Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-13 / 291. szám
1997. december 13., szombat Hétvégi interjú „Nevelés társadalmi munkában” A jövő a felkészített, döntésképes polgárság kezében van Dr. Vinnai Győző történész, szociológus, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanára, valamint lelkes szervezője, vezetője, mozgatórugója a félévszázados hagyományokkal rendelkező Nyíregyházi Népfőiskolái Egyesületnek. Úgy tűnik, hogy ez évtől új időszámítás kezdődhet a mozgalom életében, ugyanis decembertől államilag elismertté, támogatottá vált tevékenységük, valamint megszervezhetik első, dán mintájú, igazi bentlakásos programjukat Nyíregyházán. A szakemberrel beszélgettünk a népfőiskolái mozgalom múltjáról, a jelen problémáiról s a civil kezdeményezés terveiről. Vitéz Péter (Új Kelet) Legelőször a múlt század elején Európa északi országaiban alakultak ki a mai népfőiskolái szerveződések alapjai. Az egymástól távol, elsősorban mezőgazdaságból élő svéd és dán parasztságot vonták be egy akkor még újszerű kezdeményezésbe. A fenőttok- tatási programok nem elsősorban az úgynevezett poroszutas, a mai intézményesített oktatási modellt követték, sokkal inkább fórumlehetőséget biztosítottak egy adott közösségnek, egyforma életvitelű embereknek. Az elképzelés bevált, s Magyarországon az 1946-os, konszolidációs időszakban megtörtént betiltásáig hatékonyan oktatta, nevelte, társadalmi. gazdasági és szociális ismeretekkel gazdagította az elsősorban szintén vidéki felnőtt korú la- kosság!ot. Ez tkö ve t őe n mintegy negyven éven keresztül az állami ellenőrzés alá vont és igazgatott Tudományos Ismeretterjesztő Társaság látta el a felnőtt- képzési feladatokat. A rendszerváltást követően „saját zsebből” újjászerveződött a Magyar Népfőiskolái Társaság, annak nyíregyházi szervezete, s ma országszerte százötven iskola dolgozik az európai értékek, a polgári öntudat és ismeretek átadásán, a liberális demokrácia alapelveinek megismertetésén.- Az újjáalakulással egy időben egy, a korábbitól alapvetően más társadalmi környezetben kezdte meg működését. A népfőiskola megtalálta helyét az „új világban’'?- Napjainkban kialakulóban van egy új társadalmi modell, amelyet tudományos vagy információs társadalomnak lehet nevezni. Ebben a helyzetben a személyes ismeretanyag értékelése lényegesen magasabb „osztályzatot” fog kapni vagy már kap is, mint a korábbi években bármikor. A szaktudást és az általános műveltséget tanulással és az ezt kiegészítő folyamatos továbbképzéssel lehet elérni, szinten tartani. Ebben az új társadalmi környezetben a felnőtt társadalom tanulása, tanítása fontos szerephez jut, hiszen az intézményesített iskolai oktatás csak egy bizonyos életkorban közvetít ismereteket, fejleszti a személyiséget, a kreatív gondolkodást, kialakítja a szociális együttélés alapjait. A felnőttoktatás szerepe felértékelődik, vele együtt a népfőiskolái tanfolyamoké, amelyek lehetővé teszik a szakmai képzést és továbbképzést, a kommunikáció- és személyiségfejlesztést, a társadalmi részvételt és integrációt.- Miben jelentkezik az alapvető különbség az intézményesített oktatás, nevelés és a népfőiskolák programja között?- A népfőiskola lényege, hogy nem szakítja ki az egyént közvetlen társadalmi, gazdasági környezetéből, a tudást helybe viszi, azt, amelyre a programokba bekapcsolódó állampolgároknak a legnagyobb szükségük van, A népfőiskolái foglalkozásokon a résztvevők érdekei és igényei érvényesülnek, a tevékenységet az önkormányzatiság és az önállóság jellemzi, amelybe a törvények előírásain kívül senkinek és semminek sincs beleszólása. A népfőiskolái mozgalom célja, hogy az oktatás-nevelés kérdései mellett teret adjon az erkölcsi kérdéseknek, a hátrányos helyzetű térségek gondjainak, valamint az egyéni problémák megoldásának. Mindezt társadalmi munkában, mert a szervezet költségvetése meglehetősen korlátozott.- A polgári értékek mozgalommá szervezett közvetítését nem éppen európai körülmények között végzi a nyíregyházi népfőiskola...