Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
Panoráma 1998. január 3., szombat Gyermekeink és a kábítószerek Lehet, hogy gyermeke kábítószert szed? A januári Reader’s Digest Válogatásban Radosné Kádas Mária hasznos tanácsokat ad, hogyan vegyük észre a figyelmeztető jeleket. A cikk, „Gyermekeink és a kábítószerek: amit a szülőnek tudnia kell, rövid útmutatót is tartalmaz a kábítószerekről. Fehér István 13 éves volt, amikor édesapja meghalt. Édesanyját még csecsemőkorában vesztette el. Egyre többet hiányzott az iskolából, idősebb barátai társaságában próbálta ki először a megkönnyebbülést nyújtó gyógyszereket is. — Úgy éreztem, ezzel befogadtak, elterelték gondolataimat a magányomról - emlékezik vissza. Állami gondozásba került, majd részt vett egy betöréses lopásban, hogy pénzhez jutva bódulatot okozó hígítót és cigarettát vegyen. Rövid házasság után inni kezdett, és rászokott a morfiumra. A felesége elhagyta, ittas vezetés miatt elvették a jogosítványát, állása megszűnt, pénze hamarosan elfogyott. - Egy narkós haveromhoz költöztem - meséli. - Mákteát ittunk, gyógyszert szedtünk. Huszonhat évesen rádöbbent, hogy milyen sokat ártott magának. Ma az Emberbarát Alapítvány csoportterápiás programjában vesz részt Kőbányán. Teljességgel felhagyott a kábítószerrel. Hazánkban évente mintegy 1000-1500 serdülőnek és fiatal felnőttnek van szüksége kábítószer-fogyasztás miatt orvosi segítségre. - A Népjóléti Minisztérium és a Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság 1995- ben 17 085 tizenhat éves diák bevonásával elvégeztette az Európa Tanács által a kontinens számos országára kiterjesztett Európai Iskolai Drogfelmérési vizsgálatot - tájékoztat Szomor Katalin, a bizottság titkára. Az eredmények azt mutatják, hogy a mai 16 éves diákok 10,3 százaléka használt már orvosi javaslat nélkül kábítószerként nyugtátokat, altatókat. Hazánkban 1996-ban 9 fiatal halt meg bizonyíthatóan kábítószer-túladagolás miatt. A legtöbb szülő nem azonnal szerez tudomást arról, hogy gyermeke megkóstolta a kábítószert. Milyen jelekből vehetjük észre? A gyerek visszahúzódó lesz, elzárkózik, titkolózik, kedélye hullámzó és szélsőséges, romlik a tanulmányi eredménye, lóg az iskolából, új barátokkal tölti az idejét, bár mindezek nem csak a drogosokra jellemzők. Az egyértelmű bizonyítékok észlelésekor sokszor már késő a beavatkozás. A szakemberek legfontosabb tanácsa azoknak a szülőknek, akik felfedzik, hogy gyermekük kábítószerrel él: ne essenek kétségbe! Büntetésekkel, gorombasággal csak dacot váltanak ki a gyerekben, s nem érik el a kívánt eredményt - tanácsolja Generál Márta rendőr főhadnagy, a BRFK Megelőzési Osztály munkatársa. O vezeti Budapesten azt az országos rendőrségi programot, amely tanfolyamsorozat keretében felkészíti az általános iskolás gyerekeket a veszélyhelyzetek megoldására, kikerülésére. - Amelyik gyereknek nincs önbizalmba, aki számára nem nyújt biztonságot a család, az könnyen befolyásolható. Sokszor ezért próbálja ki a kábítószert, és szokik rá - magyarázza a rendőr főhadnagy. A szülők ugyancsak segíthetnek gyermekeiknek, hogy megfontoltan reagáljanak. Sokszor nehéz megtalálni a hangot a tizenévesekkel, akik esetleg úgy érzik, szüleik túlzottan aggodalmaskodnak. Ám, amint Bereczki Sándor lelkipásztor, az Emberbarát Alapítvány Rehabilitációs Intézet és Mentálhigiénés Központ vezetője fogalmaz: - A gyerek biztonságban akarja érezni magát, és sokszor azért próbálja ki a drogot, azért provokálja szüleit - a tűrőképesség határait súrolva -, hogy megbizonyosodjon róla: így is törődnek vele és szeretik. A szülők fontos feladata figyelmeztetni gyerekeiket, milyen következményei vannak annak, ha kábítószeres ügyben elítélik őket. Kábítószeres priusszal például nem lehet beutazni bizonyos országokba, többek között az Egyesült Államokba, Japánba és Ausztráliába. Ha a gyerek mindezek ellenére nem mond le a kábítószerről, valószínűleg külső segítségre lesz szükség. A fővárosi és megyei egészségügyi intézményekben, a körzeti orvosi rendelőkben, kórházakban, gyermek- és ifjúságvédő intézetekben, alkohol- és drogambulanciákon tájékoztatást adnak a helyi tanácsadó szervezetekről, az addiktológiai szakrendelésekről, az ilyen tevékenységet folytató egyházi intézményekről, az olyan önsegítő csoportokról, egyesületekről, mint a MÁTRIX, vagyis a Szenvedélybetegek Hozzátartozóinak Egyesülete, a megelőző szolgálatokról, mint a TÁMASZ vagy a KAPOCS, a bentlakásos elvonókúrákról, rehabilitációs otthonokról. Az országban mintegy 135 ilyen intézmény található. Cápaszövet- De biztos úr, kérem, esküszöm magának, hogy egész este az autómmal csakis üzemanyagot fogyasztottunk Gyűlölet az Interneten MTI Az Interneten a gyűlölet jegyében íródó oldalak nagyon különfélék, kezdve azzal az oldallal, amely a robbanószer- kezet házilagos elkészítésének 218 módját ismerteti, egészen a virtuális „Auschwitz”- ig. Számuk mindössze egy év alatt majdnem a kétszeresére nőtt, és elérte a hatszázat. A Los Angeles-i székhelyű Simon Wiesenthal Központ képviseletében Marc Knobel beszélt erről azon a tanácskozáson, amelyet az ENSZ Genfben tartott az Interneten megnyilvánuló rasszizmusról. A gyűlölet online propagandája növekvő terület lett, amelyen a rasszisták akadálytalanul kommunikálnak, ezek az oldalak rasszizmust propagálnak, és terrorizmusra buzdítanak. Ez mind szennyirodalom - mondta Knobel, és arra sürgette az Internet szolgáltató társaságait, hogy vállalják az ártalmasnak minősülő anyagok eltávolításának feladatát. A résztvevők - emberjogi aktivisták, kormányhivatalnokok, a gazdasági élet képviselői - megvitatták azt a kérdést, hogy korlátozzák-e, és ha igen, milyen módon az Interneten megnyilávuló rasszizmust, összhangban a faji megkülönböztetés betiltásáról szóló nemzetközi szerződéssel. Abban nem tudtak megegyezni, hogy ki döntse el, mi ártalmas és mi nem. A szolgáltatók vonakodnak felvállalni a szabályozó szerepet, mondván, hogy az ellenőrzés kijátszásának számtalan módja van. A Simon Wiesenthal Központ megnevezett több, mint 600 olyan oldalt az Interneten, amelyeket rasszistának minősített. Közülük 35-öt zömében az Egyesült Államokban tevékenykedő milicista csoportok irányítanak, s ezek a fegyveres harcot hirdetik. Kilencvennégy a faji hierarchia megteremtésére törekszik; 87 kifejezetten neonáci oldal; 35 a fehér emberek felsőbbrendűségét hirdeti és 54 nyíltan a terrorizmus híve. A gyűlölet megnyilvánulásai szaporodnak, de arra nincsenek bizonyítékok, hogy ezek miatt több lenne a fajüldözésre valló incidens - mondta Knobel, és megnevezett egy olyan Egyesült Államok-beli oldalt, amely grafikonok és rajzok segítségével megtanítja a buzgó Web-böngészőt arra, hogyan készíthet robbanószerkezeteket, te- niszlabda-bombát, napalmbombát, levélbombát, vízalatti bombát, füstbombát és cigarettadobozba rejtett bombát. MTI Rákos betegeken is elkezdték a kipróbálását a cápaszö- vet-kivonatnak, amelyről laboratóriumi állatkísérletek során már bebizonyosodott, hogy szerepe lehet a rák gyógyításában. Egy középkorú texasi asz- szony elsőként injekció formájában kapja a squalamine nevű gyógyszert - vastagbélrák kezelése keretében. A hat hétig tartó kezelés decemberben kezdődött el a San An- tonió-i ráklerápiai és rákkutatási központban. A squalamine nagy szenzáció volt idén, amikor a kutatók közölték, hogy a gyógyszer - kísérleti egerek esetében - hatékonyan gyógyítja a rákot, úgy működik, hogy leállítja a daganatok vérellátását, s ezzel megakadályozza növekedésüket és terjedésüket. A kutatók meggyőződése szerint a squalamine hozzátartozik a cápák immunrendszeréhez. - A tumorsejtek növekedésének a megállítása a rákkezelés teljesen új módja - idézi a Reuters annak a gyógyszeripari térségnek az igazgatóját, amelynek kutatói 1992- ben véletlenül fedezték fel a squalamine-t. A pennsylvaniai Plymouth Meetingben lévő Magainin kutatói egy cápa máját vizsgálva antibiotikumot kerestek, de helyette 18 új molekuláris vegyületet találtak, és ezek egyike a squalamine. Egy másik cápaszövetben talált vegyület az AIDS kezelésében bizonyulhat hasznosnak. Összesen ötven rákbetegen próbálják ki a squalamine-t, amely a kutatók szerint hatékony lehet melanoma (festékes bőrdaganat), agytu- mor, mell- és tüdőrák ellen. Még öt év kell ahhoz, hogy az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszeripari főhatósága engedélyezze az új gyógyszer piacra dobását. Iliiéi Útikalauz veszélyes helyekre MTI _________________ Egy útikönyv, amely nyomatékosan azt tanácsolja, hogy néha jobb otthon maradni, vagy legalábbis elkerülni sok helyet azok közül, amelyeket ez a különleges útikalauz felsorol. A „The Worldis Most Dangerous Places” (A világ legveszélyesebb helyei) című útikönyv tájékoztat arról, hogy hol vannak gyalogsági aknák, banditák, kalózok, terroristák, profi emberrablók és polgárháborúk. „A kaland a 90-es években filléres dolog. Manapság 1200 dollárért bárhová el lehet jutni, s ez teszi a kalandos utazást divatossá”, idézi az AP a szerzőt,Robert Young Peltont, aki Los Angeles egyik elővárosában, Redondo Beach-ben viszonylag biztonságos körülmények között rendezte sajtó alá az ezer oldalas vaskos kötetet. Két kalandvágyó társszerzővel - Cocksun Arallal és Wink Dulles-szel - felkereste azoknak a helyeknek a nagy részét, amelyekről leírást ad a könyvben, amely sok tekintetben úthálózati térkép az utazók új nemzedéke számára. Tele van nyomasztó figyelmeztetésekkel, akasztófahumorral és gyakorlati tanácsokkal a hivatalos utakra indulók számára. Jó szórakozás azoknak, akik útikönyvek olvasásával elégítik ki utazási vágyukat, s a 19,95 dolláros könyv mindenesetre olcsóbb, mint egy repülőjegy. A The New York Times szerint ilyen lebilincselő könyv rég nem jelent meg, a Time magazin pedig azt írta, hogy valósággal életmentő tippeket és figyelmeztetéseket tartalmaz. A 42 éves Robert Young Pelton felidézi, hogy az 1960-as években, amikor felnevelkedett, az utazók zöme Európát egzotikus célnak tekintette. Az ifjú, gazdag utasok tömege most olyan helyekre tart, mint Kambodzsa, a Jordán nyugati partja, a Himalája és számos afrikai úti cél.- „Nairobi kitűnő példa - jegyzi meg Pelton. - Ha itt kimegy az ember egy sört meginni, hirtelen a legveszedelmesebb afrikai helyen találja magát, Szomáliától eltekintve”. „A legveszélyesebb helyek általában változatlanok maradnak - figyelmeztet a szerző a hivatásos utazó hidegvérével. — Az államcsínyek és a gyilkolások folytatódnak.” Másszóval vigyázni kell az embernek magára az olyan országokban, mint Kolumbia, Sierra Leone, Afganisztán és Algéria, ahol a „nyugatiak különleges célpontokká válnak, mihelyt elhagyják a biztonságos szállodát”. A könyv első kiadása olyan gyorsan elkelt, hogy második kiadásra volt szükség, s ez is nagyon kelendő. A kiadó, a Fielding Worldwide hagyományosabb útikönyvekre specializálta magát, olyan úti célokra, mint Thaiföld és Borneo. A társaságot a második világháború után Temple Fielding alapította, aki a háború utáni Európában szolgáló amerikai katonák számára írt útikalauzokat. Ezekből megtudhatták, hogy hol lehet jól enni, inni és hol lehet nyaklevest kapni. Ezt a hagyományt folytatják Pelton útikönyvei. A veszélyes helyek útikönyvében „A turisták a gonosz szellemek eledele” című fejezetében ez áll: “annak az esélye, hogy egy terrorista megsebesíti vagy lemészárolja, sokkal kisebb, mint az, hogy egy közönséges bűnöző megtámadja... Algériában, Egyiptomban, Törökországban, Kambodzsában, Kolumbiában, a FUlöp-szigeteken és Peruban a bűnözők szándékosan a turistákat és az idegeneket veszik célba.” A legjobb tanács; a fényképezőgépet ne akassza a nyakába, és ha azzal a divatos vászonhátizsákkal utazik, akkor macskaszemet is fessen a hátára. „Sok barát kell ahhoz, hogy ezekben az országokban biztonságban lehessen - figyelmeztet Pelton. - Én a taxisofőrrel összebarátkozom. Az olyan turisták ellen követik el a legtöbb bűncselekményt, akik nem alakítják ki a barátok védőhálóját maguk körül.” Az alapötlet az volt, hogy a nem biztonságos helyekre utazni kényszerülő újságírók és üzletemberek számára készüljön útikönyv. - Egyszer Párizsban egy egész éjszaka együtt voltam a libériái háborúból visszatért fotósokkal - emlékezik Pelton. - Ők mondták, hogy amikor valóban szükség van egy útikalauzra, akkor biztosan nem létezik pont az, amelyre szükség van.” A veszélyes helyek útikönyvének legújabb kiadása statisztikai adatokat tartalmaz 22 háborús övezetről és a világ több mint 85 olyan területéről, amelyeket a szerzők egyszerűen veszélyeseknek minősítenek. Közli az utóbbi három évben kitört 82 fegyveres konfliktus ENSZ által ösz- szeállítotl listáját; ezek közül majdnem mind polgár- háború vagy felkelés. Nem csak a harmadik világ országaiba utazó embereket inti óvatosságra a könyv. Csípős humorából az Egyesült Államok is megkapja a magáét. „Los Angeles belvárosában kisgyerekeket találnak el eltévedt golyók, mozgó járműből leadott lövések következményeként, New York-ban pedig műtrágyával megpakolt teherautót használnak (a terroristák) a Világkereskedelmi Központ felrobbantásához.
