Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

1998. február 21., szombat Világkrónika Sötétségre ítélve? Nem titok, hogy Ukrajna súlyos energetikai gondok­kal küzd immár évek óta. Országszerte rendszere­sek az áramkimaradások, szénhiány van, olykor fennakadások fordulnak elő a gázszolgáltatásban is. Ezek a korlátozások nemcsak a lakosságot érin­tik, hanem a termelést is. Czapovics Józseffel, a Beregszászi Járási Áramszolgáltató Vállalat vezetőjével az okokról és a megoldási lehetősé­gekről beszélgettünk. Félreérthetetlen figyelmeztetés Az ENSZ-főtitkár bagdadi útjának támo­gatásával egy időben az amerikai kormány azt tervezi, hogy felkéri a Biztonsági Ta­nácsot: határozat vagy nyilatkozat formá­jában szabjon határidőt Irak számára a tö­megpusztító fegyverek megsemmisítésé­re vonatkozó követelések teljesítésére. Hivatalos források kiszivárogtatása sze­rint az ultimátum mellé félreérthetetlen fi­gyelmeztetést is csatolnának, amely kinyil­vánítaná, hogy az amerikai és brit erők készek azonnal támadásba lendülni. Dal may Árpád (Új Kelet)- Mennyire érintik az áramszolgáltatási korláto­zások a beregszászi járást?- Ezek a korlátozások ép­pen úgy kiterjednek a mi já­rásunkra is, mint Kárpátaljára és egész Ukrajnára. Némi vi­gasz, hogy a korábbi évekhez képest javult a helyzet. Nem úgy persze, hogy ritkábbak lennének az áramkikapcsolá­sok, hanem úgy, hogy azok előre jóváhagyott grafikon, tehát egy sajátságos „menet­rend” szerint történnek. Na­ponta kétszer van 2-2 órás áramkikapcsolás, amelynek a pontos idejét tudják a fo­gyasztók, tehát fel tudnak készülni rá. Ebben az évben már sikerül is betartanunk a grafikont, így csak az előre meghatározott időpontban vannak áramszünetek.- Csak Beregszászon van­nak korlátozások, vagy az egész járásban?- Természetesen az egész járásban, tehát a falvakat is érintik. Igyekeztünk igazsá­gosan és egyformán beoszta­ni a kikapcsolásokat, hogy azok ne sújtsák nagyobb mértékben a falusi lakossá­got a városinál.- Mi a helyzet a terme­lőüzemekkel, egészségügyi intézményekkel? Hisz azok­ban az áramkimaradás ter­meléskiesést, illetve például a műtőasztalon fekvő beteg számára akár életveszélyt is jelent.- Az egyetlen állami pék­ség kivételével minden üzemben kikapcsoljuk az áramot a grafikon szerint. Egyszerűen megoldhatatlan, hogy az üzemeket, gyárakat, hivatalokat leválasszuk az energetikai rendszerről, ame­lyet századunk első felében nem úgy építettek ki, hogy az áramkorlátozást szolgál­ják. Minden hónap végén közöljük a fontosabb fo­gyasztókkal, tehát a vállala­tokkal a következő hónap­ban várható kikapcsolások időpontját, s azok ehhez iga­zodnak a munkaidő beosztá­sánál. Az egészségügyi in­tézményeknél más a helyzet. A három beregszászi kórház­ban, azaz a járási kórházban, a tüdőkórházban és a megyei elmegyógyintézetben nin­csenek áramkimaradások.- Mi a magyarázata az áramkorlátozásnak?- Országszerte alacsony az energiatermelés az erőmű­vekben, mert nincs elegendő energiahordozó. Az energia- ellátó vállalatok képtelenek behajtani a fogyasztókon az elfogyasztott villanyáramért, vezetékes gázért, távfűtésért járó díjakat, ezért az energe­tikai rendszer nem tudja ide­jében kifizetni tartozásait az I energiahordozókért. A be­í regszászi járásnak a mai nap­ra körülbelül 1,1 millió US A- dollár adóssága van a vil­lanyáramért, ebből a lakos­ságé 320-330 ezer, a többi az üzemeké.- Ördögi kör alakult ki: a lakosság nem tud fizetni, mert jelentős része munka- nélküli, a dolgozók munka­bére pedig hónapokat késik. Hasonló helyzetben vannak az üzemek, hivatalok is. S mert nem tudnak fizetni, az áramszolgáltató vállalat ki­kapcsolja a villanyt...