- A népfőiskolái mozgalom, de valamennyi magyar civil szerveződés anyagi elismerése nem kimondottan kecsegtető. A parlamenti döntés mintegy félmi 1 liárd forintos éves költségvetést tesz lehetővé, elsősorban pályázati lehetőségeken keresztül. Gondoljunk bele, ha minden alulról szerveződő polgári kezdeményezés sikeresen pályázna, abban az esetben szervezetenként 12 500 forint támogatást lehetne elnyerni. Ezzel szemben számomra döbbenetesnek tűnik, hogy a Német Népfőiskolái Szövetség a magyarországi mozgalom életben tartására, fejlesztésére több tízmillió forintot fordít.- Egyéb pályázati források mennyire vehetők igénybe?- Alapvető gond, hogy az országos pályázati lehetőségek palettája évről évre szűkül, s az új eljárásrend- szer, az utófinanszírozás komoly nehézségek elé állít mindenkit. Így a jövő bizonytalanná vált, a népfőiskola fennmaradásáért tett erőfeszítések napi problémává váltak, noha a mozgalom bebizonyította: a felnőttoktatást a legolcsóbb és rugalmasabb programokkal támogatja, s a helyi társadalom önszerveződéséhez nagy mértékben hozzájárul.- A parlament idén decemberben első ízben ismerte el a hazai népfőiskolákat, s az elképzeléseik megvalósításának segítésére elkülönített mintegy húszmillió forintot, amelyhez az előzetes elképzelések szerint jövőre lehet majd hozzájutni.- A szervezet jelentős sikerként élte meg az állami elismerést. Több mint ötven év után ez' az első pozitív visszajelzés. A tervek szerint az önkormányzatok kapják majd meg, s rajtuk keresztül a civil szervezetek.- A Magyarországon működő, megközelítőleg negyvenezer civil szervezet a felnőtt lakosságnak több mint felét bevonja valamilyen formában a polgáriasodás folyamatába, de a mai napig nincs például parlamenti képviselete a szektornak.- Ez tulajdonképpen az egyik végső cél. A nap mint nap megtapasztalt sikerek mellett hatalmas kudarcként kell elkönyvelnünk, hogy országos szinten a mai napig nem történt meg a mozgalom intézményesülése. Emiatt a legnagyobb veszélyben a kistelepülési népfőiskolák élnek. Helyi, önkormányzati támogatás hiányában képtelenek színvonalas programokat felvállalni. Emellett minimális állami, regionális, illetve önkormányzati támogatottság és szerepvállalás nélkül a térségi szerveződések léte is veszélyben forog, s az a korábbi szakmai elképzelések rovására mehet, és a kialakult kapcsolatrendszerek összeomlásához vezethet.-A fiatal, de már felnőtt vidéki lakosságot mennyire lehet sikeresen bevonni a továbbképzési programokba?- Ez idáig az előzetes elképzelésektől eltérően kevés fiatallal sikerült kapcsolatot kiépíteni. Ennek az lehet az oka, hogy a fiatal pályakezdőknek egzisztenciát kell teremteniük, illetve nehezebb a fiatal közösségeket építeni, hiszen ők másképpen értelmezik a „kapitalizmust”, valamint kevés tapasztalatuk van arról, hogy mennyire létszükséglet egy jól működő társadalomban a valódi értékek mentén szerveződő civil kezdeményezések hálózata.- Ez idáig a megye számos településén megtartott népfőiskolái előadások sikeresek, de az anyagi lehetőségek miatt a programok rövidek voltak. A népfőiskola megpályázott egy úgynevezett bentlakásos iskolát. Milyen elbírálást kapott az elképzelés?- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében még sohasem sikerült intézményes népfőiskolái programot szervezni. Sikeres pályázatokat követően ma első ízben kezdődik ilyen Nyíregyházán. A decemberi hétvégéken és a két ünnep között közel huszonöt tanulni vágyó felnőttet fogadunk az Egyházmegyei Továbbképző Intézetben, ahol a vitafórum jellegű foglalkozások elsősorban három fontos témakört ölelnek fel: az ökológiai, a szociális, valamint a demokráciára nevelést. A mozgalom megteremtéséért sokat tett Móricz Zsig- moncl nevét viselő, közel százórás kurzus alatt szerelnénk a hallgatókat ráébreszteni a környezeti károk okozta problémáira* az ökológiai egyensúly megtartására, a környezetbarát munka- és életvitelre. A szociális nevelési programban arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a mai társadalmi viszonyok között eligazodjanak az emberek, kisarkított példa, de a hivatali ügyeiket cl tudják intézni. A harmadik blokkban szereplő demokráciára nevelés kiemelt feladata, hogy ismerjék meg jogaikat, kötelességeiket, lehetőségeiket. Ismerjek meg annak technikáját, hogy szándékaikat hogyan lehet érvényesíteni a demokratikus körülmények és játékszabályok között, valamint tudják magukat céltudatosan kifejezni. Ehhez szintén saját, szomorú tapasztalatom kapcsolódik. Az egyik legutóbbi rendezvényünk vendége volt dr. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke. Az általa vezett nyilvános fórumon bebizonyosodott, hogy olyan alapvető dolgokkal nincsenek tisztában az emberek, mint a véleménynyilvánítás és a kérdezés közötti különbség. A fórumok protokolljának ismeretéről ne is beszéljek, s mondandójuk többnyire csak személyes, az elnök állal teljes mértékben megválaszolhatatlan gondolatokat tartalmaztak. Kicsit szégyelltem magam, de okultam is belőle, mert ráeszméltetett arra, hogy melyek az elkövetkező időszakok legfontosabb kitűzendő feladatai. Törvényi elismerés A Magyar Népfőiskolái Társaság (MNT) több éves. kitartó küzdelmének eredményeként - Magyarországon először — az Országgyűlés 1997. decmeber 9-ei ülésén előterjesztett, közművelődésről szóló törvényben elismerte a népfőiskolák létjogosultságát. Mi, akik ismerjük a magyar és nemzetközi népfőiskola-történet elmúlt 150 évének és jövőjének társadalmi jelentőségét, nagyra becsüljük ezt a szerény eredményt. Az MNT közgyűlése egyhangúlag ez úton nyilvánítja ki köszönetét az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága tagjainak, valamennyi, a törvénytervezetet támogató képviselőinek. Az 1998. évi választások során, a pártoktól való függetlenség jegyében, állampolgári jogainkkal élve. lehetőleg valamennyi választási körzetben nyilvánossá tesszük, hogy a törvényi elismerés milyen erőfeszítések eredményeként válhatott valóra. Fejet hajtva tisztelgünk most az elődök előtt is! MóriczZsigmond, Németh László, Újsiászy Kálmán. Szabó Zoltán, Kerkai Jenő, Nagy Töhötöm, Ugrin József, Farkas György, és Benda Kálmán, valamint mások az elmúlt fél évszázadban sokat tettek az európai kulturális örökségben gyökeredző népfőiskolák nemzeti meghonosításáért. Magyar sors, hogy életükben az elismerés nekik nem járt ki. Az Európai Unió tizenöt tagállamának több mint a leiében, s különösen az északi kis országokban ma is a népfőiskola az iskolán kívüli közösségi művelődés egyik legfontosabb tevékenységi formája. Magyar intézményként az ország európai integrációba történő bekapcsolódása során az egyik legtermészetesebb szellem-művelődési kapcsolódást jelentheti a népfőiskolái mozgalom. Az unió megfigyelő munkacsoportot állít fel az Öntevékeny Szervezetek Európai Szimpóziuma, az Európai Közművelődési Társaság és az Európai Parlament állam- polgári kapcsolatok szolgáltatásával együttműködve a törvényben foglalt előnyök hazai és nemzetközi kiaknázása érdekében, a törvény végrehajtásának elősegítésére és folyamatos értékelésére. Felhívjuk a népfőiskolái, az értelmiségi és civil szervezeteket, a közművelődési intézményeket, a helyi és megyei önkormányzatokat, a minisztériumokat, az egyházakat és a szakszervezeteket, a gazdasági vállalkozások képviselőit, hogy támogassák a közhasznú szervezetként működő népfőiskolákat a közművelődési törvényben biztosított jogok és támogatások együttes érvényesítésében. A közösségi önszerveződés és a művelődés joga és képessége, a felelősség és részvétel fontosságát felismerő, művelt állampolgár, valamint a nemzeti öntudat és a keresztény értékek érvényre juttatása a magyarság legféltettebb kincsei közé tartoznak. De jövőjének is egyik legfontosabb zálogát képezik. A népfőiskolák készek arra. hogy a hasonló célokat valló, valamennyi honfitársukkal és minden szervezettel együttműködjenek a törvény biztosította új lehetőségek gyakorlati megvalósításában. Magyar Népfőiskolái Társaság Foto: Lazar Zsolt
