Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-18 / 295. szám

Panoráma 1997. december 18., csütörtök Felfedezések, találmányok 1997-ben RÉGÉSZET Április - Megtalálták a Dominikai Köztársaságban annak az indián településnek a maradványait, ahol Kolum­busz Kristóf1492-ben, Ame­rikában történt partraszállá­sa után minden valószínűség szerint először találkozott bennszülöttekkel, a taino in­diánokkal. Április - Paleomágneses vizsgálatok szerint a legi­dősebb „európaiak” egymil­lió évvel ezelőtt érkeztek Afrikából Spanyolország déli részébe, 200 ezer évvel korábban, mint ahogy ezt eddig feltételezték. Szeptember — Perui és ja­pán régészek a perui észak­keleti fennsíkon, Cajamarca körzetében feltártak egy Krisztus előtt 800-ból szár­mazó sírt, amelyben a mumi- fikálódott halott mellett tu­catnyi, tömör aranyból ké­szült tárgyat is találtak. Október- Malawiban csak­nem 2,5 millió éves emberi állkapocsra bukkantak. Az állkapocs a legkorábbi em­beri lelet, amelyet Kelet-vagy Dél-Afrikában találtak. Október — Hondurasban 3000 éves, eddig ismeretlen civilizáció nyomaira buk­kantak. November - Brit régészek egy történelem előtt fatemp­lom romjait ásták ki Bristol közelében, amelyet idősebb­nek vélnek a híres Stonehen­ge kőemlékműnél. November - Eritreában több mint 30 négyzetkilométer ki­terjedésű rommezőt fedeztek fel. Régészek szerint a 350 és 730 között fennállt Akszúm birodalom egyik településé­nek romjait találták meg. CSILLAGÁSZAT Január - Amerikai csilla­gászok szerint kezdetleges élő szervezetek létezhetnek a Nagy Medve és a Hattyú csillagkép két napja körüli bolygókon. Április - Asztronómusok arra a következtetésre jutot­tak, hogy rejtélyes, láthatat­lan „fekete anyag” veszi kö­rül a Tejútrendszert, sőt ez a „fekete anyag” teszi ki a vi­lágmindenség nagy részéi. Július - Leszállt a Marsra a Pathfinder űrszonda, fedél­zetén a játékteherautó nagy­ságú, hatkerekű Sojourney űrjárművel. Az űrszonda 2,6 milliárd tudományos adatot, 16 ezer fényképet és 15 komplex vegyi elemzést to­vábbított a Földre. Az ada­tokból egyebek között kide­rült, hogy a bolygón valaha óceánok és tengerek létez­hettek, megteremtve ezzel a primitív élet feltételeit. November - A Naprend­szer hetedik bolygója, az Uránusz két újabb holdját fedezték fel, ezzel 17-re nőtt az Uránusz holdjainak szá­ma. December - A Jupiter leg­nagyobb holdjait vizsgáló Galileo amerikai űrszonda sós víz jelenlétére utaló nyo­mokat fedezett fel az óriás­bolygó Európa nevű kísérő­jén. December — Tévedés volt az amerikai űrkutatási hiva­tal (NASA) tavaly augusztu­si bejelentése, hogy egy marsi eredetű meteorit belse­jében baktériumokhoz ha­sonló mikrokövületek van­nak, azaz a szomszédos boly­gón is elindulhatott az élet kialakulásának folyamata. Az újabb vizsgálatok szerint a baktériumnak látszó kép­ződmények geológiai erede­tűek, egyszerűen a kődarab saját törmelékei. FÖLDRAJZ Március - Egy nemzetkö­zi tudóscsapat szerint Krisz­tus előtt 7500-ban a Fekete- tenger, amely addig egy zárt édesvízi tó volt, az óceán vi­lágméretű vízszinl-emelkc- désének következtében egye­sült a Földközi-tengerrel. A Boszporuszon a Niagarát 400-szorosan meghaladó ha­talmas vízhullám csapott át, elnyelve 100 ezer négyzet- kilométer szántóföldet. December - Kínai szak­értők egy újabb 8000 méter­nél magasabb hegycsúcsot találtak. A 8011 méter ma­gas, „Középső Csúcs” névre keresztelt hegycsúcs a Kara­korum hegyláncban van. ORVOSTUDOMÁNY Január - Japán kutatók szerint dohánylevelek gén- manipulációval antigén­termelésre késztethetők: tíz összemorzsolt levél elég an­tigént tartalmaz félmillió ember hepatitisz tesztjéhez. Március - Belga orvosok megtalálták a szklerózis mul­tiplex okozóját, amely egy kisgyermekkori bőrbetegség, az exanthema subitum követ­kezménye, ez utóbbit viszont a Herpes-6 vírus okozza. Március - Amerikai orvo­sok felfedeztek egy gént, amely képes megállítani a daganatok növekedését. Április - Amerikai vizsgá­latok szerint az erek rejtett gyulladásai „táptalajt” terem­tenek a szívinfarktushoz, vagy az agyvérzéshez. Az Aszpirin jótékony hatása új­ból megerősítést nyert, hi­szen hatóanyaga nem csupán a véralvadást gátolja, hanem gyulladáscsökkentő hatása révén is segít az infarktus és az agyvérzés megelőzésében. Augusztus - A tudósok rá­jöttek, hogy a gyomorfekély, sőt a gyomorrák okozója a Helicobacter pylori baktéri­um, így eredményesen kezel­hető antibiotikumokkal a gyomorfekély. Ugyanez a baktérium okozza a gyomor­hoz kapcsolódó bélszakasz, a nyombél fekélyét is.Brit kutatóknak sikerült olyan gént izolálniuk, amelyről fel­tételezik, hogy „köze van” az egyén intelligenciájához. BIOLÓGIA Július - Világra jött Polly, az első emberi génekkel kló­nozott bárány. Ezzel újabb lé­pést tettek afelé, hogy embe­rek szervezetébe beültethető szerveket „állítsanak elő”. December-Új-zélandi tu­dósoknak sikerült azonosíta­niuk annak a biológiai rend­szernek fő elemeit, amellyel a gerincesek érzékelni képe­sek a Föld mágneses mezőit. E képességük fő elemei a szervezetükben lévő mág- nesvas-szemcsék, amelyek iránytűként működve segíte­nek a tájékozódásban. Szökdécseltek, mint a szöcskék Huszonöt éve zárult le az Apollo-program Huszonöt éve, december 19-én sikere­sen visszatért a Földre az Apollo-17 ame­rikai űrhajó legénysége, és ezzel az aszt­ronautika leglátványosabb korszaka zá­rult le: az (eddigi) emberes holdutazá­sok szakasza. Égi kísérőnk attól kezd­ve, hogy az ember kijutott a világűrbe, a két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió versengésének a cél­pontja lett. Mindkét ország hatalmas energiákat mozgatott meg, hogy a Hold meghódításával bizonyítsa, magasabb rendű a másiknál. A holdutazás alap­vetően politikai döntés volt. John Kennedy amerikai el­nök 1963 májusában - nem sokkal azt követően, hogy Alan Shepard az első ameri­kaiként kijutott a világűrbe - meghirdette: az Egyesült Ál­lamok az évtized végéig em­bert juttat el a Holdra, és biz­tonságban vissza is hozza on­nan. A szovjetek - bár ők nem tettek hasonló hangzatos be­jelentést - szintén hozzáfog­tak a holdutazáshoz szüksé­ges hatalmas hordozórakéták megépítéséhez, de nem tudtak lépést tartani az amerikaiak­kal: 1969. július 21-én Niel Armstrong lépett első ember­ként a Hold felszínére. (Az Egyesült Államokban július 20-át jelölik meg a jeles dá­tumként, hiszen a keleti part­vidéken még 20-a esti tv- főműsoridő volt, Európában azonban már hajnalodon,) Az Apollo-11 útját még hat sikeres, és egy sikertelen ex­pedíció kövglte. A menetrend mindig ugyanaz volt: a hatal­mas, 110 méter magas Satum- V hordozórakéta juttatta föld­körüli pályára a kúp alakú pa­rancsnoki kabint és a hozzá­csatolt műszaki egységet, va­lamint a közvetlen holdleszál­láshoz alkalmazott holdkom­pot. A legénység minden eset­ben három főből állt. Az első komoly feladat az volt, hogy a parancsnoki kabinhoz dok­kolják a holdkompot. Miután ez megtörtént, elindultak a Hold felé. A majd 400 ezer kilométe­res távolságot 3-4 nap alatt tették meg. A Holdhoz érve az égitest körüli pályára álltak, majd a két asztronauta átká- szálódotj a holdkompba és leszállt az égitestre. Harmadik társuk eközben az anyaűrha­jóval keringett a Hold körül. A leszállóegység két utasa aztán az úgynevezett kiszál­lójárdán, valójában egy fém­létrán, lemászott a Hold fel­színére. Ezt követően tudo­mányos műszereket helyeztek el, méréséket végeztek, kő­zetmintát gyűjtöttek, fényké­peztek. Emellett egy kis ame­rikai show-jellegel is beüte­meztek a programba. Termé­szetesen kitűzték a csillagos­sávos lobogót, és kihasznál­va azt, hogy a Hold gravitáci­ós ereje egyhatoda Földének, szökdécseltek, mint a szöcs­kék, fizikai kísérletek bemu­tatásával „szórakoztatták” a tévé-nézőket. A program végeztével a két űrhajós visszatért az anyaűr­hajóba, majd a háromtagú le­génység visszatéve a Földhöz a parancsnoki kabinban, ejtő­ernyőkkel ereszkedett le Csen­des-óceánra. Az első expedíció utasai még csak 2 és fél órát sértáltak a Holdon. Voltaképpen ekkor még csák az égitest meghódí­tása volt a cél. Az utolsó, az Apollo-17-es legénysége azonban már há­romszor hét órát töltött a kom­pon kívül, és a 15-ös, 16-os és 17-es sorszámú Apollo űr­hajósai pedig holdautóval is közlekedtek a sziklák és kö­vek között. A tizenhármas szám azon­ban nem hozott szerencsét a programnak. Az Apollo-13 ugyanis már megtette a Hold­hoz vezető út nagy részét, amikor műszaki hiba miatt oxigéntartálya felrobbant. Az energiavesztés miatt a holdraszállásról szó sem lehe­tett, és kétségessé vált az is, hogy vissza tudják-e hozni az űrhajósokat. Végül a hold­kompot használták fel egyfaj­ta mentőcsónakként, amely a Hold gravitációs lendítőerejét kihaszálva szállította haza sok viszontagság közepette a legénységet. Az első utazások még óriá­si érdeklődést váltottak ki. Később azonban már koránt­sem lelkesedett az amerikai társadalom az igen költséges programért, így a 18-as, 19-es és 20-as missziói végül is tö­rölték. Az amerikaiak ezzel jó időre lezárták a Hold „testkö­zeli” kutatását. A szovjetek, miután elvesz­tették a versenyt, egy ideig még próbálkoztak, de végül lemondtak arról, hogy űrha­jóst küldjenek a Holdra. A hetvenes évek közepéig mű­ködtették önműködő holdjá­róikat, de aztán ők is elfordul­tak a Föld hűséges társától. Az elképzelések szerint azonban negyedszázad eltel­tével az űrkutatók ismét cél­ba veszik a Holdat. Január első napjaiban indít­ják a Lunar Prospector ameri­kai űrszondát, amelynek az égitest részletes feltérképezé­se lesz a feladata azzál a nem titkolt szándékkal, hogy en­nek alapján kiválasszák a jövőben indítandó emberes exppedíciók leszállóhelyeit. A tervek szerint a jövő év­ezred tízes évei körül már tar­tósan megveti a lábát az em­ber a Holdon, és támaszpon­tot épít fel rajta. A hatvanas­hetvenes években bonyolított holdutazásokkal kapcsolatos bírálatok épp azzal érvelnek, hogy szemben a szovjet-orosz űrállomás-programmal, amely­nek révén állandósult az ember jelenléte a világűrben, a Hol­don eltöltött leghosszabb idő mindössze 3 nap volt. Az Apollo-program tudo­mányos értékén lehet vitat­kozni, világtörténelmi jelen­tősége azonban vitathatatlan, hiszen először jutottak el az emberiség képviselői a Hold­ra, és egyáltalán egy idegen égitestre. Patkányfarokkal zsarolt A bíróság első fokon bűnösnek ítélte azt az amerikai orvost, aki patkányfarok révén ötmillió dollárt próbált kicsikarni a McDonald's gyorsétkezde lánctól. Az AP jelentése szerint Mi­chael F. Zanakis a munkahe­lyéről, egy kutatólaboratórium­ból szerezte be a patkányfarkat, amit azután hazavitt, megsütött és belecsempészett a McDo­nald’s egyik boltjában vásárolt sültkrumpli közé. Másnap azu­tán felhívta a céget, hogy ha nem fizetnek, világgá kürtöli, milyen extra falattal örvendez­tette meg a McDonald's kétéves kisfiát, aki ráadásul bele is hara­pott a sült patkányfarokba. A vállalat a telefonhívást magnóra vette, s nyomozást kért. Zanakis szavahihetősége főként azért kérdőjeleződött meg, mert egykettőre kiderült: albino patkánytól származik a farok, olyan állattól, amellyel a munkahelyén van dolga. A kutató orvos amúgy nem elő­ször próbálkozott hasonló trük­kel. 1993-ban a Coca-Cola cé­get zsarolta azzal, hogy zsírt talált az üdítőben. A cég végül 4600 dollárt fizetett neki, hogy csendben maradjon,. Zanakis február 20-áig még szabadlábon van, akkor hirde­tik ki büntetéséi, amely 4-5 év­nyi börtön is lehet. Olcsó fenyők Az idén Jordániában ér­demes beszerezni kará­csonyra a fenyőt, ott a leg­olcsóbb. A kormány ugya­nis úgy döntött, hogy in­gyen osztja a fákat a lakos­ságnak. Az AP beszámoló­ja szerint nem holmi nép- szerűség-hajhászás vezérli a jordán kormányt az akci­óban, hanem hogy megaka­dályozza az erdők,esztelen pusztítását. A fa — mármint az élő - igen nagy kincs a közel- keleti országban, amelynek területe nagyrészt sivatag. A nagylelkű faajándékozás persze nem túl tömeges, mivel Jordánia 3,8 millió fős lakosságának csupán 3 százaléka keresztény, jólle­het mind több más vallású is megünnepli a karácsonyt. A fenyőosztás mellett a kormány a rendőrséggel is igyekszik oltalmazni az erdőket. Minden fenyő mel­lé ugyan nem jut rendőr, de a kritikus időszakban meg­növeli a faőrző „fakabá­tok” létszámát. „Fekete vá­gásért” a bírság 1400 ame­rikai dollárnak megfelelő összeg is lehet. Iszákos ló Nem mindennapi sörös lova van Thaiföldnek, olyan, amelyik szenvedélyesen issza, nem pedig szállítja hordókkal megrakott sze­kéren a sört. A Reuters je­lentése szerint éppen ez a tulajdonsága emelte ki az állatot a lósorból. A Thai Elefánt Show szerződtette 60 napra, ,mi- vel'bátor paripákra van szüksége előadásaihoz, amelyeken a lovak felada­ta az, hogy az elefántokat feldühítsék és csapdába csalják. Micsouk - ez a sörissza ló neve - megfe­lelőnek tűnt a feladatra, hi­szen az alkoholtól megitta- sulva nem volt lámpaláza, és igen merészen közele­dett a célelefánthoz. Csak­hogy egy kicsit túlivott a célon, az elefánt egykettőre utolérte és lekergette a po­rondról. Mindez rögvest az első fellépésén történt. A kudarc ellenére Micso­uk még visszatérhet a show- világba, a szervezők azt mondták, hogy idővel ad­nak neki még egy esélyt. A ló egyébként nem nagyivó: szokásos napi söradagja két konzervnyi. Varjúinvázió Alfred Hitchcock Madarak című filmjéhez hasonló jele­netek játszódtak le a minap Romániában, Tordán. A vá­rost varjak ezrei lepték el, s a lakosok a légitámadás ellen csúzlikkal, légpuskákkal vé­dekeztek, de akadt, aki őrölt paprikát is bevetett a varjak­kal szemben. Az AP jelentése emlékez­tet arra, hogy Torda au­gusztusban már átvészelt egy hasonló varjúinváziót, az két héten át tartott. A la­kosság a varjak fészkeire mérte a fő csapást, ám a madarak jó ideig kitartot­tak. Szerencsére a mostani légitámadás is csak varjú- áldozatokat követelt, em­bert nem kellett kórházba vinni, csak apróbb sérülé­seket okoztak a csőrök. Az oldalt az MTI-Panoránia híreiből állítottuk össze V __________________J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents