Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-12 / 9. szám

Qi LLjlci: .m&l • ....................... Va dvirágot ültetnek Megyei krónika 1998. január 12., hétfő „Ne legyen durva kampány!” Bemutatkoznak az SZDSZ képviselő-jelöljei Sajtótájékoztatón mutatta be szombaton az SZDSZ a megye tíz országgyűlési választókerületében induló je­löltjeit. Iványi Tamás országgyűlési képviselő, megyei elnök elmondta, a jelölteket a helyi csoportok választot­ták ki, de egy teszt követelményeinek is meg kellett fe­lelniük. Természetesen a helyi csoportoknál több jelölt is volt, de végül mindenütt konszenzusra tudtak jutni, így vált lehetővé, hogy a megyében az SZDSZ tudott először a nyilvánosság elé lépni azzal, hogy kik indul­nak színeiben a képviselőválasztásokon. K. Z. (Új Kelet)__________ Nagy-britanniai tanulmány- útjáról számolt be Várvölgyi Gusztáv, a nyíregyházi pol­gármesteri hivatal környe­zetszervezője péntek este az E-Misszió Egyesület szerve­zésében a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság székhá­zában. A szakember két tár­sával három angol körzetköz­pont önkormányzati és kör­nyezetvédelmi feladataival ' ismerkedett. Tapasztalatairól elmondta: az önkormányza­tok hivatalait a ködös Al- bionban az Európai Unió nor­máihoz igazodva átszervezik. Az igazgatási szakemberek minden egyes döntés előtt, a beruházások tervezésekor elemzik azok hatásait, első­sorban környezetvédelmi szempontból. Igen fontosnak tartják, hogy az intézkedések, a fejlesztések megkezdése előtt kikérdezzék a települé­sek lakóinak véleményét. Ez az egyeztetés akár egy évig is eltarthat. Az önkormányza­ti vezetők a lakosság vélemé­nyét komolyan veszik, emi­Társaság a reptérért MTI _________________ Kö zhasznú társaságot ala­pít a város, illetve a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzat közgyű­lése, valamint a Business Air Hungary Kft. a nyíregyházi repülőtér működtetésére - tájékoztatta az MTI-t Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke. Az alapítók a nyírségi légikikötőt március 15-én már szeretnék üzembe he­lyezni. Jelenleg ugyanis a ré­gió gazdaságfejlesztésének egyik legnagyobb gátja a tér­ség megközelíthetősége, az autópálya hiánya, a vasúti közlekedés lassúsága. Az att akár beruházások is elma­radhatnak. Az angolok éle­téről a környezetvédelmi szakember megjegyezte, hogy a lakásokban pazarló­an bánnak az energiával, a takarékoskodás egyelőre az önkormányzati hivatalok­nál tapasztalható. Vágvölgyi Gusztáv megál­lapította, hogy a magyar' kör­nyezetvédelmi helyzet jelen­leg sokkal kedvezőbb az an­golnál. Példának hozta fel, hogy a britek nemzeti prog­ramot dolgoztak ki a vadvi­rágok telepítésére, amely az állattartás miatt pusztult ki. A környezetvédelemre, a meg­előzésre szánt pénzek a ké­sőbbekben milliárdos károk­tól mentik meg a természetet. A brit példa alapján hama­rosan a polgármesteri hiva­tal munkatársai, a későb­biekben várhatóan az önkor­mányzati képviselők is kör­nyezetvédelmi tudatformáló képzéseken vesznek részt, a polgármesteri hivatalban pedig környzetvédelmi in­formációs rendszert építe­nek ki a közeljövőben. egyre nagyobb számban jelentkező befektetők jó ré­sze most a szlovákiai Kassa és a romániai Szatmárné­meti repterét igénybe véve utazik Szabolcsba, s indul onnan haza. A társalapító Business Air Hungary Kft. a West Cara­van Légiszolgáltató Kft. tagja, s a tervek szerint ez utóbbi üzemeltetné a közép- kategóriás gépek éjszakai fogadására és indítására is alkalmas nyíregyházi repülő­teret. A légitársaság géppark­ja jelenleg R. 410-es típusú, 18-20 személyes repülőkből áll, később azonban 33, il­letve 50 személyes gépek­kel is bővül. Kézy Béla (Új Kelet) Ahogyan Iványi Tamás fo­galmazott: a csapat alaposan megújult, mindössze hárman vannak olyanok, akik az előző választáson is indultak. Az át­lagéletkor 44 év, a skála 26-tól 59 évig terjed. Az SZDSZ me­gyei listájának első tíz helyén a most bemutatott jelöltek sze­repelnek, a listavezető Iványi Tamás. Az 1. választókerületben in­duló Felbermann Endre, Nyír­egyháza Megyei Jogú Város al­polgármestere elmondta: nyolc év önkormányzati tapasztalata­it szeretné kamatoztatni az or­szágos politikában. Véleménye szerint egyébként az idei lesz a rendszerváltás óta az első igazi választás, mert az előző két al­kalommal valójában a hivatal­ban lévő kormányok ellen sza­vaztak a polgárok, a mostani koalíció viszont ugyanott áll a népszerűségi listán, ahol a ’94- es választások előtt. Kiss Gyula besztercei iskola- igazgató, az 5. sz. választóke­rület SZDSZ-s jelöltje nagyon fontosnak tartotta hangsúlyoz­ni, hogy valamennyien abban a választókerületben élnek, ahol elindulnak. Ez azért fontos, mert csak „lakva” lehet teljes mély­ségében megismerni a terület te­lepüléseinek gondjait és persze örömeit is. Szentessy Péter kam­pányfőnök szerint nem szeret­nének durva kampányt, még akkor sem, ha mások esetleg ilyenbe próbálnák belerángat­ni a pártot. A 2. választókerü­letben induló Bartha László ezt azzal is alátámasztotta, hogy ke­rületében ellenfelei valószínű­leg Baja Ferenc - akivel igen jó a viszonya - és Módi László- akihez gyerekkori barátság fűzi - lesznek. Ajelöltek egybehangzóan ál­lították, ma még korai arról be­szélni, milyen koalíció várha­tó. Természetesen az újságírók szerették volna tudni: hány képviselőre számít az SZDSZ megyénkből. Iványi Tamás erre a kérdésre tréfásan így válaszolt: a minimális program megdup­lázni az előző eredményt. (Ez azt jelenti, hogy legalább még egy befutóra számítanak.) Ajelöltek a választókerületek sorrendjében az alábbiak. 1. Felbermann Endre (49) vegyipari gépész üzemmér­nök, Nyíregyháza alpolgármes­tere; 2. Bartha László (35) üzemmérnök; 3.PusztaiJózsef (51) iskolaigazgató; 4. Forró Zoltán (26) gépészmérnök, Újfehértó alpolgármestere; 5. Kiss Gyula (44) iskolaigazga­tó; 6. Matolcsi Zoltán (55) vil­lamosmérnök; 7. Lázár János (38) vendéglátó-ipari szakem­ber (a megyei közgyűlés alel- nöke); 8. Iványi Tamás (38) gimnáziumi tanár (országgyű­lési képviselő); 9. dr. Piroska Zsolt (59) sebész főorvos; 10. dr. Sértő Radios István (48) belgyógyász, kardiológus (Usz- ka polgármestere). Egyenes út a főiskolára (Folytatás az 1. oldalról) A közgazdasági tanulói az első két évben közismereti tantárgyakat tanulnak, a következő két év a szakmai alapozás ideje, s ezzel előnyt élveznek akkor, amikor be­kapcsolódnak a szakképzés­be, melyen bármilyen érett­ségivel rendelkező fiatal részt vehet. Három szakmá­ban folyik a szakképzés, mégpedig a középfokú szak­képesítést adó egyéves pénz­ügyi és számviteli ügyin­tézői képzésen és a felsőfokú gazdasági informatikusok oktatásán, mely két évet vesz igénybe. A szakképzési te­rületek beindításánál figye­lembe vették a vállalatoktól kapott információkat, me­lyek szerint biztos szakmai tudású, idegen nyelveket ismerő s számítástechnikai ismeretekkel rendelkező munkatársakra van szükség. Horváth Gréta, a Művelődé­si és Közoktatási Miniszté­rium füosztályvezető-hc- lyettese az informatikus­képzés bővítéséről szólt. Az eddigi tér-, műszaki és okta­tási informatikusok mellett ma már rendszerinfonnatiku- sok képzésére is igény je­lentkezik, akiket elsősorban az olyan iskolák számára ok­tatnak, melyek anyagi okok miatt nem alkalmazhatnak informatikus mérnököt. Jó­kai István a Pénzügymi­nisztérium képviseletében elmondta, a Széchenyi a harmadik középiskola, mely a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskolával olyan kapcsolatban áll, hogy szak­képzési vizsgáinak színvo­nala megfelel a főiskola első osztályában állított köve­telményeknek, így sikeres vizsgák s egy-két feltétel (például nyelvvizsga) telje­sítése után egyenes úton a főiskola második évfolya­mán folytathatják tanulmá­nyaikat a diákok. Próbajogosítvány kevés szigorítással Azt már megszokhattuk, hogy min­den évkezdet egybeesik valamilyen közlekedésiszabálymódosítással, de a mostani változások a gépjárművezető­képzésben is komoly módosításokat okoznak majd. A már sokak által is­mert próbavezetői engedélyen kívül változik például a motorkerékpárok besorolása, a vontatható pótkocsik súlykorlátozása, és még több, apró­ságnak tűnő, de nagyon fontos köz­lekedési szabály. Ezenkívül lesznek olyan új rendelkezések, amelyek be­vezetését csak március elejétől terve­zik, de nem árt már most megismer­ni. Az új szabályokról és azok értel­mezéséről Maráz Vincét, a Partner Autósiskola vezetőjét kérdeztük. Fekete Tibor (Új Kelet)-A gépjárművezető-képzés­sel foglalkozó oktatóknak 1992-től minden évben egy alkalommal kötelező részt ven­ni továbbképzésen. Az erre az évre előírt kötelező ismeret- anyag elsajátítására a kö­zelmúltban Tiszavasváriban került sor. Milyen újdonságok­kal szolgáltak az oktatóknak?- A KRESZ-, a műszaki és a gyakorlati oktatóknak felele­venítettük a módszertani isme­reteket, amihez a Közlekedési Főfelügyelet szakemberei nyúj­tottak segítséget. Újraértelmez­tük a múlt év szeptember 15- ével bevezetett közlekedési- szabály-módosításokat. Ezek közül érdemes kiemelni a vas­úti átjárón történő áthaladás feltételeit. Még mindig van­nak, akik figyelmen kívül hagyják, hogy lakott területen belül 30 km/h, míg lakott terü­leten kívül 40 km/h sebesség­gel lehet átkelni a síneken. A másik, szintén vasúti átjárás módosítás, hogy ha üzemkép­telenné válik a jelzőberen­dezés, akkor a korábbi szabá­lyokkal ellentétben nem kísé­relheti meg az átkelést a jármű­vezető. A türelmi idő lejárt, és úgy tudjuk, hogy a rend őrei ma már komolyan megbírságolják a szabályszegőket.- Ma már egyre gyakrabban látni a közutakon, hogy nem csak a rendőrök végeznek ellenőrzéseket. Kik jogosultak igazoltatni a járművezetőket?- A rendőrségen kívül a Vám- és Pénzügyőrség, a tűzoltóság, a katonai rendészet és a Közle­kedési Főfelügyelet meghatal­mazott munkatársai is ellen­őrizhetik a közúton közle­kedőket.- Nem mindenki számára közérthető, ki számít kezdő vezetőnek, ezenkívül mikor és mit nem szabad próbajogosít­vánnyal vezetni?- A jogalkotók elég liberáli­san kezelték ezt a kérdést. Nem kötötték konkrét vezetői gya­korlathoz, csak azt, hogy két év­nek kell eltelni a véglegesítés­hez. Akik az elmúlt év december 31-éig jelentkezett valamelyik gépjárműoktató intézménynél, és előjegyeztette magát, akkor neki mindegy, mikor szerzi meg a jog­sit, akkor sem kezdő. Szintén nem számít kezdőnek, aki leg­alább két évvel ezelőtt szerezte meg A/l-es motorkerékpárra szó­ló engedélyét, függetlenül attól, hogy időközben ráült-e a motor­ra vagy sem. A szakemberek vé­leménye megoszlik abban a kér­désben, hogy a próbaidő letelte után kell-e szintfelmérést végez­ni vagy sem, de szerintem így, hogy automatikusan véglegessé válik a jogosítvány, nem sok ér­telme van az egésznek.-Romániában például, amíg meg nem szárad a tinta az ok­mányon (egy évig), addig 90 helyett csak hetvennel szágul­dozhatnak a „mazsolák”. Ná­lunk vannak-e ilyen szigorítá­sok?- Nincs sebességkorlátozás a tapasztalatlanoknak. Viszont jó tudni, hogy például személy- gépkocsival pótkocsit nem vontathat. Nálunk már akár 17 évesen is szerezhet valaki úrve­zetői engedélyt személygépko­csira, de az Európai Unió tagor­szágaiban csak 18 éves kortól, a nagykorúság kezdetétől fo­gadják el ezeket az okmányo­kat. Várhatóan márciustól veze­tik be azt a szigorítást, mely sze­rint gépjárművezető-képzésre csak a 16 és fél évet betöltött fiatalok jelentkezhetnek. Tart­hatatlan állapot ugyanis, hogy a gépjárművezető-képzés túlkí­nálata miatt egyes oktatóintéz­mények speciálisan a középis­kolákra szakosodtak, és nem számított, milyen fiatalon, csak hozzájuk jelentkezzenek a gye­rekek. Nem ritkán előfordult, hogy a KRESZ-vizsga és a gya­korlati oktatás befejezése között egy év is eltelt. Addigra az is­meretek megkoptak, a szabá­lyok változtak, és bizony ez is növelte a bukási arányokat.- Gyakran éri olyan vád az oktatókat, hogy a végzett tanu­lók még egy izzót sem tudnak tisztességesen kicserélni. Mi ebből az igaz?- Ez azért túlzás, de tény, hogy akik semmilyen előképzett­séggel nem rendelkeznek ezen a területen, azoknak nehéz el­sajátítani a műszaki ismereteket. Várhatóan tavasztól módosul­nak ezek az óraszámok is. A sze­mélygépkocsi biztonságos üze­meltetése és karbantartása nevű tantárgy, amit műhelyben kell megtartani, bővülni fog, és a tu­dásról a rutinvizsga előtt kell számot adni. Az már más kér­dés, hogy akinek nem sikerül ez a megmérettetés, az milyen idegállapotban iil majd a volán­hoz. A rutinvezetés az eddigi négy óra helyett nyolcra emel­kedik, és ebből lesz két óra, amikor az izzócserét, a kerék­cserét és a hasonló művelete­ket gyakorolják. Ha elég fi­gyelmes az oktató, és a két­szer négy óra rutinvezetés előtt minden alkalommal vé­giggyakoroltatja a tanulóval az elindulás előtti ellenőrzési feladatokat, akkor a vizsgán már nem lehet baj. Ez az óra­szám kevés arra, hogy autó­szerelőt képezzünk a diákok­ból, de nem is ez a cél. A gya­korlati oktatásnál a B kate­góriánál 25 órát, a C kategó­riánál 30 órát le kell vezetni! A nyolc óra rutint viszont nem kötelező végig a bólyák kerülgetésével tölteni. A ta­nuló előképzettségén és az oktató rugalmasságán múlik, mikor engedi ki forgalomba a diákot. Fotó: Bozso Katalin Ma ráz Vince

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents