Új Kelet, 1998. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-13 / 10. szám
1998. január 13., kedd Háttér Száraz A ttila (Új Kelet) T. I.: - Az elmúlt egy esztendőben nagy átalakuláson ment keresztül a Nyírségvíz Rt., voltak változások a Nyírtávhőnél, és mindeközben megalakult két városi cég. A Nyírségvíz Rt. szolgáltatásának minőségével bebizonyította, hogy az átalakulásnak volt értelme. A Nyírtávhővel igazából nem tudtunk mit kezdeni, gondolom, ez a későbbiekben részletesen is szóba kerül. A következő önkormányzati ciklusban valamiféle újfajta gondolkodási módot kell alkalmazni, mert a Nyírtávhő helyzete gyors megoldást sürget. Mindenki, aki a megyeszékhelyen megfordul, azt mondja, Nyíregyháza egy tiszta, rendben tartott város, ez feltétlenül a Soltész József vezette Városüzemeltetési Kht. érdeme. Több vita volt a képviselő-testületben a Piac- és Vagyonkezelő Kft., illetve a Városüzemeltetési Kht. létrejöttekor. Én, egy év után, úgy érzem, megalakításukkor jó döntést hoztunk. T. G.: - Nekem már a Piac- és Vagyonkezelő Kft., illetve a Városüzemeltetési Kht. létrehozásakor keserű volt a szám íze. Alpolgármesterekből, képviselőkből, szakemberekből, városi cégek vezetőiből létrehoztunk egy szakbizottságot. A bizottság javaslata az volt, hogy nem célszerű két céget alapítanunk, hanem a legjobb az lenne ha csak egy cég jönne létre. Mindenki tudja, hogy az átalakulást azért szorgalmaztuk, mert keresztfinanszírozással akartuk megoldani a gondjainkat. Nem volt pénzünk bizonyos városüzemeltetési feladatok ellátására, a Piacirodánál viszont jelentkezett egy többlet. A Nyírségvíz Rt.-nél egy olyan konstmkció jött létre, aminek országos szinten is komoly visszhangja van. Az Rt. kincstári vagyonként kezelt állami vízműveket üzemeltet önkormányzati vagyonokkal együtt, miközben a nyíregyházi a környékező önkormányzatokkal nagyon jó, korrekt együtt-működést tudott kialakítani. Jótékonyan érezteti hatását a vízárakban az, hogy az átalakulással kiiktatódott egy láncszem a vízellátásban, korábban aTiszamenti Regionális Vízmű Rt.-től vettük a vizet, most pedig az rt. maga állítja elő. A Nyírtávhő esetében még él ugyanez a fajta lánckereskedelem. A Nyírtávhő költségének hetven százalékát az a hőenergia-költség teszi ki, amit a Nyíregyházi Erőmű Kft.-től vásárol. - Tormássi úr szerint tavaly a szakma azt szerette volna, ha egy nagy közüzemi cég jött volna létre. Mint tudjuk, ez nem így történt. Egy év elteltével hogyan minősíthető az akkori döntés? T. I.:-Egyértelműen jó döntés volt. Az átalakulások után a Piac- és Vagyonkezelő Kft.- hez került egy „veszteséges ágazat”. Az önkormányzati bérlakások fenntartása, üzemeltetése korábban igen nagy terhet rótt az önkormányzatra. Mindenki előtt ismert, hogy a befizetett lakbérek csupán az összes költségek körülbelül egy- harmadát fedezik. Drasztikus áremelést nem hajtottunk a végbe bérlakásoknál, hiszen a nehéz anyagi körülmények között bérlakásokban élő emberek azt megfizetni nem tudták volna. így jó döntés volt az, hogy összeházasítottuk ezt a területet a nyereséget hozó piacirodával. Azt is sikerként könyvelem el, hogy mind a Városüzemeltetési Kht., mind pedig a Piac- és Vagyonkezelő Kft. esetében jól választottuk meg a vezetőket. Mind Soltész József, mind pedig Hámoriné Rudolf Irén jó vezetőnek bizonyult, a napi feladataik mellett jó néhány új kezdeményezést is elindítottak. Az élet tehát azt igazolta, hogy jó döntést hoztunk, de ezzel együtt nem kell úgy gondolni, hogy ezzel az átszervezéssel valami befejeződött és hosszúhosszú éveken át így is marad. Ha a Nyírségvíz Rt. és a Nyírtávhő Kft. működését a fogyasztók szempontjából vizsgálom, akkor a vízműszolgáltatásnál - bár hosszú ideig magasak voltak az árak - ebben az évben az inflációnál lényegesebben alacsonyabb volt az áremelés. Ugyanennek a kedvező folyamatnak az elindulását a Nyírtávhőnél nem érzem. A Nyírtávhő az a vállalkozásunk, amely lényeges nyereség nélkül működik, mégis a terhei óriásiak az egyes lakásoknál és a fogyasztóknál. Hosszú ideig ezt már nem tolhatjuk magunk előtt. Kétféle megoldás vetődött fel: egyrészt a kft privatizálása, másrészt a Nyírtávhő feljavítása ön- kormányzati eszközökkel, közben megváltoztatni az erőműhöz fűződő viszonyt. Át kell gondolni azt is, hogy a gáz elterjedése miatt a távhő érthető okokból visszaszorulhat, miközben egyre nagyobb fajlagos terheket róhat a felhasználókra. Nagyon sokrétű, ágas-bogas ez a kérdés. T. G.: - Az előbb már mondtam, hogy a Nyírtávhő költségeinek hetven százalékát a hődíj teszi ki. Ez egy olyan cégnek a hődíja, amit egy privatizált Ti- tász-Erőmű Kft.-től vásárolunk. Tehát amikor a Nyírtávhő kénytelen szolgáltatási díjat emelni, akkor „élvezheti a lakosság” a privatizáció eredményét. T. I.: - És mi lett volna akkor, ha nincs meg az energiaprivatizáció? T. G.:—Az energiaszektor privatizálása több országos szakember véleménye szerint is hibás lépés volt. Az elmúlt év energiaáremelését mindenki a saját bőrén érezte. Arról nem is beszélve, ha a közszolgáltatás árai emelkednek, az minden termék árában jelentkezik. A Nyitás-program segítségével a lakosság számára mérhetővé, szabályozhatóvá válna a távhőszolgáltatás.-Erre mondják azt, hogy amikor egy tízezer forintos távhős számla ötven százaléka alapdíjból áll, akkor túl nagy csodára nem lehet számítani Meg lehet esetleg spórolni jobb esetben ezer forintot a távhő szabályozásával, de a számla másik része sokak számára még mindig nagy. T. G.: - Érdemben az önkormányzat nem foglalkozik azzal, hogy a Nyírtávhő Kft.-t egymillió forintos alaptőkével hozta létre. Azóta a forgóeszköz feltöltése nem történt meg. Az alapdíj és a közdíj aránya a közeljövőben változni fog. Az áremelések miatt a közdíj egyre jobban meg fog emelkedni az alapdíjhoz képest. Talán nem mindenki tudja, de Nyíregyházán így van: minden közüzemi szolgáltatás árát a lakosságnak kell megfizetni. Nos, a környező megyékben, városokban az önkormányzatok támogatnak közszolgáltató cégeket. Debrecen például több százmilliós összeggel a köztisztaságot, Miskolc pedig 300 millióval támogatja a távhőszolgáltatást. T. I.: — Az egész energiaszektor privatizációjáról nem most kellene lefolytatni a vitát... Az energiaszektor privatizációjából az ország jelentős bevételhez jutott. Nyilvános vita után döntöttek ezekről a pénzekről. Meg kell nézni, hogy az ország adósságállománya milyen jelentős mértékben csökkent. A rendszer- váltás után elfogadottá vált az az elv: „nincs semminek állami támogatása, minden szolgáltatás árát fizesse meg a polgár.” Az előbb Tormássi úr megkerülte a kérdésemet, mi van akkor, ha a Titászt nem privatizálják? Nem változott volna lényegileg Tormássi Géza Tukacs István Az elmúlt egy, másfél esztendőben alaposan átalakultak Nyíregyháza közszolgáltató cégei. Tukacs Istvánnal (T. !.), az MSZP-frak- ció vezetőjével és Tormássi Gézával (T. G.), a KDNP frakcióvezetőjével megpróbáltuk elkészíteni az eltelt időszak mérlegét. Sok szó esett a Nyírtávhő gondjairól és a többi cégről. Tormássi Géza határozottan állítja, hogy a Városüzemeltetési Kht., valamint a Piac- és Vagyonkezelő Kft. létrejöttében politikai szempontok is szerepet játszottak, Tukacs István cáfolja ezt... Mi lesz veled, Nyírtávhő? semmi... A polgárnak ugyanígy meg kellene fizetni a távhő árát, és azok ugyanígy, vagy megközelítőleg ugyanígy emelkedtek volna. A távhő árának emelése mögött tehát ezt kell látni, és nem a privatizációt! Mellesleg az, hogy valaminek nincs állami támogatása, még nem jelenti azt, hogy az önkormányzat sem támogatja. A közszolgáltató díjemelések vitájában a szocialista frakció sokszor elmondta: el kell gondolkozni azon, hogy a városlakók egyre nehezebben bírják megfizetni a díjat, ezért valamilyen csatornán az önkormányzat nyújtson segítséget a rászorultaknak! Az egyik ilyen lehetőség a lakhatási támogatás, a másik az, hogy a közszolgáltatói árakat megpróbáljuk úgy mérsékelni, hogy támogatunk egy közszolgáltató céget. Érdekesség, hogy ezek a kezdeményezéseink nem mindig találtak támogatókra a képviselő-testületben. Abban egyre inkább egyetértek Tormássi úrral, hogy támogatunk-e közszolgáltató céget. Meg kell nézni, hogy a Nyírtávhő esetében a következő esztendőben csökkenő fogyasztószámra kell-e számítani! Az emberek egyre inkább kiválnak. A városnak nem sikerült e téren egyértelmű szabályozást kialakítani. T. G.: - Ez nagyon érdekes kérdés... Sehol a világon nincs az, mint nálunk, hogy egymás mellett fut két energiahordozó — a távhő- és a gázvezeték. A MOL-nak ma egyetlen veszteséges részlege a gáz. Tehát rövidesen a gáznak is emelkedni fog az ára. Ráadásul az áttérés költségeit is a fogyasztóknak kell megfizetni. Beszélnünk kell arról is, hogy sajnos, ma a lakosság jó része nem tudja kifizetni a közszolgáltatói számlákat! A cégek százmillió forintos nagyságrendben hiteleznek a városlakóknak.- Lehet azt tudni, hogy pontosan mennyi ez a kintlévőség? T. G.: — A Nyírtávhő és a Nyírségvíz Rt. esetében százmilliós nagyságrendről beszélhetünk... I ! —És mennyivel tartozik a Nyír- \ távhó' tovább az erőműnek? T. I.: - Nem tudok pontos összeget... Egyértelmű, hogy valahol a közszolgáltató cégeink helyzete szociális kérdés is. T. G.: — Az a megállapodás született, hogy az erőműnél az év végére a tartozást lecsökkentjük 70 millióra. Nyilvánvaló, hogy az Erőműnek könnyebb a helyzete, hiszen hetente-tíznaponta kibocsát egy számlát, a Nyírtávhő pedig 16 ezer fogyasztóval áll kapcsolatban, próbálja beszedni tőlük a díjakat. Meg kell említeni, hogy sokszor a rászorultak zöme nem ismeri a lehetőségeit. Nem ismeri a lakhatási támogatást vagy a RÉS Alapítvány tevékenységét.- Elszakadhat-e a Nyírtávhő az erőműtől? Mint láttuk, a Nyírségvíz esetében a sikernek ez volt az egyik kulcskérdése. Tehát kiiktatható-e ez a „láncszem”, képes-e aNyírtávhő saját maga a hő előállítására? T. I.: - A szakemberek nagyon sok lehetőséget felmértek már. Például, ha az Örökösfóldet leválasztanánk, és oda egy helyi egységet telepítenénk, akkor az kétmilliárd forintba kerülne. Erre az önkormányzatnak nincs pénze. -Ha már a privatizációról esett szó, nem gondolkoztak azon, hogy a Városüzemeltetési Kht.-t, vagy akár a Piac- és Vagyonkezelő Kft -t privatizálják? T. I.: - A közhasznú társaságot nem lehet privatizálni, tehát így a Városüzemeltetési Kht. ügye lezárható. A Piac- és Vagyonkezelő Kft. esetében pedig a privatizáció nem szükséges, hiszen a város a kezében tudja tartani a szférát kellő módon. Az más kérdés, hogy a kft. a bérlakások tartozása miatt folyamatosan maga előtt görgeti azokat a gondokat, amikről már beszélgettünk.- Meddig lesznek még bérlakások Nyíregyházán? Az elmúlt években folyamatosan halljuk, hogy meg kell oldani a bérlakások helyzetét, vannak is előbbrelépések, de az igazi megoldás még várat magára... T. L: - Többszöri nekirugaszkodás után sem sikerült átfogó megoldást találnunk a bérlakások helyzetének megoldására. El kell döntenünk, hogy egyáltalán akarunk-e szociális bérlakásokat üzemeltetni? A Piac- és Vagyonkezelő Kft. kezdeményezéseként láthattuk, nem feltétlenül lakásbérlői jogviszonnyal kell önkormányzati lakásokba családokat elhelyezni, hiszen használója lehet egy lakásnak egy család anélkül is, hogy élhetne a számára igencsak előnyös bérlői jogaival. T. G.: - Az előbb szóba kerültek a kintlévőségek... A közszolgáltató cégek nemcsak a fogyasztóknak hiteleznek, hanem az ön- kormányzaú intézményeknek is. Azaz az önkormányzatnak...- Mi igaz abból, hogy ősszel, amikor nehéz helyzetben volt az önkormányzat, egyszerűen kiadta az intézményeinek, hogy ne fizessenek közszolgáltatói díjakat, ezzel is segítve a saját likviditási gondjainak enyhítését? T. L: - Ilyen utasításról én nem hallottam. Az viszont tény, hogy az intézmények rendkívül nehezen tudtak fizetni ebben az időszakban. T. G.: - Az önkormányzati intézmények tartozása óriási probléma a közszolgáltató cégeknek. A szolgáltatói díjak nyereségtartalma nem olyan, hogy ezeket a kintlevőségeket elbírná. Abban az esetben, ha már az önkormányzat sem fizet, akkor a cégek kénytelenek a bankoktól hitelt felvenni. A kamatot iszonyú nehéz aztán kigazdálkodni... Beszélnünk kellene arról is, hogy az önkormányzat a Városüzemeltetési Kht. és a Piac- és Vagyonkezelő Kft. létrehozásakor nagyon sok önkormányzati feladatot kiosztott ezeknek az új cégeknek. Régebben úgy működött a vagyon (lakás)-szféra, hogy a nem lakás céljára használt helyiségek bérleti díjából meg tudták oldani keresztfinanszírozással a bérlakások dolgait. Most ez úgy megy, hogy a nem lakás célú helyiségek bérleti díjait átutalja a Piac- és Vagyonkezelő kft. a városnak, és ugyanakkor a kft. a piaci bevételeiből oldja meg a bérlakásokkal kapcsolatos feladatait. A Városüzemeltetési Kitt. egy csomó kötelező feladatot kapott, olyanokat, amelyeket korábban a költségvetésből finanszíroztak. A város az elmúlt évben átadott erre a célra egy pénzösszeget a kht.-nek, hogy ebből globálisan oldja meg a feladatokat. A kht. viszont nem globálisan vagy optimálisan, hanem legfeljebb minimális szinten tudja ebből a pénzből a kötelező feladatokat elvégezni. T. L: - Azt azért meg kell mondani, hogy ezekre az átadott feladatokra - utak, hidak, köztisztaság, hulladék - akkor sem jutott volna megfelelő összegű pénz, ha ezek továbbra is az önkormányzatnál maradnak. T. G.: - Akkor viszont miért hoztuk létre a kht.-t? Ezért lett volna jó, ha egy cég jön csak létre! Hiszen a piaciroda plusz- szaiból lehetett volna azokat a városüzemeltetési feladatokat finanszírozni, amelyekre most nincs forrás. Összességében én ma is állítom, hogy azért jött létre két önkormányzati cég, mert volt két alkalmas vezető ember, és nyilván egy cég létrehozásánál ez volt a gond. A régi beidegződésnek megfelelően nem céghez kerestek vezetőt, hanem vezetőkhöz ala- s pítottak cégeket.- T.I.:- Ami most elhangzott, * az jókora csúsztatás, semmi o köze a valósághoz. Szerettem ö volna elkerülni, hogy a két ° cég létrehozásával kapcsolatban politikai dolgokkal hozakodjunk elő! Annál is inkább, mert ilyenek nem voltak. T. G.:-Ha a szakmai javaslat nem kapott zöld utat, akkor nyilván a politika érvényesült... T. I.: - Én inkább úgy fogalmaznék: egy szakmai javaslat nem érvényesült egy másik szakmai javaslattal szemben. Szó sincs arról, hogy a szakmai vélemény került volna szembe politikaival. Ráadásul, amikor a két cég már bizonyított, teljesen fölöslegesnek érzem ennek a kérdésnek a felhánytorgatását.- Nagyon sok mindenről szó esett ma, talán a gondokon keresztül jobban megértettük a cégekre nehezedő terheket. Végezetül arra kérem Önöket, próbálják megjósolni, müyen évet zárnak majd a közszolgáltató cégek '98-ban? T. I.: - A Nyírségvíznél nem hiszem, hogy gondok lesznek. A Nyírtávhő esetében érdekes lenne megvizsgálni, hogy az idén, amikor nem lesz központi energiaár-emelés, hogyan hat majd ez a kft. működésére. Bízom abban, hogy a gazdaság élénkülése pozitívan hat majd a Piac- és Vagyonkezelő Kfl.- re, azaz nőnek majd a bevételei. A Városüzemeltetési Kht. feladat ellátása az önkormányzat költségvetésétől függ. Én arra számítok, hogy az önkormányzat gondjai miatt a kht.- nek nem lesz optimális a feladatellátása. T. G.:-ANyírségvízRl.-nél nem lesz gond. A Nyírtávhő, ha kezelni tudja a kintlévőségeit, és az önkormányzat partner lesz egy forgótőke-fel- töltésbcn, akkor - bár nehéz lesz a helyzete 98-ban - le tudja zárni az évet. A Kht. esetében lesznek gondok, mert a feladatok nagysága és az ön- kormányzati támogatás nem lesz szinkronban. A Piac- és Vagyonkezelő Kft. a KGST-pi- acból befolyt összegekből el tudja látni a feladatát. 11 -Köszönöm a beszélgetést!
