Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

Hazai és világkrónika Magyar Távirati Iroda 1998. február 19., csütörtök Emomali Rahmonov tádzsik elnök szerdán kormányzatának újabb magasrangú tisztségviselőjét menesztette azzal összefüggésben, hogy a tavalyi béke­megállapodás alapján a kormányposztok 30 százalékát át­engedik az iszlám ellenzéknek. Zafar Szaidov elnöki szóvivő a Reutersnek megerősítette, hogy Jurij Panoszov miniszter­elnök-helyettest mentették fel, aki a szovjet időszakban is betöltötte már e posztot. Az erről szóló elnöki rendelet a kormány átalakítását célzó program része. Szombaton Szadriddin Gijaszov miniszterelnök-helyettest mentették fel ugyanezzel az indoklással. A cseh lakosság körében nő a nato csatlakozás támogatottsága. A prágai Közvélemény-kutató Intézet (IVVM) februári országos felmérése szerint Cseh­ország csatlakozását a NATO-hoz a lakosság 55 százaléka támogatja, ami hat százalékkal több, mint a tavalyi őszi hó­napokban. A NATO-csatlakozás ellenzőinek aránya 26 szá­zalékra csökkent. A tavalyi év tavaszáig nagyjából kiegyen­lített volt a NATO-csatlakozás támogatóinak, illetve ellenzőinek az aránya. A csatlakozást támogatók tábora a tavalyi nyári hónapokban kezdett el növekedni, s ez a folya­mat azóta is tart. A belga kormány szerdán úgy döntött, hogy az ország egy fregattját a Perzsa- öbölbe irányítja. A Westdipe egy esetleges katonai beavatkozást hivatott támogatni - a kormány azonban fenntartja a jogot magának annak megha­tározására, mikor kapcsolódik be egy esetleges katonai ak­cióba. Erre csak azután kerülhet sor, ha a diplomáciai lehetőségek teljesen kimerültek - szögezte le a külügymi­nisztérium. Brüsszel a békés megoldás híve, de egyetért az­zal is, hogy ehhez nyomást kell gyakorolni az iraki vezetés­re, de még mindig korainak tartja a katonai beavatkozásról beszélni. A Vük Draskovic vezette Szerb Megúj­hodási Mozgalom (SPO) és a hatalmon lévő baloldali pártok megegyeztek arról, hogy koalíciós kormányt alakítanak Szer­biában - állítja szerdai számában a Vecemje Novosti című belgrádi napilap. A hatalomhoz közelálló újság szerint a baloldali pártkoalíció és Draskovic pártja abban is megegye­zett, hogy a jugoszláv szövetségi szinten, illetve az önkor­mányzatokban is koalíciót hoznak létre a két politikai erő között. Az állítólagos egyezség szerint az SPO nyolc mi­niszteri posztot és nyolc miniszterhelyettesi tisztet kapna a köztársasági kormányban, s Draskovic lenne a miniszterel­nök-helyettes. Norodom Ranariddh herceg a július­ban eltávolított kambodzsai társkormányfő a jövő hónap­ban visszatér Kambodzsába, hogy segítse nehézségekkel küzdő pártját a választásokra való felkészülésben - közölte szerdán Lu Laysreng, a herceg személyes képviselője. Ranariddh herceg bangkoki száműzetésben él. Moszkvai vélemények MTI ___ Az orosz elnök „rendkívü­li jelentőséget” tulajdonít Kofi Annan ENSZ-főtitkár közeli bagdadi látogatásá­nak, mert e misszió elősegít­heti az iraki válság békés, diplomáciai úton való rende­zését - jelentette ki szerdai moszkvai sajtóértekezletén Szergej Jasztrzsembszkij el­nöki szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ-főtitkár pénteken keződő bagdadi útját Oroszország, Franciaor­szág és Kína együtt szorgal­mazta. Az orosz külügyi szóvivő ugyancsak kiemel­ten méltatta Kofi Annan bag­dadi látogatását. Valerij Nyesztyeruskin sze­rint rendkívül fontos mozza­nat, hogy az ENSZ-főtitkár utazását a Biztonsági Tanács valamennyi tagja egybe­hangzóan szükségesnek és fontosnak ítélte, és a misszi­ót kiemelkedő jelentőségű­nek minősítették az ENSZ és Irak kapcsolatai szempontjá­ból. Az orosz külügyi