Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-18 / 295. szám
Gazdaság Alapítók és társulok Munkatársunktól ________ Az Európai Uniót jelenleg tizenöt tagállam alkotja, hat alapító ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, NSZK-Német- ország, Olaszország. Később további kilenc állam csatlakozott: 1973-ban Anglia, Dánia, Írország, 1981-ben Görögország, 1986-ban Portugália, Spanyolország, 1989- ben a volt NDK-teriilet, 1995- ben pedig Ausztria, Finnország és Svédország. Az Európai Unió fő intézményeit 1957-ben a Római Szerződés hozta létre. A parlament tagjait a tagállamokban, a politikai pártokhoz való tartozás alapján választják. Feladata, hogy jóváhagyja az unió költségvetését, felügyelje a jogalkotást és ellenőrizze a végrehajtást. A tanács a tagországok küldötteiből álló döntéshozó szerv. Három szintje van: az állam- és kormányfők tanácsa, a külügyminiszterek és a szakminiszterek tanácsa. Döntéseik lehetnek a kötelező érvényű rendeletek, egyes konkrét ügyekben határozatok, valamint irányelvek a tagországok jogalkotása számára. A bizottság az unió végrehajtó szerve, gyakorlatilag kormánya. Tagjait a tagállamok delegálják. Gondoskodik az unió szerződéseiben foglaltak végrehajtásáról, kidolgozza a szabályok tervezetét, rendelkezik az unió pénzalapjai felett. A bíróság bíráit is a tagállamok jelölik, döntéseiknek a tagországok általában alávetik magukat. Az idők folyamán az EU — a követelményeknek megfelelően - további intézményeket hozott létre. Ezek a gazdasági és szociális bizottság, a számvevőszék, a régiók bizottsága, a Monetáris Intézet és a Befektetési Bank. Együttműködés a melegért Fekete Tibor (Új Kelet) A i szocializmus; éveiben: nemivolt különösebb jelentősége, hogy egy szolgáltatórendszer kinek a tulajdonában van. A politika érdeke azt kívánta, hogy mesterségesen nyomdtt áron kapják a dolgozók az energiát, emiatt ne legyen társadalmi feszültség. Többek között ennek is köszönhetően a nyíregyházi távhőszolgáltató egység három tulajdonosi részre oszlik. Az energia termelését az Erőmű Kft. végzi, a lakókhoz a Nyírtávhő juttatja el, és a radiátorok, szakszerűbb néven a fűtőtestek a lakók tulajdonában vannak. Egy rendszeren belül három tulajdonos érdeke nehezen egyeztethető. A Nyírtávhő és az erőmű már korábban is igyekezett összehangolni tevékenységét. Például a nyári karbantartásokat, ismertebb néven leállásokat egy időben végezték. A vállalatok kft.-vé történő átalakulása mind sürgetőbbé tette a korábban is jól prosperáló együttműködések formába öntését. Ez év nyarán kezdték előkészíteni azt az együttműködési megállapodástervezetet, amelyet végül is hétfőn hagyott jóvá a város közgyűlése. Az egyezség hosszú távra szól, egészen pontosan tizenöt évre. Az előterjesztés vitájában néhány képviselő kifogásolta, miért kell most szerződést kötni, amikor várhatóan fél éven belüTjy hőszolgáltatói törvényt fogad el a régi, vagy már az új parlament. A most szentesített megállapodás lényege, hogy a biztonságos hőenergia-ellátás mellett lehetőség nyíljon a későbbi bővítésre, illetve a jelenlegi kapacitást kellő mértékben vegyék igénybe. A másik nagyon lényeges szempont a távfűtési szolgáltatás versenyképességének megtartása. Ez csak összehangolt árpolitikával képzelhető el. Vannak városkörzetek, ahol monopolhelyzetben van a távfűtés, ugyanakkor bizonyos városrészeken már jelen van a konkurencia, a gázhálózat kiépült. Amellett, hogy a forróvízbázisú távfűtés kíméli legjobban a környezetünket, csak akkor lehet a fogyasztóknak is kedvező, ha elfogadható árpolitikát folytainak a szolgáltatók, és növelik a hőenergia felhasználásának hatékonyságát. Emellett szükségesnek tartják még a két társaság közös marketing- és PR-tevékeny- ségének összehangolását. Mind a hőtermelőnek, mind a hőszolgáltatónak elemi érdeke, hogy a szerződésben leírtak maradéktalanul megvalósuljanak, éppen a fogyasztók érdekében. 