Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-08 / 286. szám

Háttér 1997. december 8., hétfő Elsikkadó érdekek Bizalmi válság a HÖOK-ban A felsőoktatásban hallgatók számára nem mindegy, hogy jogaikat, érdekeiket legfelsőbb szinten egy erős, egységes, céltudatos, vagy egy belsőleg megosztott, klikkek harcától meggyengült és így a nagypolitika által könnyen irányítható szervezet kép- viseli-e. Abban minden felelős hallgatói képviselő megegyezik, hogy az egységet igyekezni kell megőrizni, de sokan úgy gondolják, ha tovább hall­gatnak és nem kezdeményeznek változásokat, a szervezet egyre kevésbé lesz képes teljesíteni kö­telességét, küldetését. Vasas László (Új Kelet) A HÖKOSZ utódaként 1996 júliusában alakult Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) — a magyarországi hallgatók első számú érdekképviseleti szer­vezete - idén novemberben tisztújító közgyűlésre ült össze Piliscsabán. Nagy volt a fe­szültség, hiszen az elnökkel együttesen nyolctagú elnök­ségből még májusban öten tá­voztak. Lemondásukat azzal indokolták, hogy az elnökség másik három tagja kirekesztet­te őket a döntésekből, nem ju­tottak hozzá a munkájukhoz szükséges információkhoz. A közgyűlés napjára kirajzo­lódtak az erővonalak, az elnö­ki poszton sokan szerettek vol­na új embert látni Skultéty Ta­más helyett. A „reformerek” közös jelöltje, a pécsi Kassai Ákos 69:52 szavazati arányban maradt alul a régi elnökkel szemben. Ez az eredmény nem­csak az új jelölt erejét, hanem a régi elnök viszonylagos gyen­geségét is reprezentálja. A tizenhét kelet-magyaror­szági felsőoktatási intézményt tömörítő Debreceni Regioná­lis Szövetség választmányi képviselője, a kossuthos Miiki László keserűen nyugtázza az eseményeket:- Sajnos a régióban nagyon kicsi az aktivitás, nagy az ér­dektelenség. Tíz intézmény hallgatói el sem küldték képvi­selőiket a közgyűlésre, és a hódmezővásárhelyiek kivéte­lével meg azt a fáradságot sem vették, hogy átruházzák a man­dátumukat. Pedig csak egy fax­ba került volna! így azonban a keleti régió messze nem a sú­lyának megfelelően volt kép­viseltetve. Hogy Skultéty nyer­ni tudott, az leginkább az el­nökségébe jelölt embereknek és a kezükben lévő átruházott mandátumoknak köszönhető. Az új elnökségbe bekerültek azonban olyan emberek, akik megpróbálnak változtatni a HÖOK működésén, arculatán. A „lemondottak” is megpró­bálták, kérdés, hogy az újak­nak síkéin 1-e.- Azért persze nem csak a hallgatók érdektelenségén bu­kott el a dolog - teszi hozzá higgadtabban. - A felsőoktatási törvény adta jogokkal sok he­lyen azért nem tudnak élni, mert az intézmények nem biztosít­ják számukra a törvényben előírt feltételeket. Sok hallga­- tói önkonnányzatnak még ál­landó irodája sincs, előfordul, hogy ha kapcsolatba akarunk lépni valakivel, tízszer is üze­netet kell hagynunk egy kol­légiumi portán.- Sajnos a térséget még min­dig úgy kezelik, mintha az csak Debrecen lenne önmagá­ban, pedig ide tartozik Nyíregy­háza, Szolnok, Hajdúböször­mény, Mezőtúr, Szarvas, Hód­mezővásárhely és Jászberény is. A HÖOK közgyűlése hatá­rozatot hozott az irodák meg­nyitásáról, a döntés finanszíro­zása azonban még kétséges. Amíg a régióban nem ismerjük meg egymás problémáit, és nem fogunk össze, addig csak szélmalomharcot vívhatunk a teljesen Budapest-központú legfelsőbb hallgatói érdekkép­viselettel. Nevesen azzal az el­nökséggel - illetve az elnökség néhány tagjával -, amelynek munkáját jó ideje keményen bírálják a tagintézmények - mint a legutóbbi közgyűlés is mutatja: eredménytelenül.