Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

mm Gazdaság 1998. február 19., csütörtök Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A Budapesti Értéktőzsdén a BUX-index értéke a szer­dai kereskedés első felében még 8000 pont fölött volt, de a mérséklődő árak hatására 7954 ponton zárt, ami 37 pontos csökkenés a keddi záróértékhez képest. A Mol a nap elején még 5300 forinton is forgott, végül 30 forinttal a keddi záróára alatt, 5235 forinton fejezte be a kereskedést. ATVK árfolyama 20 forinttal erősö­dött, 3480 forinton zárt. A bankpapírok közül az OTP viszont 95 forintos veszteséget szenvedett el, 8555 fo­rintra csökkent az árfolyama. Gyengültek a vezető gyógyszergyári részvények: a Richter árfolyama 22 615 forintra mérséklődött. Nagy forgalom mellett nőtt a kárpótlási jegy ára, 955 forintot ért a nap végén. Füstbe ment szabályozás Dohánytermék-árusítás kérdőjelekkel Munkatársunktól A jövedéki adóról és a jö­vedéki termékek forgalmazá­sáról szóló, ez évben hatály­ba lépett törvény a jövedéki termékek, például a dohány- termékek kereskedelmi for­galmazását olyan üzletkörök­höz köti, amelyekben az a ta­valy életbe léptetett, az üzle­tek működéséről szóló jog­szabály alapján lehetséges. A két betartandó passzus közöt­ti ellentmondás abban jelent­kezik, hogy a melegkonyhás, a munkahelyi, az egyéb ven­déglátó-ipari üzletek, vala­mint a cukrászdák termékfor­galmazási szabályozásában nincs konkrétan nevesítve, hogy dohányterméket árusít­hatnak. A rendelet szerint ezt csak az italüzletekben enge­délyezi. A hatályos paragra­fusokat szó szerint értelmez­ve, az Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) százával bírságolhat­na meg üzleteket, és koboz­hatná el a dohánytemiékeket, de méltányosságból, illetve a várt rendeletmódosítás miatt nem teszi. Mindezzel kapcsolatban Bakó Sándor hadnagy, a VPOP megyei szervezetének alosztályvezetője elmondta: egy pénzügyminisztériumi olvasat értelmében a szabá­lyozás az említett négy üz­letkörben ugyan nem tiltja, de nem is nevesíti a dohány­forgalmazást, mint azt az ital­üzletek esetében teszi. Pilla­natnyilag várakozó állás­pontra helyezkedett a pa­rancsnokság, mert az informá­cióik szerint hamarosan meg­jelenik a rendelet módosítá­sa. Bakó Sándor hadnagy is­meretei szerint a nagykeres­kedelmi cégek a januárban leállított kiszolgálásokat új­raindították. A megyei kereskedelmi és iparkamara kereskedelemfej­lesztési osztályvezetőjétől, Murvay Csabától kapott tá­jékoztatás szerint az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium (IKIM) állásfoglalása a következő: a vendéglátóegységekben tör­ténő dohánytermék-értékesí­tés hagyományos tevékeny­ség, és - függetlenül attól, hogy a vendéglátó-üzletkö­röknél ennek lehetősége nevesítetten nem szerepel — ez az üzleti tevékenység szer­ves része, így a dohánygyárt­mányok értékesítése a kérdé­ses üzletkörökben is lehetsé­ges. Emiatt az IKIM a területi kamarák, így a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei véle­ményével egyetértésben a tel­jesen egyértelmű jogi hely­zet kialakítása érdekében a kormányrendelet módosítá­sát kezdeményezi, hogy a for- galmazható jövedéki do­hánytermékek a jogszabály­ban egyértelműen legyenek megnevezve. Jövedéki adóügyek Munkatársunktól A Vám- és Pénzügyőrség Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Pa­rancsnokságának vezető­jétől, Lupkovics György alezredestől kapott tájékoz­tatás szerint január 1-jétől megyénkben a jövedéki adó­ügyekben a nyíregyházi vámhivatal munkatársai jár­nak el. A hivatal címe Nyír­egyháza, Stadion u. 5. Tele­fonon a 42/432-033 szám 137-es mellékén lehet érdek­lődni. Az ügyfeleket kedd kivételével munkanapokon 8 és 14 óra között várják. A parancsnok felhívja az érin­tettek figyelmét, hogy az adó­bevallásokat minden hónap 20-áig, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jö­vedéki adó visszaigénylését a hónap 15. napjáig kell be­nyújtani. A szükséges nyom­tatványokat a vámhivatal ügyeletén mindennap 8-tól 16-ig lehet megvásárolni. MTI Ukrajnai akvizíció A Richter Gedeon Rt. meg­vásárolta a gyógyszerkeres­kedelemmel foglalkozó Ki- jevobifarmacija (Ukrajna) társaság 15 százalékos rész­vénycsomagját - adta hírül a gyógyszergyár a Magyar Tőkepiac című lapban szer­A bizalom ára megfizethető A napi tőzsdei gyakorlat és az elmélet élesen elkülönül, emiatt van, aki csinálja, van, aki kutatja. Manapság kicsit sok értékpapír-kereskedelem­mel foglalkozó cég dolgozik Magyarországon, ez ugyan­úgy túlpörgött, mint a tavalyi év közepén a hazai részvények árfolyama. Nos, a túlértékelést hosszabb idejű árkorrekció követte. A pénzügyi ágazat e területe is le fog tisztulni azzal párhuzamosan, ahogyan a belgazdaság, a lakosság tőke­ereje növekszik. Munkatársunktól * _______ Mi ndezeket dr. Sulyok-Pap Márta, a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem válla­lati pénzügyek tanszékének vezetője mondta, akinek a ku­tatásai megalapozták a Buda­pesti Értéktőzsde (BÉT) újra­indulását. A nyíregyházi mező- gazdasági főiskolán megtartott hétfői teltházas előadását kö­vetően az egyetemi tanár el­mondta, hogy a 80-as évek ele­jén kezdődtek el a kötvényki­bocsátások lehetőségeit feltá­ró kutatások. Akkoriban már- már látszódtak olyan jelek, amelyek arra utaltak, hogy al­kalmazhatók a piacgazdaság bizonyos elemei. Az elméleti kutatások célja elsősorban a kibocsátandó kötvények árfo­lyamértékének meghatározásá­ra irányultak. Hazai tapaszta­lat ezzel kapcsolatban egyál­talán nem volt. Az elméleti próbálkozások, a kezdeti kísér­letek alapozták meg a BÉT új­raindítását. A tőzsde ma már működik, sőt tavaly a nagy hírű New York-i tőzsde eredményességét is felülmúlta. Dr. Sulyok-Pap Márta meglátása szerint - ame­lyet a napi események is alátá­masztottak - túlzottan optimis­ta megítélést kaptak a hazai tőzsdén működő cégek, s az­óta máig eltartó árfolyam­korrekció érvényesül a piacon. Ez természetes, mivel a tőzsde bizalomra épül. A nemrégiben bekövetkezett délkelet-ázsiai válság hatása ugyan kisebb mértékben, de Magyarorszá­gon is éreztette hatását. A be­fektetők egy-egy kedvezőtle­nebb információ hatására elbi­zonytalanodnak, és vételi po­zícióból eladásiba lépnek át, amelynek árfolyamesés lesz a következménye. Jeles dátumok cégvezetőknek Új Kelet-információ 1998. február 20. - A havi adóbevallásra kötelezettek előző havi adóinak (az APEH által előírt társasági adó ki­vételével) és költségvetési támogatásainak, illetve a havi és a gyakorított általá­nos forgalmi adó (áfa) beval­lási ideje. - Az általános for­galmi adó, a játékadó, vala­mint a munkaadói, munka- vállalói járulék befizetési ideje.