyamatosságtól. Egyik legnagyobb vállalkozása a Diószegi Sámuellel közösen létrehozott nevezetes Füvészkönyv volt. A gyűjtemény a magyar tudománytörténet jeles teljesítményei között foglal helyet. Élete utolsó évtizedében felvilágosult szellemű kalendáriumát szerkesztette. Ekkortájt a csillagászat titkaiban mélyedt el, az égitestekről írott sorozata arról tanúskodik, hogy e területen is komoly tájékozottságra tett szert. A poézissel csupán alkalomszerűen találkozott, s életének hatvankét éve alatt mintegy nyolcvan költeményt írt. Költőként egyáltalán nem kereste a nyilvánosságot. A főmű, a Ludas Matyi megírása után több mint tíz évig nem jelent meg, s akkor is kalózkiadásban látott napvilágot. A humoros elbeszélő költeményben látványos vereséget szenved a hatalmas földesúr a látszólag esélytelen parasztfiúval szemben. Az elmondott történetnek valójában csak a váza áll rokonságban az Asszíriából az i. e. VII. században hódító útjára indult, mesecsaláddá nőtt történettel, a mű egészének cselekménye, szereplői és lélektani motivációi Fazekas képzeletének szülöttei. Lírai alkotásainak ismeretlensége nem csupán az utókor hibája. Önálló verseskötetet Fazekas nem publikált, viszszahúzódóan munkálkodott. A versek között kevés az összekötő szál, némi túlzással: ahány vers, annyi költői arc néz ránk. Otthonosan mozgott szinte minden költői területen, a szerelmi lírában, az elbeszélő költeményben, a tájleírásban vagy a népies dalban. Remekműnek tekinthető a Mint mikor a nap címmel ismert rövid, tömör Ameli-vers, melyből a szép francia vagy belga lány emléke árad. Az ugyancsak csodálatos, Nyár esti dal című költeményt valószínűleg unalmában írta, amikor meghűléssel ágyba kényszerült. A természetet - leginkább annak ébredését - többször is megverselte. Jelentősek a Tavaszhoz, a Mint mikor a nap..., A debreceni első kalendáriumba, amelyből az időjövendölés kimaradt és A kelletekorán jött csendes esőhöz című költeményei. S hogy miért nem élnek elevenen a köztudatban ezek az irodalömtudósok által is elismert művek? Vasy Géza szavaival szólva, talán azért, mert „a korszak rangos alkotói közül a legnagyobb vesztes máig ő”. Ez ellen a mai ember annyit tehet, hogy a Ludas Matyin kívül figyelemre méltatja a költő-botanikus munkásságának többi területét is, verseit, tudományos munkáit. Érdemes. Méreg a ribizliborban Ünnep volt a múlt héten a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Sokak mondhatnák: egy színházban minden este ünnep van, hiszen a színészek játékukkal estéről estére elvarázsolják a nézősereget, „csodát” teremtenek a színpadon, megkacagtatják a publikumot, vagy olykor könnyeket csalnak a nagyérdemű szemébe. Azon az estén azonban a színészeket ünnepelték, akik harmincötödik alkalommal mutatták be a Kamara Színpadon az Arzén és levendula című darabot. A jubileumi előadás után nemcsak a taps volt a jutalma a művészeknek, de a hölgyeket kedves tullpáncso- korral, az urakat pedig óriásüvegű pezsgővel köszöntötte a darab szponzora, Vasas Szilárd, a Pinkerton Magánnyomozó Iroda vezetője. Őt kérdeztem erről a különleges alkalomról. _______________________'majuc' Ha tházi Andrea (Új Kelet)- Hogyan kerül kapcsolatba egy nyomozóiroda a „művészet templomával”, a színházzal?- Régi a kapcsolat, hiszen már évek óta támogatjuk a színházat, reklámplakátunk ott díszeleg az előadások kezdete előtt és után látható vasfüggönyön. Egy nyári produkció színpadra állításának anyagi fedezetéhez több céggel egyetemben már korábban mi is segítséget adtunk.