szó­vivő óvott attól a feltéte­lezéstől, hogy az ENSZ- főtitkár látogatása „az utol­só esély lenne” a békés ren­dezésre. Az orosz külügyminiszté­rium egyidejűleg üdvözölte Szaddám Húszéin egyik ta­nácsadójának bejelentését, hogy kivétel nélkül lehetővé teszik az „elnöki objektu­mok” ellenőrzését. Az orosz törvényhozás alsóházában, az Állami Dumában szerdán Vlagyimir Zsirinovszkij szá­molt be az orosz parlamenti küldöttség bagdadi látogatá­sáról, felszólítva a képvi­selőket: forduljanak felhí­vással az orosz, az amerikai és az iraki elnökhöz, hogy az államfők haladéktalanul tart­sanak hármas találkozót. A Liberális Demokrata Párt szélsőséges nézeteiről ismert vezére úgy vélte, hogy az ira­ki törvényhozás küldöttsé­gét is meg kell hívni vi- szontlátogatásra Moszkvába. Szorgalmazta azt is, hogy az orosz védelmi minisztérium „küldjön néhány hadihajót „baráti látogatásra” az Öböl­be”. Az orosz pártvezér sze­rint az Irak elleni csapás min­denképpen „abszurd lépés”, mert ha tényleg vannak ott tömegpusztító fegyverek, megsemmisülésük nyomán milliók halnak meg, ha pe­dig nincsenek, akkor a kato­nai akció „politikai bandi- tizmusnak” nevezhető. Bili Clinton amerikai el­nök a csapással „egyszerűen közelebb akar kerülni Orosz­ország határaihoz” - fejte­gette Zsirinovszkij. Budapesten találkozik a trió MTI ________ A NATO-csatlakozásra meg­hívott három ország - Cseh­ország, Lengyelország és Ma­gyarország - parlamentjeinek honvédelmi és külügyi bizott­ságai a jövőben összehangolt erőfeszítéseket tesznek azért, hogy sikeresen támogassák or­szágaik felkészülését a teljes jogú NATO-tagságra - jelentet­te ki Mécs Imre, az Országgyű­lés honvédelmi bizottságának elnöke azután, hogy szerdán Budapesten megbeszélést foly­tattak a három ország képvi­selői. A magyar fővárosban rende­zett tanácskozáson Csehor­szágot a szenátus külügyi és vé­delmi, valamint a képviselőház külügyi és védelmi bizottságá­nak elnökei, míg Lengyelor­szágot a szenátus külügyi, nem­zetközi gazdasági kapcsolatok, valamint nemzetvédelmi bi­zottságának elnöke, továbbá a Szejm külügyi és nemzetvédel­mi bizottságának elnökei kép­viselték. A magyar tárgyalófelet Mécs Imre és Szent-Iványi István or­szággyűlési bizottsági elnökök vezették. Mécs Imre újságírók előtt kijelentette: a három NATO-jelölt ország illetékes parlamenti bizottságainak elnö­kei a jövőben évente kétszer, legközelebb Varsóban, azt követően pedig Prágában foly­tatnak eszmecserét a NATO- csatlakozás időszerű kérdése­iről. A budapesti tanácskozás­ra a visegrádi találkozó hete­dik évfordulóján került sor. A résztvevők kinyilvánították óhajukat, hogy a jövőben új tartalommal és élettel töltsék meg a visegrádi együttműkö­dés konkrét formáit. Szent- Iványi István, a külügyi bizott­ság elnöke hangsúlyozta: szük­ség van a regionális együttmű­ködésre. A tárgyaló felek egyet­értettek a NATO-csatlakozás kibővítésével, és támogatták Szlovénia, Románia, a Balti­államok, valamint Szlovákia felvételét a szervezetbe. Mécs Imre arról is beszélt, hogy kölcsönösen tájékoztat­ták egymást az Irakkal kapcso­latos erőfeszítéseikről. A len­gyel küldöttség képviselője megerősítette: vegyvédelmi századot küldenek a Közel- Keletre. A tanácskozás végén közös nyilatkozatot fogadtak el a há­rom ország parlamenti bizott­ságainak elnökei. Szakszervezeti vezetők a miniszterelnöknél M77 ___ Horn Gyula miniszterelnök a Parlamentben fogadta szerdán a budapesti nemzetközi szakszer­vezeti tanácskozás résztvevőit - tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Saj­tóirodája az MTI-t. A magyar, osztrák, cseh, szlovák, szlovén Hastífusz Kárpátalján MTI A Magyarországon élőkre nem