Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

Gazdaság 1998. január 20., kedd Napi tőzsdeinfó Új Kelet-információ A Budapesti Értéktőzsde heti nyitónapján folytató­dott az árfolyamok általá­nos fellendülése. Hétfőn valamennyi piacvezető részvény ára emelkedett, s egyedül a kárpótlási jegy mérséklődött 900 forintra. Az olajipari értékpapírok közül a MÓL jól szerepelt, az árfolyama 5165 forintig emelkedett. A piacon forgó vegyipari részvények között a TVK is magasabban zárt a pénteki áránál, a tőzsdei zá­ráskor 3350 forintot adtak a kereskedők egy papírért. A gyógyszeripar értékpapírjai követték az általános tenden­ciát, a Richter Gedeon gyár részvényei 22 300 forinton szárnyaltak a nap végére. A bankrészvények iránt is je­lentős volt a kereslet, amely az OTP árfolyamát 7610 fo­rintra emelte. A távközlési piac egyetlen egy szereplője, a Matáv is erősödött, az ér­tékpapírokért 1027 forintot fizettek a brókerek. Utazás ’98-ban K. I. (Új Kelet) __________ V endégszeret-V endcgbarát- ság címszó alatt nyitja meg ka­puit március 26-29. között az Utazás Nemzetközi, Idegenfor­galmi Kiállítás a Budapesti Vá­sárközpontban. A huszonegye­dik kiállításra eddig négyszáz­tíz kiállító jelezte részvételi szándékát. A hazánkból külföldre uta­zók egyik legkedveltebb úti célja évek óta Görögország, hi­szen a gyönyörű tájak, a görög konyha és a barátságos vendég- fogadás komoly vonzerő. Az Utazás '98 kiállításon még kö­zelebb kerülhetünk a mediter­rán világ „kincseihez”, ugyan­is az idei külföldi díszvendég Görögország lesz. A kiállítás kínálatában egyre fokozottabb hangsúlyt kapnak a belföldi ajánlatok: az idén is koncentráltan, külön pavilon­ban kapnak helyet a belföldi uta­kát, szálláslehetőségeket kíná­ló nonprofit szervezetek, ön­kormányzatok, tourinform-iro­dák. A tavaly bevezetett „bel­földi díszvendég” státusz cél­ja az is, hogy egy-egy régió kiemelt megjelenítésével a magyar tájak szépségére, eddig fel nem fedezett helyekre hív­ja fel a figyelmet. Az Alföld után 1998-ban az észak-ma­gyarországi régió lesz a rendez­vény belföldi díszvendége. Az elmúlt évben nyolcvan- ezer utazni vágyó fordult meg a kiállításon, ötszáznyolcvan kiállító újdonságait tanulmá­nyozva. Az idei turisztikai ren­dezvény négy napon át várja a nagyközönséget, ahol ezzel egy időben tekinthetők meg a Sport Nemzetközi és Sza­badidő, a Budapest Boat Show Nemzetközi, és újdon­ságként a FeHoVa Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzet­közi Kiállítások is. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998. 01.12-1998.01.18. között 24 órás levegőminőségi határérték 4500 - - 4000 3500 - - 3000 ■ 2500 ■ 2000 - - 1500 -- 1000 szén-monoxid (fig/m3) 1120 111 1003 1073 1178 665 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért nitrogén-dioxid 24 órás átlagkoncentrációja 1998. 01.12-1998.01.18. között 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 __ 24 órás levegőminőségi határérték-- 55,4 55.4 66,7 58.1 58,5 nitrogén-dioxid (|i.g/m3) 52.7 hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap A felkészülés jegyében Szabó Zoltán (Új Kelet) Nemrégiben mutatta be az ag­rárkormányzat az Európai Uniós integrációhoz szorosan kapcso­lódó kiadványait. A 15 kötetesre tervezett kézikönyv-sorozatból az első öt jelent meg a múlt hé­ten. Ezek az összefoglaló anya­gok bemutatják az EU és a ma­gyar szabályozás közötti különb­ségeket, és javaslatokat tesznek a felkészülési munka további me­netére. Közlik azokat az Európai Uniós jogszabályokat, amelyeket Magyarország nem tud alkalmaz­ni, illetve csak bizonyos átmeneti időszak letelte után tud átvenni. A kiadványsorozat első része a magyar agrárgazdaság EU- csatlakozási strarégiájával fog­lalkozik, kidolgozását a Nem­zeti Agrárprogram elkészítése és széles körű szakmai vita előzte meg. A hasznos információkat tartalmazó forgatnivaló bő­vebben foglalkozik a csatlako­zás várható kulcskérdéseivel, a földtulajdonnal, a földhaszná­lattal, a termelési kvótákkal és azok bázisidőszakának a meg­határozásával. Kiemelt kérdésként kezeli a mezőgazdasági támogatási rendszert, valamint az árszin­teket. Figyelemmel kíséri az ál­lategészségügy, növényegész­ségügy és a talajvédelem ma­gyarországi rendszerének hasz­nálhatóságát Európai Uniós szempontok alapján. Elemzi a meglévő intézményrendszert, és meghatározza megerő­sítésük fő irányait. Az új fel­adatok ellátásához szükséges intézményi háttér megteremté­sének feladatairól is beszámol­Új Kelet információ Állami kezességvállalás: azt a mezőgazdasági termelőt illeti meg, aki búzát, kukoricát, árpát, rozsot termel, és költségeire leg­feljebb egyéves lejáratra kizáró­lag egy hitelintézettől hitelt vett fel. A felhasznált hitel 70 száza­lékáig-, a termelés ugyanarra a hektárjára és időszakára számít­va legfeljebb 20 ezer forintig ál­lami kezességvállalást vehet igénybe. Állami kezességválla­lás szempontjából ugyanazt a földterületet egy termelési cik­lusban csak egyszer lehet figye­lembe venni. Csak olyan hitelszerződés fo­gadható el, amely szerint a jo­gosult hozzájárul ahhoz, hogy a megtermelt termék a követelés összegéig a pénzintézeti hitel biztosítéka, vagy ha a hitel visz- szafizetésére nem kerülne sor, úgy a hitelintézet a hiányzó össze­nak. Ilyen terület például az új agrár-érdekképviseleti rend­szer kidolgozása, az agrár-kör­nyezetvédelem, a vidékfejlesz­tés. Nem maradhat el az agrár­statisztikai és információs rend­szer átdolgozása, valamint az emberi erőforrások megfelelő szintű felkészítése sem. Meg­határozza a felkészülési idő­szakban a versenyképesség növelése érdekében teendő főbb lépéseket is. get az igénylő bármely egyéb bevételéből is fedezhesse. Amennyiben az állami kezes­ségvállalással érintett hitel tör­lesztése meghiúsul, és a bizto­sítékok sem érvényesíthetők, úgy a pénzintézet a Pénzügy­minisztérium egyidejű értesíté­se mellett jogosult az állami ke­zességvállalásból eredő jogait érvényesíteni. Az állami kezességvállalás feltétele a támogatási kérelem kitöltése, és annak a termőföld helye szerint illetékes Földmű­velésügyi Hivatal által történő hitelesítése. A szövetkezet tagja által a szö­vetkezetnek nyújtott kölcsön kamattámogatása: amennyiben a szövetkezet a természetes sze­mély tagja állal legfeljebb egy­éves lejáratra nyújtott kölcsön összegét mezőgazdasági tevé­kenysége költségeinek fedezeté­re használja fel, a kölcsönszerző­A sorozat második része az Európai Unió közös agrárpoliti­kájával foglalkozik. Áttekinti a közös piaci szervezetek működé­sét, strukturális és vidékfejleszté­si politikáját, a közösségi kezde­ményezéseket. A kiadványsoro­zat további darabjai speciálisan, az adott ágazatnak megfelelően tekintik át az EU piacszabályo­zási rendeletéit, az értékesítési szabályokat, valamint az érvé­nyes támogatási rendszert. dés szerinti időszakra kamattá­mogatást vehet igénybe. A ka­mattámogatás mértéke a köl­csönszerződés időszakára a jegy­banki alapkamat 40 százaléka. A kamattámogatást csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a kölcsönszerződésben a ka­mattámogatásra való igényt megjelölték. A támogatást igénybe vevő szövetkezet a tárgyhónapban felvett tagi kölcsön összegéről havonta, a tárgyhót követő ötö­dik munkanapon köteles tájé­koztatni a területileg illetékes földművelésügyi hivatalt. A tárgynegyedévet követő hónap 15. napjától igényelhető az adó­hatóságtól. Az igénylésen hi­telszerződésenként fel kell tün­tetni a támogatás alapjául szol­gáló kölcsön összegét, a kamat­napok számát, valamint a szerző­déskötéskor érvényes jegyban­ki alapkamatot! Fűtésszámla 1998 B. A. (Új Kelet)________ Nincsenek hangulatjavító intézkedései a választások előtt a Horn-kormánynak. Aki az áprilisban esedékes energiaár-kiigazítás elmara­dását a májusi választások­kal próbálná magyarázni, az nem ért a gazdaságpolitiká­hoz, és különben is szél­sőjobboldali arrogáns. A kormányfői nyilatkozattal szinte egy időben jelezték az energiaszektor illetékesei, hogy áremelésre szükség, lesz-, mert ahhoz nekik joguk van,: mert a nyolc százalékos; nyereség a forintleértékelés; miatt nem tartható, mert így. állapodtak még a boldog; emlékezetű Suchmcinn Ta­mással. és különben is, mi. köze a kormánynak a kül­földi érdekeltségű szolgál lá­tó vállalatok árpolitikájá­hoz? Itt tartunk most. Az áram, a gáz ára mostanra soha nem látott mértékben emelkedett, a lakosság jó része már most is segélyre szorul, de az energiaszektor telhetetlen urai a legmaga­sabb bevételeket is keveslik. A fogyasztó szegény meg kapkodja a fejét és átkozó- dik, vagy jobb esetben be­lenyúl a pénztárcájába, és fizet, mint a katonatiszt. Esetleg eszébe jut a Németh- kormány meg az Antall-éra, és ha pontosan nem is tudja, hogy akkor mi mennyi volt, arra azért emlékszik, akkori­ban gondtalanul volt képes eleget tenni fizetési kötele­zettségeinek. Nem is csoda, hiszen ’89-ben az áram ki­lowattonként egy forint negyvenkilenc fillérbe ke­rült, a gáz köbméterenként három forint kilencvenkét fillérbe, még 1994-ben az Antall-, illetve Boross-kor- mány utolsó esztendejében is csak 5 forint 40, illetve 9,91 forintot fizettünk a háztartartási energiáért. Az­tán megindult a gépezet, és úgy tűnik, soha nem lesz vége a lakosság szipolyo­zásának. A külföldi tulaj­donost nem igazán érdek­li, mi mennyi hogyan lehet minimálbérből maximális gázszámlát fizetni. Azt tud­ja, hogy a hazai árak még nem érték el a nyugat-euró­pai színvonalat, tehát adjad neki, ami belefér. Csak hát nem fér bele, mert a bérek sem érik el azt bizonyos EU- színvonalat. 1998-ban egy kilowatt áram 11,96, a gáz pedig 28,32 forintba kerül köbméterenként. Most légy okos, Domokos. Lehet-e ezl még tovább srófolni? Mi lesz a társadalomból, ha a többség jövedelme kizáró­lag a fűtésszámlákat fedezi, vagy még azt se? Európa messzire van. És úgy tűnik, ahelyett, hogy közeledne, egyre inkább távolodik tőlünk. Mostanra egy átla­gos panellakás havi- fűtési díja ostromolja a csillagokat. Mi lesz, ha el is éri azokat? A kormány nem mutogathat örökösen másokra. Végre tu­domásul kéne venni; Ma­gyarország kormánya első­sorban nem az országgyűlés­nek felelős, hanem a magyar nemzetnek is. Mostanra mintha erről teljesen megfe­ledkeztek volna odafent, a kormányzati hivatalokban. Megújuló Süvöltő K. /. (Új Kelet) __________ Az új évben megújult az E-Misszió Természetvédelmi Egyesület lapja, a Süvöltő. Az újság tudományos rovatában a Gaia-elméletet ismerhetik meg az olvasók, hiszen- az új­ságírók véleménye szerint- ne­héz úgy környezetvédelemről beszélni, ha nem ismerjük ma­gát a környezetet, ahol élünk. A lap legújabb számának ötö­dik oldalán Marcia D. Lowe A közlekedés újrafeltalálása című cikkében arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalom ugyancsak túlértékeli a mozgé­konyságot, és alulbecsüli az ér­tékek igazi árát. A mértéktelen autózás óriási vámot szed a gaz­daságtól, környezettől, a társa­dalmi méltányosságtól és az em­beri kapcsolatoktól. Priksz Gábor környezeti neve­lés oldalában a novemberi zöld járőrszolgálatról számol be, ahol húsz gyerek és négy tanárnő a Bujtosi tónál járőrözött. Élményeikről a tizenhatodik oldaon olvashatunk. Vágvöl- gyi Gusztáv a nyíregyházi szennyvízhelyzetről ír. Véle­ménye szerint nem mindenhol a szennyvízcsatorna lenne a megoldás, hiszen v annak olyan területek, ahol aránytalanul sokba kerülne a beruházás. Ezért az ilyen területeken ösz­tönözni kell az egyedi szenny­vízkezelést, de leszögezi, hogy a szennyvízzel kapcsolatos problémákat minél hamarabb meg kell szüntetni, mert rövi­desen nem lesz iható vizünk. Mezőgazdasági támogatások Agrárfinanszírozás (II.) fÓUiMÖVftiSÖStfS SBKEHMJ»

Next

/
Thumbnails
Contents