- Most miért esett a választás pontosan az Arzén és levendulára?- Az idei évad műsorterve adta a lehetőséget, hiszen a darab témája kapcsolatba hozható a mi munkánkkal. Egy korábbi tárgyalás, együtt gondolkodás eredménye lett a mostani támogatásunk. A közvélemény a magánnyomozó-irodákról és a biztonsági szolgálatot ellátó cégekről elég rossz véleménnyel van. A mi cégünk foglalkozik mindkét területtel, és törekszünk arra, hogy megváltoztassuk ezt az előítéletet. Nálunk olyan értelmes szakemberek dolgoznak, akik munkájuk mellett fontosnak tartják, hogy ha van rá lehetőségünk, még a kultúrát is támogassuk.- Ismerte a darabot korábban ?- Láttam már egy másik társulat előadásában, ennek ellenére a premieren nagyszerűen szórakoztam, mikor „ismét” találkoztam a nyíregyházi Jo- nathannal és a bűnügyi komédia többi szereplőjével.- A darabban kissé ügy efogyott rendőrök szerepelnek. Nem zavarja ez a mecénást, aki nagyon sokáig rendőrként, s most egy nyomozóiroda vezetőjeként dolgozik?- A darab tele van „bolondos” figurákkal, s ez alól a rendőrök sem kivételek. Ezt a művészek fantasztikusan valósították meg, így kimondottan élvezhető, sőt szórakoztató a gunyoros megjelenítés.- Hogyan jött az ötlet, hogy a 35. előadást ünnepivé varázsolják?- Szakemberek is úgy vélekednek róla, hogy 35 előadást megérni egy kamaradarabbal hatalmas siker. Ezt igazolta az is, hogy cégünk üzlettársai állandóan azzal kerestek meg, segítsek nekik jegyet szerezni a darabra, mert állandó telt házzal megy, s szinte lehetetlen a jegyirodán belépőt vásárolni. Ez adta az ötletet, hogy a hónap utolsó előadását - jubileumi volta miatt is - ünnepeljük meg, hívjuk meg üzlettársainkat, és természetesen tisztelegjünk a művészeknek produkciójuk miatt.-A kulturális élet fejlődésével, illetve az anyagi kondíciók visszafejlődésével magyarázható, hogy szponzorokra van szüksége egy színháznak?- Ma már erre az anyagi segítségre legtöbbször szükség van, s szerintem helyes is, hogy gazdálkodó szervezetek, cégek támogassanak színházakat, műalkotások létrehozását. Ez pezsgőbbé, érdekesebbé teheti a színház és a nézők kapcsolatát is.- Az anyagi segítségnyújtás nem új a történelemben, de korábban nem volt ritka, ha a mecénás bele is kívánt szólni a szponzorált darab művészi munkájába. Itt volt-e erre lehetőség, illetve kívántak-e élni ezzel ?- Nem volt szándékunkban a művészi munkába beleszólni. Reméltük, hogy jó darabot sikerül színpadra vinniük a művészeknek, s ez így is alakult. Több reklámlehetőséggel éltünk az év során, s nem is gondoltuk, hogy ennek a befektetésünknek ilyen reklámértéke lesz. Az előadás propagálásában voltak közös ötleteink. A plakát készítéséhez szükséges ujjlenyomat, illetve a színházi vitrinben bemutatott gipszlábnyom beszerzésében a Pinkerton Iroda segített a színháznak.- Egy nyomozóiroda vezetőjeként hogyan oldotta volna meg a darabban látható bűnügyek sokaságát?- Ilyen abszurd ügyek nem fordultak még elő az életben, de számos gyilkossági ügyben dolgoztam még rendőrként. Néha az élet is produkál extrém eseteket, ha nem is ilyen bonyolult formában. Ilyen ügyekkel magánnyomozói irodák nem foglalkozhatnak, ezek felgöngyölítése rendőri feladat. Régebben nagyobb arányban fordultak elő mérgezéses esetek a bűnügyi statisztikákban, ma a lőfegyverrel elkövetett gyilkosságok sokkal gyakoribbak. Az ötvenes évek elején még itt, Szabolcs megyében is voltak sorozatmérgezések. Egy hölgy az általa használni kívánt méreg hatását akarta kipróbálni még igazi „bevetés előtt”, így kiszemelt áldozata előtt „megmérte hatását” másokon is.- A darabban szereplő méregkeverő hölgyek azt állítják, hogy az alkoholban kevésbé lehet észrevenni a méreg „jelenlétét" , mint például egy teában, így került a méreg a ribizliborba. Mi a szakvélemény erről?- Főleg sörbe, konyakba vagy egyéb alkoholos italokba csempészik bele az elkövetők a mérget, mert az alkohol hatása és uralkodó íze észrevétlenné teszi a méreg jelenlétét. Egy ideig.- A harmincötödik, sikeres előadás után még hányat jósol - mint a darab szponzora — az Arzén és levendulának?- Mivel már tavasz közepéig szinte minden jegy elkelt elővételben a darabra, remélem, a következő évadban is játssza még a színház.- Ha konkrét számot kérnék?- Legalább még egyszer ennyi előadásban bízok. Egy „magyar” szerző B. A. (Új Kelet) ~ A századfordulón kezdte felfedezni az úgynevezett művelt Nyugat az orosz irodalmat, és benne természetesen Csehovot is. Onnan került Magyarországra az orosz író műveinek híre, majd pontosan tetten érhetően 1903 szeptemberében a Jövendő közöl ismertetést a Sirály és a Három nővér szentpétervári fogantatásáról. Onnantól kezdve egészen napjainkig Csehov igen népszerű nálunk. Kezdetben csak a novellái voltak ismertek, de egészen korán színdarabjai is népszerűvé váltak. Anton Pavlovics Csehov 1860-ban született, és fiatalon, alig negyvennégy évesen, 1904-ben halt meg. Dramatikus műveinek zöme egyfelvonásos, de van közöttük drámai monológ is, mint a Dohányzás ár- talmasságáról című, amit rendszeres időközönként repertoárjukra vesznek jelentékeny színművészeink. Az évszázad elején még úgy tartották, hogy Csehov drámai művei párbeszédben megírt novellák, tehát minden - líra, filozófia, epika -, estik éppen nem dráma. Máig ismert Kosztolányi zseniális megállapítása a Három nővérről: A három nővér Moszkvába akar menni, ennek semmi akadálya, tehát maradnak. Nincs igazuk a bírálóknak, hiszen az író öt egész estét betöltő színdarabja közül háromban a végkifejlet egészen más kiindulási pont, és csak a Három nővérről és a Váúya bácsiról lehet némi leegyszerűsítéssel azt mondani, hogy a cselekmény látszólag ugyanoda tér vissza, ahonnan elindult. A csehovi figurák elélnek egymás mellett, ki-ki lefolytatja saját maga önmagába fordult életét, de ugyanakkor egységbe ötvözi őket ugyanaz a drámai közeg, amelyik végül is egyedüljáróvá teszi sorsukat. Vány a bácsi 1 nem képzelhető el Szerebr- jakov nélkül, mint ahogy a nővérek is ugyanazt a keresztet hordozzák életük végéig, amelyik végül is szerencsétlenné teszi Vcr- sinyint vagy Csebutikin doktort. Az első korai híradások óta Csehov állandó szerzője színpadainknak. Darabjait időről időre előveszik színházaink, és egy- egy Csehov-bemutató eseményszámba megy, legyen az Budapesten vagy bármelyik vidéki városunkban. Csehov leggyakrabban játszott műve valószínűleg a Három nővér és a Sirály, de nem sokkal marad cl mögöttük a Vány a bácsi és a Cseresznyéskert sem. Most a Ványa bácsi bemutatására készül a Móricz Zsigmond Színház, mintegy folytatva azt a sorozatot, ami a Cseresznyéskert és a Három nővér előadásával az elmúlt évadokban megkezdődött. A bemutató időpontja 1998. március 13. A színdarabot vendégként a neves filmrendező, Szász János állítja színpadra. iFazekasMihál^^ I, II—TjSgggj íi&l&sMz'Wf ' Vasas Szilárd köszönti a nagy sikerű darab szereplőit
