Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-03 / 282. szám
Magyar-bosnyák tárgyalás MTI ____ Ma gyarország és Bosznia-Hercegovina gazdasági és politikai kapcsolatai ígéretesen fejlődnek, hazánknak jó kilátásai vannak a boszniai újjáépítésben való részvételre is. Egyebek között erről tájékoztatta Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, valamint vendége, Edhem Bicakcic, a Bosznia-Hercegovina Föderáció miniszterelnöke kedden Budapesten az újságírókat tárgyalásukat követően. Bejelentették: még az idén aláírják a két ország közötti kereskedelmi egyezményt. Szóltak arról, hogy Magyarország és Bosznia- Hercegovina között a háborús időkben sem szakadtak meg a kereskedelmi kapcsolatok, és a magyar cégek exportja mára jelentősen növekedett. A magyar kivitel tavaly csaknem 98 millió dollár volt, Bosznia-Hercegovinából pedig 560 ezer dollár értékű áru érkezett. Egyezkedő vasutasok A Vasutasok Szakszervezete Érdekegyeztető Bizottsága december 1-jén rendkívüli ülést tartott. A fő napirend a vasutas munkavállalók 1998. évi helyzetét érintő tárgyalások alakulása volt. Az ÉB tájékoztatót hallgatott meg a VÉT-tárgyalá- sokról, majd megvitatta a kialakult helyzetet, és az alábbi állásfoglalást alakította ki: Az 1998-ra vonatkozó VÉT-tárgyalások november hónapban érdemi eredményeket nem hoztak. A munkavállalók foglalkoztatási előterjesztése elfogadhatatlan. A munkavállalók 1998. évi bérfejlesztésére előterjesztett javaslat nem felel meg a hároméves megállapodásban foglaltaknak. A kollektív szerződésről az új bérbesorolási rendszerről, a szociálpolitikai és egyéb fontos követelésekről a tárgyalások el sem kezdődtek. A fentiek miatt az ÉB 1997. december 10-én 10.30- ra összehívja a Vasutasok Szakszervezete Választmányát, hogy a kialakult helyzet miatt szükségessé váló döntéseket hozza meg. A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért talajközeli ózon 24 órás átlagkoncentrációja 1997.11.24-1997.11.30. között 24 órás levegőminőségi határérték talaj közeli ózon (|ig/m3) 70 -60 -A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szálló por 24 órás átlagkoncentrációja 1997.11.24-1997.11.30. között hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap Gazdaság 1997. december 3., szerda Almabetakarítás után Emelkedő árfolyamok A közelmúltban befejeződött a téli alma betakarítása megyénkben. Ennek kapcsán beszélgettünk dr. Bubán Tamással, az Újfehértói Kutatóállomás tudományos főmunkatársával almatermesztésünk jelenlegi helyzetéről. Szabó Zoltán ___- Idén megyénkben mintegy 250 ezer tonna almát takaríthattak be a termelők - mondta Bubán úr. - Ez 26 ezer tonnával kevesebb, mint a tavalyi termés. A megtermelt alma minősége igen vegyes, ebben jelentős szerepe van a jégverésnek. Megyénk ültetvényeinek 90 százalékát károsította a jég. A tűzelhalás mind több helyen jelenik meg az országban, sajnos a Nyírség sem kivétel. Nagyhalászban növényegészségügyi zárlatot kellett elrendelni. Az ültetvény területét lezárták, az ott dolgozó járműveket fertőtleníteni kellett. A kórokozó ellen kötelező a védekezés, ez tovább drágítja a termelést. A termőterület számottevően nem csökkent. Jelenleg 22 179 hektár az összes almatermő terület Sza- bolcs-Szatmár-Beregben, ebből 15 349 hektár termőkorú, 2300 hektár fiatalkorú, még nem termő almás. Felméréseink alapján sajnos 4150 hektár területet nem művelnek meg, ez részben a tulajdonviszonyok rendezetlenségéből és a gazMTI A kórházat is fenntartó ön- kormányzatok közül több is csődbe kerülhet jövőre, ha a parlament elfogadja azt a javaslatot, hogy a csődtörvényt terjesszék ki a kórházakra. Erről Szolnoki Andrea főpolgármester-helyettes nyilatkozott kedden az MTI-nek, miután tudomására jutott, hogy a jövő évi költségvetési törvényhez benyújtott MSZP-s indítványt a kormány is támogatja. Az SZDSZ-es parlamendák ellehetetlenüléséből adódik.- Mi a véleménye a kialakult felvásárlási árakról?- Az almát jelenleg csak léüzemeknek lehet eladni, bruttó felvásárlási ára 21 forint kilogrammonként. A törvény úgy írja elő, hogy a termelőnek a felvásárló legalább 19 forintot fizessen, így vehető igénybe a támogatás. A felvásárlási árak ilyen alacsony szintje nem teszi lehetővé a nyereséges gazdálkodást.- Mi okozza az étkezési alma eladhatatlanságát?- Az értékesítési lehetőségek beszűkültek. A korábban jelentős piacot biztosító FÁK országai 0,2 ECU védővámmal büntetik a magyar almát, ez nem kedvez az értékesítésnek. Szlovákia az idén már nem vásárol almát. Az EU területére irányuló exportnak nem kedvez a már évek óta alkalmazott belépő árrendszer.- Hogyan javíthatnánk az alma piaci helyzetét?- A termés minőségének javításával, a feldolgozottság (csomagolás) magasabb színvonalával, valamint a széleti és fővárosi képviselő felháborítónak tartja az ötletet, mivel a kórházak működésének biztosítása az egészségbiztosítási önkormányzat feladata. A települések jogszerűen csak a fejlesztésekért és a felújításokért felelnek. A húsz kórházat fenntartó Fővárosi Önkormányzatot kevésbé érintené, ám azokat a településeket, ahol a város költségvetése kisebb, mint a helyi kórházé, súlyosabb helyzetbe sodorná ennek az indítványnak az elfogadása. A szabaddemokrata politikus sebb körű marketingmunkával. Ez azt is jelenti, hogy szét kell választanunk az ipari feldolgozásra szánt, és az étkezési almát termő ültetvényeket. Másmás fajtákat kell alkalmaznunk a különböző célokra. A nyereség is növelhető, mivel ipari hasznosításra megfelelőek a betegségeknek ellenálló fajták. Kevesebb növényvédő szert kell alkalmaznunk, költségeink csökkennek. A fogyasztási céllal termelt almával szemben támasztott követelmények az utóbbi években jelentősen emelkedtek. A magas elvárásoknak csak a technológiai fegyelem pontos megtartásával felelhet meg a gazdálkodó. Kiemelt jelentősége van a tápanyag-utánpótlásnak és a növényvédelemnek. A műtrágya-felhasználás jelenleg (évente 60-70 kg ható- anyag/hektár) lényegesen kevesebb, mint a növény tényleges igénye, ez csak a hetvenes évek színvonalának felel meg. A növényvédő szerek magas ára pedig csak a legszükségesebb védekezési eljárások alkalmazását teszik lehetővé. Javulás csak a termelés kedvező anyagi feltételeinek megteremtése esetén várható, mely kizárólag a kormányzat hatékonyabb agrártámogatásával érhető el. számára ez az elképzelés azt jelzi, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) menekülni próbál a felelősség és feladatai ellátása alól. Ilyen szabályozás mellett, egy esztergomihoz hasonló kórházcsőd esetén ugyanis a kormány és az OEP egyaránt kijelenthetné, hogy az önkormányzatnak kell segítenie, ha nem akarja kórháza pénzügyi ellehetetlenülését. Ettől azonban sorozatosan csődöt jelenthetnek majd a városok és a megyék. MTI Emelkedtek az árfolyamok kedden a Budapesti Értéktőzsdén. A tőzsdeindex nyitáskor 123,90 ponttal állt magasabban, mint az egy nappal korábbi záróindex, ám a kereskedés végére a BUX-indexet szoftverhiba miatt még nem lehetett kiszámítani. Az indexet feltehetőleg délutánra a szakemberek már előállítják, ám a kereskedés menetéből emelkedés látszik. A határidős piacok vegyes képet mutatnak, hiszen az idei decemberi BUX értéke 25 ponttal, 7 000 pontra emelkedett. A jövő évi decemberi lejárat viszont 23 ponttal csökkent, záróértéke 8.880 pont. A húzórészvényeknél a 40 forintot csökkent Humán kivételével minden más papír értéknövekedéssel fejezte be a kereskedést. A forgalom is számottevő volt. A Mól 50 forinttal, 4.410 forintra erősödött. A Bor- sodChem záróára 5.870 forint, ami 170 forintos növekedés. A TVK 30 forinttal, 3.510 forintra erősödött zárásban, ám ennél sokkal magasabb árfolyamokon is forgoll a papír. A Graboplast magasabban, 9.920 forinton zárt, ami csekély visszaesés a napi nyitóértékhez, amikor 10.000 forint volt. Az OTP is erősödve, 85 forinttal magasabb áron, vagyis 6.495 forinton zárt. Az Inter-Euró- pa is magasabban, 16.250 forinton fejezte be a kereskedést. A Matáv újból csúcsot döntött, záróára 880 forint, ám napközben 892 forintért is gazdát cserélt. A Richter magas forgalom mellett erősödött zárásban, 500 forinttal ért többet, mint előző nap, záróára 19 800 forint. Kórház* és önkormányzati csődök A z 1960-as években került forgalomba egy akkor újnak számító politikai fogalom, a konvergencia. Ennek lényege az volt, hogy az akkor létező két világrendszer - kapitalista és szocialista -, amely egy soha nem találkozó párhuzamos mentén, egymás mellett haladt, a körülmények kényszerítő hatására egymáshoz közeledő - konvergáló pályára került. A tőkés világ egy része ezt győzelemként jegyezte, mondván, a kapitalizmus gazdasági eredményei, a fogyasztói társadalom, a nyugati demokráciák hatásának gyümölcse ez, hiszen kompromisszumokra, mi több, engedményekre készteti az akkor reformokat kezdegetŐ szocialista országokat. Másik részük nem lelkendezett, hiszen a kommunista blokkban akkor már számos olyan szociális intézkedés működött (gyes, gyed, táppénz, alanyi jogon járó biztosítás, iskolaegészségügy stb.), ami nem illett pontosan a piaci alapon működő rendszer struktúrájába. Teljesen világos, hogy a konvergenciát hivatalosan az akkori ideológia és gazdaságpolitika is elvetette a keleti blokkban, hiszen ez egyet jelentett volna azzal, hogy a marxi-lenini kizárólagosság koncepciója szenved csorbát. Másrészt viszont voltak olyan magyarázók, akik ebből azt a tanulságot vonták le: íme, a szocializmus hatása olyan, hogy még a tőkés világ is kénytelen olyan szociálpolitikát folytatni, amely elveitől eltér, mert az ottani tömegek látván a keleti szociális állam kialakulását, kínos helyzetbe hozhatják a tőkés világ vezetőit. Az okoskodások mindegyikében volt valami részigazság, a tény lényegében annyi volt, hogy az úgynevezett létező szocializmus kénytelen volt reformokkal próbálkozni a piacgazdaságot illetően, ugyanakkor a tőkés világ nem tagadhatta le - az ár lényegében mintegy volt - a szocialista országok szociális hálójának feszességét. Persze lehet ma vitatkozni azon. hogy mennyi volt ez utóbbi realitása, de nem érdemes. Kétségtelen, hogy létrejött ezekben az országokban egy olyan nagyon rossz gazdaságon alapuló szociális rendszer, amely növelte az itt élők biztonságérzetét, annál is inkább, mert hátterét aligha firtatták. Mára mindez csak emlék. Az a bizonyos szocializmusban született szociális rendszer lényegében összeomlott. A tőkés világban a szociális megszorítások is egymást érik, legyen szó az Egyesült Államokról vagy Németországról. Ma már nincs két pálya, az egykori párhuzamosok egy vonalban egyesültek, mindenütt a piac a meghatározó, búcsút lehet mondani a politikai okokból egykor létrehozott hálónak. Mindezt kétségtelenül nehezen éli meg a magyar, a német, az orosz, a francia, az amerikai, a svéd polgár. A hajdani vetélkedés e mezején végtére mindenki vesztessé vált, és ez a vesztesség tovább fog növekedni. Az ember azon gondolkodik, hogy a történelem nagy igazságtételei közepette is mennyi tévedés fordul elő. Ezek közé tartozik ennek a bizonyos konvergenciának a tökéletes kiszorítása a politikából. Egészen biztos, hogy egy igazságosabb világrend érdekében az állna, ha a jól működő, piaci alapon szervezett gazdaság párosulna a szociális biztonsággal, védettséggel. Ezt egyébként a pápa is több ízben felvezette, látván, hogy a tőke egyre mohóbb fellépése miként teszi tönkre még azt is, ami korábban (jól funkcionált). M eggyőződésem, hogy eljön az az idő, amikor az egy részében túlgazdagodó világnak rá kell döbbennie arra, hogy a fogyasztói és jóléti társadalom sokszor mitikus fogalomrendszere helyett a szociálisan biztos társadalmaknak kell lépni. Mert az igaz, hogy a klasszikus forradalmak kora lejárt, de a XXI. század embere, legyen szó bármely földrészről. joggal várja el, hogy megteremtődjék a szinkron a gazdaság és a biztonság, a gazdagság és a szociális igazságosság között. Ma már csak emlék ••• Bürget Lajos jegyzete