jelent veszélyt a kárpát­aljai Szolyván terjedő hastí­fuszjárvány - közölte szerdán az MTI érdeklődésére az Or­szágos Epidemiológiai Köz­pont járványügyi osztályve­zetője. Csohán Agnes ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a betegség megelőzésében kulcsszerepe van a megfelelő személyi higiénének. A Kárpátaljára utazóknak ezért azt tanácsolta, hogy for­dítsanak különös figyelmet az étkezés előtti kézmosásra, a fogyasztott ételek, italok tisztaságára. A hastífusz kórokozója ugyanis a szájon át kerül a szervezetbe. A járványügyi szakember hozzátette: 1990 és 1997 kö­zött hazánkban mindössze tíz hastífuszos megbetege­dés fordult elő, így elmond­ható, hogy a hastífusz nálunk a felszámolás előtt álló fer­tőző megbetegedések közé tartozik. szakszervezeti vezetők és a mi­niszterelnök találkozóján szó volt az Európai Unió bővíté­sének munkaerőpiaci összefüg­géseiről. A szakszervezeti ve­zetők és a kormányfő egyetértett abban, hogy átfogó számítások alapján reálisan kell tájékoztat­ni a tag- és csatlakozó országok lakosságát a várható hatásokról. MTI ________ A kormány csütörtöki ülésén áttekinti a közbiztonság javí­tása érdekében szükséges intéz­kedéseket. Ennek részleteit Kuncze Gábor belügyminiszter keddi sajtótájékoztatóján már ismertette. A rendőrség számá­ra igényelt 10 milliárd forin­tos rendkívüli juttatást azon­ban Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter már aznap este elutasítdtta. A kabinet tárgyal az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, valamint területi szerveinek megszünte­tésével összefüggő feladatok­ról. Téma lesz a Hungalu Rt. társaságcsoport privatizációs MTI Gyarmati László orvos ezre­des vezeti a nemzetközi kato­nai akció támogatására kijelölt magyar orvoscsoportot - kö­zölte szerdán az MTI-vel a Honvédelmi Minisztérium szó­vivője. Erdélyi Lajos ezredes el­mondta, hogy Keleti György Megállapították: az Európai Unió foglalkoztatási csúcstalál­kozóján a munkanélküliség csökkentésére ajánlott új mód­szerek, így többek között az ak­tív foglalkoztatáspolitika, a részmunkaidős foglalkoztatás, a vállalkozások ösztönzése, a tag- és csatlakozó országokban egya­ránt követendő elvárás. folyamatának lezárása. A kor­mány azt szeretné, ha az új tu­lajdonos vállalná a környezet­védelmi károk elhárítását. Ez 1996-os áron több mint 10 milliárd forintba kerül egy fel­mérés szerint. A kormányülésen szó lesz az új diákigazolványról. Kártyás rendszert kívánunk bevezetni annak érdekében, hogy a do­kumentumot ne lehessen hami­sítani. A kártyához különböző kedvezmények is társulnak. A miniszterek megalkotják a közigazgatási szakvizsgáról szóló kormányrendeletet és tár­gyalnak a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásá­nak részletes szabályairól. honvédelmi miniszter szerdán fogadta Gyarmati Lászlót. A ta­lálkozón a tárca vezetője meg­határozta az orvoscsoport tevé­kenységével kapcsolatos elvá­rásokat, valamint a felkészítés feladatait. A 35 tagú magyar kontin­gens néhány napon belül ké­szen áll arra, hogy a helyszínre utazzon. Kormányülés-előzetes Gyarmati László ezredes vezeti a magyar orvoscsoportot Qü: UitLx­Öböl-háború Berki Antal (Új Kelet) Fölvitte az Isten kis hazánk dolgát! Maga Bili Clinton említette azon országok kö­zött, amelyek szintén csatla­koztak az Irak elleni légi csa­pás támogatói közé. A parla­ment nem sokat variált. A képviselők minden további nélkül megszavazták a rész­vételt. A honatyák még olyan faksznikat sem csináltak, amit amúgy fontos döntéseknél szoktak, hogy állva, hango­san, nyíltan vállalva voksai- kért a felelősséget, adták vol­na le szavazataikat. A hábo­rús részvételt eldöntő verdikt lefolyása beleszürkült a kor­mányzópártok elsöprő több­ségét jelképező mindenna­pokba. Háromszázhatan vet­tek részt a történelminek is mondható ülésen, hogy a többi hetvenvalahány kép­viselő hol tartózkodott, arról nem szól a fáma. Régi trükk már, hogy nemszeretem sza­vazások idején egyesek tün­tetőén maradnak távol. Végül is ez a legkényelmesebb megoldás. Nem vagyok ott, nem fáj fejem. Most aztán mehetünk Bagdag ellen. Sze­rencsére csak orvosokkal, de ez is éppen elég Űrügy lehet majd Szaddam Huszeinnek egy esetleges terrorakció megindoklására. A háttérben még folyik a diplomáciai offenzíva, még sokan reménykednek a békés megoldásban, de az amerika­iak állig fel fegyverkezve már ott toporognak Irak határán. Ha csak egy kis szerencsénk is van, eredményes lesz az ENSZ-főtitkár bagdadi misz- sziója, és elmarad a megtor­lás. Igazában azt se nagyon lehet tudni, miből lehetnek az irakiaknak tömegpusztító fegyvereik? Pénzük nem na­gyon akadhat rá, mert nem csak embargó miatt szegé­nyedtek el, a nyolc esztende­ig vívott, Irán elleni háború sem sokat hozott a konyhára. Hírügynökségi jelentések éhező gyermekekről, elcsigá­zott lakosságról szólnak. Mi van, ha az elnöki palotákban tényleg nincs semmiféle bak­teriológiai fegyver? Mi van, ha a külföldre menekített ideggáz- és rakétaarzenálról! szóló hírügynökségi jelenté­sek nem felelnek meg a való­ságnak? Mi van, ha a katonai készülődés mögött csak a nagyhatalmak szokásos arro­ganciája áll? Érvényt kell szerezni a Biztonsági Tanács Irakot érintő határozatainak - mondja a külügyminiszter. Nekünk?! „Nem emberi akarat, isteni csoda kell” Dal may Árpád (Új Kelet) Oroszországban továbbra sem látják szívesen II. János Pál pápát, jelentette ki Ilarion Alfejev atya, az orosz pravosz­láv egyház más keresztény egy­házakkal való kapcsolataiért felelős tisztviselője. Az atya nem fogadja el példának a pápa kubai látogatását, mondván, hogy a szigetországban a római katolikus egyház nem foglalt el templomokat, tehát nem ke­rült konfliktusba más egyhá­zakkal. Az orosz pap itt arra cé­loz, hogy egy másik országban, történetesen Ukrajna nyugati megyéiben, amelyek egykor az Osztrák-Magyar Monarchiá­hoz tartoztak, a görög katoli­kusok a kommunista rendszer 1991. évi bukása után „ma­guknak követelnek bizonyos ortodox templomokat”. Ez az okfejtés két helyen is sántít. Az egyik, hogy II. Já­nos Pál Oroszországba szeret­ne ellátogatni, nem pedig Uk­rajnába, tehát a kelet-galíciai, kárpátaljai és bukovinai görög kalolikus-pravoszláv vitának nem kellene befolyásolnia a pápa oroszországi útját. Az igaz, hogy ha lehet, még ádá­zabb viszálykodás folyik az orosz és az ukrán pravoszláv egyház között az ukrajnai or­todoxok moszkvai vagy kije­vi alárendeltségéért. Alfejev atya magyarázatának másik gyenge pontja, hogy az emlí­tett nyugat-ukrajnai területe­ken tulajdonképpen a Sztálin által még 1946-ban elvett és a pravoszlávoknak átadott gö­rög katolikus templomok ko­rábbi tulajdonjogának vissza­állítása folyik immár néhány esztendeje, tehát szó sincs ar­ról, hogy ott esetleg a római katolikus egyház foglalt vol­na el templomokat. II. János Pál pápát egyéb­ként Borisz Jelcin orosz el­nök, sőt elődje, Mihail Gor­bacsov, az utolsó szovjet kormányfő is meghívta Orosz­országba, illetve a Szovjet­unióba, az ortodox egyház azonban eddig megakadá­lyozta a látogatást. Pravoszláv egyházi körök­ben hangoztatják, hogy sze­retnék a keresztény egyhá­zak újraegyesítését. Ehhez azonban, jelentette ki Al­fejev atya, nem elég az em­beri akarat, hanem isteni cso­da kell, hogy felül tudjanak kerekedni az 1054. évi egy­házszakadáson.

Next

/
Thumbnails
Contents