1997. december 18., csütörtök Mibe kerül az EU-tagság? Munkatársunktól __________ Az Európai Unió kiadásaihoz a tagországok nemzeti össztermékük 1,22-1,27 százalékával járulnak hozzá. Ez az összeg ebben az évben kereken ki- lencvenmilliárd ECU-t tesz ki. Ennek a hetven százalékát a gazdaságilag legerősebb négy tagország adja össze, a „középmezőnybe” sorolható öt tagállamra jut a befizetések huszonegy! százaléka, a gazdaságilag kisebb kapacitású hat országra kilenc százalék. A kiadások döntő részét a különböző alapok által juttatott támogatások teszik ki. A mezőgazdasági alapok az agrárium céljaint, a strukturális és kohéziós alapok a fejlesztésre szoruló térségek, az elmaradt régiók, a válságövezetek, a fejlődési különbségek felszámolásának támogatását, a foglalkoztatási gondok enyhítését szolgálják. A támogatások odaítélése pályázati rendszerben történik. A döntési kritériumok között nagy súllyal szerepel, hogy mennyi az adott ország egy főre jutó GDP-je az EU átlagos szintjéhez viszonyítva. Az EU- költségvetés kiadásai között szerepelnek még a közösségi kedvezményezések, a különféle akciók és segélyezések, valamint az EU-szervezetek fenntartási költségei. A Magyarországra eső befizetési kötelezettség, illetve a nekünk járó támogatások alakulása még nem ismert. Szakértői számítás azonban több is készült. Ezek szerint befizetési kötelezettségünk a kivőbült unió nemzeti össztermékében várható részesedésünk alapján mintegy évi hat- százmillió ECU-re tehető. Ugyanakkor a különböző jogcímeken ennek négy-ötszörösére, körülbelül évi 2,5-3,1 milliárd ECU-re számíthatunk. Az Unió gazdasági bizottsága Munkatársunktól Az Európai Unió gazdasági és szociális bizottsága az EU egyik tekintélyes tanácsadó testületé. Jelenleg 222 tagja van a munkavállalók, a niup- kaadók és a gazdasági élet más csoportjainak képviseletében. Meghatározott kérdésekben kötelező kikérni a bizottság állásfoglalását. Hazánk részéről három-három munkavállalói, illetve munkaadói szervezet kapcsolódhatott be a bizottság munkájába. A szakszervezeti oldal ezt megfelelő összefogással szervezi, a munkaadói oldalon egyelőre ez még várat magára. A gazdasági és szociális bizottság ebben az évben egyebek között tárgyalt a Foglalkoztatás, versenyképesség, gazdasági globalizáció témájáról. A tavaszi, március 19-ei ülésen elfogadott állásfoglalás megállapította, hogy a globalizáció kihívását, a tennelés és a kereskedelem országhatárokon, földrajzi távolságokon átívelő, világméretű szervezését üdvözölnünk kell. Hozzátették ugyanakkor, „nem zárható ki, hogy mihdez asszi- metrikus hatásokkal jár: stagnálás, recesszió, növekvő munkanélküliség, de nem felelős Európai problémáiért”. A bi- zótfság véleménye szerint a munkabérek és a szociális juttatások csökkentése nem járható út Európa számára. A szociális körülmények között is csak szociális téren elért eredményeik megőrzésével tudják biztosítani a megfelelő világpiaci részesedést. A Kézműipar és a kis- és középvállalatok című állásfoglalásban a gazdasági és szociális bizottság a kézműipar megerősítéséhez négy alapelvet jelölt meg: kapjanak hangsúlyt a kézműiparnak a többi kis- és középvállalattól eltérő sajátos vonásai. Segítsék az európai kézműipar- kulturális identitásának fejlődését. Támogassák a kézműipar gazdasági megerősödését, versenyképességének növelésével és egységes piacra jutásának megkönnyítésével mozdítsák elő a kézműipar részvételét az együttműködési programokban mind a közösségen belül, mind az EU harmadik országokhoz fűződő kapcsolatai keretében. Az EU gazdásági és szociális bizottságában a kis- és középvállalatoknak külön képviselete van, ez idő szerint két - idővel várhatóan egyesülő - szervezet kapott konzultatív státust: a Kézműipari és Kis- és Középvállalati Európai Szövetség (UÉAPME) és áz Önálló Kis- és Középvállalatok Európai Bizottsága (EUROPMI). A kis- és középvállalatokkal foglalkozó EU-intézmények mindkét szervezettel együttműködnek, bevonják képviselőiket munkabizottságaikba, konferenciák szervezésébe. Mindkét szervezetnek vannak tagjai az EU-hoz csatlakozni kívánó országokból is. Magyarországról az IPOSZ tagjai az UEAPME- nek, a Magyar Kisvállalati Társaság mindkét szervezettel