Új Kelet, 1998. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-12 / 36. szám

Kedden este a bukaresti Magyar Kulturális Központban mutatták be Baracs Dénes „Chansonévek” című könyvét, amely a Csíkszeredái Pallas Akadémia ki­adásában jelent meg. Az MTI bukaresti tudósítójának publicisztika- és útirajzkötetét Szőcs Ferenc, Magyaror­szág bukaresti nagykövete, Frunda György, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, Gálfalvi Zsolt, A Hét című romániai magyar kulturális hetilap főszerkesztője méltatta, az öt éve létrejött kiadó munkáját pedig Tőzsér József igazgató ismertette. A be­mutatón jelen volt a bukaresti magyar értelmiség, a saj­tó és a politikai világ számos képviselője. Szőcs Ferenc nagykövet fogadást adott a kötet szerzője és a közremű­ködők tiszteletére. Ezen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. Nyolcvankét ember életét követelték bányarobbanások Kínában az utóbbi hetekben - közölte jelentésben a kínai szénipari minisztérium, amiről szer­dán számolt be a Zsenmin Zsipao című hivatalos kínai napilap. A jelentésben szereplő első szerencsétlenség ja­nuár 24-én történt az északkelet-kínai Liaoning tartomány­beli Vangcsiang városban. Sújtólégrobbanás történt egy aknában, s 78 bányász meghalt, további hét pedig sérülé­seket szenvedett. A második az ország délnyugati részén lévő Kujesou tartomány Sucseng városában történt febru­ár 8-án. A sújtólég berobbanása megölt négy bányászt, négy másik pedig eltűnt. A robbanás után a mentőknek sikerült kimenteniük 30 embert. Egy bukaresti bíróság zárt tárgyalást követően kedden pedofíliáért öt év börtönre ítélte Michel-Paul Albenque francia állampolgárt - jelentette a Mediafax ro­mán hírügynökség. A francia férfi fellebbezéssel élhet. Michel-Paul Albenque-t 1996 októberében a román rendőrök egy tizenkét éves fiúval érték tetten. A vád sze­rint a férfi 1994 szeptembere és 1996 októbere között leg­alább tizenegy fiúval létesített szexuális kapcsolatot. A fiúk valamennyien utcagyerekek voltak. Egy év leforgá­sa alatt Romániában egy norvég, egy brit és egy svájci férfit tartóztattak le kiskorúak szexuális zaklatásáért. Mindhárman ítéletre várnak. Egy, a gyerekek védelmé­ben alakult nem kormányzati szervezet mintegy 50 olyan külföldi állampolgárról tud, aki rendszeresen pedofil cél­lal keresi fel Romániát. Iraki helyreigazítás MTI ____________ Az iraki külügyminiszter kedden azt mondta, hogy hazája nem egyezett bele bi­zonyos elnöki létesítmé­nyek ellenőrzésébe, amint azt az Arab Liga hétfőn állí­totta. Mohamed Szaid asz- Szahaf damaszkuszi láto­gatása alkalmával nyilat­kozott a katari al-Dzsazira tévéállomásnak azokról az információkról, amelyek szerint Bagdad beleegye­zett egyes „elnökinek” ne­vezett kényes létesítmé­nyek ellenőrzésébe. „Irak nem adta beleegyezését e létesítmények helyszíni ellenőrzéséhez” — mondta az AFP szerint, és megtol­dotta: „ezek az informáci­ók nem pontosak”. Iraki vizitje után az Arab Liga főtitkára, Eszmat Abdel-Megid hétfőn Kai­róban bejelentette, hogy Bagdad immár hajlandó engedélyezni az ENSZ- szakértőknek 68 „elnöki” létesítmény ellenőrzését két hónapi időtartamon be­lül, kivéve nyolc objektu­mot. Ez utóbbiak ellenőrzé­séhez Szaddám Húszéin iraki elnök azt a feltételt szabta, hogy „Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelöljön ki olyan különbizottságot, amelynek elnöke nemzet­közileg elismert szemé­lyiség, alelnöke pedig Richard Butler, az UNS­COM (az iraki lefegyver­zést ellenőrző ENSZ-bi- zottság) vezetője” - ma­gyarázta Abdel-Megid. *** . Irak kedden este cáfolta, hogy Szaddám Húszéin ira­ki elnök arról biztosította volna Izraelt, megtámadta- tása esetén Bagdad nem lő ki rá rakétákat. A hivatalos INA iraki hírügynökség a tájékoz­tatási minisztériumra hi­vatkozva azt jelentette, hogy Húszéin semmilyen üzenetet nem küldött Izra­elnek. Jeruzsálemi bizton­sági forrásokból korábban olyan hírek terjedtek el, melyek szerint Irak bizto­sította a zsidó államot, nem fog