Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-16 / 39. szám

Megyei krónika 1998. február 16., hétfő Töretlen lelkesedéssel ropják Babus Andrea (Új Kelet) Megyénk nagyhírű nép­táncegyüttesei között ismert és a közönség által elismert lelkes társaság az 1957-ben alakult, akkor még tánccso­portként működő Szabolcs Táncegyüttes. A csoportnak 1964-ben sikerült teljesí­tenie azokat a feltételeket, melyek alkalmassá tették arra, hogy együttesi for­mában éljenek tovább. A kilencvenes év elejéig a Szabolcs Volán Táncegyüt­tes nevet viselték. Az együt­tes szellemiségében nem csupán a táncos és zenei mű­veltség a fontos, hanem az is, hogy ez a kifejezési for­ma milyen közegben töl­tötte be a szerepét, ezért ala­pos néprajzi és történelmi is­meretekre is szükségük van a tagoknak. Ami ennél is lényegesebb, az a még fellelhető, és kö­zel eredeti életformájukat élő emberekkel való talál­kozás, amit egyik legfőbb feladatának tekint a Sza­bolcs Táncegyüttes. A múlt évi eseményekről és az együt­tes idei terveiről Gucsa Sán­dor művészeti vezetővel és Lajsz Ferenc egyesületi tit­kárral beszélgettünk. A múlt évről szólva Gucsa Sándor elmondta, hogy a főként általános és középis­kolásokból álló együttes több mint negyven alkalommal lé­pett a közönség elé, és sike­resen szerepelt öt hazai fesz­tiválon is. A jelenlegi felnőtt tánckar egy nyugat-európai műsorsorozaton vett részt Belgium - Franciaország - Hollandia állomásokkal, s összesen tizenhat műsort adott mindössze tíz nap lefor­gása alatt. A Szabolcsi „Öregek ” ne­vet viselő, idős táncosokból álló csoport ugyancsak szé­pen szerepelt, hiszen négy nap alatt öt bemutatóval ked­veskedett a lengyelországi Gorlice közönségének. Saj­nos a tervezett hat kore­ográfiái munkából csupán kettő kivitelezése történt meg, s a ruhatár részbeni felújítása és bővítése is el­maradt, mindkettő anyagi okok miatt. Lajsz Ferenc elmondta, szemben a hasonló, öntevé­keny csoportokkal, a Sza­bolcs Táncegyüttes költ­ségvetését bérleti és közüze­mi díjak is terhelik. Emel­lett a próbaterem - melyet nem is kizárólagosan hasz­nál - rendkívül rossz állapot­ban van, s a fűtés is alig mű­ködik. Ettől függetlenül az együt­tes töretlen lelkesedéssel ter­vezi a jövőt. Gucsa Sándor az elkövetkezendő időszakra vonatkozó elképzelések kö­zül a legfontosabbnak tartja, hogy az ismét bevezetendő minősítési rendszerben való megmérettetésen sikeresen szerepeljenek. Az ott nyújtott teljesítmény alapján kapott minősítés lesz ugyanis az alapja az együttesek további külföldi fesztiválokra történő ajánlásának. (A nyolcvanas évek közepéig, a korábbi rendszer szerint „Arany Hár­mas” minősítést mondhattak magukénak.) Komoly szakmai „Mű­helymunka” következik te­hát. Az előkészületek már megkezdődtek, a tavalyi évről áthúzódó koreográfia­vásárlásokat és a mára már halaszthatatlanná vált ruha­tár- és kellékbővítést minden­képpen meg kell oldani. A másik fő feladat már a jövő év nagy kihívása, ami­kor az együttes megalaku­lásának 42., hivatalos „meg­születésének” 35. évfordu­lóját ünnepük, s erre folya­matosan készülnek. A jövő év tavaszán köszöntik a szü­letésnapot, s a műsorban fellépnek az apróságok (az utánpótláscsoportok), a fel­nőtt tagok és az öreg tán­cosok... mindenki, aki vala­mikor az együttesben tán­colt. Lajsz Ferenc hozzátette, hogy nyárra külföldi utakat terveznek, egy konkrét meg­hívást már kaptak, de még csak most zajlanak a feszti­vál-kiírások. Edzőtáborozni Erdély távo­li részébe, a gyimesi és a moldvai területre, valamint Székelyföldre utaznak. A Nyírségi Ősz rendezvényso­rozaton egy Nápoly melletti településről származó együt­test szeretnének vendégül látni. Két évvel ezelőtt a Sza­bolcs Táncegyüttes nagy si­kert aratott egy Nápolyban rendezett fesztiválon. Akkor barátkoztak össze az olasz csoporttal, akik a „tipikus olasz család” modelljét kel­tik életre, hiszen a nagy­szülőktől a gyerekekig min­denki táncol, s őrzi, ápolja a kulturális hagyományokat. Mindezek mellett az együt­tes nagy örömmel vállal fel­lépéseket megyénkben is, hi­szen az itthoni közönség tap­sa az egyik legnagyobb elis­merés a Szabolcs Táncegyüt­tes számára. Életmód nap Szamosi István A mátészalkai V árosi Mű­velődési Központ, a Holdsu­gár Nyugdíjas Klub és a Tár- sadalmiLgyesülelek Szerve­zete rendezésében Életmód nap címmel egész napos programot szerveznek az érdeklődők részére február 28-án 10 órától a mátészal-; kai színházteremben. A ren­dezvény - melynek védnö­ke dr. Szilágyi Dénes polgár- mester - ünnepélyes meg­nyitóval kezdődik, majd fó­rum következik, melynek ' résztvevői: dr. Olajos Judit orvos, a nyíregyházi Élet­mód Klub vezetője. Hegy iné Gombkötő Éva egészségne­velő, Szőllősi Tamásné ref- lexológus és Varga Zsolt gyógymasszőr. Ezután Üzen a Kárpátok címmel irodalmi összeállítást láthatnak-hall- hatnak az érdeklődők a ha­táron túl élő költők, írók műveiből, majd 13 órától kóstolóval és vásárral egy­bekötött kiállítás kezdődik. Ezen bemutatkozik a nyír­egyházi Életmód Klub, lesz vérnyomás- és cukorszintmé­rés, valamint diétás és élet­mód-tanácsadás. Ugyanitt megvásárolhatók különbö­ző ezoterikus tárgyak és a té­mával foglalkozó könyvek, illetve az egészséget segítő kozmetikumok, naturál ter­mékek. A különféle gyógy- teákat, vitaminokat, vegetá­riánus termékeket a résztve­vők meg is kóstolhatják az Életmód nap rendezvényen, melynek látogatása ingye­nes. A szervezők viszont ké­rik, hogy a résztvételi szán­dékot az érdeklődők szíves­kedjenek előre jelezni sze­mélyesen a mátészalkai Vá­rosi Művelődési Központ­ban (Kölcsey út 2. szám), vagy telefonon a 44/310- 010-es számon. Begyűjtés Új Kelet-információ Holnap, február 17-én to­vább folytatódik a Város­üzemeltetési Közhasznú Társaság kutyabegyűjtési akciója. A helyszíneket a rendőrök és a közterület-fel­ügyelők biztosítják, mivel a gyepmesteri telep munkatár­sai altatólövedékes pisz­tolyt is használnak. Az ak­ció helyszínei kedden: Nyír­szőlős, Jósaváros, Sóstóhegy, a Toldi utca, a Körte utca és a Palánta út. A közhasznú tár­saság vezetői kérik a lakos­ságot, hogy segítsék a gaz­dátlan állatok begyűjtését. Adatok a munkanélküliségről Csengerben és környékén legnagyobb a baj A változatlanul súlyos foglalkoztatási nehézségek­kel küzdő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében je­lenleg Csenger környékén a legnagyobb arányú a munkanélküliség. A térségi munkaügyi központ il­letékese az MTI-nek elmondta: a magyar-román ha­tár közelében fekvő város körzetében 28,7 száza­lékos a munkanélküliségi mutató, ami azt jelenti, hogy minden harmadik-negyedik keresőképes em­ber állásajánlatra vár. MTI ___________ A kisrégió tizenegy tele­pülésén most 1584-en ke­resnek munkát, 4,9 száza­lékkal többen, mint a múlt év végén. Baktalórántháza és Vásárosnamény térségé­ben egyaránt 28,2 százalé­kos a munkanélküliségi ráta. Ott 2121-en, illetve 4150-en szerepelnek az állás­talanok listáján. Fehérgyarmat vonzáskör­zetében 27,7, Nyírbátor kör­nyékén 24,2, Mátészalka tér­ségében 23,4, míg a nagy- kállói régióban 22,7 százalé­kos a munkanélküliség. A 20,2 százalékos megyei mu­tatónál mindössze három körzetben kedvezőbb a ráta, 15,6 százalékos Nyíregyhá­za, 16,3 százalékos Kisvárda és 16,4 százalékos Tisza- vasvári környékén. Az elhelyezkedési lehető­séget kereső szabolcsiak 37,2 százaléka szakmunkás, 26,3 százaléka pedig betanított munkás. A szellemi foglalko­zásúak aránya 12,5 százalé­kos. Ez azt jelenti, hogy a je­lenlegi 44 ezer 866 munka- nélküli közül 34 ezer 95-en valamilyen képesítéssel ren­delkeznek, míg a többiek - 10 ezer 771-en - alulképzet­tek, csak segédmunkára al­kalmasak. A Mátészalkán és környékén élők örülhetnek majd annak a két új autóbusznak, amelyek a minap érkeztek a Szabolcs Volán Rt. telepére Foto: Lazar Zsolt I F arsang a suliban Bozsó Katalin és Lázár Zsolt felvételei Nyíregyházán, a 19. és a 23. Számú Általános Iskolában készültek

Next

/
Thumbnails
Contents