kapcsolatot tart és információkat ad akcióikról. Zöldség'gyüitiölcsből mit mennyiért? Szabó Zoltán Az ünnepek közeledtével egyre több ember szánja rá magát drága zöldségek, gyümölcsök vásárlására, ám egyáltalán nem mindegy, hogy mit hol vásárolunk meg. Ebben szeretnénk segítségükre lenni. A legnagyobb választékot és a legjobb minőséget kiskereskedőknél találjuk, de ők, számítva az emelkedő ünnepi forgalomra, igyekeznek azt kihasználni, és termékeiket jóval drágábban adják. Legolcsóbban a piaci értékesítéssel is foglalkozó termelőktől vásárolhatunk, csak sajnos a hideg idő nem kedvez ennek az értékesítési formának. A nagykereskedésekben nekünk megfelelőbb összegért juthatunk a kívánt termékhez, ahol magánszemélyeket is kiszolgálnak, itt viszont az 1-2 kg-os igényeket nem tudják kielégíteni. Összehasonlításként: zöldség-, gyümölcsárak Nyíregyházán, december 17-én. TERMÉK FT/KG TERMELŐ KISKER. DISZKONT NAGYKER. Burgonya 45-50 45-55 45 32-40 Fejes káposzta 30-40 44-50 40 15-22 Karfiol 140-200 150-230120-150 Zeller Ft/db ' 70 80Fehér retek150-160 120 80-100 Vöröshagyma 80-90 120 100 65-80 Fokhagyma400 380 250-300 Uborka 350-370 300 200-250 Paradicsom- . 400 400 150-200 Pritamin- ■ 680-700 750 580-630 Narancs170-250 140-160 120-160 Mandarin 280-300 395 200-230 Banán190-230 215 130-170 Csemegeszőlő'1000-1800 550-600 800-1300 Kiwi55-69 56Dióbél 600-700 .. 800-1000 1100 700-800 Alma 40-100 50-120 65 50-140 Ünnepélyes tanácsülés Új Kelet-információ A Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Területfejlesztési Tanács (MTT) és munkaszerve, a Megyei Fejlesztési Ügynökség 1996 óta végzi munkáját (sőt egy EU kísérleti program keretében már hároméves tevékenységet tudhat maga mögött). Az eddigi munkát egy ünnepélyes és nyilvános tanácsülés keretében szeretnék értékelni, ezért december 18-án, csütörtökön délután léi egytől a megyháza dísztermében tanácskozást tartanak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye eddig elért eredményeiről és jelenlegi helyzetéről dr. Zilahi József, a Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke számol be, Róka László, a Megyei Fe jlesztési Ügynökség igazgatója a tanács és az ügynökség megvalósított programjait ismerteti. A megye következő évi lehetőségeiről dr. Veres János, az MTT al- elnöke, országgyűlési képviselő beszél. A Nyírség Néptáncegyüttes Babszem Gyermektánccsopoljának rövid táncbemutatója után állófogadással köszöntik a vendégeket. MitlrT" ha magyar? Munkatársunktól Ha választhatnak, magyar árut vesznek vagy külföldit ? - ezt a kérdést tették fel a közelmúltban a szakemberek egy közvélemény-kutatás keretében a megkérdezetteknek. A felmérés szerint a lakosság harminchat százaléka magyar, negyvennégy százaléka külföldi árut vásárol. Az esetek húsz százalékában a pillanatnyi helyzet a döntő. Az emberek többsége, mintegy ötvenhárom százaléka a feliratozás alapján állapítja meg, hogy magyar vagy import terméket tart-e a kezében. A csomagolásról tizennyolc, az árról hét, s az egyéb tényezőkről huszonkét százalék tud többet megállapítani. Az áru külleme szerint ötvenkilenc százalék vásárol magyar árut, negyvenkilenc nem érzi ennek szükségességét. A Magyar Áruk Klubja Egyesületet néhány magán- személy alapította abból az egyszerű felismerésből, ha a hazai fogyasztó a magyar termékek vásárlását részesíti előnyben, az kihat azok minőségének és küllemének javulására, sőt hosszú távon a magyar gazdaság fejlődéséhez, munkahelyek teremtéséhez vezet. Ezáltal kedvező kép alakulhat ki a magyar termékekről a külföldi piacokon, és az ország imázsa is erősödik. Legfontosabb feladatnak a társadalmi összefogást tartják az egyesület tagjai. Egységes kampányt szerveznek a honi ipar védelmére, és a fogyasztókat rendszerint tájékoztatják arról, milyen lehetőségek rejlenek a hazai termékvásár- lásban. Ösztönös összefogást, önvédemi reflexei szeretnének kialakítani a gazdaság szereplőiben, és természetesen a vásárlókban. _ . . i, Hitigifirrrr :----- ] NE PSfiRHraQMHHVflHflHpPfjHBMKpM r f ■iTfjkiW1 ftrff -iffitrt. if^trXteKa ?'v