támadást intézni elle­ne. Jichák Mordehai izra­eli védelmi miniszter a televízióban nyilatkozva azt mondta, vannak nyilvá­nos és titkos üzenetek, amelyekét vizsgálnak - emlékeztetett a Reuters. Izrael mindenesetre megelőző intézkedésként 300 ezer gázálarcot ren­delt meg külföldön. Né­metország is szállít Izrael­be gázálarcokat. Az 1991- es Öböl-háború idején Irak 39 hagyományos robba­nófejjel ellátott rakétát lőtt ki Izraelre. Világkrónika Az Öbölben felvonultatott amerikai fegyverek Repülőgépek, bombák, rakéták Az 1991-es Öböl-hábo­rúban bevetett amerikai fegyvereknél jóval korsze­rűbb és pontosabb harc­eszközöket vonultat fel az Egyesült Államok Irak el­len. Az alábbiakban a Reu­ters alapján ismertetjük az amerikai arzenál fontosabb eszközeit. MTI-Panoráma Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek Nagy pontosságú, külön­böző haditengerészeti egy­ségekről (cirkálókról, rombo­lókról, tengeralattjárókról) indítható, hat méter hosszú csapásmérő eszközök. ATo- mahawkokat már az Öböl-há­borúban is bevetették. A most felvonultatott változat azon­ban nagyobb hatótávolságú elődjénél: az H20 kilométe­res hatótávot 1600 kilométe­resre növelték. Másrészt mű­holdvezérlése miatt találati pontossága is jóval nagyobb. Titánból készült burkában 453 kilogramm robbanóanya­got képes célba juttatni, még­pedig úgy, hogy áthatol a cél­objektum falán, majd fel­robban. AGM-86CM típusú légi indítású manőverező robotrepülőgépek A Tomahawkok levegő-föld változata, azaz repülőgép­ről indítható, földi célpontok ellen bevethető harceszköz. A CALCM változatot 2400 kilo­méteres távolságból, B-52H tí­pusú bombázókról indítják, és 905 kilogramm robbanótölte­tet képes célba juttatni. A repülőgéphordozókra telepített F/A-18 gépek pedig a SLAM- változatot 128 kilométerről lö­vik ki, annak 222 kilogrammos robbanótöltetével. Lézervezérlésű, GBU-28-as „bunkerrepesztő” bombák A 2268 kilogrammos bom­bát a légierő F-15E típusú harci gépeiről dobják le, és a földfelszín alatt 3,7 méteres mélységben létesített célpont­ok megsemmisítésére is alkal­mas. Kisebb súlyú (905,453 és 226,5 kilogrammos) változatait is hadrendbe állították. Siklóbombák A 483 kilogrammos JSOW- bombákat F/A-18-as repülőgé­pekről dobják le, ám műholdas helyzetmeghatározó rendszeré­nek köszönhetően mintegy siklórepülésben, a bombakiol­dás helyétől 80 kilométerre lévő célpontot is képes eltalálni. Radarokat megsemmisítő rakéták A négy méter hosszú „Harm” rakétafegyver rátapad az ellen­séges radar által kibocsátott jel­zésekre, majd ezeket követve semmisíti meg a radarállomást. Harci gépekről a céltól 128 ki­lométeres távolságból indít­hatók. HADIHAJÓK ÉS HARCI REPÜLŐGÉPEK Az amerikai haditengerészet a George Washington és az Independence repülőgép-hor­dozót vezényelte az Öbölbe. Mindkettő fedélzetén 5-5 ezer katona szolgál, és 50-50 táma­dó, illetve kiszolgáló katonai repülőgép van. A térségben jelenleg két Los Angeles-osztályú tengeralatt­járó és hat cirkáló, illetve rombo­ló tartózkodik. Mindegyikükről indítható Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgép. B-1B bombázó repülőgép A négyhajtóműves, hangse­bességnél gyorsabban repülő B-1B típusú bombázók Bah- reinben állomásoznak. Négyta­gú legénysége hagyományos rakétákat és bombákat tud cél­ba juttatni. B-52H bombázó repülőgép A nyolchajtóműves óriás- bombázó korábbi változatát már a vietnami háborúban is be­vetették. Támaszpontjuk az In­diai-óceán szívében lévő Diego Garcia szigete. Az 56,4 méteres fesztávú repülőgép nagy elő­nye, hogy öttagú legénysége több mint 2 ezer kilométerre az iraki légtértől egy bevetésen húsz manőverező robotrepü­lőgépet tud indítani. F-117A Stealth (Lopakodó) harci gép Az F-l 17A típusó harci gé­peket az ellenséges radarok nem tudják bemérni. Az Öböl­háború idején már sikeresen alkalmazták. Különösen éjsza­kai csapásmérésekre alkalma­sak. Kuvaitban várják a beve­tési parancsot. „Egy héten belül megleszünk” Az Öböl térségében állomásozó amerikai erők körülbe­lül egy hét múlva készen állnak arra, hogy csapást mér­jenek Irakra - közölte parancsnokuk szerdán. „Körül­belül egy héten belül megleszünk” - jelezte Anthony Z/'nn/tábornok, aki William Cohen védelmi miniszter tár­saságában szemlézett az Öbölben. MTI _____ Az AP szerint a négycsilla­gos generális arra utalt, hogy amint megérkeznek a Kuvait védelmére kijelölt csapatok, eljő az esetleges csapásmérés­re leginkább alkalmas idő. „Már most készen vagyunk, de még néhány darabot be kell il­leszteni a hadi gépezetbe”-je­lezte Zinni a Katarból Bahrein- be szálló gép fedélzetén. Az amerikai fegyveres erők Közel- Keletért felelős Központi Pa­rancsnoksága fejének a Reuter szerint az a legfőbb gondja, hogy „számoljon az esetleges csapásra való összes lehetséges reagálással”. Oroszország felszólította Tö­rökországot: ne tegye lehetővé, hogy az Egyesült Államok török területen lévő támaszpontokat használjon egy esetleges Irak el­leni támadás során. Oroszország ankarai nagykövete elmondta: „Oroszország megelégedéssel fogadta, hogy a török álláspont szerint is politikai és diplomáci­ai úton kell megoldást keresni az iraki válságra. Reméljük, Török­ország fenntartja álláspontját, és továbbra sem engedi meg, hogy területéről a Biztonsági Tanács egyértelmű felhatalmazása nélkül támadást indítsanak Irak ellen”. Háború és...?! Berki Antal (Új Kelet) Nyugati politikai elem­zők az esetleges újabb Öböl-háborút igencsak koc­kázatos lépésnek gondol­ják. Igaz ugyan, hogy ma már csak az Egyesült Álla­mok számít szuperhatalom­nak, de súlyos hiba lenne Oroszország és főleg Kína véleményét figyelmen kí­vül hagynia. Márpedig az említett két ország nem örül túlságosan Clinton el­nök kardesörtető kijelenté­seinek. Húzódoznak a rész­vételtől a NATO európai tagjai is. Egyedül Anglia áll sziklaszilárdan az ame­rikai elképzelések mellett. No meg a három új szövet­ségi aspiráns: Csehország, Lengyelország és Magyar- ország is. Miért olyan bol­dog a másik kettő, hogy az USA oldalán részt vehet egy háborúban, az a két or­szág vezetőinek magán­ügye, de nekünk miért kell örömünkben a földhöz ver­ni a fenekünket az USA külügyminisztériumának felkérésétől, az több, mint rejtély. Eszembe jut egy vicc még az átkosból: En­ver Hodzsa vezetésével ülést tart az, albán parla­ment. EMársak! - kér szót az egyik honatya — Segíte- nünk kell katonailag a Szovjetuniót. Javaslom, bo­csássunk egy tankot a nagy testvér rendelkezésére. - Kevés lesz az - szól hozzá a másik -, segítsük őket ket­tővel. — Felesleges minden vita - mondja Hodzsa -, ad­juk oda mind a hármat. Azon lehet vitatkozni: van-e egyáltalán három tankunk, de az igazán elke­serítő, hogy századunkban immár harmadszor (nem számítva a ’68-as baráti se­gítségnyújtást szegény szerencsétlen Csehszlová­kiának) bonyolódunk olyan katonai kalandba, amihez az égvilágon semmi kö­zünk. Szép dolog a NATO- tagság meg az Európai Unió, de mégis csak az a legszebb, ha Magyaror­szág, a magyar nép érdeke­it tekintenék vezetőink elsődlegesnek. Márpedig nehezen hihető, hogy ne­künk érdekünk bárki olda­lán is, bármilyen csekély részvétellel is háborúba bo­nyolódni egyelőre csak Irak­kal, de holnap akár a Szov­jetunió utódállamaival is. Most tombol a vihar előtti csend. Ha hinni le­het az amerikai elnök mi­napi kijelentésének: az olimpia ideje alatt nem in­dít támadást az arab állam ellen. (Elismerésre méltó átvenni a régi görögök pél­dáját, de azért ne feledjük: a téli olimpia nem klasszi­kus esemény, az újkori idők találmánya. Ilyen ér­telemben az olimpiai eszme semmire sem kötelezi az el­nököt.) Február 22-ig van időnk alaposan megfontol­ni a kérdést. Addig még le­het változtatni Kovács Lász­ló külügyminiszter mosta­ni, túlzott elkötelezettséget sejtető nyilatkozatain. Az amerikaiak pedig elé­gedjenek meg Taszárral és azzal, hogy szabadon hasz­nálhatják Magyarország légterét. I B-52-es bombázó F-117-es lopakodó AGM-típusú levegő-földi rakétái

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents