Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-31 / 26. szám
Megyei krónika 1998. január 31., szombat Alközpontavató Babus Andrea (Új Kelet) Új alközpontot avatott január 30-án, pénteken délután két órakor a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Nyíregyházán. A Vécsey utca 15. szám alatt megnyitott részleg további segítséget nyújt a rászorulóknak. Deme Dóra intézményigazgató köszöntője után Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármester asszonya mondott pár szót a családsegítés fontosságáról. Szabó Dénesné karnagy vezetésével a Kodály Zoltán Általános Iskola Énekegyüttese és a Zeneiskola Fuvola Triója gondoskodott az ünnepi hangulatról, s Szabóné Filep Klára családgondozó vezetésével az intézmény Anyaóvójának gyermeklakói is műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. Az új alközpontban a gyógypedagógiai foglalkozásokat szerdánként tartják, emellett pszichológiai tanácsadás, és orvosi ügyelet- serdülőkornak részére egészségügyi és életvezetési tanácsadás - is működik a Vécsey utcán. Klubfoglalkozásra várják az olyan kisgyermekes anyákat, akik szeretnék megosztani gyermeknevelési tapasztalataikat másokkal is, vagy éppen tanácsra szorulnak, de azokat az anyákat is, akik szívesen vennének részt gyermekükkel együtt vidám hangulatú összejöveteleken. Ezenkívül működik az alközpontban Játszóház gyermek- felügyelettel, Gyermeküket egyedül nevelő szülők klubja, Beteg gyermekeket nevelő szülők baráti közössége, és Kamasz csoport is, ahol a kamaszok családi problémáikat, gondjaikat oszthatják meg kortársaikkal. Elnökségi ülés Tegnap délelőtt megtartotta ez évi első elnökségi ülését a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A tervezett napirendi pontokhoz kapcsolódó beszámolókat az elnökség egyhangúlag elfogadta. Az elnökségi tanácskozás résztvevői meghallgatták az előző ülés óta az ügyvezetés által elvégzett munkáról szóló tájékoztatást. Szabó Zoltán (Új Kelet) Megvitatták a kamarai törvény módosításából eredő aktuális kérdéseket, hiszen a szabályozók változása választási lehetőség elé állítja a kamarai tagságot. Az agrárkamarának fel kell készülnie az ebből eredő mozgás fogadására - mondta Lakatos András, a megyei agrárkamara elnöke. - Továbbá tárgyalásokat kell folytatnunk annak érdekében, hogy a kettős tagság ne jelentsen többletkiadást a gazdálkodó szervezeteknek és a termelőknek! Szeretnénk elérni azt, hogy az integrátor szervezetek minél nagyobb számban ismerjék fel a kamarai tagság előnyét, mivel az állami támogatás elnyerésének majd minden esetben feltétele a kamarai tagság! Megtárgyalták az őstermelői igazolványok érvényesítésével és kiadásával összefüggő feladataikat. Ismertették az 1998- as agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban a termelők tájékoztatására kidolgozott program módszereit. A mezőgazdasági termelők gyakran nem érzékelik, hogy az agrárkamarai munka értük folyik, nagy feladat hárul a gazdajegyzői hálózatra. Szükséges annak folyamatos építése, a tanácsadó szakemberek továbbképzése. Ennek érdekében gazdajegyzői központok kialakítását tervezik megyénk hét településén. A tárgyalásokat még nem zárták le az érintett önkormányzatokkal. Az elnökségi összejövetelen meghatározták az 1998-as költségvetésük főbb irányszámait, valamint tájékozódtak az előző évben szűkebb régiónkat ért elemi károk ügyintézésének tapasztalatairól. Talajvíz-szennyezettség Razzia a piacon Munkatársunktól _____ Ny íregyháza rendőrkapitányságának Igazgatás- rendészeti Osztálya akciót tartott csütörtök este a nyíregyházi zugszállásokon, valamint a Tokaji úti piacon. A rajtaütésszerű akció eredményeként 17 személyt állítottak elő a kapitányságra. Közülük 15 főt - 5 román és 10 ukrán állampolgárt - kiutasítottak hazánk területéről, mivel nem rendelkeztek jövedelemszerző vízummal. Három szállásadóval szemben szabálysértési eljárást indítottak a vendégkönyv vezetésének elmulasztása miatt. A külföldi személyeknél kis mennyiségben jövedéki terméket is találtak, amit lefoglaltak. K. Z. (Új Kelet) _________ A Magyar Szocialista Párt Nyíregyházi Szervezetének szokásos péntek esti fórumának vendége január 30-án Vágvölgyi Gusztáv, a megye- székhely polgármesteri hivatalának környezetvédelmi ügyintézője és Szőke Sándor, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója volt. A szakemberek a város környezeti helyzetéről elmondták: Nyíregyháza a hasonló nagyságú települések sorában a mérsékelten szennyezettek közé tartozik. Gondot okoz, hogy a szennyezettségmérés nem terjed ki a város teljes egészére, és a mintavételek távolról sem folyamatosak. A megyszékhelyen gondot okoz a levegőben szálló por, és súlyos a helyzet a talajvíz szennyezettségénél, ami a későbbiekben az ivóvíz- készletet is veszélyeztetheti. A talajvíz rossz minőségéért a nem megfelelő szennyvízszikkasztók, a helytelen állattartás és egyebek mellett az orosi szeméttelep a felelős. A környezetvédelmi szakemberek szerint Nyíregyházán bővíteni kell a különböző mérőállomások számát, ahol egyes helyeken folyamatossá, máshol rendszeressé kell tenni a mintavételeket. A mérőhálózat bővítése után a tervek szerint az adatokat számítógépen feldolgozzák, és az értékelés után hozzák meg az abban illetékesek a környezetvédelmi teendőket. Ez lehet megelőző intézkedések kidolgozása, vagy a már kialakult károk felszámolása. Elfogadta költségvetését a megyegyűlés Pénteken délelőtt ismét összeült a megyei közgyűlés. A képviselő-testület a második napirendi pontban több mint egyórás vitában elfogadta a megyei önkormányzat idei költségvetését. Érdekesség, hogy a teremben kisebbségben lévő MSZP többek között a hivatal működési költségeit bírálta, annak szűkítését javasolta. A megyegyűlést irányító koalícióból a Választási Szövetség és a Platform politikusai viszont azt vetették a szocialista képviselők szemére; országgyűlési képviselőik révén el kellett volna érniük, hogy az önkormányzatok ne csak a feladatokat kapják, hanem azokhoz támogatást is. Azt sem értették a politikusok, hogy a szocialista képviselők a bizottsági előkészítés során miért nem éltek javaslati lehetőségeikkel, akkor miért nem jelezték a kételyeiket, miért a közgyűlésen jelentette be a frakcióvezetőjük, hogy nemmel szavaznak a költségvetésre? A képviselő-testületi ülést megtisztelte jelenlétével Zsombori Vilmos, Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Egyed Árpád, Hargita megye főjegyzője. Száraz Attila (Új Kelet) Napirend előtt Drótos Vince a baktalórántházi kastéllyal, illetve a Fejlesztési Ügynökségen történt házkutatással kapcsolatban tett fel kérdést a megyei közgyűlés elnökének. Dr. Zilahi József válaszában elmondta, hogy a Dégenfeld-kastéllyal kapcsolatban nincs semmi olyan fejlemény, amiről a közgyűlés ne tudna. Á másik ügyben - tekintettel a nyomozás érdekeire - csak annyit árulhatott el, hogy nem a Fejlesztési Ügynökség tevékenységével kapcsolatban nyomoz a rendőrség, hanem azért, mert az ügynökség egyik munkatársa sikkasztással gyanúsítható. A költségvetés vitájában tizenhárom képviselő kért szót. Dr. Zilahi József beszédében kiemelte, hogy az elmúlt évek alatt ilyen nehéz dolguk még nem volt az anyag összeállításakor. Feladataik ellátásához 200 milliós pályázattal fordulnak a Belügyminisztériumhoz. A gyermekvédelemmel kapcsolatos többletfeladatok ellátásra nem kaptak megfelelő központi támogatást. Az elmúlt években számolhattak a privatizációs bevételekkel, vagyonértékesítésből befolyó pénzekkel, de erre az idén nincs remény. Az érdekvédelmi szervekkel folyamatosan tárgyalnak, azok kevésnek tartják a kormány által meghatározott köztisztviselői 11, illetve a közalkalmazottak számára meghatározott 16 százalékos béremelést. A megyei közgyűlés elnöke örömmel nyugtázta, hogy a megyei tüdőgondozói hálózat korszerűsítése az idén megkezdődik. Elmondta, hogy a gondok ellenére a sport és a kultúra támogatását igen fontosnak tartja. Sulyok József a pénzügyi bizottság elnökeként az intézmények zavartalan működtetését emelte ki, amivel talán nem lesz gond, de felújításokra így nem lesz pénzük az intézményeknek. A képviselő úr soknak tartotta az önkormányzati hivatal működtetésére szánt összeget, a költségvetés szerkezetét javasolta átvizsgálni. Gazda László, az MSZP frakcióvezetője az intézmények működési nehézségeiről szólt. Azt firtatta, hogy a korábbi évek tanulságai alapján célszerű-e a megyének az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került pályázati rendszerben részt venni, ha közben nem kötelező feladatot is támogat. Kétfordulós költségvetési tárgyalást javasolt. Megítélése nagy az önkormányzat saját kiadása. Ezt követően Bart ha László és Szentesi Péter a költségvetést elfogadását javasolta, Hetey Vilma gyermek- otthonok működtetési gondjaira hívta fel a figyelmet. Egy gyerekek ötszöri étkeztetését a meghatározott 190 forintos normából kihozni képtelenség, a gyermekotthonok lakóinak öltözködése segélyszállítmányokból, kunyerá- lásokból oldódik, meg. Palló Sándor azt firtatta, hogyha a kormány meghatároz a megyei ön- kormányzatok számára feladatokat, akkor ahhoz miért nem ad megfelelő támogatást. Dr. Lenti István a tudományos munka, a tudományos kutatások részére elkülönített pénzösszeget kevesellte. Karakó ImszIó szerint célszerű lenne az intézményeket külső céggel átvilágítani. Bármiféle költségvetési struktúraváltoztatásra a képviselő szerint a választás évében nincs lehetőség. Dr. Oláh Bertalan a Határon túli Magyar Színházi találkozónak szeretett volna további pénzt kiharcolni. Hamvas László és Jakab Ferenc bírálta a szocialista képviselőket, mert azok a bízotto o u. sági üléseken nem jelezték, a költségvetést nem szavazzák meg. Végül a közgyűlés 29 igennel, 12 nemmel elfogadta a költségvetést. A harmadik napirendi pontban döntött arról a megyegyűlés, hogy Hargita Megye Tanácsával közös korlátolt felelősségű társaságot hoz létre. A felügyelő bizottság elnöke Hamvas László, míg a bizottság tagja Karakó László lett. Ezt a két tisztséget a megyegyűlés mindenkori egyik alelnöke, illetve a pénzügyi bizottság elnöke tölti be. A tulajdonosi jogokat a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Az utolsó két napirendi pontban a TITÁSZ, és a TIGÁZ szakemberei tartottak beszámolót az rt.- k privatizációja óta eltelt időszakról, működésükről. Egyik beszámolót sem fogadta el a megyegyűlés. A képviselők nehezményezték, hogy mind a két esetben debreceni székhellyel működnek a cégek, a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében élő emberek érdekei csorbát szenvednek. Jó példa erre, hogy a TITÁSZ megszüntette üzemigazgatóságát Tiszavas- vári-Tiszalök környékén, és a kistérséget Hajdúnánáshoz csatolta, így az embereknek oda kell menniük az ügyes-bajos dolgaikat intézni. Ami a mai közlekedési viszonyok közepette szinte képtelenség, már az utazás, de az ügyintézés is sok időt vesz igénybe. A közgyűlésen elhangzottakra a következő számainkban részletesebben visszatérünk. Szélesítik látóterüket Munkatársunktól Nemrégiben 12 fiatal határőr alakította meg a Magyar Hadtudományi Társaság (MHTT) Határőr Szakosztály Nyírbátori Csoportját. Az előzményekről Tanyik József őrnagy, a szervezet titkára, a MHTT határőr szakosztályának humán területéért felelős vezetőségi tagja nyilatkozott lapunknak: A társaság 1990 decemberi bejegyzéssel alakult. Céljai között szerepel a hadtudomány fejlesztése, a hadtudomány, és az ahhoz kapcsolódó területek iránt érdeklődők összefogása. Ez nem jelenti azt, hogy az MHTT utódok gyülekezete. Minden magyar állampolgár, aki a társaság célkitűzéseivel egyetért, tag lehel. Természetesen a konferenciák, fórumok, szakszemináriumok rendezése mellett a tudományos fokozat elérése, a szakmai publikációs, illetve kutatómunka segítése is a feladatok közé tartozik. Az MHTT-n belül különböző szakosztályok működnek. Az egyik legjobb az őrnagy szerint a határőr szakosztály. A határőrségnél az utóbbi években változtak, és változnak jelenleg is a szervezeti és egyéb feladatok, a munkamódszerek. Ennek jegyében rendeztek a közelmúltban két nemzetközi tudományos konferenciái is. Az egyiken tudományelmélettel , a másikon a tudományos munka, és a gyakorlat kapcsolatával, összefüggéseivel foglalkoztak. Tanyik őrnagy és csoportja feladatának tekinti a hadtudomány melletti ismeretterjesztést, a kutatómunkához a megfelelő igény kialakítását. Segítik a publikációk elkészítésében, és abban is, hogy az érdeklődők megismerjék a kutatási eredményeket. Segítenek a szűkebb és tágabb szakmai látótér szélesítésében Céljaik között szerepel a Nyírbátori Határőr Igazgatóság történetének feldolgozása, a hagyományok ápolása, az elmélet és gyakorlat összefüggéseinek vizsgálata, és az, hogy megfeleljenek eme szakterületeken a kor kihívásainak. Foto: Lazar Zsolt
