Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-29 / 302. szám

Hazai krónika 1997. december 29., hétfő Nem lehet államosítani az oktatást (Folytatás az 1. oldalról) Miután az SZDSZ javasla­tával ellentétben mindmáig nem sikerült keresztülvinni egy önálló pedagógus-bértáb­la létrehozását, ennek egyes elemeit külön-külön kell hoz­záilleszteni a minőségi telje­sítmény honorálására alkal­matlan közalkalmazotti bér­táblához. Az Országgyűlés közel­múltban meghozott döntése alapján a pedagógusoknál jövő év szeptemberében beve­zetik a minőségi bérpótlékot. Ez 1998-ban 2,5 milliárd, az ezt követő évben csaknem 15 milliárd, 2000-ben pedig 26 milliárd forint pótlólagos for­rást teremt a bérekre a közok­tatásban. Mindez azt jelenti, hogy jövő ősszel a pótlékalap 40 százalékánál - havonta mi­nimum 5400 forintnál - a rákövetkező tanévben pedig a pótlékalap 70 százalékánál — minimum 10 500 forintnál - nem kaphat kevesebbet az a pedagógus, aki részesül a minőségi munka honorálásá­ra fordítandó összegből. — A hazai felsőoktatás tö­megessé válása mellett mi­ként lehet a képzés minőségét biztosítani?- Az egyik legfontosabb feladat, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amikor a legtehet­ségesebb oktatók a pályán ma­radnak, illetve ezt választják élethivatásukként. A Széche- nyi-ösztöndíjjal, a következő évben életbe lépő Bolyái-ösz- töndíjjal, a vezetői oktatói pót­lék kötelezővé tételével, to­vábbá egy központi vezetői oktatói pótlék kétlépcsős be­vezetésével két év alatt teljes­sé tesszük az átállást a mi­nőségi bérrendszerre a felső- oktatásban. A képzés minő­sége szempontjából fontos a kredit-rendszer kiépítése is, amely lehetővé teszi az átjár­hatóságot és a legkülönbö­zőbb szakok sokszínű kapcso­lódását. Harmadrészt fontos a PhD-képzés (doktorandusz képzés) felfuttatása, és fokoza­tosan törekedni kell az egye­temek kutatási, illetve kutatói kapacitásának helyreállításá­ra is. Ebben az évben norma­tív, illetve pályázati úton 1,6 milliárd forintot juttattunk erre a célra. Az idén — 600 millió forinttal — minden eddiginél nagyobb mértékű támogatást biztosítottunk a felsőoktatási szakkönyv- és tankönyvki­adásnak.- Vannak, akik a költség- térítéses képzés bevezetésé­ben az esélyegyenlőtlenség növelésének eszközét látják. — A felvételikről szóló ren­delet szerint egy adott intéz­ményben a költségtérítéses képzésre felvett hallgató csak tíz százalékkal maradhat el az államilag finanszírozott he­lyekre történő felvételi pontha­tártól. A szabályozást egyéb­ként úgy kívánjuk módosíta­ni, hogy az államilag finanszí­rozott képzésből kiesők he­lyére bejuthassanak majd a jól tanuló költségtérítéses diá­kok. Meggondolandó az a kér­dés is, hogy miként teremt­hetők olyan versenyfeltételek, amelyek maximális erőfeszí­tésre késztetik azokat, akik ál­lamilag finanszírozott felső- oktatási helyekre kerültek.- A felsőoktatás mit profi­tálhat a Világbankkal köten­dő megállapodásból?- A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium, a pénz­ügyi tárca, valamint a Magyar Nemzeti Bank delegációja ezekben a napokban fejezte be tárgyalásait Washington­ban a világbanki kölcsön végső feltételeiről. Terveink szerint február elején kerül sor akölcsönszérződés aláírására, ami azt jelenti, hogy a jövő év első felében már megnyílnak a források a hazai felsőoktatás számára. Nem egy merőben új dologról van szó abban az ér­telemben, hogy már elkezdő­dött az egyetemek és főiskolák integrációja, és az intézmé­nyek már kaptak ilyen célra tá­mogatást. A hat évre szóló 250 millió dollárból mintegy 180- 190 milliónyi' lesz az, amit áz integrálódó intézmények köz­ponti beruházásaira - így pél­dául 'a campusok kialakításá­ra és építésére — fordítunk majd. Egy-egy integrálódó in­tézmény nem nyerhet el 30 millió dollárnál, azaz 6 milli­árd forintnál többel. A világ­banki kölcsönnek egyébként más támogatandó területei is lesznek, úgymint a diákhitel­lel kapcsolatos intézmény- rendszer megteremtése, kísér­leti programok indítása, az egyetemek informatikai rend­szerének bővítése, valamint vezetői menedzsment-progra­mok létrehozása. —Egyes vélemények szerint kultúrharchoz vezetett, hogy 1994-ben konzervatívból libe­rális kézibe került a tárca irá­nyítása.- Én ezt másként látom. A liberális kultúrpolitika nem azt jelenti, hogy az állam ki­vonul a finanszírozásból és magára hagyja a kultúrát, ha­nem azt, hogy egy többcsa­tornás rendszeren belül fenn­marad támogatói szerepköre, ugyanakkor pedig nem sajá­títja ki magának az értékvá­lasztás szabadságát. Az el­múlt évtizedekben elég sok kultúrpolitikus akarta meg­mondani, hogy mi az érték, és mi a jó. Mi nem kívánjuk visszahozni ezt a fajta ízlés­diktatúrát és kultúrharcot a politikába. Drágul a tej és a kenyér Nem emelkedik a hús és a baromfi ára a jövő év ele­jén. Többe kerülnek viszont a tej- és tejtermékek, to­vábbá a kenyér és a finom pékáruk - tájékoztatták az MTI-t az illetékes terméktanácsok vezetői december végén. MTI _______ Ká llay Béla, a Baromfi Ter­méktanács igazgatója értésre adta, hogy az ágazatban bár­mennyire is szeretnék, a ter­melők és a feldolgozók nem emelhetnek árat, mivel az év elején a baromfipiacon a fo­gyasztás visszaesése várható. Az évnek ebben a részében ugyanis évek óta kevesebb ám fogy. Emellett a takarmánypi­acon is alacsonyak az árak, így a termelési költségek is elfo­gadható szinten vannak. A baromfitenyésztők abban is reménykednek, hogy az inf­láció a kormány előrejelzése szerint csökken. Az általuk szükségesnek ítélt árkorrekci­óra pedig 1997 őszén már sort kerítettek. Jelenleg 1 kilo­gramm bontott csirke - eláru­sítóhelytől függően - 400-420 forint. A piacokon ez az ár 100 forinttal olcsóbb. Hegedűs Géza, a Vágóállat és Hús Ter­méktanács elnöke szintén úgy vélekedett, hogy áremelésre nem lehet számítani a húspia­con. Annak ellenére, hogy az úgynevezett input árak, azaz a különböző energiahordozók és a vágóhidak által felhasznált más anyagok és kellékek árai emelkednek. Emellett a szak­emberek szerint a kivitel sem folyik a kellő ütemben, és a belső piac is telített - erről már Ináncsy Miklós, a Budapesti Húsnagyker vezérigazgatója beszélt. A kínálati piac miatt az árak gyakran inkább lefelé, mint felfelé mozdulnak. Erre utal az is, hogy a karaj még mindig nem érte el a kritikusnak tar­tott - már másfél éve emlege­tett - ezer forintos kilogram­monkénti árat. Csákvári Lász­ló, a Tejtermék Tanács elnöke pontosan még nem tudta meg­mondani, hogy a tej és tejter­mékek árai mikor és mennyi­vel emelkednek a jövő év ele­jén. Ez véleménye szerint na­gyon eltérő lehet üzlettípustól és vállalattól függően. Abban azonban biztos volt a szakem­ber, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók csak mér­sékelten emelik majd áraikat. Példaként említette saját üze­mét, a Veszprémi Tejipari Vál­lalatot, ahol nem terveznek ár­emelést. Szakértők szerint azonban 10 százalék körüli drágulásra lehet számítani e termékek körében. Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója előreve­títette, hogy az év elején mint­egy 10-12 százalékkal emelke­dik majd a kenyér ára. Ez a sütőipar szakember szerint elsősorban a begyűrűző költsé­gek - például az energia-ár­emelés, a dúsító anyagok drá­gulása, valamint a szállítási költségek - növekedése miatt következik be. Nem lehet azon­ban figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 1997 IV. negyed­évében a sütőipari vállalkozá­sok nem emelték áraikat olyan mértékben, ahogyan azt a drá­guló'terinelési költségek indo­kolták volna. Az igazgató 1998 egészére az inflációval meg­egyező mértékű kenyér-áreme­lést, és'azt 2-3 százalékkal meghaladó finom pékáru árnö­vekedést prognosztizált. Emelkednek a gyógyszerárak is MTI Janurától átlagosan 12,8 szá­zalékkal emelkedik a társada­lombiztosítási támogatásban részesülő gyógyszerek térítési díja. így jövőre várhatóan hal- milliárd forinttal többet fizet majd a lakosság a patikákban. Ugyancsak az év elejétől mó­dosul a szociálisan rászorulók által térítésmentesen beszerez­hető gyógyszereket tartalmazó úgynevezett közgyógylista. A mintegy 2500 tb-támoga- tott készítmény — a gyógyszer­gyártók és -forgalmazók, a Nép­jóléti Minisztérium és az egész­ségbiztosító megállapodásá­nak eredményeként - a terve­zettnél kisebb mértékben drá­gul 1998-ban. Ezzel együtt is az ez évi 51 milliárd forinttal szemben jövőre - becslések szerint - 57 milliárd forintot ha­gyunk majd a gyógyszertárak­ban. A lakossági terhek növe­kedésében nemcsak az játszik szerepet, hogy a tb-támogatás mindössze 6,8 százalékkal emelkedik. Ahhoz az is hoz­zájárul, hogy a forgalomban lévő készítmények közül mint­egy ezerháromszázhoz a gyár­tók nem kértek támogatást. Vagyis ezek szabadáras készít­mények, áremelésüket nem kell egyeztetni a biztosítóval, így drágulásuk mértéke a gyártó­kon múlik. A gyógyszerekre vonatkozó támogatási kulcsok jövőre nem változnak. Módosul viszont a szociálisan rászorulók számá­ra ingyen rendelhető patikasze­reket felsoroló úgynevezett közgyógylista. A jegyzékben 1998-ban is mintegy 700 készít­ményt vettek fel, de már nem szerepelnek benne a súlyos, kró­nikus bajok azon ellenszerei, amelyek 90, illetve 100 száza­lékos tb-támogatással is besze­rezhetők (például egyes csont- ritkulás elleni szerek). A leg­gyakoribb, ambulánsán kezel­hető betegségek gyógyszereit mindazonáltal továbbra is térí­tésmentesen kapják meg a hát­rányos helyzetűek. Változnak az adózás szabályai MTI Jövőre több szakma képviselői választhatják az átalányadózást. Az adótörvények módosítá­sával ebbe a körbe kerül­tek az építőipari kivi­telezők, a videofelvétel­készítők és a fényképészek is. A bevételi határ is emel­kedett, évi 3 millió forintról 3,5 millió forintra - emelte ki Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) adó­nemek főosztályának ve­zetője a személyi jövede­lemadó-törvény változásának egyéni vállalkozókat érintő rendelkezései közül. Az Or­szággyűlés által elfogadott törvénymódosítás alapján a jövő évben már a tételes áta­lányadózás is szélesebb kör­ben választható, mint idén. így egy köszörűs vagy egy ko­sárfonó például évi 100 ezer forint adó megfizetése fejében válhat tételes átalányadózóvá. A gazdasági kamarák sze­repének növekedésével össz­hangban 1998-ban a befize­tett kamarai tagdíj 50 száza­léka - legfeljebb 10 ezer fo­rint - a vállalkozói személyi jövedelemadót csökkenti. Ugyanezt az összeget azon­ban a bevételek között kell feltüntetnie a vállalkozónak. A módosítás következtében az eddigi 27 százalékról 35 százalékra emelkedik a vál­lalkozói osztalékalap utáni adó. Ezt a szabályváltozást viszont először csak 1999- ben, a jövő évi osztalékalap utáni befizetésnél kell alkal­mazni. A kedvezmények kö­zül kiemelte: a munkáltató által adómentesen nyújtható étkezési hozzájárulás felső határa havi 2000 forintról 2200 forintra emelkedik jö­vőre, az adómentes utalvány értéke pedig 1200 forintról 1400 forintra nő. Az adójó­váírás mértéke a jelenlegi havi 3600 forintról 4200 fo­rintra emelkedik. Ugyanakkor elmondta azt is: adómentes bevételnek minősül jövőre a falusi ven­dégfogadásból származó bevétel, amennyiben nem haladja meg az évi 400 ezer forintot. Nem kell adózni a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk ellenérté­kéből adott kedvezmény után sem, amely a csekk értékének 50 százalékáig terjedhet. Visszamenő- leges hatállyal (1994-ig terjedően) állapít meg a törvény adómentességet a nyugdíjasok, illetve özve­gyük számára nyújtott áramdíjkedvezményre. inue-lov. Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Mostanában érvként egy­re többet hallani, hogy azo­kat a népszerűtlen, de szük­séges intézkedéseket, ame­lyeket a Horn-kormány uralkodása első három, há­rom és fél évében tett, már az Antall-kormánynak meg kellett volna tennie. Meglehet. Sőt! A lehető legnagyobb mértékben így igaz! Csakhogy... A szándé­kok és a tettek csak abban az esetben harmonizálhat­nak egymással, ha megva­lósításuk lehetséges. Egyál­talán nem biztos, hogy min­denki vizet prédikál és bort iszik, aki politikai szándé­kait, céljait képtelen elérni, akaratát érvényesíteni, hi­szen a dolgoknak megvan­nak a maguk feltételei... Az első, demokratikus korunkban megválasztott magyar parlament és a kor­mány azzal a nyílt szándék­kal indult harcba, hogy egy-két év alatt rendet te­remt a gazdaság és a politi­ka területén. Az ezzel a szent hévvel együttjáró eu­fória azonban nagyon ha­mar elmúlt, és ahogy telt­múlt az idő, erőt vett az embereken a tehetetlenség kétségbeejtő érzése. A bennfentesek ma már nyíltan állítják, hogy An­tall miniszterelnöknek in­telligens és okos ember lé­vén elegendő volt két hét, hogy helyzetét megértse: be van falazva! Akármerre nyúl, akármit is akar, min­denütt sziklaszilárd kom­munista ellenállásba ütkö­zik, és nincs a gazdasági és politikai életnek olyan te­rülete, ahová a 3/3, vagy a széteső párt aktivistái ne férkőztek volna be, és ne blokkolnák az érdemi mun­kát. Tehát az az ominózus kijelentése, hogy miniszter­elnök vagyok minden ha­talom nélkül, ma már vilá­gos, hogy nem csak a fegy­veres erők kommunista vezetőinek jelenlétére kí­vánta felhívni a figyelmet! A jövedelemforrások, a nemzetgazdaság és a biz­tonság szempontjából oly fontos anyagok importja stb. ekkorra már az „elvtár­sak” kezében összpontosul, akik minden erejükkel azon vannak, hogy betartsanak a polgári kormányzatnak. A titkosszolgálati munka is ellehetetlenült, és ez olyany- nyira igaz volt, hogy pél­dául a hasadóanyagok fe­ketekereskedelme szinte teljes egészében a már fel­oszlatott kommunista tit­kosszolgálatok tisztjeinek kezében összpontosult. Ugyanez volt a helyzet az olajjal, a szénnel, a vasérc­cel, sőt a hajdani keleti blokk bankjaival, pénzin­tézeteivel is... Antallék mozgástere te­hát gyakorlatilag a parla­menti törvényalkotó mun­kára szűkült, azonban eze­ket a törvényeket is rendre kijátszották a gyakorlati életben... Ferdítés tehát azt állíta­ni, hogy nem tették meg, amit meg kellett volna ten­niük, hiszen kezeiket gon­dosan lekötözték. És pon­tosan azok, akik most oly nagy hangon reklamálnak...

Next

/
Thumbnails
Contents