Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

u M Megyei krónika 1998. február 12., csütörtök Szépülő Szamosszeg Fiatalokkal a környezetért B. B. (Új Kelet) Szamosszeg képviselő-tes- tülete február 23-án este hat órától falugyűlésen tájékoz­tatja a lakosságot a múlt év eredményeiről, s ismertetik az idei évre vonatkozó fő cé­lokat. A 129 millió forintos költségvetésből nagyobb fej­lesztésre nincs lehetőség, a tervek között kisebb felújí­tási munkák szerepelnek, például utak javítása, meglé­vő épületek karbantartása. Céltámogatásra Nagydobos­sal és Nyírparasznyával össze­fogva nyújtottak be pályáza­tot szennyvízelvezető rend­szer és -tisztító telep építé­sére. A beruházás gesztora Szamosszeg, így a telep is a község területén helyezke­dik majd el. Az összeget ko­rábban már elnyerték, de ak­kor a saját erőt nem tudták előteremteni. Most a környe­zetvédelmi és vízügyi alap­hoz is pályáznak, mivel a te­B. B. (Uj Kelet) _________ Fo lyamatosan fejlődő kis­település Szamosbecs, ahol a beruházásokhoz szükséges források előteremtése és megőrzése, az intézmények fenntartása és üzemeltetése a legfontosabb feladat, mivel a Területfejlesztési Tanács­tól eddig támogatást nem kaptak. Az elmúlt év során nem hajtottak végre jelen­tősebb beruházást, a Petőfi utcában és a Kossuth utcá­ban járdajavításra volt fede­zet, hozzájárultak a csengeri tüdőgondozó újraindításá­hoz, a hétvégi és hétközi ügyelet működtetéséhez, és a védőnői körzet fennmara­dása is anyagi támogatást kívánt. Az idén nagyobb mértékű fejlesztésekre ké­szülnek. Tervezik a szenny­víz- és szeméttelep megva­lósítását, valamint pályáz­lepülés sérülékeny vízbázi­son fekszik, így a csatorná­zási munkálatoknál elsőbb­séget élvez. Az önkormány­zat körülbelül huszonöt köz­munkást szeretne alkalmazni az év során a rászorultak, idősek ellátására, a köztisz­tasági munkálatoknál, vala­mint Szamos és a Kraszna holt medreinek rendbehozatalá­nál. Április 1-jétől a szilárd hulladék szállítása szerve­zetté válik, s a rendszeres szállítás költségeinek hat­van százalékát az önkor­mányzat állja, a többi a la­kosságot terheli. A szemetet a mátészalkai telepre viszik, ezzel Szamosszeg képe is jelentősen javul, megszűn­nek a „vad” szemétlerakó­helyek. A kulturális élet fel­lendítése érdekében a helyi művelődési ház jobb kihasz­nálása érdekében alkalmaz­nak egy dolgozót ezek után, aki megszervezi a kultúrház tevékenységét. nak a kábeltévé bevezetésé­re is. Tavaly állami támoga­tást nyertek idei felhasználás­sal a Petőfi és Dózsa utcák mentén járdaépítésre. A kivi­telezés áprilisban kezdődik, s várhatóan szeptemberig befejeződik. A tervek között szerepel a pinceklub megvá­sárlása, amire az egyezséget már megkötötték a Mezőgaz­dasági Szövetkezettel. Pá­lyáznak mezőgazdasági fel­táró út építésére, s ha elnye­rik a szükséges forrást, meg­szűnik az a faluképet rombo­ló jelenség, hogy a település központjába felhordják a sa­rat a gyümölcsösből érkező járművek. A református egy­házközség kérésére átadták az iskola épületéből még ön- kormányzati tulajdonban lévő részt. Hosszabb távú el­képzelés a csapadékvíz-elve­zetés megoldása, mederlapos árok kiépítésével. Szabó Zoltán (Új Kelet) Lényeges változás a napkori­ak életében, hogy mostantól egy rövid sétával megszabadulhat­nak a sok kellemetlenséget okozó hulladékoktól, és a kör­nyezeti terhelés csökkentésén kívül az egészségükért is tesz­nek valamit. A múlt hét végén ugyanis dr. Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési miniszter ünnepélyes kere­tek között átadta a településen élő polgároknak az Első Nyír­ség Fejlesztési Társaság által létrehozott hulladékudvart. A gyűjtőhely megvalósulása nagy gondot vesz le a falu lakó­inak válláról, korábban ugyan­is nemigen tudtak mit kezdeni a vissza nem váltható üvegek­kel, mert a Nyíregyházi Köztisz­tasági Kft. nem szállította el azo­kat. Sokan vállalták az illegális elhelyezéssel járó kockázatot, és nem törődtek az esetleges környezeti károkkal sem. A vissza nem váltható göngyöle­gek problémájával leginkább a gyártóknak kellene foglalkoz­ni, de sajnos nincs oly*i törvé­nyi szabályozás, amely erre kö­telezné őket. A község mintegy 3600 lakó­ja, az intézmények és az üzle­tek éves szinten 4300 köbmé­ter hulladékot „termelnek”, ebből korábban csak 3500 köb­métert szállítottak a nyíregyhá- za-orosi lerakóhelyre. A hulladékudvaron papír ala­pú csomagolóanyagokat, feke­te és fehér újságpapírt, fehér és színes üveget vesznek át, a napi árfolyamhoz igazodva még ke­véske pénzt is fizetnek értük. Minden előbb felsorolt hulla­déktípushoz rendelkeznek a szükséges zárható konténerrel. Az összegyűjtött hulladékokat a Városüzemeltetési Kht. veszi át, és szállítja el az ártalmatla­nítás helyszínére, a nyíregyhá- za-orosi hulladéklerakóba, vagy az újrahasznosítást végző cégekhez. A későbbiekben sze­retnének fémhulladékokat, szí­nes fémeket, valamint fáradt olajat is átvenni. A fejlesztési társasághoz tar­tozó valamennyi településen létrehoztak már hasonló tele­peket, minden ilyen létesít­ményben egy-egy közhasznú munkást foglalkoztatnak, akik 1997. decemberében egy 120 órás tanfolyamon sajátí­tották el a szükséges ismere­teket, de nemcsak az udvaro­kon dolgozóknak kell a sze­lektív hulladékgyűjtés szabá­lyait megismerni, hanem a la­kosságnak is. Ennek érdeké­ben az Első Nyírség Fejlesz­tési Társaság márciustól komp­lex felvilágosító program megvalósításába kezd. Elő­adásokat szerveznek, kiadvá­nyokat jelentetnek meg a sze­lektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, külön kiemel­ve annak környezetvédelmi és gazdasági jelentőségét. El­sődleges céljuk a fiatalok megnyerése, rajtuk keresztül már a felnövekvő generáció értékrendjét alakíthatják, és a gyermekek szüleikre is jó ha­tással lehetnek. Testületi ülés Jávor Zoltán Tiszavasvári képviselő­testülete február 12-én három órai kezdettel tartja munka­rend szerinti ülését. Sulyok József polgármester beszá­mol a két ülés között végzett munkájáról, valamint a lejárt határidejű határozatokról, előterjeszti a város idei költ­ségvetésének tervezetét, me­lyet valamennyi bizottság vé­leményezett. A testület módosítja a közterület-használatról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított és kiegészített rendeletét. Elő­terjesztés hangzik cl a szo­ciális szolgáltatóközpont alapító okiratának kiegé­szítéséről. Döntenek többek között a képviselők a szabadidőköz­pont intézményei használati szabályzatának elfogadásáról. Kisvárdaí költségek Új Kelet-információ Kisvárda város önkormány­zati képviselő-testülete ma délelőtt 9 órától tartja soron következő ülését. Á város­atyák várhatóan több fontos kérdésben döntenek. Töb­bek között előterjesztésben vitatják meg az önkormány­zat 1998. évi költségvetését, a távhőszolgáltatás legmaga­sabb hatósági díjáról és a díj­alkalmazás feltételeiről szó­ló, többször módosított ren­deletét. Tárgyalnak a Felső- Szabolcsi Kórház rekonstruk­ciójára Kisvárda város önkor­mányzata részére nyújtott címzett támogatás felhasz­nálásával kapcsolatos álla­mi számvevőszéki jelentés­ről, a Zemplén TV-vel kö­tött szindikátusi szerződés­ről, a II. Rákóczi Ferenc Szak­közép- és Szakiskola alapító okiratának jóváhagyásáról és a vérfürdői tanuszoda építésé­ről. Beszámoló hangzik el a közbeszerzési csoport mun­kájáról is. Szamosbecsi tervek Vezetnek a vagyon elleni bűncselekmények A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapi­tányság létszámhiánya az elmúlt év végére elérte az ötven főt, ami elsősorban a nagymértékű nyug­díjazással magyarázható. Megyénkben összesen 1504-en dolgoznak, közülük 1195-en hivatásosak- derül ki abból a beszámolóból, ami a főkapitányság 1997. évi munkájának értékeléséről készült. A keddi tanácskozásról már nagy vonalakban adtunk tájé­koztatást, ezúttal az egyes szakterületeket elemez­zük részletesebben. Fullajtár András (Új Kelet) A bűnügyi helyzet ala­kulásából kitűnik, hogy az ismertté vált bűncselekmé­nyek száma 18 százalékkal növekedett. Ez jellemző valamennyi kapitányság területére. A rangsor első három helyzettje Nyíregy­háza, Mátészalka és Tisza­vasvári. A legtöbb bűncse­lekményt a megyeszékhe­lyen követték el, valamint Mátészalka és Nyírbátor területén, míg a legkeve­sebbet Tiszavasváriban. Nyíregyházán a bűncse­lekmények városon belüli megoszlása is eltérő képet mutat. Eszerint a legfertő­zöttebb területnek mon­dott Tokaji úti piacon, va­lamint a MÁV-állomáson és környékén az elmúlt időszakban összesen 134, illetve 189 bűncselekmény vált ismertté. Ezek az adatok nem támasztják alá azt a hie­delmet, miszerint ezek lenné­nek Nyíregyháza a legfertő­zöttebb területei. A személy elleni bűncselek­mények közül az emberölések száma 26-ról 23-ra csökkent. Zömében a családi, ismerősök közötti konfliktusok következ­ménye a legsúlyosabb élet elle­ni bűncselekmény, amely vala­mennyi kapitányság területén előfordult, de a legtöbb — kilenc - Nyíregyházán történt. A moti­vációk között kiemelt helyen áll a nyereségvágy, az aljas indok, illetve az előre kiterveltség. A család és az ifjúság elleni bűncselekmények száma mini­málisan, de csökkent. Ezek a jogsértések leginkább a me­gyeszékhelyen fordultak elő (74). A rendőri szerveknek si­került a kerítést és az üzletsze­rű kéjelgést visszaszorítani. Több sikeres akció során talál­tak olyan éjszakai szórakozó­helyeket, ahol örömlányok tel­jesítettek szolgálatot. Az összes bűncselekmény 64 százalékát a vagyon elleni­ek teszik ki. Ezek a lopás és a betöréses lopás, melyeknél 18, illetve 14 százalékos emelke­dés volt. A lopáson belül kü­lön említést érdemel a gépjár­mű-bűnözés. A megyében el­követett gépkocsilopások szá­mában lényeges változás nem következett be a múlt évben, viszont több, a drágább kate­góriába tartozó gépkocsit lop­tak el. Nyíregyházán például összesen 138 autót tulajdoní­tottak el, ebből 67-et megtalált a rendőrség. A járműfeltörések száma a tavalyi évben igen magas volt. Az a tapasztalat, hogy a tulajdonosok továbbra sem fordítanak kellő figyelmet értékeik tárolására, őrzésére. Látható és könnyen elérhető helyen hagyják telefonjaikat, diplomatatáskáikat, autóstás­káikat, azok felkeltik a gépko- csifeltörők érdeklődését. A megyén belül Nyíregyháza a legfrekventáltabb terület. A betöréses lopások száma 4275 volt, és ennek fele a me­gyeszékhelyen történt. A felde­rítési mutató itt közel 35 szá­zalék volt. Az állampolgárokat joggal irritáló rablások száma 144-ről 162-re alakult. Ezek felderítési mutatója javult, a megyei átlag 75,8 százalék. A gazdasági bűncselekmé­nyeknél megállapítható, hogy a sikkasztások száma 10 szá­zalékkal csökkent 1996-hoz viszonyítva, míg a csalásoké 30 százalékkal nőtt. A sikkasz­tásokra jellemző, hogy különö­sen nagy értékre követik el, míg a csalások célpontjai a leg­több esetben magánszemélyek voltak. Ilyen esetek sorozatban fordultak elő. A közbiztonsági szakterü­let elemzéséből megállapít­ható, hogy a körzeti megbí­zott szerepe kulcsfontosságú az új típusú közterületi szol­gálat megvalósításában. A múlt évben a lehetőségekhez képest több rendőr volt a köz­területeken, ami javította a lakosság szubjektív bizton­ságérzetét. Jók a tapasztala­tok a Nyíregyházán és Nyír- lugoson bevezetett lovas­járőri szolgálatról is, ami kü­lönösen a tanyabokrok köz- biztonságát javította. A vasúton megnövekedett bűnözés miatt bevezették a vonatkísérést, amit hét rend­őrkapitányság bevonásával, kilenc útirányon valósítottak meg. A meglévő 15 őrshöz csat­lakozott a novemberben át­adott demecseri is. Az igazgatásrendészeti osz­tálynak 14 531 szabálysértési ügyben kellett vizsgálatot folytatnia, a feljelentett szemé­lyek száma 15 020 volt. A ki­emelt szabálysértések többsé­gét továbbra is az engedély nélküli vezetés, a megengedett sebesség jelentős túllépése és a közúti közlekedés rendjének megzavarása teszi ki. Az egy főre jutó pénzbírság átlaga 7730 forintról 8470 forintra emelke­dett. Háromszázhuszonnégy vezetői engedélyt vontak be leginkább ittas vezetés és gyorshajtás miatt. Megyénk területén az elmúlt évben 8146 külföldi élt, akik közül 6566-an bevándoroltak, a többiek tartózkodási enge­déllyel rendelkeznek, illetve 83 a menekültek száma. A rendőrség gazdasági helyzetét a múlt évben az alulfinanszírozottság jel­lemezte, így alapvető cél volt a működőképesség megtartása. Pozitívum­ként lehet megemlíteni, hogy elkezdték alkal­mazni a megyei belső számítógépes hálózatot, amely a bűnözők fényké­pes adatait és a bűnügye­ket tartalmazza. Sikerként könyvelhető el, hogy az országban egyedül me­gyénkben valamennyi rendőrőrsöt bekapcsolták a megyei számítógépes rendszerbe. A fegyelmi helyzetet is értékelték. 1997-ben bűncselekmény elköve­tésének alapos gyanúja miatt 7 személyt füg­gesztettek fel beosztásá­ból. Hivatali visszaélés, valamint vesztegetés mi­att 11 dolgozóval szem­ben kellett fegyelmi el­járást lefolytatni. A megye múlt évi köz­lekedésbiztonsági helyze­téről külön anyagban tá­jékoztatjuk olvasóinkat. I Baja Ferenc átadja a létesítményt

Next

/
Thumbnails
Contents