- A legnagyobb probléma az, hogy az elnökség egyes tag- jai csak a jövendő karrier lehetőségét látják pozíciójuk­ban, ugródeszkának tekintik azt későbbi érvényesülésük­höz. Olyan közegben mozog­nak, olyan kapcsolatokat épí­tenek ki, melyek segítségével karnyújtásnyira kerül egy mi­nisztériumi osztályvezetői vagy egy „világbanki” állás, munkahely neves ügyvédi iro­dában, de akár egy nagyon magas közjogi méltóság sze­mélyes tanácsadója is lehet az illetőből. Mindez egyáltalán nem lenne baj, sőt ez a termé­szetes, és senki nem is sajnálná mindezeket tőlük, ha emellett működne az érdekképviselet, ha eredeti feladatuknak, köte­lességüknek eleget tennének. Az elnökség néhány tagja szá­mára azonban ezek már csak sokadrangú szempontok. Költségvetésének kibővíté­sére a HÖOK gazdasági társa­ságokat, kht.-ket, alapítványo­kat hozott létre, melyek vezetői ugyanabból a szűk csoportból kerülnek ki. Aki tagja az ala­pítvány kuratóriumának, az ügyvezetője a gazdasági társa­ságnak. felügyelő akht.-ben és a többiek viszont. Klasszikus összefonódás, tipikus „kéz kezet mos”. Tevékenységük a tagönkonnányzatok számára átláthatatlan, ellenőrizhetetlen, az általuk kezelt pénzek - eny­hén szólva — nem biztos, hogy megjelennek a HÖOK költség- vetésében. Az utóbbi év tükré­ben azt lehet mondani, hogy a HÖOK vezetése teljesen erre a profilra állt rá.- A szervezet a parlamenti választások közeledtével egy­re kevésbé lesz mentes a nagy- politikától, és félő, hogy dön­téseit mindinkább politikai ér­dekek fogják befolyásolni. A HÖOK legutóbbi közgyűlésén kiderült, hogy az elnökség munkáját ellenőrző felügyelő bizottság számos gyanús mo­mentumot talált az adminiszt­rációban, a költségvetésben. A közgyűlés nem fogadta el az elnökség beszámolóját az éves munkájáról. Több kérdést in­téztek a vezetőkhöz, melyekre azok kitérő válaszokat adtak. A közgyűlés követelte, hogy az elnökség mutassa be az ad­minisztrációt és a költségvetés dokumentumait, amelyeket már több ízben „elfelejtettek” magukkal hozni - hiába. Két éve, a tandíjtüntetések idején aSzalxjLászló-vezeüz IIÖKOSZ- elnökség a jelenleginél kisebb bizalmi válság idején beadta a lemondását. Most - bánnilyen furcsa - a szétforgácsolt, elle­hetetlenített többség szinte te­hetetlenül áll egy - a szerveze­ten kívülről támogatott és irá­nyított - szűk klikkel szemben. OMí 7'Vh-i. Együtt a fogyatékosokért Beszélgetés Balogh Zoltánnéval, a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének elnökével Az ENSZ Közgyűlése 1992 októberében határozatot ho­zott arról, hogy december 3. minden évben a fogyaté­kos emberek nemzetközi napja legyen. Az ENSZ Em­berjogi Bizottsága ezzel kapcsolatban leszögezte, hogy a fogyatékosok emberi jogaira kell ilyenkor súlyt fektet­ni, nem pedig jótékonysági adományok gyűjtésére. A napnak az a célja, hogy ráirányítsa a társadalom figyel­mét egyrészt azokra a tényezőkre, amelyek miatt a fo­gyatékosok még mindig nem lehetnek másokkal egyen­értékűek, másrészt pedig azokra az értékekre és ered­ményekre, amelyeket fel tudnak mutatni. A fogyatékos emberek nemzetközi napján felkerestük Balogh Zoltánnét, a Mozgáskorlátozottak Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnökét, hogy a vezetése alatt álló szervezet sikereiről és gondjairól be­szélgessünk. Dalmay Árpád (Új Kelet) I I - Kérem, mutassa be röviden I az egyesületet.- Egyesületünk érdekvédel­mi szervezet. A mozgásukban korlátozott embereket fogjuk össze itt a megyében. Taglét­számunk jelenleg meghaladja all ezer főt. Helyi csoportok­kal működünk, hogy minél tel­jesebben tudjuk felmérni a tag­ság gondjait, szélesebb körű érdekvédelmi munkát végez­hessünk, még konkrétabb se­gítséget nyújthassunk a rászo­rulóknak. Központilag Nyír­egyházán, a Körte utca 19-21. számú iroda- és klubhelyiség­ben vagyunk, innen irányítjuk az egyesület munkáját.- Mit tart ma a mozgáskor­látozottak megyei egyesülete legfontosabb feladatának? - Nemcsak nekünk, hanem az országos szervezetnek is leg­fontosabb feladata, hogy olyan társadalmi változásokat gene­ráljunk, amelyek lehetővé teszik a fogyatékos emberek teljes és egyenrangú részvéte­lét a közéletben. E célunk el­érése érdekében két fontos teen­dőnk van. Az egyik az, hogy megfelelően befolyásoljuk az emberek szemléletét, egyen­rangú félnek fogadtassuk el velük mozgássérült társaikat, a másik pedig olyan törvények megalkotásának szorgalmazá­sa, amelyek hatékonyabban segítik a fogyatékos személyek szociális beilleszkedését. Jel­lemző, hogy az emberek, sok ésetben csak akkor figyelnek fel problémáinkra, ha a család­jukban van fogyatékos, illetve ha szűkebb környezetükben történik rokkantságot, súlyos megbetegedést okozó baleset, tehát amikor már maguk is köz­vetlenül érintettekké válnak. Ezen kellene változtatnunk. Tevékenységünk során javas­latokat is előterjesztünk a tör­vények olyan jellegű módosí­tása érdekében, hogy javuljon a fogyatékos emberekkel kap­csolatos szociális politika, a szolgáltatásoknál fokozottabb mértékben vegyék figyelembe a mozgáskorlátozottak igénye­it és szükségleteit. | - Ezzel már elébe is vágtunk a következő kérdésnek: mi­lyen konkrét sikereket értek el az utóbbi időben?- Fontos eredményünk, hogy évről évre egyre több gépko­csit tudunk szétosztani a me­gyében, egyre több mozgássé­rültjuthat hozzá a számára szük­séges speciális járműhöz. Rész­ben a mi érdemünk is, hogy Nyíregyházán a felújított uta­kon és utcákon mind több a megfelelően kialakított járda­sziget, ami nemcsak a mozgás- sérülteknek, a tolókocsiban közlekedőknek jó, hanem az idős embereknek vagy a baba­kocsit toló kismamáknak is. Egyesületünk központjában komoly adminisztrációs mun­kát, környezettanulmányt is végzünk. Különböző jellegű akciókkal igyekszünk meg­könnyíteni sorstársaink, tagsá­gunk éleiét. Klubunkban spe­ciálisan kialakított fürdőszobát rendeztünk be a mozgássérül­teknek. Ez egyben bemutató- terem is, ahol fogyatékosok számára készült fürdőszoba­berendezések láthatók, s egyút­tal szaktanácsadással is szolgá­lunk. Minden szerdán délelőtt helyiségünkben árusítjuk ter­mékeinket. Szeretettel várjuk ide mozgássérült sorstársain­kat, de más vásárlókat is. Jutá­nyos áron vehetnek itt külön­féle cikkeket, elsősorban bőr­díszműárut, könyveket. Na­gyon fontos feladatunknak tart­juk, hogy munkahelyet teremt­sünk fogyatékos embertársa­inknak, ahol hasznosíthatják magukat. Úgy érzem, ezen a téren is szép eredményeket tu­dunk felmutatni. A napokban a Kárpátok Euro- régió Ungváron megrendezte a fogyatékosok nemzetközi kul­turális fesztiválját, amelyen mi is részt vettünk. Műkedvelő gyermekcsoportunk nagyon szép sikert ért el. Elismeréssel nyilatkoztak a rendezők ter­mékkiállításunkról is. Bemu­tattuk, milyen figyelemre mél­tó teljesítményt érhetnek el a megváltozott munkaképességű emberek, ha megfelelő munka­helyet és munkakörülménye­ket teremtünk számukra, mi­lyen piacképes termékeket tud­nak készíteni, amelyek minő­sége semmivel sem marad el más árucikkekétől. Büszkén mondhatom, hogy sem a len­gyelek, sem a helyiek nem ké­szültek fel úgy erre a fesztivál­ra, mint mi. A múlt hét végén részt vet­tünk Budapesten a rehabilitá­ciós eszközök országos kiállí­tásán, amelyet rangos konfe­renciával kötöttek egybe. Itt is osztatlan sikere volt az egye­sületünk által létrehozott Start Rehabilitációs Vállalat termé­keit bemutató kiállításnak. Helyiségeinkben megalakí­tottuk a reuma-klubot, az SM­klubot, hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön délután gyógy­tornára, kedden és csütörtökön pedig a Júlia-fürdőben úszó­tanfolyamra járhatnak egyesü­letünk tagjai, sakk-körünk van, szövő- és varrótanfolyamot in­dítottunk, hogy csak néhányat említsek foglalkozásaink kö­zül. Most egy vetélkedőt szer­vezünk, arra várjuk a jelentke­zőket. Sokat dolgozunk, de szíve­sen tesszük. Örömünkre szol­gál, hogy sok embernek segít­hetünk. Ebben az évben állami támogatással jelentős összeget juttattunk a megye lakosságá­nak. Közvetítésünkkel 960 sze­mély kapott speciális lakását­alakítási támogatást, ami ösz- szegszerűen 144,5 millió forin­tot jelentett. Mint említettem már., igyek­szünk a törvényalkotást is be­folyásolni a mozgássérültek érdekében. Az egyik legfonto­sabb teendő most az esély­egyenlőségi törvény megalko­tása. Mindennap várjuk, hogy a parlament elé kerül a terveze­te, hisz előkészítésében mi is részt vettünk. Talán nem leszek szerénytelen, ha elárulom, hogy a Népjóléti Minisztérium engem is szakértőnek kért fel a törvény előkészítéséhez.- Szívből gratulálunk ez utóbbihoz! Örülünk az egye­sület valóban hasznos és lát­ványos eredményeinek, de kí­váncsiak lennénk gondja­ikra is.- Természetesen problémá­ink is akadnak szép számmal. Átmenetileg ugyan megoldott egyesületünk irodájának és klubjának az elhelyezése, de ez nem végleges. Szeretnénk, ha a mozgássérültek még jobban bekapcsolódnának egyesüle­tünk életébe, még többen vennének részt rendezvényc- inken, klubfoglalkozása­inkon. Tagságunk számára je­lentős problémát okoz, hogy a tömegközlekedési eszkö­zöket nehezen tudják igény­be venni. Szinte megoldha­tatlan feladat egy tolókocsis­nak bejutni egyes épületek­be, polgármesteri hivatalok­ba, a városházára, megyehá­zára, a művelődési központ­ba, hivatalokba. A színház esetében jobb a helyzet. Sajnos, egyre többször ta­pasztaltuk, hogy a mozgás- sérülteket megillető juttatá­sok miatt egyes ügyeskedők be tudnak szerezni olyan iga­zolásokat, amelyekre nem jo­gosultak, s azok felhasználá­sával jelentős kedvezménye­ket vehetnek igénybe. Gon­dolok itt elsősorban gépko­csivásárlásra, parkolási ked­vezményre. Bízom benne, hogy ezeknek a visszaélések­nek rövidesen véget tudnak vetni. Az utóbbi időben Nyíregyházán előfordult, hogy ismeretlen személyek ránk hivatkozva pénzt gyűj-. töttek a mozgássérült gyere­kek állítólagos üdültetésére. Mi senkit nem bíztunk meg gyűjtéssel. Támogatásra ter­mészetesen szükségünk van, de a pénzadományokat kizá- | rólag csekken fogadjuk cl, § amelyen a számlaszámúnk ® olvasható. Hálásan köszönjük a lakos­ságnak, hogy adójuk 1 szá­zalékát felajánlották egye­sületünknek. Nagy szük­ség van a pénzre, hisz mun­kánk rendkívül szerteágazó. Anyagi gondok miatt nem tudunk felvállalni néhány fontos teendőt, például a fo­gyatékosok nemzetközi kul­turális fesztiváljának meg­rendezését. Ereztük Ung­váron, hogy nagyon várják tőlünk a jelentkezési, de nem tehettünk felelőtlen ígé­retet. — Pedig egy ilyen rendez­vény lebonyolításából a megye, sőt az egész ország is profitálna. Milyen támo­gatást kapnak az önkor­mányzatoktól? — Annak ellenére, hogy megyei egyesület vagyunk. Nyíregyháza városa sokkal komolyabb segítséget nyújt munkánkhoz, jobban értéke­li tevékenységünket, mint a megyei önkormányzat. Pe­dig egy 11 ezer fős szerve­zetre, amely több mint 144 . millió forintot hozott a me­gyébe, jobban oda kellene figyelniük a képviselőknek. Nekünk nem az a távlati feladatunk, hogy intézmé­nyekbe tömörítsük a mozgás- sérült és fogyatékos embere­ket. Azt kellene elérnünk mindannyiunknak közösen, hogy ezek a polgártársaink a maguk életét élhessék, ma­guk választhassák meg a gondozójukat, segítőjüket, akiket tudjanak megfizetni. Sajnos, a jelenlegi nyugdíj­ból ezt nem tudják megten­ni, ezért sokszor kiszolgálta­tottaknak érzik magukat. Ennek a helyzetnek a meg­változtatásához kérjük a tár­sadalom segítségét.

Next

/
Thumbnails
Contents