Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-03 / 2. szám

Panoráma 1998. január 3., szombat Gyermekeink és a kábítószerek Lehet, hogy gyermeke ká­bítószert szed? A januári Reader’s Digest Válogatás­ban Radosné Kádas Mária hasznos tanácsokat ad, ho­gyan vegyük észre a figyel­meztető jeleket. A cikk, „Gyermekeink és a kábító­szerek: amit a szülőnek tud­nia kell, rövid útmutatót is tartalmaz a kábítószerekről. Fehér István 13 éves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyját még csecsemő­korában vesztette el. Egyre többet hiányzott az iskolá­ból, idősebb barátai társasá­gában próbálta ki először a megkönnyebbülést nyújtó gyógyszereket is. — Úgy érez­tem, ezzel befogadtak, elte­relték gondolataimat a magá­nyomról - emlékezik vissza. Állami gondozásba került, majd részt vett egy betöréses lopásban, hogy pénzhez jut­va bódulatot okozó hígítót és cigarettát vegyen. Rövid házasság után inni kezdett, és rászokott a morfiumra. A felesége elhagyta, ittas veze­tés miatt elvették a jogosít­ványát, állása megszűnt, pén­ze hamarosan elfogyott. - Egy narkós haveromhoz köl­töztem - meséli. - Mákteát ittunk, gyógyszert szedtünk. Huszonhat évesen rádöb­bent, hogy milyen sokat ár­tott magának. Ma az Emberba­rát Alapítvány csoportterápiás programjában vesz részt Kőbá­nyán. Teljességgel felhagyott a kábítószerrel. Hazánkban évente mintegy 1000-1500 serdülőnek és fia­tal felnőttnek van szüksége kábítószer-fogyasztás miatt or­vosi segítségre. - A Népjóléti Minisztérium és a Kábítószer­ügyi Tárcaközi Bizottság 1995- ben 17 085 tizenhat éves diák bevonásával elvégeztette az Európa Tanács által a konti­nens számos országára kiter­jesztett Európai Iskolai Drog­felmérési vizsgálatot - tájékoz­tat Szomor Katalin, a bizottság titkára. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai 16 éves diákok 10,3 százaléka használt már orvosi javaslat nélkül ká­bítószerként nyugtátokat, alta­tókat. Hazánkban 1996-ban 9 fiatal halt meg bizonyíthatóan kábítószer-túladagolás miatt. A legtöbb szülő nem azon­nal szerez tudomást arról, hogy gyermeke megkóstolta a kábí­tószert. Milyen jelekből vehet­jük észre? A gyerek visszahú­zódó lesz, elzárkózik, titkoló­zik, kedélye hullámzó és szél­sőséges, romlik a tanulmányi eredménye, lóg az iskolából, új barátokkal tölti az idejét, bár mindezek nem csak a drogo­sokra jellemzők. Az egyértelmű bizonyítékok észlelésekor sokszor már késő a beavatkozás. A szakemberek legfontosabb tanácsa azoknak a szülőknek, akik felfedzik, hogy gyermekük kábítószerrel él: ne essenek kétségbe! Bün­tetésekkel, gorombasággal csak dacot váltanak ki a gye­rekben, s nem érik el a kívánt eredményt - tanácsolja Gene­rál Márta rendőr főhadnagy, a BRFK Megelőzési Osztály munkatársa. O vezeti Budapes­ten azt az országos rendőrségi programot, amely tanfolyamso­rozat keretében felkészíti az általános iskolás gyerekeket a veszélyhelyzetek megoldására, kikerülésére. - Amelyik gyerek­nek nincs önbizalmba, aki szá­mára nem nyújt biztonságot a család, az könnyen befolyásol­ható. Sokszor ezért próbálja ki a kábítószert, és szokik rá - ma­gyarázza a rendőr főhadnagy. A szülők ugyancsak segít­hetnek gyermekeiknek, hogy megfontoltan reagáljanak. Sok­szor nehéz megtalálni a hangot a tizenévesekkel, akik esetleg úgy érzik, szüleik túlzottan aggodalmaskodnak. Ám, amint Bereczki Sándor lelkipásztor, az Emberbarát Alapítvány Re­habilitációs Intézet és Mentál­higiénés Központ vezetője fo­galmaz: - A gyerek biztonság­ban akarja érezni magát, és sok­szor azért próbálja ki a drogot, azért provokálja szüleit - a tűrőképesség határait súrolva -, hogy megbizonyosodjon róla: így is törődnek vele és szeretik. A szülők fontos feladata fi­gyelmeztetni gyerekeiket, mi­lyen következményei vannak annak, ha kábítószeres ügyben elítélik őket. Kábítószeres pri­usszal például nem lehet beutaz­ni bizonyos országokba, többek között az Egyesült Államokba, Japánba és Ausztráliába. Ha a gyerek mindezek elle­nére nem mond le a kábítószer­ről, valószínűleg külső segít­ségre lesz szükség. A fővárosi és megyei egészségügyi intéz­ményekben, a körzeti orvosi rendelőkben, kórházakban, gyermek- és ifjúságvédő inté­zetekben, alkohol- és drogam­bulanciákon tájékoztatást ad­nak a helyi tanácsadó szer­vezetekről, az addiktológiai szakrendelésekről, az ilyen te­vékenységet folytató egyházi intézményekről, az olyan ön­segítő csoportokról, egyesüle­tekről, mint a MÁTRIX, vagyis a Szenvedélybetegek Hozzá­tartozóinak Egyesülete, a meg­előző szolgálatokról, mint a TÁMASZ vagy a KAPOCS, a bentlakásos elvonókúrákról, rehabilitációs otthonokról. Az országban mintegy 135 ilyen intézmény található. Cápaszövet- De biztos úr, kérem, esküszöm magának, hogy egész este az autómmal csakis üzem­anyagot fogyasztottunk Gyűlölet az Interneten MTI Az Interneten a gyűlölet je­gyében íródó oldalak nagyon különfélék, kezdve azzal az oldallal, amely a robbanószer- kezet házilagos elkészítésé­nek 218 módját ismerteti, egé­szen a virtuális „Auschwitz”- ig. Számuk mindössze egy év alatt majdnem a kétszeresére nőtt, és elérte a hatszázat. A Los Angeles-i székhelyű Simon Wiesenthal Központ képviseletében Marc Knobel beszélt erről azon a tanács­kozáson, amelyet az ENSZ Genfben tartott az Interneten megnyilvánuló rasszizmus­ról. A gyűlölet online propa­gandája növekvő terület lett, amelyen a rasszisták aka­dálytalanul kommunikál­nak, ezek az oldalak rassziz­must propagálnak, és terro­rizmusra buzdítanak. Ez mind szennyirodalom - mondta Kno­bel, és arra sürgette az Internet szolgáltató társaságait, hogy vállalják az ártalmasnak mi­nősülő anyagok eltávolításá­nak feladatát. A résztvevők - emberjogi aktivisták, kormányhivatalno­kok, a gazdasági élet képvi­selői - megvitatták azt a kér­dést, hogy korlátozzák-e, és ha igen, milyen módon az Inter­neten megnyilávuló rassziz­must, összhangban a faji meg­különböztetés betiltásáról szó­ló nemzetközi szerződéssel. Abban nem tudtak megegyez­ni, hogy ki döntse el, mi ártal­mas és mi nem. A szolgáltatók vonakodnak felvállalni a sza­bályozó szerepet, mondván, hogy az ellenőrzés kijátszásá­nak számtalan módja van. A Simon Wiesenthal Köz­pont megnevezett több, mint 600 olyan oldalt az Interneten, amelyeket rasszistának minő­sített. Közülük 35-öt zömében az Egyesült Államokban te­vékenykedő milicista csopor­tok irányítanak, s ezek a fegy­veres harcot hirdetik. Kilenc­vennégy a faji hierarchia meg­teremtésére törekszik; 87 kife­jezetten neonáci oldal; 35 a fe­hér emberek felsőbbrendűségét hirdeti és 54 nyíltan a terroriz­mus híve. A gyűlölet megnyil­vánulásai szaporodnak, de arra nincsenek bizonyítékok, hogy ezek miatt több lenne a fajül­dözésre valló incidens - mond­ta Knobel, és megnevezett egy olyan Egyesült Államok-beli ol­dalt, amely grafikonok és rajzok segítségével megtanítja a buzgó Web-böngészőt arra, hogyan ké­szíthet robbanószerkezeteket, te- niszlabda-bombát, napalmbom­bát, levélbombát, vízalatti bom­bát, füstbombát és cigarettado­bozba rejtett bombát. MTI Rákos betegeken is elkezd­ték a kipróbálását a cápaszö- vet-kivonatnak, amelyről labo­ratóriumi állatkísérletek során már bebizonyosodott, hogy szerepe lehet a rák gyógyítá­sában. Egy középkorú texasi asz- szony elsőként injekció for­májában kapja a squalamine nevű gyógyszert - vastagbél­rák kezelése keretében. A hat hétig tartó kezelés december­ben kezdődött el a San An- tonió-i ráklerápiai és rákkuta­tási központban. A squala­mine nagy szenzáció volt idén, amikor a kutatók közölték, hogy a gyógyszer - kísérleti egerek esetében - hatékonyan gyógyítja a rákot, úgy műkö­dik, hogy leállítja a dagana­tok vérellátását, s ezzel meg­akadályozza növekedésüket és terjedésüket. A kutatók meggyőződése szerint a squalamine hozzátar­tozik a cápák immunrendszer­éhez. - A tumorsejtek növe­kedésének a megállítása a rák­kezelés teljesen új módja - idézi a Reuters annak a gyógy­szeripari térségnek az igazga­tóját, amelynek kutatói 1992- ben véletlenül fedezték fel a squalamine-t. A pennsylvaniai Plymouth Meetingben lévő Magainin kutatói egy cápa máját vizsgálva antibiotiku­mot kerestek, de helyette 18 új molekuláris vegyületet ta­láltak, és ezek egyike a squ­alamine. Egy másik cápaszö­vetben talált vegyület az AIDS kezelésében bizonyulhat hasz­nosnak. Összesen ötven rákbe­tegen próbálják ki a squa­lamine-t, amely a kutatók sze­rint hatékony lehet melanoma (festékes bőrdaganat), agytu- mor, mell- és tüdőrák ellen. Még öt év kell ahhoz, hogy az Egyesült Államok élelmi­szer- és gyógyszeripari főha­tósága engedélyezze az új gyógyszer piacra dobását. Iliiéi Útikalauz veszélyes helyekre MTI _________________ Egy útikönyv, amely nyo­matékosan azt tanácsolja, hogy néha jobb otthon ma­radni, vagy legalábbis elke­rülni sok helyet azok közül, amelyeket ez a különleges útikalauz felsorol. A „The Worldis Most Dangerous Places” (A világ legveszélyesebb helyei) című útikönyv tájékoztat ar­ról, hogy hol vannak gya­logsági aknák, banditák, ka­lózok, terroristák, profi em­berrablók és polgárháborúk. „A kaland a 90-es években filléres dolog. Manapság 1200 dollárért bárhová el lehet jutni, s ez teszi a ka­landos utazást divatossá”, idézi az AP a szerzőt,Robert Young Peltont, aki Los An­geles egyik elővárosában, Redondo Beach-ben vi­szonylag biztonságos körül­mények között rendezte saj­tó alá az ezer oldalas vas­kos kötetet. Két kalandvágyó társszer­zővel - Cocksun Arallal és Wink Dulles-szel - felkeres­te azoknak a helyeknek a nagy részét, amelyekről le­írást ad a könyvben, amely sok tekintetben úthálózati térkép az utazók új nemze­déke számára. Tele van nyo­masztó figyelmeztetések­kel, akasztófahumorral és gyakorlati tanácsokkal a hi­vatalos utakra indulók szá­mára. Jó szórakozás azok­nak, akik útikönyvek olva­sásával elégítik ki utazási vágyukat, s a 19,95 dollá­ros könyv mindenesetre ol­csóbb, mint egy repülőjegy. A The New York Times szerint ilyen lebilincselő könyv rég nem jelent meg, a Time magazin pedig azt írta, hogy valósággal élet­mentő tippeket és figyel­meztetéseket tartalmaz. A 42 éves Robert Young Pelton felidézi, hogy az 1960-as években, amikor felnevelkedett, az utazók zöme Európát egzotikus célnak tekintette. Az ifjú, gazdag utasok tö­mege most olyan helyekre tart, mint Kambodzsa, a Jor­dán nyugati partja, a Hima­lája és számos afrikai úti cél.- „Nairobi kitűnő példa - jegyzi meg Pelton. - Ha itt kimegy az ember egy sört meginni, hirtelen a legve­szedelmesebb afrikai helyen találja magát, Szomáliától eltekintve”. „A legveszé­lyesebb helyek általában változatlanok maradnak - figyelmeztet a szerző a hi­vatásos utazó hidegvérével. — Az államcsínyek és a gyil­kolások folytatódnak.” Másszóval vigyázni kell az embernek magára az olyan országokban, mint Kolum­bia, Sierra Leone, Afganisz­tán és Algéria, ahol a „nyu­gatiak különleges célpon­tokká válnak, mihelyt el­hagyják a biztonságos szál­lodát”. A könyv első kiadása olyan gyorsan elkelt, hogy máso­dik kiadásra volt szükség, s ez is nagyon kelendő. A kiadó, a Fielding World­wide hagyományosabb úti­könyvekre specializálta magát, olyan úti célokra, mint Thaiföld és Borneo. A társaságot a második világháború után Temple Fielding alapította, aki a háború utáni Európában szolgáló amerikai katonák számára írt útikalauzokat. Ezekből megtudhatták, hogy hol lehet jól enni, inni és hol lehet nyaklevest kapni. Ezt a hagyományt folytat­ják Pelton útikönyvei. A veszélyes helyek úti­könyvében „A turisták a gonosz szellemek eledele” című fejezetében ez áll: “annak az esélye, hogy egy terrorista megsebesíti vagy lemészárolja, sokkal ki­sebb, mint az, hogy egy kö­zönséges bűnöző megtá­madja... Algériában, Egyip­tomban, Törökországban, Kambodzsában, Kolumbiá­ban, a FUlöp-szigeteken és Peruban a bűnözők szándé­kosan a turistákat és az ide­geneket veszik célba.” A legjobb tanács; a fényké­pezőgépet ne akassza a nyakába, és ha azzal a di­vatos vászonhátizsákkal utazik, akkor macskasze­met is fessen a hátára. „Sok barát kell ahhoz, hogy ezek­ben az országokban bizton­ságban lehessen - figyel­meztet Pelton. - Én a taxi­sofőrrel összebarátkozom. Az olyan turisták ellen kö­vetik el a legtöbb bűncse­lekményt, akik nem alakít­ják ki a barátok védőháló­ját maguk körül.” Az alapötlet az volt, hogy a nem biztonságos helyek­re utazni kényszerülő új­ságírók és üzletemberek számára készüljön útikönyv. - Egyszer Párizsban egy egész éjszaka együtt voltam a libériái háborúból vissza­tért fotósokkal - emlékezik Pelton. - Ők mondták, hogy amikor valóban szükség van egy útikalauzra, akkor biztosan nem létezik pont az, amelyre szükség van.” A veszélyes helyek úti­könyvének legújabb kiadá­sa statisztikai adatokat tar­talmaz 22 háborús öve­zetről és a világ több mint 85 olyan területéről, ame­lyeket a szerzők egyszerű­en veszélyeseknek minősí­tenek. Közli az utóbbi három évben kitört 82 fegyveres konfliktus ENSZ által ösz- szeállítotl listáját; ezek kö­zül majdnem mind polgár- háború vagy felkelés. Nem csak a harmadik világ orszá­gaiba utazó embereket inti óvatosságra a könyv. Csípős humorából az Egye­sült Államok is megkapja a magáét. „Los Angeles bel­városában kisgyerekeket találnak el eltévedt golyók, mozgó járműből leadott lö­vések következményeként, New York-ban pedig műtrá­gyával megpakolt teherau­tót használnak (a terroris­ták) a Világkereskedelmi Központ felrobbantásához.

Next

/
Thumbnails
Contents