Új Kelet, 1997. december (4. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-11 / 289. szám

Gazdaság 1997. december 11., csütörtök A Duma Fehérvárott MTI Az Orosz Állami Duma gazdasági bizottságának ha­zánkban tartózkodó küldött­sége szerdán az Ikarus szé­kesfehérvári gyárába látoga­tott. A vendégeket Láng Hugó, Székesfehérvár alpol­gármestere és Moór Gyula gyárigazgató tájékoztatta a világ tíz, legerőteljesebben fejlődő régiójához tartozó város fejlődéséről s az Ikarus eredményeiről. Moór Gyula gyárigazgató hangsúlyozta: az Ikarus szá­mára az egyik legfontosabb üzleti terep az orosz piac: az idén gyártmányainak mint­egy kétharmadát a föderáci­óban értékesítette; a kiszál­lított mintegy ezer autóbusz­ból négyszázat a moszkvai önkormányzat vásárolt meg. Az Ikarusnak már 1998-ra is van oroszországi megrende­lése: a moszkvai ifjúsági olimpia idejére 350 autó­buszt szállít, s remény van rá, hogy további félezer buszra kap megrendelést az orosz fővárostól. A jövőben három orosz- országi összeszerelő üzem­mel együttműködve is ké­szülnek majd Ikarus-buszok, kettő orosz-magyar vegyes vállalatként már működik, a harmadik most van alapítás alatt. Az Ikarus-buszok vá­lasztékát várhatóan a gázüze­mű buszok is bővítik majd, egyelőre a szigorú orosz szab­ványokhoz való igazításon dolgoznak a fejlesztők. Az orosz parlamenti kül­döttség számos kérdést tett fel a gyártással, az értékesítéssel kapcsolatosan. Kíváncsiak voltak egyebek között arra is, hogy milyen kereskedel­mi feladatok hárulnak az Ikarus orosz tulajdonosára. Moór Gyula válaszul el­mondta: a piacok megszer­zése és az értékesítés nem a tulajdonosok dolga, arra az Ikarusnak jól kiépített szer­vezete van. Területfejlesztés MTI Intenzívebb egyeztetés kezdődik az országos terü­letfejlesztési koncepcióról a parlamenti pártokkal annak érdekében, hogy az Ország- gyűlés még ebben a ciklus­ban elfogadja az erről szóló határozatot. A parlament kedden kezdte meg az orszá­gos területfejlesztési kon­cepció általános vitáját. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az EU-forrá- sok bevonása miatt is fontos az országos területfejleszté­si koncepció megalkotása. Az Európai Unió 2000- 2006 közötti költségvetése már lehetőséget ad Magyar- ország számára is, hogy a csatlakozó országok részére elkülönített pénzügyi ala­pokhoz hozzájusson. Ma­gyarország érdeke, hogy 2000-ben - amikor már jogo­sulttá válik az előcsatlakozási források megszerzésére - ren­delkezzen regionális terület- fejlesztési programokkal. A parlament előtt lévő kon­cepció a regionális, a megyei, a kistérségi programok kidol­gozásához ad útmutatást. Amennyiben 1998-ban nem születik meg az országos te­rületfejlesztési koncepció, akkor Magyarország fáziské­sésbe kerül a területfejlesztés­ben, ami Baja Ferenc szerint megengedhetetlen. — Az Országgyűlés környe­zetvédelmi bizottságán belül kezdődnek meg a politikai egyeztetések a tervezetről an­nak érdekében, hogy a parla­menti pártok támogatását meg­szerezzék, és a jövő év első ne­gyedévében minél szélesebb konszenzussal fogadja el a par­lament az országos területfej­lesztésről szóló határozatot - mondta el Baja Ferenc. BÉT: enyhe árcsökkenés MTI A budapesti tőzsdeindex szerdán 80,42 pontot esett, 7 405 33 ponton zárt. A rész­vénypiacon a vezető papírok közül csupán a Graboplast zárt nyereséggel. Az OTP megtartotta előző napi záró­árát, a többi vezető papír azonban többet-kevesebbet veszített értékéből. A határ­idős piacokon is csökkent a Bux-értéke: az idei decem­berre 128,5 ponttal esett vissza, záróértékc 7450 pont lett. Jövő év decemberre 9 430,50 ponton zárt a ha­táridős Bux. A MÓL 50 forint­tal gyengült, záróára 4700 forint. A vegyipari papírok a Graboplast kivételével gyen­gén szerepeltek. A Borsod- Chem 75 forinttal alacsonyab­ban. 6850 forinton, a TVK 65 forinttal gyengülve, 3700 forinton fejezte be a kereske­dést. A Graboplast 230 forin­tot erősödött, zárásban 10 300 forinton kelt el a részvény. A bankpapíroknál az OTP 7050 forinton zárt, az IEB viszont 100 forinttal gyen­gült, utolsó ára 16 700 forint volt. A Matáv 28 forintot veszített értékéből, záróára 910 forint. A Richter 20 800 forinton, az EGIS 10 790 fo­rinton zárt. A Fotex 6 forintot gyengült, záróára 214 fo­rint lett. A kárpótlási jegy is veszí­tett értékéből, a kereskedés végén 880 forintot ért. Termelői árak alakulása MTI Az ipari termelői árak ok­tóberben 1,5 százalékkal ha­ladták meg az előző havi és 19,9 százalékkal az egy év­vel korábbi értéket. A belföl­di értékesítés árszintje egy hónap alatt 1,6 százalékkal, az exporté (forintban kife­jezve) 1,3 százalékkal emel­kedett. A belföldi árak októ­beri növekedési üteme némi­leg magasabb, mint az előző két hónapban, és megegyezik a júliusi - ugyancsak az ener­giaárak érvényesülését tük­röző - rátával. Vetőmag, gyomirtás, támogatás Gazdaköri tájékoztató Munkatársunktól _______ Si keresnek értékelte Jakab Ferenc, a Gazdakörök megyei szövetségének vezetője az ér­dekképviseleti szervezet beta­karítást követő első összejöve­telét Demecserben. A mintegy száz érdeklődő termelőnek a tavaszi kilátásokról tájékozta­tást adó Debreceni Gabonater­mesztési Kutató Kht. munka­társa jó hírrel szolgált: hektá­ronkénti 3500 forintos beruhá­zási költséggel fémzárolt kuko­rica-vetőmaghoz, valamint 6 ezer forintért gyomirtó szerhez juthatnak hozzá. Amennyiben nagy tételben beszerzi az alap­anyagokat például a Gazdakör, akkor összesen háromszoros árkedvezményt kaphatnak a termelők. Az előadó szakem­ber indoklásként elmondta: el­sősorban a rétközi térség bel­vízkárt szenvedett gazdáin sze­retnének az akcióval segíteni, de tulajdonképpen valamennyi megyei termelő tavaszi munká­ját akarják ezzel támogatni. Ajánlatában ezenkívül szere­pelt még egy újfajta, kimondot­tan magas olajprémiumot ígé­rő napraforgó-vetőmag is. A hat legnagyobb magyaror­szági vetőmag-termeltető vál­lalatot képviselő Kuk ’95 Kft. munkatársa a régió talajtani adottságainak leginkább meg­felelő vetőanyagot mutatott be Jakab Ferenc a gazdáknak, valamint felaján­lotta az élőmunka-igényes, szi­gorú termesztéstechnológiát megkövetelő vetőmagszapo­rítási lehetőséget, amely az egyéb növénytermesztésből származó jövedelmeket nagy­ságrendekkel meghaladó bevé­telt eredményezhet. A vasmegyeri hűtőházat képviselő szakember társasága termeltetési integrációs tevé­kenységét ismertette. Bemuta­tójában a teljes körű - a ked­vezményes alapanyagoktól a növényvédelmen keresztül a felvásárlásig tartó - szolgálta­tásaikról szólt, kiemelten ke­zelve a térségi gazdák nélkü- lözhetetellen növényét, a ku­koricát, de emellett javaslatá­ban szerepelt a paradicsom-, a répafélék-, a brokkoli-, a kel­bimbó-, az uborka-, az egres­vagy a borsótermeltetés. A vitafórummá átalakult gaz­daköri problémamegoldó ösz- szejövetelen súlyos gondként vetődött fel egy egyelőre hal­lomásból származó informá­ció, amely szerint azok a rétkö­zi gazdák kapják meg az elemi csapáskárt kompenzáló állami _ támogatást, akik a bejelentő | adatlapjukon csak a belvizet “ tüntették fel kárforrásként, s § akik a talajvíz-emelkedés mel- 9 lett a jégverést is odaírták, azok B nem tarthatnak igényt a támo­gatásra, mert ajég a biztosítha­tó károk közé tartozik. Ameny- nyiben ez igaz, akkor óriási fe­szültség fog keletkezni az egy­mással szomszédos földtulajdo­nosok között. A Gazdakör ve­zetői ígéretet tettek arra, hogy záros határidőn belül kivizsgál­ják a reményeik szerint csupán rémhír eredetét. Jakab Ferenc a közeljövő ter­veiről elmondta, hogy az ün­nepeket követően egy újabb térségi, várhatóan a szatmár- beregi gazdák számára szer­veznek tájékoztatást, majd a szabolcsi termelők következ­nek. Hamarosan elkezdi szer­vezni a Gazdakör a lejárt Zöld­könyvesek számára az enge­délyhez kötött vegyszerhasz­nálatra jogosító tanfolyamot. Az almától a körtén át a szederig Könyvbemutató a gyümölcstermesztésről Fekete Tibor (Új Kelet) Közel húsz éve nem készült olyan részletes, átfogó, a gyü­mölcsfafajtákat bemutató könyv, mint amilyet szerda délelőtt a nyíregyházi inkubátorházban ismertetett dr. G. Tóth Magdol­na a sajtó képviselőivel. A Gyümölcsészet című, több mint négyszáz oldalas kiadvány mentora a Primom Vállalkozás­élénkítő Alapítvány. A jól szer­kesztett, színes képekkel illuszt­rált könyvet hasznosan forgathat­ják majd az agrárszakemberek és a hobbikertészek egyaránt. A szerző, a Kertészeti Egye­tem gyümölcstermesztési tan­székén a fajtaismeret tantárgyat oktatja. így átfogó képet tud adni a legújabb fajtákról, sőt azokról a nemesítési irányzatok­ról is, amelyek csak később fog­nak meghonosodni hazánkban. Jó példa erre, hogy míg me­gyénkben a körbepiros és szinte bordó árnyalatú fajtákat kedve­lik a telepítők, addig a francia gazdák már túl vannak ezen az időszakon, és a téglapiros tenné- sű almafafajtákat keresik. A konkrét típusleírások előtt egy bővebb fajtaismertetőt talál az olvasó. Ebben a táplákozásbio- lógiai értéktől a fajtaelőállítás módszerén át az ökológiai igé­nyig, a növekedési tulajdonsá­goktól a típusok érésidejéig mindent egy helyen talál meg az olvasó. Ez a rendezési elv köny- nyebb tájékozódást ad. Apomo- lógiai jellemzők alatt a piacérett termést ismerteti a szerző. A cím­tárban külön csoportban szere­pelnek az államilag elismert faj­ták, a próbatermesztésre ajánlott típusok és a történelmi fajták. A különböző gyümölcsfák metszési eljárásain gyakorta vé­leménykülönbségen vannak a szakemberek is, így a témakö­rök összeállítói meghagyták maguknak a jogot a saját mód­szerük ismertetésére. Vállalták annak ódiumát is, hogy az ag- ránnémök olvasók nem mind­egyike ért velük egyet. A lényeg, hogy a gyakorlati felhasználók, a faiskolák gazdái, a telepítők, vagy éppen a kiskerttulajdono­sok választhassanak a kiad­ványok között, és ők maguk dönthessék el, mely fajták mel­lett teszik le a voksot. Külön ér­deme a kiadványnak, hogy rész­letesen ismerteti a kultúrába vonható vad gyümölcsöket is. A könyv a szakirányú felsőfokú oktatási intézményekben tan­könyvnek is elfogadott kiadvány. Kiadója, a Primom Vállalkozás­élénkítő Alapítvány a napokban kezdi meg terjesztését saját háló­zatán és a mezőgazdasági szak­üzleteken keresztül. Karácsony közeledtével hasznos ajándék le­het mind a szakembereknek, mind a kiskerttulajdonosoknak. Gazdaság* védelem MTI A munkaügyi ellenőrzé­sek legnagyobb akadálya továbbra is az, hogy hiá­nyoznak a munkaügyi alap­nyilvántartások. Szükség lenne a külföldiek magyar- országi munkavállalásának törvényi szabályozására, a munkaügyi ellenőrzés jog­körének bővítésére, vala­mint a magán-munkaközve­títés részletes szabályozásá­ra - állapította meg a fekete- gazdaság visszaszorítására létrehozott és a Miniszterel­nöki Hivatal keretében mű­ködő Gazdaságvédelmi Ko­ordinációs Bizottság leg­utóbbi ülésén. Az erről tar­tott sajtótájékoztatón szer­dán Bencie József, a bizott­ság elnöke elmondta: a mun­kaügyi ellenőrzésről szóló törvény alkalmazásának ta­pasztalatait vizsgálva a bi­zottság megállapította, hogy a bejelentés nélküli munka­végzés feltárása komoly ne­hézségekbe ütközik akkor, amikor a munkaviszony kezdetét a munkáltató nem köteles bejelenteni, és így az érintett szervek ezt nem is tudják regisztrálni Éppen ezért - hangsúlyozta a bi­zottság elnöke - fontos len­ne egy egységes munkaügyi információs rendszer létre­hozása, amit összekapcsol­nának a társadalombiztosí­tás információs hálózatával. A bizottság ülésén ismer­tették az idei első háromne­gyed év munkaügyi ellen­őrzéseiről szóló adatokat. Kiderült, hogy a munkaügyi ellenőrzések által feltárt sza- bálytalanságok között a legjellemzőbb még mindig a munkaszerződések hiánya, vagy a leplezett munkaszer­ződés. Az összes ellenőrzés 22 százalékánál tártak fel ilyet. Túlmunkát az ellenőr­zések 10 százalékában, kül­földiek illegális alkalmazá­sát 2,8 százalékában állapí­tottak meg. Továbbra is Bu­dapesten fordul elő a legtöbb illegális munka, így az első kilenc hónapban Budapes­ten 525 esetben szabtak ki bírságot, 23 millió forint ér­tékben külföldi munkavál­lalók szabálytalan foglal­koztatása miatt. Sok a feke­temunka Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A bizottság napirendjén szerepelt a közbeszerzési törvény végrehajtásának elemzése is. A testület meg­állapította, hogy a közbe­szerzési törvény sem tud tel­jes mértékben azon változ­tatni/ hogy a nagy, tőkeerős cégek gazdasági helyzetük­ből adódóan előnyben ma­radjanak a kisebb vállalko­zásokkal szemben. Bencze József úgy vélte, szükség len­ne a közbeszerzési pályáza­ti elbírálási rendszer szigorí­tására, a közbeszerzési eljá­rás hatékonyabb ellenőrzé­sére. Az idei első kilenc hó­nap közbeszerzési eljárásai­ról a bizottság elnöke el­mondta, hogy ilyen eljárá­sok az árubeszerzések 42 százalékában, az építési be­ruházások 32, és a szolgál­tatások 26 százalékában tör­téntek. A bizottság áttekin­tette a kétéves fennállása óta végzett munkáját, valamint elfogadta az 1998 1. félévi munkaprogramját. I Középen a szerzőnő, dr. G. Tóth Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents