Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-31 / 26. szám

Újabb földcsuszamlás történi a perui Andok­ban, melynek következtében kelten meghaltak és huszonha- tan eltűntek. A hatóságok csütörtöki jelentése szerint az iszap- és kavicsgörgeteg csaknem száz házat temetett maga alá Chochosban. Két holttestet sikerült kiemelni, a többi eltüntet még keresik-jelentette a Reuters. A heves esőzések az elmúlt hetekben számos földcsuszamlást okoztak a tér­ségben. Hivatalos adatok szerint 60 ember meghall, 25 ez­ren fedél nélkül maradtak. A rendkívüli időjárást az El Nino természeti jelenség számlájára írják. Hetvenhetem haltak meg gázrobbanás kö­vetkeztében egy állami tulajdonban lévő kínai bányában. A szerencsétlenség az ország északkeleti részén, Liaoning tar­tományban történt egy héttel ezelőtt, s az áldozatokon kívül további nyolc munkás megsérült - jelentette pénteken az Új Kína hírügynökség. A sérültek közül csak egynek válságos az állapota. A bányászati minisztérium tájékoztatása szerint a robbanás egy felszerelés alatt álló új vágatban történt, s a 300 méter mélyen lévő szénalagút lángba borult. A német rendőrség elfogta azt a férfit, aki termékek megmérgezésével két hónapja zsarolta az ország legnagyobb lekvárgyárát. Az ingolstadti rendőrség pénteki be­jelentése szerint a bajor városban csütörtökön tartóztatták le a 48 éves férfit, aki azóta be is ismerte a bűncselekményt. Az illető egy rendkívül eladósodott ingatlankereskedő és súlyos pénzügyi nehézségeit kívánta megoldani a Lübeck melletti Bad Schwartauban működő gyár zsarolásával. A zsaroló december eleje óta az ország különböző pontjain a patkányméreg ható­anyagát keverte a cég lekvárjaiba. Csak a gyárnak kívánt ártani, ezért az üvegek fedelének belső oldalára ráírta: vigyázat, méreg! Néhány üveget a megrémült vevők vittek a rendőrségre, máso­kat a boltok polcain találták meg. Sajtóértesülések szerint az illető több millió márkát szeretett volna kikényszeríteni a cégtől. Inder Kumar Gudzsral indiai kormányfő pén­teken jelképesen felseperte Újdelhi egyik utcáját, hogy így tisztelegjen az ötven évvel ezelőtt meggyilkolt Mahátmci Gandhi emléke előtt. Az erőszakmentesség apostola, akit 1948. január 30-án gyilkolt meg egy hindu fanatikus, egész életé­ben küzdött a társadalmi ranglétra legalacsonyabb fokán álló „érinthetetlenek” hátrányos megkülönböztetése ellen. Ennek részeként arra ösztönözte a felsőbb kasztokhoz tartozó honfi­társait, hogy néha maguk is végezzenek olyan alantasnak tar­tott munkákat, amelyeket addig az „érinthetetlenekkel” vé­geztettek. Az indiai miniszterelnök több magas rangú tisztségviselő társaságában a város egyik sugárútján söprögc- tett szigorú biztonsági intézkedések közepette. Clinton-szexbotrány A továbbra is szakadatlan, vastag sugárban ömlő, másod- és harmadkézből származó információára­datból és találgatásözönből szinte lehetetlenség ki­hámozni, vajon létezik-e közvetlen, tárgyi bizonyí­ték Bili Clintonés Monica Letv/'nskyállítólagos nemi kapcsolatára. MTI Igaz, a szigorú titoktartási kötelezettség miatt azt sem lehet tudni, hogy mit tarto­gat tarsolyában a szexügy­ben vizsgálatot folytató füg­getlen ügyész, Kenneth Starr: az általa kezdeményezett vádesküdtszéki meghallga­tások folyamatosan zajlanak. A CBS News értesülése szerint mindenesetre eddig nem vezettek eredményre a DNS-vizsgálatok: nincsenek nyomok azon az állítólag (el­nöki) spermát tartalmazó es­télyi ruhán, amelyet a Szö­vetségi Nyomozó Hivatal (FBI) emberei Monica Le­winsky Watergate-beli laká­sában foglaltak le. A folt vagy soha nem is létezett, vagy ha igen, a vegytisztító- ban már régen eltüntették. Az elnököt is érintő White- water befektetési ügyben el­járó független ügyész az igaz­ságszolgáltatás akadályozta­tása, hamis tanúskodás és ha­mis tanúvallomásra való bujtogatás gyanújával vizs­gálja a szexbotrány szövevé­nyes és kusza szálait. Arra keresi a választ, vajon hazudott-e Bili Clinton, ami­kor - kiszivárogatatások sze­rint - az ellene szexuális zak­latás címén kártérítési pert indító Paula Jones ügyvédei előtt tett tanúvallomásában tagadta, hogy nemi viszony lett volna közötte és a huszas évei elején járó volt fehér házi gyakornok között. Az ügyész vizsgálja azt is, vajon rá akarta-e venni a fia­tal nőt állítólagos kapcsola­tuk eltitkolására. (A White- water-nyomozás három és fél éve folyik Kenneth Starr irá­nyításával: a vizsgálat költ­ségei már meghaladják a har­mincmillió dollárt.) Monica Lewinsky idén januárban tett írásos tanúnyilatkozatá­ban azt állította, hogy nem volt szexuális kapcsolata Bili Clintonnal, és az elnök nem befolyásolta vallomásában. Eskü alatti nyilatkozata azon­ban ellentmond azoknak a be­szélgetésnek, amelyeket egy­kori kolléganője,Linda Tripps titokban rögzített magnón, majd a szalagokat átadta a független ügyésznek. Az utóbbi hölgy pénteken ügyvédje révén visszautasí­totta azt a beállítást, amely szerint cselekedetében poli­tikai indíték - Clinlon-elie- nesség - vezérelte volna. Nyilatkozatában közölte, hogy jelen volt, amikor egy késő este Bili Clinton szemé­lyesen felhívta telefonon Monica Lewinskyt. Hazai és világkrónika Tiltakozás Horn Gyula kijelentései miatt MTI ____ Ho rn Gyula miniszterelnök - általuk cigányellenesnek tartott kijelentései miatt - hét emberi jogvédő szervezet nyílt levélben fordult az br- szággyűlési képviselőkhöz és a kormányfőhöz - jelentet­te be Horváth Aladár a Roma Polgárjogi Alapítvány pénte­ki budapesti sajtótájékozta­tóján. Az European Roma Right Center, a Magyar Emberi Jogvédő Központ, a Magyar- országi Roma Parlament, a Roma Polgárjogi Alapítvány, a Phralipe Független Cigány Szervezet, a Magyar Helsin­ki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért elnevezé­sű szervezet Országgyűléshez intézett levélben azt szorgal­mazza: a képviselők szólítsák fel Horn Gyulát: „vonja vissza egy egész népcsoportot sértő szavait, és kormánya nevében foglaljon állást minden ma­gyar állampolgár egyenlősége mellett.” Az aláírók Horn Gyula nyi­latkozataiból is idézve kifejtik azt a véleményüket, hogy a kormányfő „szavai jól ismert előítéleteket visszhangoznak és táplálnak. Emberi méltósá­gukban sértenek meg magyar állampolgárokat és kiszolgál­tatják őket a kirekesztésnek és a diszkriminációnak... Demok­ratikus országokban ezt rasszis­ta hangulatkeltésnek nevezik. A Magyar Köztársaság becsü­letét, nemzetközi politikai megítélését sérti, ha az ország miniszterelnöke ilyen kijelen­tésekre ragadtatja magát.” A hét szervezet a minisz­terelnökhöz intézett nyílt le­vélben azt írja, hogy Horn Gyula „olyan bűnökkel vá­dolja meg a cigányságot mint közösséget, amelyeket csak egyes egyének követ­hetnek el, és amelyeknek eset­leges gyakoriságáért nem a cigányság mint etnikum, nem a cigányság mint közös­ség, hanem a politikai szféra, a hatalom, a parlamenti kor­mánytöbbség, illetve az ön (Horn Gyula) által vezetett kormány a felelős.” A nyílt levélben foglaltak szerint „Hasonló esetben az Euró­pai Unió számos országába a politikusok, legyenek bár kormánytagok vagy éppen miniszterelnökök, lemon­dásra kényszerülnek” - te­szik hozzá. A Miniszterelnöki Hivatal véleménye a kormányfőt ért vádakról A Miniszterelnöki Hivatal pénteki közleménye szerint minden alapot nélkülöz és méltatlan az a vád, amellyel Horn Gyulát - a Lungo Drom január 16-ai kongresz- szusán elmondott beszéde miatt - egyes civil szerve­zetek illették. MTI Az MTI-hez eljuttatott köz­lemény leszögezi: Horn Gyula a Lungo Drom kongresszusán arról beszélt, hogy a cigányság helyzetének megoldása nemze­ti ügy; a többség és kisebbség nem boldogulhat egymás elle­nében. „Ennek tükrében külö­nös, hogy két hét elmúltával egyes civil szervezetek tudato­san félremagyarázzák annak a miniszterelnöknek a kijelenté­seit, aki Európában egyedülál­ló módon személyesen vállal­ta fel a cigányság ügyét. Fele­lőtlenség bárki részéről békét­lenség szításával vádolni azt a kormányt, amelyik konkrét programmal rendelkezik a ci­gányság oktatási, foglalkozta­tási, megélhetési, szociális helyzetének javítására, a ki­sebbségbarát társadalmi kör­nyezet megteremtésére” - ol­vasható a dokumentumban. A közlemény szerint a kor­mány nem ígérte és nem is ígér­hette, hogy négy év alatt gyö­keres fordulat következik be a cigányság helyzetében. Maga a miniszterelnök is úgy fogal­Keleti György Varsóban MTI Keleti György honvédelmi miniszter pénteken egynapos munkalátogatásra Varsóba utazott lengyel partnere, Ja- nusz Onyszkiewicz meghívásá­ra - közölte a Honvédelmi Minisztérium sajtófőosztálya. A találkozó az 1997. július 12-én Budapesten megkez­dett magyar-lengyel-cseh mi­niszteri megbeszélés-sorozat folytatása, így azon részt vesz a cseh védelmi miniszteri kül­döttség is. A tárgyalásokon áttekintik a hadiipari együttműködés lehetőségeit, véleményt cse­rélnek a NATO-integrációs folyamat jelenlegi állásáról, valamint értékelik a NATO-ba meg nem hívott országokkal való együttműködés hely­zetét. mázott, hogy jó úton járunk, de még messze vagyunk attól, hogy érdemben is változzék a cigányság helyzete. Horn Gyu­la e területen vallott politiká­jának alapgondolatát egy par­lamenti beszédében úgy fogal­mazta meg, hogy „a többségi társadalomnak legalább annyi­ra érdeke a cigányság helyze­tének a javítása, mint magának a cigányságnak”.- Ilyen körülmények között minden alapot nélkülöz és mél­tatlan az érintett szervezetektől a populizmus és a rasszizmus vádja; a kormányt és annak vezető tisztségviselőit érintő politikai színezetű, rosszindu­latú támadások elfogadhatatla­nok - szögezi le a Miniszterel­nöki Hivatal közleménye. A dokumentumból kiderül az is, hogy a hivatal véleménye sze­rint a vádakat megfogalmazók részéről hiányoznak az elő­revivő javaslatok. „Kétségtelen, hogy az or­szágban az egyik legérzéke­nyebb kérdés a bűnözés, ami súlyos, nemcsak a kormányza­tot, vagy az Országgyűlést, ha­nem az egész országot foglal­MTI A magyar-román gazda­sági kapcsolatok jogi kere­tei jól alakultak, 1990-től több egyezmény született, amelyek megteremtették a két ország közti konvertibi­lis elszámolást, biztosítják a határok áljárhatóságát, megszüntetik a kettős adóz­tatást, és kölcsönös védel­met nyújtanak egymás be­fektetéseinek - hangsúlyoz­ta a Békéscsabán rendezett kétnapos magyar-román gazdasági jogi szemináriu­mot megnyitó előadásában Vastagh Pál igazságügy­miniszter. Román kollégája, Vale- riu Stoica előadásában egye­bek közt az állami tulajdon magánosítására, a köztu­lajdon és a magántulaj­don elhatárolására, az indi­koztató társadalmi kihívás. Ki kell mondani, hogy a lakosság, így a cigányság aktív közremű­ködése nélkül nem szoríthatók vissza e káros jelenségek” — fogalmaz a dokumentum. A közleményből kiderül, hogy ezen a területen történtek lépé­sek, a felelősségteljes gondol­kodásmód határozott és aktív támogatást kapott — többek kö­zött - a cigányság részéről az 1997 novemberi országos ci­gányügyi tanácskozáson. „A problémákat világosan és őszintén kell megfogalmazni, és közösen kell a megoldáso­kat keresni” — húzza alá a Mi­niszterelnöki Hivatal. „A kor­mány a jövőben is határozot­tan fellép a békétlenség szítá­sa, a diszkrimináció minden formája ellen. Veszélyesnek tartja ugyanakkor a megosztó álvitákat, a kisebbségi fele­lősség elhárítását jelző meg­nyilvánulásokat. Aki tenni és jobbítani akar, bekapcsolódhat ebbe az össztársadalmi fellé­pést igénylő munkába” - zárul a közlemény. * ** A Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs és Sajtóirodá­ja kérésére az Országos Sajtó- szolgálat teljes terjedelmében közreadja Horn Gyula vitatott szolnoki beszédét. rekt adóztatás erősítésére törekvő új román gazdasági jogi szabályozási törekvé­sekről számolt be a hallgató­ságának. Valeriu Stoica — Vastagh Pálhoz hasonlóan - kiemelte, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás­ra való fölkészülés együtt könnyebb lehet. A békési me­gyeszékhely Vigadójában összehívott eszmecserét a ma­gyar igazságügyi tárca szer­vezte a megyei kereskedelmi és iparkamara, valamint a me­gyei önkormányzat közremű­ködésével. A mintegy száz vezető keres­kedelmi, gazdasági és jogi szakember részvételével meg­tartott fórum révén első alka­lommal nyílik lehetőség a két országbeli gazdasági jogalko­tás és jogalkalmazás tapaszta­latainak kicserélésére. Magyar-román jogi szeminárium A házelnök tájékoztatója MTIJ^ ________________ Az Országgyűlés márci­us 16-áig normális ügy­menetben nem tudja tel- jesítni a kormány által be­nyújtott jogalkotási prog­ramot - jelentette ki Gál Zoltán házelnök pénteki sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés elnöke hoz­zátette: azt tartaná kívá­natosnak, ha a Házbizott­ság a jövő héten egyértel­mű döntést hozna arról, hogy meddig tartson a ta­vaszi ülésszak, és melyek a feltétlenül elvégzendő feladatok. A jövő héten kétnapos ülést tart a törvényhozás, amely hétfő délután Horn Gyula miniszterelnök fel­szólalásával kezdi meg munkáját, két új képviselő, Lassú István (MSZP) és Kocsis Imre Antal (SZDSZ) mandátumának igazolása után. Folytatódik a büntető- eljárásról, a nemdohány­zók védelméről, az álla­tok védelméről, a gén- technológiáról, valamint az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló törvényjavaslat ál­talános vitája. Kedden a képviselők várhatóan szavaznak az Alkotmánybíróságról szó­ló törvény módosításáról, amelynek értelmében a jövőben 50 képviselő nem kérhet előzetes normakont­rollt. Amennyiben megér­keznek a szükséges szemé­lyi javaslatok, akkor a Ház megválasztja a tavaly no­vember 3-ai tüntetésen tör­ténteket kivizsgáló bizott­ság tagjait. A sajtótájékoztatón Gál Zoltán egy kérdésre vála­szolva elmondta: nem ért egyet az alkotmánybírák mandátumának meghosz- szabbításával és a jelölé­si rendszer megváltoztatá­sával. Bízik abban, hogy a következő hetekben az Országgyűlés a jelölőbi­zottság javaslata alapján erős támogatással tud két alkotmánybírót megvá­lasztani. Az Országgyűlés elnöke nem tartja valószínűnek, hogy a kisebbségek parla­menti képviseletéről szóló kormányjavaslatot - amely szerint az önkormányzati választásokkal egy időben választanák meg a kisebb­ségek parlamenti képvi­selőit - elfogadja a Ház. Ehhez ugyanis az alkot­mány módosítására, tehát kétharmados többségre lenne szükség, aminek a pártfrakciók álláspontjá­nak ismeretében nincs sok realitása. Minthogy azonban a kisebbségek parlamenti képviseletét Gál Zoltán mind erkölcsi, mind bél­és külpolitikai okokból sürgetően szükségesnek ítéli, átmeneti megoldás­ként - egy ciklusra - elképzelhetőnek tartaná a delegálás és kooptálás rendszeréi, az országos ki­sebbségi önkormányza­tok jelölése alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents