Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-20 / 16. szám

1998. január 20., kedd Városlátogató A kisvárdai járókelőket két kérdéssel állítottuk meg. 1. Támogatná-e saját pénzéből a városi uszoda építését? 2. Az 1. Számú Kodály Zoltán Általános Iskola és a 4. Számú Általános Iskola összevonása mostanában zajlik. Az utóbbi intézmény még nem választott ne­vet magának. Az egyesítés után mi lenne célsze­rűbb: Kodály Zoltán Általános Iskolának nevezni az összevont intézményeket, vagy egy új nevet válasz­tani, melyet a diákok és a pedagógusok is a magu­kénak éreznek? Kői Margaréta: 1. - Természetesen támo­gatnám az uszoda építését. A bérem nem túlságosan sok, de saját kereteimhez mérten adnék pénzt erre a célra. Nem tudok ugyan úszni, de a két gyermekemet elkísérném. A kisebbik négy-, a nagyobbik tizenhat éves, nekik különö­sen fontos, hogy egészsége­sen éljenek és fejlődjenek. 2. — Nemrégiben aláírást gyűjtött az iskola a Kodály Zoltán név megtartásáért. Én is aláírtam, szerintem ezt a másik intézmény tanárai és diákjai is elfogadják. Míves András: nyen anyagiakban is, hiszen a feleségemnek olyan beteg­sége van, ami miatt különö­sen szüksége lenne a rend­szeres úszásra. Sajnos, nem túl jól úszom, hiszen a vá­rosban eddig nem volt mód gyakorolni ezt a testmozgást. Egyébként a záhonyi fürdőt kisvárdaiak is látogatják, ezért bizonyára bőven lesz látogatója a fedett uszo­dának. 2. - Meggyőződésem, hogy Kodály Zoltán neve ellen senkinek sem lehet kifogá­sa. A másik intézménynek eddig nem volt külön neve, ha nem igényelték, akkor most kapnak egyet. Biztosan meg lesznek elégedve. Tóthné Kovács Ildikó: 1. - Az uszodát már húsz évvel ezelőtt fel kellett vol­na építeni. Mindenképpen támogatom az ötletet, szeré­1. - Jó ötletnek tartom az uszodaépítést, ha lenne a vá­rosnak fedett medencéje, rendszeresen eljárnék. Az úszás egészséges, és minden testrészt megmozgat. Szere­tek úszni, de a városban saj­nos eddig nem volt rá lehető­ség. Örömmel hallottam a ter­vekről, amit, remélem, hama­rosan megvalósulás követ. 2. - Mindenképpen új név mellett döntenék, amit a két intézmény együtt talál ki. Ismert személyiségről kellene elne­vezni az iskolát, aki valamilyen szálon kötődik Kisvárdához. Városi eseménynaptár Petőfi-emléktáblát avatnak március 15-én az 1848- as forradalom és szabadságharc százötven éves év­fordulója alkalmából. A táblát a Petőfi utca sarkán lévő 1. Sz. Általános Iskola épületén helyezik el. *** A Holocaust áldozatainak emlékére ünnepséget tar­tanák május végén. A jelenlegi imaházat a zsidó hit­község beleegyezésével kegytárgymúzeummá rende­zik át. Az eseményre jeles személyiségeket szeretné­nek meghívni. Tíz év - tíz nap a mottója a 10. Színházi Fesztivál­nak, amely óriási kulturális eseménynek ígérkezik. Logistic ’98 címmel logisztikai kiállítást tartanak ősszel a kisvárdai művelődési házban és a sportcsar­nokban. Rita kedvence a Couvillan Hét férfi főnöke Rajnai Gáborné, a Várda-Drink Rt. mű­szakvezetője. Rita a hatalmas, több mint kilencezer li­teres, ötven-hatvan éves hordók között dolgozik, ahol a nemes italokat készítik. Érettségi után biológus akart lenni, de sajnos egyetemi felvé­telije nem sikerült, s a kisvárdai üzemben kezdett dolgozni. Ké­sőbb a szegedi élelmiszer-ipari főiskolára jelentkezett, tanulását a cég ösztöndíjjal támogatta. A diploma megszerzése és gyerme­kének megszületése után újra az rt.-hez került. Noha sütő-édes sza­kon végzett a főiskolán, mégis könnyen beletanult a szeszipari termékek minőségének ellenőr­zésébe. A kóstolás technikáira Hegedűs Ferenc tanította meg, aki a Várda-Drink Rt. nyugdíjas likőrmestere. Első látásra talán kicsit furcsának tűnik, hogy a sze­szesital-gyártás egyik képviselő­je éppen nő, de Rita igazán ott­honosan mozog a hordók között. Ellenőriz, irányítja munkatársait, és természetesen kóstolgat. A tölgyfa hordókban a brandyket, a vermuthokat és a Várda Keserűt tárolják. A minőségi italok érle­lési ideje három-négy év. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az ita­lokban rejlő ízek harmonikussá, zamatossá váljanak. Rita kedvence a Couvillan brandy, amit kicsit magáénak érez, hiszen nagy része volt az íz és a készítés technikájának meg­választásában. Meggyőződése, hogy a V árda-Drink italai vannak olyan jók, mint a nyugat-európai készítmények. Korábban nem érdeklődött szeszesital-féleségek iránt, de mióta ilyen munkakör­ben dolgozik, az üzletekben is figyeli az italok csomagolását, az üveg formáját, a címke kivi­telezését. Szerinte az emberek intelligenciájához hozzátarto­zik az italkultúra is. Ebbe nem­csak a mértékletesség tartozik, hanem az is, hogy ismerjék az emberek az italok történetét, az elkészítés alapjait, a különbö­ző népek nemzeti italait, és tud­janak különbséget tenni a minő­ségi készítmények között. Rita nem tartozik az alkohol­kedvelők népes táborába, de a családi ünnepek alkalmával szí­vesen koccint a cég termékeivel. Erre a célra kakaólikőrt, kávéli­kőrt vagy bonbonmeggyet vá­laszt, hiszen ezek tartoznak a nőies italok közé. A levelezősök édes mostohái Anyagi gondokkal küzdő felnőttképzés Több mint hatszáz diákja van a kisvárdai Bessenyei György Gimnázium levelező tagozatának. Évről évre egyre többen kapcsolódnak be a felnőttoktatásba, és szereznek érettségi bizonyítványt. Tóth Lászlónak, a felnőttképzéssel foglalkozó igazgatónak tulajdonképpen örülnie kellene, hiszen a térségben egyre több fiatal választja a továbbtanulást a munkanélküli segély he­lyett, hogy néhány év elteltével piacképesebb tudással vágjon neki az életnek. A körülmények azonban még­sem adnak okot az elégedettségre.- Sajnos a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól egy levelezős tanulóra a nappa­lis diák fejkvótájának harmadát kapjuk. így kénytelenek va­gyunk hatalmas létszámú osztá­lyokat indítani, hogy a költség- vetésünk nullszaldós legyen. Az idegen nyelvet és a számítástech­nikát viszont csak csoportbon­tásban lehet tanítani, ha tizenöt főtől többen vannak az órán, már nem lehet hatékony ismeretadás­ról és ismeretszerzésről beszélni. Támogatjuk a szaktárca állás­pontját, miszerint a levelező ta­gozaton szerzett érettségi egyen­lő értékű legyen a nappalis bi­zonyítvánnyal, ezért vezették be többek között a nyelvoktatást is, de ezekhez a feltételeket is biz­tosítani kellene. A minisztérium az önkor­mányzatokhoz „passzolná” a finanszírozás kérdését, ezt vi­szont nem tartjuk korrektnek. A városi költségvetési intézmé­nyek ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy támogatni tudják a felnőttoktatást. Az Európai Unió tagállamai­ban nagy múltja van a felnőttok­tatásnak, hiszen az ott élők há­rom-négy szakma ismeretével mennek nyugdíjba. Hazánkban még most kezd divatba jönni a tanulás, a továbbképzés. Éppen ezért van szükség arra, hogy mi­nél több embernek legyen lehe­tősége a tanulásra. A szakmunkás- képzőben végzettek úgy szerez­hetnek piacképes szakmát, ha előbb érettségiznek. Tóth Lász­lónak meggyőződése, hogy vannak később érő tanulók, akik szociális körülményeik vagy ér­telmi készségeik akadályoztatá­sa miatt évekkel később jutnak el arra a szintre, hogy képesek legyenek megfelelni az érettségi követelményeinek. Számukra is lehetőséget kell adni a sors igaz­ságtalanságaiból adódó lépéshát­rányok leküzdésére. Á gimnázium levelező tagoza­tán az első évben ötven százalé­kos a lemorzsolódás. Ekkor kide­rül, ki alkalmas a továbbtanulás­ra. Az igazgató szerint a szakmun­kásképzőbe kerülő diákok har­minc százaléka funkcionális anal­fabéta, akik nem értik meg, mit olvasnak, s nem ismerik teljes biz­tonsággal a négy matematikai alapműveletet. Ezért nem a tanu­lókat teszik felelőssé, hanem az általános iskolai pedagógusokat. Az ilyen képességekkel bíró diá­kok is tovább tanulnának, hiszen addig jár a családi póüék, amíg az iskolapadban ülnek. A máso­dik, harmadik, negyedik évfo­lyamban mindössze tíz százalé­kos a lemorzsolódás, ekkor álta­lában nem tanulmányi okokból hagyják abba az iskolát. A kisvár­dai tanárok - a könnyebb tanu­lást elősegítendő- magyar és tör­ténelem tárgyakból szakkönyvet készítettek, amely tartalmazza a kidolgozott tételeket, összegzi mindazt, amit egy érettségire ké­szülő diáknak tudnia kell. Az in­tézmény több, felnőttoktatással foglalkozó iskolával együtt tag­ja a Felnőttoktatási Műhelynek. A szervezet gyűjti az oktatásban szerzett tapasztalatokat, és új stra­tégiák kidolgozásával foglalko­zik Úgy vélik, ha a kormány mos­tohagyerekként kezeli is a leve­lező képzést, nekik kötelességük méltóképp tanítani a tanulni vá­gyó felnőtteket. A pedagógusok optimisták, úgy vélik, a finanszírozási gon­dok hamarosan megoldódnak. A fiatalok érdeke, hogy minél ha­marabb jelentkezzenek - még a mostani viszonyok között. Kisvárda Uszoda épül Sok-sok tervvel, új el­képzelésekkel kezdte meg az új évet a kisvárdai ön- kormányzat. Több jeles eseményt tartanak a város­ban 1998-ban, s több mil­liós beruházásokba kezde­nek. Oláh Albert polgár- mester lapunk munkatársá­nak elmondta, hogy márci­us 10-én adják át az 5. Szá­mú Váry Emil Általános Is­kola tornatermét. A intéz­mény sportcsarnokának felújítása tizenkétmillió forintba került, az összeget saját forrásából finanszí­rozta az önkormányzat. A temető ravatalozójának át­építését is hamarosan el­kezdik, jelenleg a kivitele­ző kiválasztása történik. A város tízmillió forintot fek­tet egy kupola, egy na­gyobb csarnok és díszbur­kolat készítésébe. Amint az időjárás engedi, elkezdik a Zsigmond, a Béke, a Nap és a Vay Ádám utca szilárd burkolattal történő ellátá­sát. A harmincmillió forin­tos beruházást is saját költ­ségvetéséből finanszírozza az önkormányzat. A Halasi Gyula utcán még nem megoldott a csa­padékvíz elvezetése. Ta­vasszal várhatóan ez a prob­léma is megoldódik. A ja­vítások várhatóan tizenöt­tizennyolc millió forintot emésztenek fel a város költ­ségvetéséből. Szerződést írt alá Kis­várda város egy informáci­ós számítógépközpont ki­alakítására. Erre a célra pá­lyázaton nyert pénzt szeret­nének igénybe venni, ezért projekteket készítenek. A kivitelező cég referencia- munkaként készíti az info­központot, a terveket az izraeli testvérvárostól kap­ják a kisvárdaiak. Uszoda építését is terve­zi a testület, melyet a jelen­legi Várfürdő közelében építenének, s közvetlenül a kádfürdővel kapcsolná­nak össze. Az előzetes szá­mítások szerint ez hatvan- millió foirntba kerül. A be­ruházáshoz szeretnének tá­mogatást nyerni a Megyei Területfejlesztési Tanács pályázatán. A lakótelepek, játszóterek tisztán tartása kiemelt feladatként szere­pel a polgármester tervei között. Kedden döntenek a köztisztasági feladatokat ellátó vállalkozás kijelölé­séről. A megbízás öt évre szól. Oláh Albert szerint a legnagyobb gondot nem a város tisztán tartása je­lenti, hanem a drága sze­meteskonténerek pótlása, melyeket rendszeresen fel­gyújtanak a guberálók. Az oldalt írta: Kozma Ibolya A felvételeket Lázár Zsolt készítette

Next

/
Thumbnails
Contents