Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
Gazdaság 1998. január 3., szombat Tisza Cipőt „húzott” a Salamander MTI Közösen vág neki az 1998-as esztendőnek a martfűi Tisza Cipő Rt. és a német Salamander cég. Az új vállalkozás a Salamander és Tisza márkanevek ötvözetéből a Sal- tisz nevet kapja, az általa gyártandó új cipőmo- delleket a jövő év elején mutatják be. A hazánkban 17 éve bérmunkát végeztető Salamander AG. az év végén megkötött szerződés szerint ingatlanokat, gépeket vásárol meg a Tisza Cipő Rt.-tői és csaknem ezer munkavállaló foglalkoztatását vállalja. A német társaság az üzletbe 10 millió márkát fektet, ezt a pénzt épületek felújítására, korszerű gépek beszerzésére és új munkaformák honosítására fordítja. Hajrá, Hazai! Sikerrel zárult a piacképes magyar áruk megjelölésére, illetve azok vásárlásának ösztönzésére indított Hajrá, Hazai! elnevezésű piacvédelmi akciósorozat 1997-es első szakasza, melyet a Pécsett működő Magyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület indított tavasszal. MTI Weinreich László, az 1995-ben alakult egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a kampány társadalmi méretekben tudatosította ü reformkori magyar politikusok, Széchenyi és Kossuth által felismert törvényszerűséget, hogy a magyar termékek vásárlói hosszú távon a hazai gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrejöttét támogatják. Az akció ismertté tette a piacképes hazai termékek megkülönböztető védjegyét, a piros-fehér- zöld négyzetet, melynek jobb alsó sarkában hazánk nemzetközi jele, a H betű látható. Szeretnék ugyanakkor elérni, hogy ez legyen a magyar termékek országosan - később pedig akár világszerte — használt megkülönböztető védjegye. A felmérések szerint a megkérdezett vásárlók csaknem hatvan százaléka fontosnak tartotta, hogy magyar árut vegyen, ám csak alig több mint egyhar- maduk választ hazait. A MÁK ezért fontosnak tartja az egységes termékvédjegyet, amely első pillantásra megkülönbözteti a hazait a külfölditől. Hazai terméknek tekintendő egyébként, amelyet teljes egészében Magyarországon termeltek, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő, továbbá amelynek előállításához felhasznált import anyagok, termékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a gyártelepi ár 49 százalékát. Az Európai Unióhoz való ' csatlakozás előtt álló Magyarországon is fontos a hazai termékek védelme, amely egyáltalán nem ellentétes a közösségi normákkal - állítja a MÁK elnöke. Az EU-tagok mindegyike nagy súlyt helyez ugyanis a nemzeti marketingre, melynek célja saját gazdaságuk versenyképességének és exportjának növelése.- Nekem semmi bajom, csak imádom nézni, milyen betegek a kortársaim!... Vállalkozók finanszírozása Román-Magyar Üzleti Tanács MTI_____ A kamarai stratégia fontos része lesz a jövőben a kis- és középvállalkozások hitelfelvételének könnyítése - hangoztatta Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöki kollégiumának vezetője egy Budapesten, a társaságok finanszírozásáról rendezett szakmai konferencián. A kamara felmérése szerint a vállalatok forrásfinanszírozásából csak 30-40 százalékot tesz ki a saját tőke, 20-30 százalék a hitel, illetve az állami támogatás, a maradék hányadot pedig a beszállítók hitelezik. Ez az arány nem felel meg a korszerű piacgazdaság követelményeinek, a saját tőkének sokkal nagyobb súlyt kell képviselnie. Az MKIK által megrendelt reprezentatív felmérés szerint a működő cégek jelentős részére jellemző a tőkehiány. A megkérdezett vállalkozások 75 százalékának volt szüksége tőkebevonásra. A hitelhez jutás feltételei rendkívül szigorúak, és a bankok 10 millió forint alatti kölcsönigényléssel szinte már nem is foglalkoznak - mondta Bihall Tamás. A bankok által kért garanciák teljesítése a kis- és középvállalatok számára rendkívül nehéz. Ezen próbál segíteni a kamara és a Hitelgarancia Rt. azzal, hogy nemrégiben együttműködést írtak alá a hitelhez jutás feltételeinek könnyítésére. A Gazdaságfejlesztési Cél- előirányzatból (GFC) továbbra is ad a kormány kamattámogatást a kis- és közép- vállalkozásoknak. Tavaly a GFC központi részére 9 milliárd forint értékben érkezett igénylés különböző célokra a vállalkozásoktól, és eddig 4,9 milliárd forint erejéig szerződést is kötöttek mondta Mándoki László, az Ipari, Kereskedelmi és Idegen- forgalmi Minisztérium tanácsosa. Az első kilenc hónap adatai szerint a kiosztott 4,9 milliárd forint 37 százalékát dunántúli, 39 százalékát alföldi, 14 százalékát pedig budapesti vállalkozások kapták. Külkereskedelmi forgalom Új Kelet-információ ______ 19 97. január-október hónapokban a kivitel dollárban mért értéke 15 063 millió dollár volt, 17,5 százalékkal nőtt. A behozatal értéke 16 965 millió dollár, 14,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. Az export-import olló továbbra is pozitív, 2,9 százalék volt. A forgalom forintban mért értéke az exportban 43,5 százalékkal, az importban 39,8 százalékkal bővült. Október hónapban a kivitel 14,8 százalékkal nőtt, 219 millió dollárral meghaladta az előző év októberében mért adatokat. A behozatal a X. hónapban 8,2 százalékkal, 140 millió dollárral volt több, mint az előző év azonos hónapjában. A kivitel 17,5 százalékos átlagos növekedését az ipari vámszabadterületek kivitelének bővülése jelentősen (65,1 százalék) meghaladta. A bérmunkaexport az előző év azonos időszakához képest 3,3 százalékkal, a „klasszikus export” (a nem ipari vámszabad- területeken működő cégek kivitele) 8,5 százalékkal nőtt. A nemzetgazdasági exporttöbblet 2240 millió dollár, amelyből az ipari vámszabadterületek többlete 1506 millió dollár volt. 1997.1-X. hónapokban a behozatal nemzetgazdasági szinten 14,6 százalékkal bővült. Az ipari vámszabadterületek behozatala 51,3 százalékkal haladta meg az előző évit, a bérmunkához beérkező anyagok értéke 8,4 százalékkal bővült. Az ezeken kívüli import 8,6 százalékkal növekedett. A külkereskedelmi forgalom passzívuma 1902 millió dollár, 79 millió dollárral kedvezőbb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi forgalomban a kivitel dollárban mért 17,5 százalékos bővülésén belül az ipari termékeké 20,6 százalékkal, az élelmiszergazdasági termékeké 2,0 százalékkal nőtt. Az export mintegy 78 százaléka a fejlett, közel 3 százaléka a fejlődő, 19 százaléka a közép- és kelet-európai országokba irányult. A magyar export legnagyobb felvevője változatlanul Németország, 5608 millió dollárral (a kivitel 29,0 százalékkal nőtt). Ezt követte az osztrák exportunk 27,7 százalékos növekedéssel. A CEFTA-or- szágok között Szlovénia az első az exportdinamikát illetően (30,6 százalék), második Lengyelország 24,2 százalékos exportbővüléssel a '96-os év hasonló időszakához viszonyítva. A behozatal mintegy 73 százaléka a fejlett országokból érkezett, a közép- és kelet-európai országok részaránya 20 százalék, a fejlődő országokból származó import részaránya 7 százalék. Az import 14,6 százalékos bővülését az ipari termékek 14,6 százalékos (2053 millió dolláros), az élelmiszergazdasági termékek 13,8 százalékos (107 millió dolláros) növekedése okozta. Külföldi működőtöké 1997. január-szeptember hónapokban 1729 millió dollár értékű külföldi működötöké érkezett Magyar- országra. Az új alapítású, külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetek száma 1997. I-III. negyedévben 3154 darab volt. Kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom 1997. első kilenc hónapjában folyóáron 14 százalékkal nőtt, mennyiségében 1,8 százalékkal csökkent. A III. negyedévben az összevont kiskereskedelmi forgalom visszaesése jelentősen mérséklődött, az előzetes adatok szerint július hónapban a forgalom nagyságrendje 2 százalékkal, augusztusban 4,2 százalékkal, szeptemberben 4,6 százalékkal meghaladta a tavalyi szintet. Turizmus 1997. év első kilenc hónapjában több mint 29 millió külföldi látogatott Magyarországra. A turizmusból származó hivatalosan regisztrált valutabevételek január-szeptember hónapokban megközelítették a 2 milliárd dollárt. Ez 18 százalékkal több, mini az előző év azonos időszakában volt. Az idegenforgalom egyenlege 1,1 milliárd dollár volt. Új Kelet-információ A tavaly hazánkban megalakult magyar-román vegyeskamarát követően létrejött a társaság román partnerszervezete. A szomszédos országban történt kormányváltás óta fellendülő kétoldalú gazdasági kapcsolatok építését megcélzó testület Bukarestben tartotta alakuló ülését, amelynek román házigazdája George Cojocaru, a nemzeti kereskedelmi és iparkamra elnöke volt. A Román-Magyar Üzleti Tanács tagjai szeretnék elérni, hogy a hazai partnerszervezettel közösen a kétoldalú árucsere értéke belátható időn belül megduplázódjon. Együttműködési megállapodás Új Kelet-információ A taxizáshoz szükséges engedélyek kiadása ettől az évtől a kamarák hatáskörébe kerül. Erről írt alá megállapodást a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban Lotz Károly miniszter és Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A dokumentum szerint 1998- ban a jogszabályok változásának függvényében kerülne át a gazdasági önkormányzatokhoz a taxis engedélyek kiadása. A belföldi és a nemzetközi árufuvarozó engedélyeket pedig egy évvel később, 1999- től intéznék a kamarák. A feladat átadásának technikai részleteit egy erre a célra létrehozott bizottság dolgozza ki. Lotz Károly miniszter az aláírást követően hangsúlyozta, a taxiengedélyek kamarai kiadásával piaci alapon rendeződhet a fuvarozók helyzete. A miniszter szerint további együttműködési lehetőségek is adottak a minisztérium és a kamarák között, például a szakképzésben. Tolnay Lajos a kamarák sikeres évének nevezte 1997-et, mert több állami feladat átvételéről is született megállapodás. Az elnök hangsúlyozta: a kamaráknál adottak a feltételek az új feladatok ellátásához. Ártámogatás Sz. Z. (Új Kelet) Tavaly összesen 280 ezer tonna ipari alma után igényelhettek állami támogatást azok, akik október 1. és november 30. között 21 forintért vásárolták fel az almát. A termés feldolgozásához adott állami támogatásból 1028 milliárd forintot kaphat vissza az adóhatóságtól 15 üzem. A feldolgozóknak kilogrammonként 3 forint 80 filléres ártámogatás jut.