- Sajnos, így van. Kény­telenek vagyunk ezt a mód­szert alkalmazni, mert a vil­lanyszámla-kifizetés elma­radása krónikussá vált, ezért nagyon nagy a kintlévő­ségünk. Pillanatnyilag kö­rülbelül 1400 lakossági fo­gyasztó, tehát ennyi család nélkülözi a villanyt. Ők azonban csak egy részét al­kotják az adósoknak. Egy­szerűen nem győzzük a ki­kapcsolásokat. A pénzhi­ány miatt nem tudták elvé­gezni az erőművek, az ener­getikai rendszerek szüksé­ges javítását, nem készül­tek fel megfelelően a téli körülmények közötti mun­kára. Ez is jelentős mérték­ben korlátozza az energiater­melést. S ha a fogyasztás megnövekszik, és felülmúl­ja a termelést, akkor kény­telenek vagyunk kikapcsol­ni az áramol.- Lát-e kiutat ebből a helyzetből? Várható-e belát­ható időn belül változás az országban vagy Kárpátal­ján ezen a téren?- Megítélésem szerint nem várható egyhamar javulás. Mert ha valamilyen csoda folytán be is fizetné minden­ki a tartozását, akkor is na­gyon sok időbe kerülne a rak­tárak feltöltése megfelelő energiahordozókkal, az ener­giatermelés lehetőségeinek megteremtése. Ezenkívül rengeteg időt venne igény­be az is, hogy az energetikai rendszert, s azon belül a be­rendezéseket felkészítsék a maximális energiatermelésre és -átadásra, az elosztásra. Já­rásunkban 7-8 éve nem tör­tént nagyobb befektetés, az energetikai rendszer állaga csak romlik, egyszerűen le­hetetlennek tűnik rendbe hozni mindazt, amit a hosszú évek során elhanyagoltak.- Ha így folytatódnak az események, akkor előbb- utóbb vissza kell térni min­denütt a gyertyához és a pet­róleumlámpához!- Azokhoz már néhány év­vel ezelőtt visszatért a lakos­ság, hogy legalább világítá­sa legyen áramszünet idején. A tehetősebbek persze áram- fejlesztőket vásároltak. Szá­munkra az egyedüli remény az, hogy nem romlik tovább, inkább stabilizálódik a mos­tani állapot. Ez persze első­sorban a lakosság szociális helyzetétől függ, pontosab­ban attól, hogy beindul-e a termelés. Ha igen, akkor fo­kozatosan, kisebb-nagyobb beruházásokkal, a villamos hálózat rendbetételével lehet javítani a helyzeten. De ez nem fog egy-két éven belül megtörténni. MTI______ ________ Bi zonyos jelzések alapján a csapásmérések - a diplomáciai eszköztár teljes kimerülése esetán - már a jövő hét elején megindulhatnak, kihasználva azt a taktikai előnyt, amelyet a csütörtökre eső újhold miatti sötétebb éjszakák nyújtanak. A katonai fellépés elkerülése mellett érvelt Nizar Hamdun ira­ki ENSZ-nagykövet a The Wa­shington Post pénteki számának véleményoldalán. Megítélése szerint a hangsúlyt magára a le­szerelési és ellenőrzési folya­matra kellene fordítani, nem pedig a vizsgálatok során alkal­mazott módszerekre. Azt állítot­ta, hogy Bagdad kezdettől fog­va együttműködik az ellenőr­zést végző ENSZ-szakértőkkel (UNSCOM), arról már nem is beszélve, hogy jó néhány fegy­verétől önként szabadult meg. - Maguk az amerikai kormány képviselői is elismerik, hogy az UNSCOM több iraki tömeg- pusztító fegyvert semmisített meg az utóbbi években, mint amennyi odaveszett az Öböl- háborúban. Hát akkor mire ez a nagy sietség egy újabb háború felé? - írta. Véleménye szerint a jelenle­gi konfliktus magvát az a nyolc elnöki helyszín képezi, amely a világszervezet felmérése alapján az „UNSCOM által ellenőrzött területek és létesítmények alig egy százalékát teszi ki”. Emlé­keztetett arra, hogy miközben a vonatkozó BT-határozatok két­ségkívül teljes ellenőrzési lehe­tőséget követelnek Bagdadtól, egyidejűleg kimondják azt is, hogy az UNSCOM-nak tiszte­letben kell tartani az ország szu­Rendkívül kínos vita bon­takozott ki Németország és Izrael között a bonni kor­mány által adományozott 188 ezer gázálarc kap­csán. Fájó régi emlékeket és sérelmeket idézett fel az izraeliekben az a baráti gesztusnak szánt bonni döntés, hogy az iraki vegyi támadástól tartó izraeli la­kosságnak térítés nélkül szállítanak gázálarcokat. M77 __________ ___ Mí g egyes izraeli lapok egyenesen güsztustalannak minősítették, hogy a zsidók millióit gázkamrában meggyil­koló nácik utódai küldenek gázálarcot, mások arra is emlé­keztettek: az iraki rendszer har­ci gázokat gyártó üzemei, ra­kétagyárai a nyolcvanas évek­ben német közreműködéssel épültek. Már az 1991-es Öböl­háború idején is számos tünte­tésen tiltakoztak amiatt az iz­verenitását és méltóságát. Nizar Hamdun hangoztatta, hogy Bagdad kész mindenki számára elfogadható megoldáson mun­kálkodni, de egyúttal kéri a „népirtó szankciók” feloldását. Szemére vetve az amerikai kor­mánynak, hogy képviselői nem hajlandók közvetlenül érintke­zésbe lépni az iraki féllel, az ENSZ-nagykövet figyelmeztet­te Washingtont: az arab közvé­lemény jelentős része ellenzi az Irak elleni háborút, amely csak további feszültséget és bizony­talanságot okozna az amúgy is törékeny helyzetű térségben. Ugyanazon az oldalon Ric­hard Haas - aki George Bush elnök tanácsadója volt az Öböl­háború idején — azt javasolta a jelenlegi kormányzatnak, hogy a hosszú távú megoldás érdeké­ben csapásmérések helyett Irak kordában tartására törekedjen, méghozzá a korábbi nemzetkö­zi koalíció újjáélesztésével. Ér­velése szerint bármilyen mód­szert alkalmazzon is az Egyesült. Államok, reálisan abból kell ki­indulni, hogy Szaddám Húszéin továbbra is hatalmon marad, méghozzá bizonyos, korláto­zott mennyiségű tömegpusztí­tó fegyverrel a birtokában. raeliek, hogy „Szaddám Hú­széin fegyverkezési programjá­nak támogatásával a németek ugyanazt a célt követték, mint egykor Auschwitzban”. „Nagyon köszönjük a német kormánynak, hogy jutányos áron kíván nekünk gázálarcot szállítani. De szeretnénk hozzá­tenni, hogy a gáz ügyében né­metek és izraeliek között még nyitott számlát ezzel nem rendez­tük” - írta a minap a Hacofeh című izraeli jobboldali lap. A német kormány pénteken közölte, hogy az izraeli sajtóbe­számolókkal ellentétben a gáz­álarcokat ingyen adták. A szál­lítmány értéke meghaladja a 80 millió márkát. Bonn visszauta­sította azt is, hogy elavult, rossz gázmaszkokat szállított volna. Az elmúlt napokban ugyanis több izraeli lap azt állította, hogy a németek által küldött Kiemelte, hogy ésszerű stra­tégiának csak az tűnik, ha Wa­shington a nemzetközi koalíció feltámasztásával megpróbálná sarokba szorítani Irakot, nagy­mértékben csökkentve támadó- képességét, egyidejűleg pedig tanújelét adná annak, hogy az Egyesült Államok kész bele­egyezni a szankciók feloldásá­ba, mihelyt Bagdad elszámol fegyvereivel. Megítélése szerint egy ilyen tartalmú kormánynyi­latkozat egyáltalán nem csök­kentené a tilalmak hatékonysá­gát, még csak az amerikai állás­pontot sem csorbítaná, ellenben bátorító ösztönzést adna Bag­dadnak az együttműködésre. Richard Haas utalt arra is, hogy az iraki probléma kezelé­se óhatatlanul összefonódik a közel-keleti rendezési erőfeszí­tések sorsával. Tanácsa szerint, ha Washington meg akarja nyer­ni az arab országok megértését és támogatását Bagdad féken tartásához, akkor fel kell hagy­nia a szemükben egyértelmű­en részrehajló és elfogult Izra- el-politikájával, akár annak árán is, hogy nyomást gyako­rol az izraeli kormányra az os­lói megállapodások teljesítése végett. gázmaszkok régiek, nem felel­nek meg az izraeli követelmé­nyeknek. A hatóságok ezért úgy döntöttek, hogy a német gázál­arcokat a még izraeli megszál­lás alatt lévő palesztin területek lakosságának osztják ki, vala­mint a külföldi turisták kapnak belőle, de izraeli állampolgárok nem. Bonnban sajnálatosnak tart­ják, hogy az izraeli védelmi mi­nisztérium hallgat az ügyben, és nem volt hajlandó cáfolni a né­met gázálarcok rossz minő­ségéről szóló híreket. Holott a német kormány az ügy kezelé­sében kínosan ügyelt minden részletre. A gázálarcokat előző­leg megvizsgálták Izrael bonni nagykövetségének, valamint a jcruzsálemi védelmi minisztéri­umnak a munkatársai, akik je­len voltak a szállítmány össze­állításakor is. Kökény Mihály londoni tárgyalásai Az Európai Unió - jóllehet a közösségen belül viszonylag kevés uniós szintű előírás léte­zik az egészségügy területén - már most elvárja a csatlakozás­ra készülő tagjelöltektől, hogy gazdasági, beruházási és egyéb döntéseiknek az egészségre gyakorolt hatásait vegyék fi­gyelembe - közölte pénteken Londonban Kökény Mihály. A magyar népjóléti miniszter a nap folyamán tárgyalt az EU soros el­nöki üsztségét betöltő brit kor­mány egészségügyi tárcájának vezetőjével, Frank Dobsonnal, valamint a brit állami egészség­ügyi szolgálat reformjának irányí­tóival. Kökény Mihály megbe- szélései után elmondta: az unió részéről ugyancsak fel­merült az az igény, hogy a ke­let-európai jelentkezők ve­gyenek részt az EU-n belül zaj­ló népegészségügyi, egészség- védelmi és betegségmegelő­zési programokban. (MTI) Gusztustalan gesztus A kisfiú (El Nino) Fekete Tibor (Új Kelet) Nagymamám, míg élt, mindig a szputnyikokat hibáztatta, ha az időjárás nem a megszokottak sze­rint alakult. Abban az idő­ben annyi „meteorológi­ai”, vagyis kémműholdat bocsátottak fel, hogy min­dig akadt egy ügyeletes bűnbak. Ha esett a hó már­ciusban, vagy fújt az orkán erejű szél áprilisban, akkor az éppen legutolsónak fellőtt mesterséges égitest­nek tulajdonította a szo­katlan jelenséget. Ma már tudjuk, egy-cgy rakéta fellövése nem zavar­hatja meg annyira a sztra­toszféra összetételét, hogy az hatással lehetne a földi időjárásra. A légköri szeny- nyeződés, az ózonréteg el- vékonyodása viszont glo­bális felmelegedést okoz, amitől néhány tizedfokkal melegszik a földkéreg két­harmadát kitevő óceánok és tengerek hőmérséklete is. A melegebb tengeráramlatok megváltoztatják a konti­nentális ciklonok és anticik­lonok hatásait, amitől sok­kal változatosabb, sőt szél­sőségesebb lesz Földünk időjárása. El Nino spanyo­lul annyit jelent: kisfiú. Ezt a becenevet adta a köz­nyelv ennek a jelenségnek. Elég szelíd elnevezés ah­hoz képest, hogy mekkora katasztrófákat tud okozni. Észak-Amerika nyugati pártjainál a hetek óta tartó esőzéstől kiléptek medrük­ből a folyók, több tízezer ember vált hajléktalanná, és még a domboldalakon álló házak sincsenek biz­tonságban a földcsuszam­lás veszélye miatt. Másutt, például a polinéziai sziget­világban a szárazság okoz bozóttüzeket, amibe még a helyiek is besegítenek né­hány fáklyával. Nem kell azonban ilyen messze menni, ha az átla­gostól eltérő időjárásról akarunk beszélni. Elég csak, az elmúlt év hazai szélső­ségeire gondolnunk. 1997 nyarán fele annyi kánikulai nap (30 fokon felüli napi maximumhőmérséklet) volt, mint a korábbi évek átlaga. Ősszel, október végén leesett az első hó, ami néhány nap alatt el is olvadt. Azóta me­gyénkben összefüggő hóla- karót alig láttunk. A csúcsot a januári tavasz jelentette. Évszázados hőmérsékleti re­kordok dőltek halomba, és csak a hó végére „állt helyre a rend”. Szegény meteoroló­gusok még a huszonnégy órás prognózisokban is bi­zonytalanok, hogy az ötna­pos előrejelzésekről ne is beszéljünk. Az átlagostól eltérő idő­járási ciklusok voltak ré­gebben is. Még sokan em­lékezhetnek 1958 február­jára, amikor Julianna nap­ján húsz fokot mértek, Sán- dor-napon pedig harminc centis hó esett, de közeli még a ’70-es árvíz emléke is. Szélsőségek voltai, de nem ekkora, és nem ilyen gyakran következett be. Csoda, ha szegény mogyo­róbokor nem tudja eldönte­ni, nyíljon vagy se.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents