Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-08 / 286. szám

Gazdaság 1997. december 8., hétfő Oktatáspolitika és a munkaerőpiac Pedagógus- és mezőgazdászdömping, jogászhiány A felsőfokú Műszaki képzettséget igénylő foglalkozásúak munkaerő-kínálatának változása (ezer fő) Mezőgazd. E.ü. Pedagógus Jogász Gazd. Egyéb Ossz. Tényezők 1995. évi állomány 63.0 5.0 12.0 163.0 4.0 56.0 46.0 349.0 Utánpótlási szükséglet 20.0 1.7 4.8 50.1 1.5 20.4 16.1 113.5 Új végzettek 82.1 17.9 22.3 166.9 2.2 41.6 32.9 365.9 Felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások kereslete és kínálata 2010-ben (ezer fő) Műszaki Mezőgazd. E.ü. Pedagógus Jogász Gazd. Egyéb Összesen Szakfőiskolai szint Kereslet 46.0 5.0 17.0 17.0 5.0 61.0 34.0 185. Főiskolai szint Kereslet 54.0 5.0 18.0 116.0 8.0 64.0 27.0 292.0 Többlet, hiány 71.0 16.2 11.5 163.8-3.3 13.2 35.8 309.4 Az oktatás és szakképzés hatékony fejlesztésének és mű­ködésének egyik fontos feltétele a jövőbeni munka­erőkínálat és -kereslet ismerete. A Világbank ezért szab­ta a magyar szakképzés támogatásának egyik feltétele­ként távlati munkaerő-prognózis kidolgozását. Tímár János összesítése alapján az előrejelzés az oktatás va­lamennyi szintjére kiterjedt, de a gazdaság és az okta­tás közötti összefüggések mélyreható változása a diplo­más munkaerőt, illetve a felsőoktatást állította a közép­pontba. A közoktatás-politika fő stratégiai célja ma már az, hogy 2010-ig a fiatalok nagy többsége érettségit sze­rezzen. Ennek következtében a közoktatás fejlődését a jövőben elsősorban demográfiai és társadalmi tényezők határozzák meg, és alig befolyásolja a munkerő-keres- let. A most dolgozó közel hatszázezer diplomásnak egy- harmada 2010-ig kikerül a munkából, és a jelenlegi fel­vételi létszámok fennmaradása esetén több mint ötszáz­ezer új diplomás lépne munkába Új Kelet információ A leghasznosabb rovarok jelzővel szokták illetni a me­lleket, és nem ok nélkül. Éven­te 50 milliárd forint árbe­vételhez jut a mezőgazdaság csupán azzal, hogy az aprócs­ka zümmögök beporozzák a gyümölcsfák virágait. Az idén 16 ezer tonna mé­zet termeltek, és ennek túlnyo­mó többsége exportra került. Mi, magyarok nem tartozunk a nagy mézfogyasztók közé, a hazai piacon körülbelül 3000 tonna mézet tudnak ér­tékesíteni. A hazai és a világ­piaci ár különbségéből szár­mazik, hogy az export árbe­vétele. 26 milliárd dollár kö­rüli, míg az itthoni eladásból 1,2 milliárd dolláros jövede­lemre számíthatnak. A méztermés leginkább az akácvirágzás függvénye, és az idén többször is fagykár érte az akácerdős területeket. To­vább növelte a terméskiesést a hűvös nyár és az átlagostól kevesebb csapadékmennyi­ség. További kártételt okozott Munkatársunktól A két éve megalakult Ma­gyar Áruk Klubja (MÁK) Egyesület által meghatáro­zott alapelvek szerint magyar terméknek tekinthető az, amelyet teljes egészében Ma­gyarországon termeltek ki, termesztettek, tenyésztettek vagy állítottak elő, valamint amelynek előállításához fel­használt import anyagok, ter­mékek vagy szolgáltatások aránya nem haladja meg a ter­melői ár 49 százalékál. Abban az esetben tekint­hető magyarnak a gazdasági társaság, társadalmi szerve­Úy Kelet-információ A MÁV Rt. szolgáltatásait 1995-ben 154 millió utas vette igénybe, a közlekedé­si alágazatok teljesítményé­ből 40,5 százalékkal része­sedett. A kínálat minőségi fejlesztésére példa az Inter- Ci$y-program, illetve az, hogy a MÁV a települési ön- kormányzatokkal együttmű­ködve törekszik a mellékvo­nalak megőrzésére. Emellett a társaság 1993 óta fokoza­tosan fejleszti kerékpár-szál­lítási szolgáltatásait. Ma már a belföldi forgalomban 135. különösen Bács-Kiskun me­gyében a védett madárnak szá­mító gyurgyalagok elszaporo­dása, amelyek köztudottan méhekkel is táplálkoznak. Felütötte fejét egy speciális atkakór is a méhcsaládokban, ami akár harminc százalékkal is csökkentheti az amúgy is fo­gyatkozó állomány létszámát. Jó lenne legalább jelenlegi piaci pozícióinkat megtartani. Hazánk adja Európa mézex­portjának tíz százalékát, de hit nem sikerül megfékezni a mézhamisítást, akkor félő, hogy a vevőkben megrendül a bizalom. A hamisított méz be­vizsgálása igen költséges do­log, ezért a szaktárca jövőre 30 millió forintot szán csak erre a célra. Jó lenne, ha a büntetőjog is súlyosabban szankcionálná a mézhamisítást, mert a jelen­legi büntetési tételeknek nincs igazán visszatartó ereje. A vevőknek pedig csak azt java­sol hatjuk, hogy egyenesen a méhészektől vásároljanak, és még az alacsonyabb ár kedvé­ért se mondjanak le megbízha­tó termelőjükről. zet vagy magánszemély, amely, illetve aki legalább 90 szá­zalékban magyar állampolgá­rokat foglalkoztat. A MÁK értelmezése szerint abban az esetben lehet ma­gyar gyártóról beszélni, ha az adott gazdasági társaságot, vállalkozást, társadalmi szer­vezetet, alapítványt Magyar- ország törvényeivel össz­hangban hoztak létre, ma­gyarországi cégbíróság jegy­zett be, illetve magyar bíró­ság nyilvántartásba vett, s amelynek bejegyzett irodája, központi igazgatása vagy fő üzleti helye Magyarország területén van. a nemzetköziben 14 kerék­párszállító kocsit közleked­tet. Az elmúlt másfél évtized­ben több mint 300 milliárd forint értékű beruházás, kar­bantartás, gépbeszerzés, pá­lyakorszerűsítés. illetve -fej­lesztés maradt el a MÁV-nál. A következmények felszá­molása megkezdődött. Ezzel párhuzamosan az előzetes el­képzelések szerint 2000-re az igényeknek megfelelő, 2800 személykocsiból, 22 ezer te­hervagonból, 1350 vontató- járműből álló park kialakítá­sa a cél. Új Kelet-információ A demográfiai folyamatok A hetvenes évek második fe­lének demográfiai hullámcsú­csa 1994-ben érte cl a 18 éves korosztályt; létszáma megha­ladta a 191 ezer főt. Az érettsé­gizettek száma 1995-ben volt a legmagasabb: a nappali tago­zatokon 70 ezer, az esti és le­velező tagozatokon 11 ezer fő végzett, a korosztályhoz viszo­nyított arányuk 4 százalék volt. Az évtized végéig a 18 évesek száma 140 ezer alá, majd 2002- től tartósan 120-125 ezerre csökken. Ha azt akarjuk, hogy a felsőoktatás beiskolázási bá­zisa ne gyengüljön jelentősen, úgy alig néhány év alatt el kel­lene érni, hogy egy korosztály több mint kétharmada sikere­sen érettségizzen. Ez a feladat nagy kihívástjelenl a közokta­tás számára. A felsőoktatás nappali tago­zatainak első évfolyamára 1995-ben közel 43 ezren irat­koztak be; az esti- és levelező tagozaton felsőfokú tanulmá­nyaikat kezdők száma mintegy 11 ezer fő volt. Az összes elsős hallgatónak a 18 évesekhez viszonyított aránya 34 száza­zőkhöz viszonyítva 73 száza­lék volt, A fiatalok számának gyors csökkenése következté­ben, azonos felvételi létszá­mok mellett, ä felsőfokra belé­pők aránya az adott korosztály­hoz képest az évtized végén meghaladná a 40 százalékot, a következő két-három évben megközelítené az 50 százalé­kot, vagyis elérné, illetve meg­haladná a legfejlettebb nyu­gat-európai országok tovább­tanulási arányait. Az egyetemi képzésben a technikai variáns alapján számított kínálat a je­lenlegi képzés mintegy 10 szá­zalékos növelését indokolná. A nagyobb problémát a szakirá­nyok szerinti eltérések össze­hangolása jelenti. Az ország sajátos demográ­fiai helyzetében, a középisko­lai oktatás közel általánossá tételének rendkívüli nehézsé­geit és időigényét figyelembe véve, minőségi engedmények nélkül a felsőoktatás jelenlegi felvételi létszámainak fenntar­tása is nagy erőfeszítéseket igé­nyel a jövőben, a „nemzetközi verseny” pedig önmagában aligha indokol további meny- nyiségi fejlesztést. Oktatáspolitikai következtetések megerősítik a közoktatás ki- terjesztésére és korszerűsítésé­re irányuló távlati fejlesztési stratégia helyességét. Az érett­ségizettek arányának számot­tevő növelése - a képzés szín­vonalának megőrzése mellett - a felsőoktatás jelenlegi meny- nyiségi fejlettségének fenn­tartása és a gazdaság munka­erő-ellátása szempontjából egyaránt elsőrendű követel­mény. A fiatalok számának csökke­nése és az érettségizettek ará­nya növelésének nehézségei miatt, valamint a diplomások iránti keresletből következően is, a felsőoktatás első évfo­lyamára felvettek jelenlegi lét­számát egyelőre nem indokolt növelni. A felsőoktatás fejlesz­tésének fő stratégiai célját a képzési struktúra korszerűsíté­sében, a színvonal emelésében, a felsőoktatás hatékonyságá­nak növelésében célszerű meg­határozni. A főiskolai kapacitás a szak- főiskolai igény kielégítésével párhuzamosan is csökkenthe­tő. A legnagyobb létszámú fe­lesleg a pedagógusképzésben mutatkozik, amit a pedagó­gusképzés reformja enyhíthet, de kapacitásukat így is csök­kenteni kell. Arányaiban nagy kapacitásfelesleg mutatkozik a mezőgazdasági és kisebb a műszaki oktatásban. A jogi­igazgatási, az egészségügyi, valamint a gazdasági-kereske­delmi szakmákban a főiskolai felvételi létszámok emelése indokolt. A munkaerő-kereslet haté­kony kielégítése a szakfőisko­lai képzés gyors fejlesztését igényli alapvetően a főiskolai oktatási kapacitás jelentős ré­szének átalakítása útján. En­nek megfelelően kell a felső- oktatási törvényt módosítani, és az új típusú képzés jogi sza­Zárszámadás F. T. (Új Kelet) • A határban már nem akad teendő, itt a mérlegkészítés ideje. Még a téeszkorszak- ban nagy eseménynek szá­mított a szövetkezet zár­számadó közgyűlése. Ott volt a falu apraja, nagyja, és akkor tudták meg az érintettek, mennyit ért egy munkaegységük. Készültek erre a napra a vásározók is, és jó előre ki­szimatolták, melyik köz­ségben mikor lesz a nagy esemény. Felállították sát­raikat a főutcán, vagy a kultúrház udvarán, és a jónép már költhette is a pénzét. (Már akinek volt miből.) A szövetkezetek felbom­lásával. átalakulásával az évi mérlegkészítés szokása is megváltozott. Az adó- és társadalombiztosítási jog­szabályok változásaival már december végén ki­lencven százalékos pontos­sággal tudni kell, pénz­ügyileg hogyan sikerült az óév. A téeszkorszakban gyakran szimpátiaalapon osztogatták az állami támo­gatást, és amelyik kollek­tíva „nem állt be a sorba”, nem fogadta el a pártirányí­tást. az nem kapott a nagy kalapból.'Amelyik elnök jó elvtárs volt, az még pré­miumot is osztogathatott (elsőnek természetesen ön­magának), amelyik pedig ellenszegült, az alatt nem melegedhetett sokáig a vezetői szék. Mára ezen a területen is átestünk a ló másik oldalá­ra. A kőkemény gazdasági versenyfutásban a hátrá­nyosabb térségeken gaz­dálkodók. vagy a gyen­gébb adottságokkal rendel­kező földterületek tulajdo­nosai eleve vesztésre van­nak ítél ve, A jelen támoga­tási rendszer egyrészt rop­pant kevésnek bizonyul, másrészt a kiskapuk révén helyt hagy a lobbizásnak. Megyénk sok települé­sén csak sejtik, de ponto­san nem tudják, milyen volt az idei esztendő. Az alma felvásárlási ára to­vábbra is mélyponton ma­radt, a krumpli úgy, ahogy jövedelmezőnek bizonyult. A kalászosok közül jobbá­ra csak takarmánygaboná­nak jó ez a föld, és éppen ennek zuhant óriásit a vi­lágpiaci ára. Ez az ágazat mindenképpen veszteség­gel számol. Talán a cseme­geuborka és a meggy, ami jól jövedelmezett. Az állatartó gazdáknak már kevesebb okuk van pa­naszra. A tél végi tarthatat­lan árak után tavaszszal meglódultak a felvásárlási árak. és a mai napig tartják a jövedelmet adó szintet. Az év hátralévő néhány heté­ben további áremelkedés már nem várható, sőt janu­árra áresést prognosztizál­nak a szakemberek. A csök­kenő takarmánygabona­árak előbb-utóbb éreztetik hatásukat a tápárakban is, és a tél közepén szokásos kereslet-viszszaesés idejére még lehet, hogy csökkenni fognak az árak. Felemásnak tűnik az idei mérleg, és ismét bebizo­nyosodott, hosszabb távon csak a több lábon állás a megoldás. A monokultú­ráknak végleg befellegzett. lék, az adott évben érettségi- A prognózis eredményei bályozását közreadni. A felsőoktatás iránti igény 1995-2010 között (ezer fő) Műszaki Mezőgazd. E.ü. Pedagógus Jogász Gazd. Egyéb Összesen Szakfőiskolai képzettséget igénylőfoglalkozások Kereslet­változás 46,0 5,0 17,0 17,0 5,0 61,0 34,0 185,0 Képzési igény 46,0 5,0 17,0 17,0 5,0 61,0 34,0 185,0 Főiskolai képzettséget igénylő foglalkozások Kereslet-változás -9,0 0.0 6,0-47,0 4,0 8,0-19,0-57,0 Képzési igény 11,0. 1,7 10,7 3,2 5,4 28,2-2,9 57,3 Egyetemi képzettséget igénylő foglalkozások Kereslet­változás 9.0 -1,0 21,0 42.0 8,0 23,0 27,0­129,0 műi Rossz évet zártak a méhészek Ki a magyar termelő) gyártó? Vasúti program Erdők ió kezekben! Nyírségi Erdészeti Részvénytársaság ERDOGAZDAK! Legújabb szolgáltatásaink Önökért: frissen kitermelt akác, nyár és tölgy ipari fa felvásárlása, lábonálló erdó' megvásárlása kitermelésre azonnali fizetéssel; erdó'sítés, talajelőkészítés kivitelezése, szakmai tervezés, tanácsadás, erdőkezelés kedvező díjtételekkel; teljes körű ügyintézés: NYlRERDŐ Rt. Kereskedelmi és Szolgáltató Erdészet Mátészalka, telefon: 60/485-007

Next

/
Thumbnails
Contents