Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-23 / 45. szám

1998. február 23., hétfő Hazai és világkrónika Budapestre látogat a svéd kormányfő MTI Horn Gyula_ meghívására hétfőn kétnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Göran Persson, Svéd­ország miniszterelnöke. A stockholmi kormányfő ma­gyarországi programját hét­főn Jászberényben kezdi, ahol felavatja az Elektrolux új porszívógyárát, és megtekin­ti az üzemet, majd Budapes­ten a Svéd Kereskedelmi Ka­mara szervezésében tart előa­dást a Gundel étteremben. A svéd miniszterelnök kedden folytat plenáris tár­gyalást magyar partnerével, s találkozik Göncz Árpád államfővel, valamint Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével. Göran Persson fel­keresi a Raoul Wallenherg- emlékművet és megtekinti a Zsidó Múzeumot is. Magyarország és Svédor­szág vezető politikusai között rendszeresek a konzultációk. A svéd királyi pár 1991-ben járt Magyarországon, a láto­gatást Göncz Árpád 1996-ban viszonozta: Hóm Gyula kor­mányfő 1996 februárjában tárgyalt a skandináv ország­ban. Svédország 1995. janu­ár 1-jén vált az Európai Unió tagjává. A skandináv állam támo­gatja az EU bővítését, ám ál­láspontja szerint a csatlako­zási tárgyalásokat meg nem kezdő országoknak — így Lettországnak és Litvániá­nak - is meg kell adni a lehetőséget a felzárkózásra a kiválasztott 5+1 ország mel­lé. Stockholm megosztja csatlakozási tapasztalatait Magyarországgal. A magyar-svéd kereske­delmi kapcsolatok összérté­ke a tavalyi év első 11 hó­napjában 363 millió ameri­kai dollárt tett ki. Ebből 127,4 millió dollár volt a magyar kivitel, 235,7 millió dollár pedig a behozatal. Az exportban az élelmi- szeripari, textilipari és alumí­niumipari termékek domi­nálnak, míg az import jó ré­szét elektronikai, illetve gé­pipari termékek alkotják. A magyarországi svéd tő­kebefektetések összértéke 400 millió dollárra rúg. Ez­zel a skandináv ország a 10. helyet foglalja el a külföldi befektetők között. Mintegy 400-ra tehető a magyar­svéd vegyes vállalatok szá­ma. Göran Persson 1949. janu­ár 20-án született Vinga- kerben. Államtudományt és szociológiát tanult az örebrói főiskolán, bár államvizsgát nem tett. 1971-ben kapcso­lódott be a szociáldemokra­ta ifjúsági mozgalomba. 1979- től 1989-ig parlamenti kép­viselő volt, közben négy éven át Katrineholm polgár- mesteri tisztét is betöltötte. 1989-ben iskolaügyi minisz­terré nevezték ki, s két éven át vezette a tárcát. A szociáldemokraták újbó­li hatalomra kerülésével 1994-ben pénzügyminiszter lett: nevéhez fűződik a szi­gorú takarékossági csomag elkészítése. Ingvar Carlsson kormány­fő lemondása után, 1996 márciusában választották miniszterelnökké. Nős, első házasságából két lánya szü­letett. Katonai tiszteletadás MTI ___ __ Ka tonai tiszteletadással fogadták vasárnap dél­után a Ferihegyi repülőtéren az Egyiptomban bal­esetet szenvedett Molnár Lőrinc törzsőrmester és Hídvégi Attila őrmester földi maradványait. A bé­kefenntartó katonákat a Magyar Honvédség halot­tainak nyilvánították. Közlekedési balesetüket szol­gálati kötelmeikkel összefüggő balesetnek minő­sítették. A katonai tiszteletadáson megjelentek a gyászoló családtagok és Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka. A baleset kö­rülményeit a Camp David-i békeszerződés betartá­sát ellenőrző több nemzetiségű erők parancsnoksá­ga a magyarok bevonásával vizsgálja. MSZP - Országos Választmány Az országos választmány vasárnapi ülése alatt össze­ült az MSZP elnöksége, hogy megtárgyalja azokat a javas­latokat, amelyeket a küldöt­tek fogalmaztak meg az el­nökségnek az országos lista összeállítására vonatkozó előterjesztéséhez. Az elnök­ségnek és a választmánynak közösen kell elfogadnia a névsort, amelyet majd a már­ciusi kongresszus hagy jóvá, tehát kompromisszumra van szükség. Az MTI szocialista forrás­ból úgy értesült, hogy mint­egy tíz javaslat érkezett a lis­tához. Ezek az első ötven helyet érintik. Egyikük - az elnökségi javaslatban 27. helyen szereplő — Vitányi Ivánt a lista első tíz helyén indítaná. Az elnökség javas­lata szerint a listát Horn Gyu­la pártelnök vezeti, akit Gál Zoltán házelnök, Szekeres Imre frakcióvezető, Kovács László külügyminiszter és Kósáné Kovács Magda ügy­vezető alelnök követ. Az első ötven helyen szocialista miniszterek, vezető párt-tiszt­ségviselők, illetve az MSZP szövetségeseinek képviselői szerepelnek. Sivatagi Mennydörgés Bagdadban Kofi Annan ENSZ-főtitkárt fo­gadta Szaddám Husze/'niraki államfő - kö­zölte a Reuters hírügynökség vasárnap késő délelőtt, egy iraki forrásra hivatkoz­va. A tárgyalások az ENSZ főtitkára és Irak első embere között vasárnap kora délutá­nig tartottak. Egyelőre semmilyen részlet nem ismeretes, csak annyit tudni, hogy a mintegy négyórás megbeszélés után az MTI " Az amerikai kormányzat fe­szült figyelemmel teli várako­zással követi nyomon Kofi Annan ENSZ-főtitkár bagda­di küldetését: bár Washington továbbra is előnyben részesí­ti a diplomáciai megoldást, az esélyeket illetően azonban nem túl derűlátó. Bili Clinton elnök a hét végén újabb érte­kezletet tartott nemzetbizton­sági tanácsadóival. A válság­stáb ülésén két téma szerepelt. Egyrészt még egyszer egyez­tették, hogy az Egyesült Ál­lamok milyen alapfeltételek teljesülését tartja nélkülözhe­tetlennek bármely, az ENSZ- főtitkár által nyélbe ütött megállapodás elfogadásához. Másfelől további finomításo­kat hajtottak végre az Irak el­len kilátásba helyezett Siva­tagi Mennydörgés elnevezé­sű hadműveleti terven. A csaknem kétórás fehér házi találkozó után Samuel Berger nemzetbiztonsági főta­nácsadó leszögezte, hogy a katonai előkészületek a dip­lomáciai erőfeszítésektől füg­getlenül teljes gőzzel folyta­tódnak. Ismételten értésre adta, hogy Washington sze­retné, ha az iraki tömegpusz­tító fegyverek megsemmisíté­se körül támadt konfliktusra a diplomáciai eszköztárban találnának megoldást, de a lehetőségek kimerülése ese­tén kész megindítani a légi­csapásokat. Közlése szerint a politikai rendezéshez két alapfeltételnek kell teljesül­nie: egyrészt minden körül­mények között meg kell őriz­ni az ENSZ-ellenőrök (UNSCOM) hatáskörét, másfelől szavatol­ni kell a vizsgálatok zavarta­lanságát és teljességét. Hasonló értelemben nyilat­kozott William Cohen védel­mi miniszter is az NBC tele­vízió vasárnapi vitaműsorá­ban. Közölte, hogy bármilyen diplomáciai kiútnak az a kulcs­eleme, vajon garantálja-e a Biztonsági Tanács határoza­tainak iraki részről történő maradéktalan végrehajtását. ENSZ-főtitkár visszatért bagdadi szállás­helyére. A világszervezet vezetője még ezt megelőzően vasárnap ismét találkozott TárikAziz iraki miniszterelnök-helyettes­sel. Mindkét találkozónak az a célja, hogy megpróbálják megoldani az iraki tömeg- pusztító fegyverek leszerelésének ellenőr­zésével kapcsolatos vitát Bagdad és az ENSZ között. Nevük mellőzését kérő kor­mányforrásokból elmondták, hogy az Egyesült Államok két területen hajlandó „enged­ményt” tenni. Kész beleegyez­ni, hogy diplomaták is csat­lakozzanak a leginkább vita­tott nyolc elnöki helyszínt ellenőrző ENSZ-szakértők- höz. Hajlandónak mutatkozik elfogadni azt is, hogy a kizá­rólag lakrészként szolgáló - rendkívül szigorú korlátok között meghatározott, ponto­san körülírt - elnöki épülete­ket ne vessék alá szemléknek. Washington számára a diplo­máciai megoldás reményének felcsillantása mellett alapos fejtörést is okoz Kofi Annan bagdadi missziója. A kormányzat szemében rémlátomásként jelenik meg egy olyan, a főtitkár útipogy- gyászába esetleg bekerülő terv, amely megnyeri a BT- tagországok többségének a tetszését, de elmarad az ame­rikai követelések kielégíté­sétől. Kofi Annan előrelátha­tóan kedden számol be a tes­tületnek bagdadi küldetésé­nek eredményéről. Ami a Sivatagi Mennydör­gés fedőnevű műveletet ille­ti, a fehér házi tanácskozáson felvetődött, hogy a csapásmé­réseket követően az ország teljes területére ki kellene terjeszteni a légtértilalmat, amíg Bagdad hozzá nem já­rul az UNSCOM tevékenysé­gének felújulásához. Érintet­ték az iraki ellenzéki mozgal­maknak nyújtott támogatás esetleges bővítését is, szem előtt tartva Szaddám Húszéin rendszerének az aláásását. Érdekvédelmi együttműködés K. Z. (Új Kelet) __________ Az elmúlt héten magyar és román érdekvédelmi képvi­selők és munkavédelmi fel­ügyelők ismerkedtek a Nagy­várad melletti Félixfürdőn egymás munkavédelmi és foglalkoztatás-egészségügyi törvényével. A találkozót mintegy a nyíregyházi ha­sonló jellegű tanácskozás folytatásaként a a romániai Országos Szakszervezet Szö­vetsége az MSZOSZ közre­működésével szervezte. A szemináriumon 24 magyar érdekvédelmi vezető vett részt, Szabolcs-Szatmár-Bere- get Vaskó Mihály, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége megyei képvise­letének vezetője, Kiss János és Agócs József képviselte. A szakszervezeti vezetők az egyik nagyváradi gyárban az érdek- és munkavédelem helyi sajátosságaival ismer­kedtek. A tapasztalatokról Hartai Ferenc, az MSZOSZ munka- védelmi szakértője azt nyi­latkozta, hogy Romániában a munkavédelmi viszonyok a magyarországihoz hasonló­ak. E területen nagyok a kü­lönbségek a vállalatok kö­zött. A vélemények szerint a munkavállalók, alkalmazot­tak mentalitásán is változtat­ni kell, hiszen nem veszé­lyességi pótlékot, hanem biz­tonságos és az egészségre nem veszélyes munkakörül­ményeket kell követelni. Eb­ben a feladatban jelentős szerepet kapnak a szakszer­vetek, mert e kérdést csak a hatósági eszközökkel nem lehet megoldani. A magyar és román szerve­zeti tömörülés vezetői megál­lapodtak abban, hogy tovább erősítik a regionális együt- működést, így a MSZOSZ me­gyei képviseletének szervezé­sében Szabolcs-Szatmár-Be- regben, Hajdú-Biharban és Borsod-Abaúj-Zemplénben is tartanak közös konzultációkat. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Feszülten figyel a vi­lág. Vasárnap este véget ért a téli olimpia. Máig ígért minden körülmé­nyek között békét Clinton amerikai elnök, így köny- nyen lehet, hogy ez a hét már a háború jegyében fog telni... Kofi Annan, az ENSZ főtitkára vasárnap személyesen, négyszem­közt tárgyalt Szaddam Huszeinnel, és ez az állí­tólag „mindent eldöntő” beszélgetés nem hozott teljes, átfogó áttörést, amit azonban egyetlen józan ítélőképességgel rendel­kező politikus sem remélt igazán... Ami megoldási jelente­ne, az Irak teljes és felté­telektől mentes beleegye­zése az ENSZ-szakérlők korlátozások nélküli tevé­kenységének engedélye­zésébe, ez pedig lehetet­len. Az iraki diktátornak minimum olyan látszaten­gedményekre van szüksé­ge, amelyek igazolják ha­talmát, azonban Amerika természetesen pontosan erről nem akar még csak hallani sem. Ne feledjük: ez a konfliktus rengeteg presztízselemei is tartal­maz... Az egyik részről (Szaddam részéről) csak olyan alku jöhet szóba, ami nem csorbítja tekin­télyét az arab világ előtt, Clinton részéről pedig - immár úgy tűnik - nem is létezik olyan alku, ami neki megfelel, hiszen pon­tosan az engedékenység okozná neki a presztízs- veszteséget! Arról nem is szólva, hogy egyre vilá­gosabb, miszerint az Egye­sült Államok most már ki­tér minden alku elől, és végképpen rászánta ma­gát a légicsapásra. Mint az ominózus történetben a kisnyúl és a róka esetében: sapka van rajtad, kisnyúl+ Durr egy pofon. Nincs raj­tad sapka?! Durr egy po­fon... Hogy aztán ezt mi ve­zérli, mi okozza az ameri­kaiak hajlíthatatlanságát, ma még igazán nem tud­ni. Találgatni persze le­het, csakhogy az ered­mény nagyon is kétséges. Egy bizonyosnak tűnik - és ezt a német titkosszol­gálat is megerősítette —, az irakiak valóban nagy meny- nyiségű biológiai és vegyi fegyvert gyártottak és halmoztak fel, márpedig ezek veszélyeztetik a vi­lág biztonságát, így azo­kat valóban meg kell sem­misíteni. A többi csak maszlag, lényegtelen sallang. Az a politikai erő vagy állam, amelyik ilyen körülmé­nyek között a gyilkos ar­zenál védelmére kel - ér­telemszerűen -, a \ ilág el­len cselekszik, így maga is . 0j anarra a sorsra érdé­re - mint a vegyi és bio­lógiai fegyverek... A diplomáciai erőfeszítései árnyékában a drámai végkifej let - a katonai beavatkozás - közeledtére utal azonban az ; tény, hogy a külügyminiszté rium felszólította az Irakbar tartózkodó amerikai állam polgárokat az ország azonna li elhagyására. A tárca által kiadott közle­mény leszögezte: bár a diplo­máciai rendezés lehetősége még nem merültek ki teljesen az iraki kormány provokath nyilatkozataiból mindazonál tál kitűnik, hogy Bagdad nerr hajlandó teljesíteni a BT-ha tározatokat, kikényszerítve c térségbe vezényelt amerika erők fellépését. A védelmi minisztérium í maga részéről a különböze sajtószerveket figyelmeztet­te, hogy az esetleges harc cselekményekre való tekin­tettel fontolják meg az Irakbt küldött tudósítóik visszahívó sát. Noha a közvélemény-ku­tatások alapján az amerikai­ak többsége támogatja a kilá­tásba helyezett csapásmérése­ket, a közvélemény éles meg­osztottságára utal, hogy a hél végén is kétezren tüntettek a Fehér Ház előtt „Nem aka­runk újabb háborút!” jelsza­vakat kiáltozva. A The Washington Times című lap értesülése szerinl ugyanakkor a légierő több ezer tartalékosa jelezte, hogy kész önként részt venni a mű­veletekben. William Cohen televíziós nyilatkozatában megerősítette, hogy szándé­kában áll bizonyos számú tar­talékos mozgósítása. Jelezte, hogy a behívó parancsot még aznap aláírja. Kérdésekre válaszolva elis­merte, hogy elképzelhető, a csapásmérések növelni fogják Szaddám Húszéin tekintélyéi az arab világban. Úgy vélekedett azonban, hogy még nagyobb vétség vol­na büntetlenül hagyni, hogy az iraki vezető fittyet hányjon a világszervezet követelésére, felrúgva a legelemibb nemzet­közi magatartási szabályokat.

Next

/
Thumbnails
Contents