­Eredményes vadgazdálkodás Új Kelet-információ _______ A térségi földtulajdonosok megbízása alapján a Nyírerdő Rt. kezelésébe átadott vadász- területeken 1997-ben eredmé­nyes vadgazdálkodási évet zár­tak a szakemberek. Annak el­lenére, hogy az év jó részében jelentős energiákat kötött le a vadászati törvény végrehajtá­sával kapcsolatos probléma rendezése, ezeken a területeken a vadállomány sem létszámban, sem minőségben nem romlott. Ezt bizonyítja, hogy a gúthi erdészet által kezelt területen kapitális agancsú dámbikákat terítékeitek a vadászok. Tavaly e térségben lőtték Magyaror­szágon a legtöbb dámot. A töb­bi terület is elismerésre méltó eredményekkel büszkélkedhet, noha csökkent a külföldi ven­dégvadászok érdeklődése. Ezt fokozottabb marketingtevé­kenységgel igyekezett ellensú­lyozni a részvénytársaság. Gondot okoz az egyre szapo­rodó orvvadászat is. Ellenőr­zéséhez a törvényben előírt va­dászati felügyelőségek mi­előbbi létrehozására lenne szükség. Mezőgazdasági támogatások Új Kelet-információ _______ A szövetkezet, az erdőbir­tokossági társulat, valamint egyéb, a gazdálkodói együttmű­ködést segítő szervezetek meg­alakulásának támogatását azon szervezetek vehetik igénybe, me­lyek 1997. november 1. után ala­kultak. A mezőgazdasági tenné- kek beszerzését, raktározását, ér­tékesítését, a mezőgazdasági ter­meléshez szükséges anyagok be­szerzését, valamint az agrárterme­léshez szükséges szolgáltatáso­kat nyújtó szövetkezetek igényel­hetik. Továbbá azok az erdő­birtokossági társulatok, illetőleg a kizárólag erdőtulajdonosokból álló, és csak erdőgazdálkodási, valamint ahhoz kapcsolódó tevé­kenységet végző szövetkezetek, amelyek megfelelnek a társult erdőgazdálkodás külön jogsza­bályi feltételeinek. Kérelmezhe­tik még ezt a támogatást a mező- gazdasági termelők többségi résztvételével működő, mini­mum tíz mezőgazdasági termelő által alapított gazdálkodó szerve­zetek, mezőgazdasági gépkörök, és a külön jogszabályi feltételek­nek megfelelő, jogi személyként működő termelői értékesítő szö­vetkezetek (TÉSZ). A támogatás mértéke az alapí­tás számlával igazolt költségei­nek 80 százaléka, de legfeljebb 100 ezer forint. A már megala­kult szövetkezetek, illetve integ­rációs szervezetek forgóeszköz- feltöltéshez és működtetési költ­ségek részbeni megtérítésére igénybe vehető támogatás össze­ge nem haladhatja meg a saját tőkéjük 50 százalékát, a tárgy­évi forgalmukból származó ár­bevételük 5 százalékát, illetve az 5 millió forintot. A megalakult erdőbirtokossági társulat, erdőszövetkezet forgó- eszköz-feltöltéséhez és működé­si költségeinek részbeni megté­rítéséhez igénybe vehető támo­gatás összege évente és hektáron­ként 150 ezer forint, illetve leg­feljebb 5 millió forint, de nem ha­ladhatja meg a számlával igazolt, ténylegesen elszámolt működé­si költségek 50 százalékát. A gazdálkodó szervezetként működő gépkörök és TÉSZ-ek működtetéséhez szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételek biztosí­tásához tagonként 50 ezer forint, de legfeljebb 1 millió forint tá­mogatás igényelhető. A támogatási kérelmet a terü­letileg illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell az alapszabályt vagy az alapító ok­iratot, a cégbejegyzési határoza­tot és az alapítási költségekkel összefüggő számlák másolatát, valamint az erdőbirtokossági tár­sulat és erdőszövetkezet kivéte­lével a hitelintézet igazolását a saját vagyonnak a kérelmező fo­lyószámlájára történő befize­téséről, illetve a saját vagyon meglétét tanúsító nyitómérle­get. Erdészeti szövetkezetek, er­dőbirtokossági társulatok ese­tében az illetékes erdészeti szak­hatóság véleményét is mellé­kelni kell. A támogatási kérel­meket az illetékes földművelés- ügyi hivatal a beérkezéstől szá­mított 30 napon belül elbírálja, és ha a kérelmet elfogadják, ak­kor kiállítják a szükséges iga­zolásokat az adóhatóság felé. Megéri a biztosítás Szabó Zoltán (Új Kelet) Megyénk mezőgazdasági termelőit is nagyon hátrá­nyosan érintették a tavaly oly gyakran előforduló ele­mi károk. A gazdálkodók jelentős részének egyetlen megélhetési forrása került veszélybe, hiszen kevés he­lyen van a mezőgazdasági termelésen kívül más jöve­delemszerzési mód. A ter­melők alig-alig ismerték fel a biztosítások nyújtotta lehetőségeket, csak mintegy 5 százalékuknak van bizto­sításuk. Megkérdeztük Baranyai Elemér mezőgazdasági kár­szakértőt, megéri-e a ter­melőknek biztosítást kötni?- Mindenképpen szük­ség van a mezőgazdasági biztosításokra, hiszen ta­valy is nagy terméskiesést okoztak a különböző ele­mi károk. Óriási gondot okozott a tavaszi belvíz- helyzet, a vetés gyakran ki sem látszott a vízből, és mielőtt a szerencsésebb termelők elbízhatták volna magukat, hatalmas jégzá­porok zúdultak a földekre, tönkretéve a növénykultú­rák jelentős hányadát. Az elemi károk megyénk­ben 255 települést érintet­tek, és ténylegesen mintegy 12 ezer hektáron okoztak nagy terméskiesést. A számí­tott árbevétel-kiesés megha­ladta az 1,3 milliárd forintot - mondta Baranyai Elemér a gazdajegyzők és a falujegy­zők által összegyűjtött ada­tokat figyelembe véve.- Ezért a termelőknek is be kellene látni azt, hogy a biztosítások megkötésével csökkenthetik a termelés kockázatát.- A mezőgazdasági ter­melők gyakran azzal utasít­ják el a biztosítások megkö­tését, hogy sokba kerül, és a termelésből nem származik akkora jövedelmük, ami in­dokolná a biztosítások meg­kötését. Erről mi a vélemé­nye?- A termelők csak na­gyon kis hányada köt ele­mi kár elleni biztosítást, pedig ha a megtermelt ér­ték elvesztésének a kocká­zatához viszonyítjuk, igen olcsó a védekezésnek eme módja. A termelő minden 100 forint biztosítási díj­nak a 35 százalékát vissza­igényelheti állami támoga­tásként, és általában a biz­tosítók is visszautalnak 30 százalékot abban az eset­ben, ha nem történik kár­esemény, így a termelőnek csak a maradék 25 száza­lékot kell állnia. Egy hek­tár őszi búza biztosításá­hoz a termelőnek például 1800 forintot kell befizet­nie, ebből 630 forintot tá­mogatásként kaphat visz- sza, és év végén a biztosí­tó további 540 forintot fi­zet vissza, így a termelő csak a maradék 630 forin­tot veszti el abban az eset­ben, ha az időjárás ked­vező, és nincs károkozó tényező. Ha viszont elemi kár éri a területet, akkor a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségeinek eleget léve kifizeti a meg­ítélt kárösszeget. dán. A tranzakcióval a Rich­ter tulajdonrésze az ukrajnai cégben 23,17 százalékra emelkedett. A Richter a Kijevobifar- macija privatizációja során az Ukrán Állami Vagyonalap Kijev megyei regionális rész­legével kötött szerződést a részvénycsomag megvételére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents